1 / 35

A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában

Németh Zsolt Szakképzési vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Demjén, 2010. 11. 19. A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában. Csehország 1 millióval több foglakoztatott. Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas

oriel
Download Presentation

A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Németh Zsolt Szakképzési vezető Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Demjén, 2010. 11. 19. A munkáltatók szempontjai a szakképzési igények megfogalmazásában

  2. Csehország 1 millióval több foglakoztatott Szlovákia 5 millió lakos 70 ezer rokkant nyugdíjas Mo. 800 ezer rokkant nyugdíjas Forrás: KSH

  3. Forrás: KSH, 15-74 év között

  4. Foglalkoztatottak növelése 1 millió fővel • Magyarországon torz foglakoztatási szerkezet van. Foglalkoztatási szerkezetváltás kell, a szakképzés újjáépítése megkerülhetetlen! Magyarországnak jól képzett munkaerőn alapuló gazdasági fejlődés kell • Mindössze 0,5 millió ember végez tényleges termelő munkát. Ténylegesen 1,5 millió ember közvetlen termelőmunkájára lenne szükség. • Építőipar, mezőgazdaság, turizmus, mint húzóágazat. Adóterhelés, bürokrácia csökkentése 3 év alatt 1/3-al. Atipikus foglalkoztatás, jobban érje meg dolgozni, mint segélyből élni. Az adórendszer ne büntesse a munkát, a munkát vállalót, a foglakoztatást és a gyermeknevelést.

  5. Prioritások meghatározása Élőmunka-terhek csökkentése TB ellátások, táppénzszabályozás és nyugellátási rendszer anomáliáinak feloldása Rugalmas foglalkoztatási formák erősítése: Mo-on a nők 6,2%-a, Hollandia 75,3%-a részmunkaidőben dolgozik Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök erősítése, a Munkaerő-piaci Alap felügyeletébe a kamarák bevonása Szociális segélyek juttatásának szigorítása „Átmeneti foglalkoztató szervezetek” kialakítása Csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának módosítása Közmunkaprogramok módosítása: Önkormányzat 85 ezer Ft, vállalkozás 28,5 ezer Ft támogatást kap Pályakezdők munka tapasztalatszerzési támogatás: három hónapos várakozás felesleges. Bruttó bér 80%-a a támogatás 50 év felettiek foglakoztatásának támogatása: bér+járulék Foglalkoztatás – 1 millió új munkahely

  6. Versenyképes gazdaság, versenyképes szakképzés • Nemzetstratégiai cél: 1 millióval több foglalkoztatott, minden szakpolitikát ennek kell alárendelni. • Sikeres szakképzési rendszer nem képzelhető el a gazdaság meghatározó részvétele nélkül. Munkával egybekötött, munkatevékenységbe ágyazott szakképzés. A szakképzés súlypontja a vállalati gyakorlati képzés. Nincs elméleti csavarhúzás, tetőfedés. • Szakképzés nem csak tanügy igazgatási kérdés hanem foglalkoztatáspolitikai, kérdés is. Középtávon munkaalapú társadalom megteremtése stratégiai cél: munkaerő-piaci aktivitás 55% 70%

  7. Szakképzés politika, szakképzési stratégia • A szakképzés reformjának egyik legfontosabb vezérlőelvének a gazdaság fejlődése kell hogy legyen. Nem szerencsés, ha ez egyoldalúan alárendelődik az iskolák létének. • A szakképzésre fordított hazai és uniós milliárdoknak sokkal jobban kell hasznosulni a gazdaság és a munkaerő-piac számára. Szakképzési „papírgyártás” helyett több konkrét hasznosítható eredmény kell. • A felnőttképzés nem helyettesítheti a szakképzést. A szakemberellátást az iskolai szakképzésre kell alapozni, a felnőttképzés a rövidtávú munkaerő-piaci korrekciókat kell hogy szolgálja, valamint a továbbképzést.

  8. Alapvető érdek: ott, olyan létszámban, olyan szakmában és olyan tartalommal legyen szakképzés, ahogy a gazdaság igényli • Ennek szinkronban kell lennie: • Az egyéni aspirációkkal, tehetséggel, • A képzés kapacitásával, személyi, tárgyi feltételeivel • Különösen a gyakorlati oktatás technikai színvonalával • Az RFKB beiskolázási szerkezet: felnőttképzés, gimnáziumok és a felsőoktatás, iskolai normatív finanszírozás és a képzési struktúra befolyásolása Keresletvezérelt szakképzési rendszer

  9. Tanulószerződés intézménye • Vizsga-delegálás • Mestervizsga • Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció • Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés • 26 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása • Szintvizsgáztatás • Tanulmányi versenyek (SZKTV) Kamarai feladatok, elért eredmények

  10. Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 35%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása Szakképzési problémafa

  11. Tankötelezettség Szakközépiskola – szakiskola Foglalkoztatási jegyzék összeállítása Felsőfokú szakképzés rendbetétele TISZK problémakör Közismereti tárgyak átgondolása Vizsgarendszer átalakítása Vállalati érdekeltség erősítése Átjárhatóság biztosítása Megoldásra váró problémák

  12. Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése • Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása • Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése • Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra • Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben • Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett Válaszok és beavatkozások

  13. A TANULÓSZERZŐDÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE • Önszabályozó mechanizmus, amely a munkaerő – piaci igényeket közvetíti a szakképző iskolák felé • Hosszú távú elkötelezettség • A tanuló mint potenciális munkaerő, munkaviszony jellegű kapcsolat: munka világa, foglakoztatási rendszerbe beemelés • A piaci kihívásokhoz és a technológiai változásokhoz gyorsan alkalmazkodó gyakorlati képzés • A képzés költségeit a gazdaság vállalja állami támogatások igénybevételével • Tanulói munkabér, mint a tanulói teljesítmény elismerése és pénzügyi támogatás • A tanulók munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyei jobbak, szakképzés vonzereje, munka világába történő átmenet

  14. Célrendszer Fő cél: a tanulószerződéses gyakorlati képzés általánossá tétele, a hatékonyság és a minőségi követelmények emelése önálló munkavégzés, munkakultúra, munkafegyelem, gyakorlati használhatóság • Rész célok: • A szakképzési iskolákkal és gazdálkodó szervezetekkel a tanulószerződés jogi intézményének megismertetése, a benne rejlő lehetőségek bemutatása • A tanuló, a szülő, a gazdaság érdeke, hogy a speciális képzés a gazdálkodónál legyen • Javítani kell az egységes szakmai követelményeken alapuló oktatás szervezettségét és eredményességét: gyakorlati szintvizsga

  15. A szakmaszerkezet regionális szintű meghatározása • A munkaerő-piaci igények közvetítése az iskolarendszer felé • Döntés a decentralizált pénzforrások felett RFKBRegionális Fejlesztési és Képzési Bizottság

  16. Gazdaság elemzés • Középtávú szakképzés fejlesztési stratégia • Javaslatok AZ ÉSZAK MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SZAKKÉPZÉSI STRATÉGIÁJának szerkezete

  17. Komplex munkaerő-piaci információk felhasználása a szakképzés-tervezésben és a folyamatok követésében • A tanulószerződéses rendszer általánossá tétele • A gyakorlati oktatók folyamatos képzése • A hatékony pályaválasztási és pályaorientációs rendszer kialakítása • Az egységes pályakövetés bevezetésének támogatása • A TISZK hálózat szerves beillesztése a szakképzési profilok kialakításába • Független vizsgaközpont rendszer felállítása • Az alternatív szakképzés bevezetése • A felnőttképzés teljesítményének javítása • A felsőfokú szakképzés szerkezetének átalakítása A szakképzés és a munkaerőpiac igényeinek összehangolása

  18. Az ém.-rfkb 2010 - kiemelten támogatott szakmák

  19. Célok • Feladatok Kormányzati, parlamenti Helyi • Eszközök Kormányzati Helyi A Megyei gazdaságfejlesztési stratégia szerkezete

  20. Magas munkanélküliség

  21. BOKIK tagság (2500 vállalkozás) • TOP 100 • Agrárkamara elnöksége • Regionális Gazdasági Tanács (26 szervezet) • Bankok • Miskolci Egyetem • MTA Területi Bizottsága • Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete • ME Gazdaságtudományi Kar • Regionális Innovációs Tanács • Innovációs Kollégium • Városi önkormányzatok polgármesterei • BOKIK Lobby Kollégium Széles körű egyeztetés

  22. A gazdaság versenyképességének jelentős növelése • A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése • Kistérségi különbségek csökkentése • A megye megtartó-képességének növelése, vonzó jövőkép Javaslat a megye gazdaságfejlesztési stratégiájára

  23. Vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtése (adó- és járulék, bürokrácia, hatóságok magatartása, helyi vállalkozások védelme) • Innovatív iparágak fejlesztése (vegyipar, mechatronika, környezetipar, energetika, nanotechnológia, űripar, feldolgozó élelmiszeripar, informatika) • Az innovatív fejlesztések humán feltételeinek biztosítása (tehetség-gondozás, szakképzés, egyetemi képzés, kutatás-fejlesztés) • A fejlesztések, az innováció pénzügyi támogatása (magas támogatás-intenzitás, fiatal kutatók járulékmentessége) • Helyi vállalkozások felzárkóztatása (vállalkozói ismeretek, informatika, idegen nyelv, menedzsment-ismeretek) A gazdaság versenyképességének jelentős növelése

  24. Nagyobb létszámot foglalkoztatni tudó ágazatok fejlesztése (építőipar, önellátó gazdaságok, erdő-és mezőgazdaság, turizmus) • Alacsonyan képzett emberek munkába állítása (közmunka-program vállalatoknál, munkabér-segély közötti különbség növelése) • Pályakezdő munkanélküliség csökkentése (pályaorientáció, hiányszakmák kiemelt ösztönzése, gyakorlati képzés, munkatapasztalat-szerző programok) A foglalkoztatottság érdemi növelése, a munkanélküliség csökkentése

  25. Kistelepülések megközelíthetőségének és alapellátásának javítása (infrastruktúra, egészségügy, LHH-s térségek egyedi kedvezményrendszere) • Önellátó gazdaságok megteremtése és megszilárdítása (adózási feltételek, képzés, felvásárlás) • Speciális programok kialakítása (kézművesség-turizmus, vendéglátás, kereskedelem komplex program) • Vagyon- és életbiztonság javítása Kistérségi különbségek csökkentése

  26. Elvándorlás csökkentése, elvándorolt fiatalok visszacsábítása (ösztöndíjrendszer, fiatal diplomások lakás-program) • Közösséghez tartozás erősítése A megye megtartó-képességének növelése, vonzó jövőkép

  27. Köszönöm a Figyelmüket!

More Related