A szegénység csökkentő stratégia, mint lehetőség és kihívás a szabadkai régióban

1. A szegénység csökkentő stratégia, mint lehetőség és kihívás a szabadkai régióban Molnár Mg. Verona, közgazdász Nyitott Távlatok civil szervezet projekt menedzsere, Szabadka

2. A szegénység profilja A szegénység többdimenziós jelenség, azalapvető életszükségletek kielégítését fedező bevételek hiánya: • nem megfelelő lakhatási körülmény • a foglalkoztatás, munkalehetőség hiánya • a szociális védelem, egészségvédelem, oktatás, kommunális szolgáltatások elérhetetlensége • kulturális igények kielégítésének hiánya • jog az egészséges környezethez, tiszta vízhez

3. Extrém szegénység Szerbiában a 90-es évektől • gazdasági és szociális csőd • megtorpant a demokrácia fejlődése • emberi és kisebbségi jogok csorbulása • GDP is felére csökkent, hatalmas lett a munkanélküliség, a fizetések, nyugdíjak drasztikusan lecsökkentek • középosztály eltűnt, nőtt aszociálisan kirekesztett emberek száma

4. A szegénységi szint alakulása

5. Veszélyeztetett kategóriák • Alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők • Romák, menekültek • Munkanélküliek • A 65 évnél idősebbek • A gyermekek sajnos átlagon felüli szegénységi kockázattal rendelkeznek • Nagycsaládosok • A falusi lakosság • Dél-kelet Szerbia lakósai

6. Az ENSZ feladata: univerzális kötelezettségés felelősség • hogy integrálja az emberi jogokat az egész szervezet működésébe, így a szegénység-csökkentés területén is – nemzetközi felelősség • a szegényeknek nemcsak szükségleteik, hanem, egyben jogaik is vannak, amely lényeges gazdasági, társadalmi-kulturális, politikai-jogi jogokatötvöznek

7. ENSZ millénniumi célok 1999-ben a Világbank és a Nemzetközi Monetáris Alap egy Szegénység Csökkentő Stratégia nevű programot kezdeményeztek, a világ eladósodott országainak összehangolt támogatására. Ez a program az adott ország részéről készített, eredményorientált, hosszú távú keretprogramot jelent a helyi fejlesztési politikák, és a fejlesztési támogatások összegezése céljából.

8. Millénniumi deklaráció • Alapvető értékek, amelyeken a 21-ik század nemzetközi viszonyai alapszanak. • Ezek: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, a természet tisztelete és védelme, a felelősség megosztása. • Azt sugallja a fejlődő és a fejletlen országoknak, hogyhozzák meg és alkalmazzák a 2015-ig érvényes nemzeti stratégiájukat, amelyek segítségével elérik az elfogadott Millénniumi deklaráció céljait

9. Millénniumi deklaráció céljai • Kiküszöbölni a szegénységet és az éhezést(2015-ig felére csökkenteni a napi 1$-ból élők és éhezők számát) • Általánossá kell tenni az alapszintű oktatást • Népszerűsíteni kell a nemek közötti egyenjogúságot, a nőknek több jogot adni • Csökkenteni a csecsemő-elhalálozást

10. Millénniumi deklaráció céljai • Az anyák egészségi állapotát javítani • Harcolni az AIDS, malária és más komoly betegségek ellen • Biztosítani a természetes környezet fenntarthatóságát • Kifejleszteni a globális fejlesztési partnerséget. Fejleszteni a nyitott, szabályozott, előrelátható és a diszkrimináció ellenes kereskedelmet és pénzügyi rendszereket. Kifejleszteni az irányítás, fejlődés és szegénység csökkentés elvét nemzeti és nemzetközi szinten is.

11. Szerbia fejlesztési prioritásai Két stratégiai folyamathoz kapcsolódnak: • Európai integráció • Szegénységcsökkentő stratégia (mint fejlesztési stratégia) alkalmazása

12. A szerbiai Szegénység Csökkentő Stratégia lényeges jellemzői: • Első olyan dokumentum, amely egyben inter-szektoriális, program jellegű, hosszú konzultációs folyamat előzött meg, a nemzet és nem a kormány tulajdona. • A stratégia középtávú fejlesztési keretet jelent az anyagi tényezők biztosítására • A stratégia a szegénységet többdimenziós tényezőként kezeli • A stratégia konkrét célja, hogy 2010-ig a szegénység szintjét felére csökkentse, nemzetközileg összehasonlítható indikátorokkal követhető

13. A stratégia konkrét céljai • Dinamikus gazdasági fejlődés(főleg a magánszektorban) • A gazdasági folyamatok átrendezése, új szegénység megjelenésének megakadályozása • A meglévő és új szociális programok, intézkedések következetes végrehajtása(marginalizált csoportok)

14. A kormány eszközei • A gazdasági szerkezetváltás keretén belül az új munkahelyek teremtését preferálja • Új termékek, és szolgáltatások fejlesztését támogatja • A kis- és középvállalkozások hálózatának kiszélesítését kezdeményezi • Új foglalkoztatási lehetőségeket teremt.

15. Millénniumi elvárások • A szegények csoportjának és azok jellemzőinek meghatározása • A szegénység csökkentéssel foglalkozó stratégiáknak, programoknak konzisztens módon tartalmazniuk kell a nemzeti és nemzetközi kötelezettségeket • Egyenlőség biztosítása és a diszkrimináció mellőzése

16. Millénniumi elvárások • Az emberi jogok progresszív megvalósítása(pozitív diszkrimináció), megfelelő mutatók • Participáció, affirmációa prioritások, politikák, a végrehajtás és ellenőrzés folyamán

17. Ember arcú programok Jogok, amelyek a fejlesztési programok tárgyaként meg kell, hogy jelenjenek: A megfelelő táplálkozásra való jog (védelem a krónikus éhezés ellen), az egészségre való jog (alapvető egészségvédelem és elérhetősége), oktatásra való jog (univerzális alapszintű oktatás), a méltó munkához való jog, a megfelelő lakhatási jog, személyes biztonsághoz való jog, jog a szégyenérzet nélküli megjelenésre a nyilvánosság előtt, az igazságszolgáltatás előtti egyenlő megjelenés joga, politikai szabadságjogok, nemzetközi segélyre való jog, a felügyelet és felelősség joga az állam és nemzetközi közösség részéről (az ellenőrizhetőség miatt)

18. Helyi civil szerepvállalás • intézményi reformok terén a szociális konszenzus elérése biztosítása érdekében • a tranzíció „áldozatainak” támogatásaterén • egyenletes gazdasági fejlődés biztosítása (a gazdagok és szegények közötti szakadék csökkentése)

19. Helyi – regionális fejlesztési feladatok • Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása(kampányok, tájékoztatás, véleményezések) • A magánszektor fejlődési körülményeinek javítása (kezdeményezések, intézkedések) • Hatékony szociális védelem, (interszektorális és önkormányzattal való együttműködés) • A felelős helyi önkormányzat megteremtése (depolitizált, participatív, korrupció nélküli)

20. Mi tehetnek a helyi önkormányzatoka régióért • A foglalkoztatás növelése érdekében • Hatékony szociális védelem érdekében • A nyugdíjasok és idősek helyzetének javítása érdekében • Egészségvédelem érdekében • Oktatás érdekében • Környezetvédelmi szempontok hangsúlyozása érdekében

21. Következtetés A nem éppen kedvezőnek és vállalkozóbarátnak mondható gazdasági körülményeket tekintve a Vajdaságban, ha lassan is, de kialakulnak és elkészülnek azok a stratégiák, intézkedések, irányvonalak, kezdeményezések, programok, amelyek elősegítik a fejlődést, s ezzel a szegénység csökkenését is, valamint az emberi és szabadság jogok maradéktalan biztosítását is. Elengedhetetlen azonban a közösségi összefogás is, a közösségi részvétel, amely e történéseknek, folyamatoknak emberi arcot adnak.