A VAJDASÁGI MAGYARSÁG ÉS AZ AGRÁRIUM

1. A VAJDASÁGI MAGYARSÁG ÉS AZ AGRÁRIUM Dr. Somogyi Sándor, Prof. Emeritus 24000 Szabadka – Lifka Sándor u. 29, +381 24 542 265 6720 Szeged – Dugonics u. 3- 5 +36 30 435 5778 Email: bio-nat-yu@tippnet.rs somogyis@yahoo.com

2. Tények a Vajdasági magyarságról és mezőgazdaságról

4. Néhány nemzetiségi arányokat jellemző adat • 1948 2002 • 428 750 26.13% 290 207 14.24 % • 1991 - 2002 • 49 284 magyar vándorolt el • 170 454 a szerb lakosság számbeli növekedése • 57.21% - 65.05% • Magyar többség: Zenta, Ada, Magyarkanizsa, Kishegyes, Topolya, Csóka községekben • Relatív magyar többség: Szabadkán, Óbecsén

5. Néhány magyarságot jellemző adat (2) • Falusi szórványban 50 -60 000 magyar • * • 200 -300 lakos keveset tehet önazonosságáért • Népesség megújításra képtelen • Szociál-patológiai állapot – sok az agglegény • * • Ami a Bánságban történik a magyarsággal, Szerémségben már befejeződött • * • A Tisza-melléken van remény a magyar mezőgazdák túlélésére

6. A magyarság Vajdaságban(Forrás: Földrajzi Intézet Újvidék)

9. Az állami szervek és szolgálatok nem rendelkeznek a foglalkoztatottak és a munkát keresők nemzeti hovatartozásával kapcsolatos adatokkal

11. Az egy főre eső beruházások (2004)

12. Tisza vidék

17. NAPJAINK TENDENCIÁI • Az élelmiszertermelés globalizálódása • Élelmiszerkereskedelem átalakulása • Vertikális termékláncok fejlődése • Fokozódó minőségi követelmények • A mezőgazdaság növekvő piacfüggősége • A tranzakciós költségek, befektetési korlátok a feldolgozókat ösztönzi, hogy kevesebb, jobban felszerelt beszállítóval szerződjenek

18. KISTERMELŐK GONDJAI • EGYRE TÖBB GOND A PIACI KAPCSOLÓDÁSSAL • A KLASSZIKUS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁK NEM MŰKÖDNEK • A KISTERMELŐK HATÉKONYSÁGI ELŐNYE MEGSZŰNIK A TERMÉKLÁNCOKBA KAPCSOLÓDÁS NAGYOBB KÖLTSÉGEI MIATT • A BESZÁLLÍTÓKNAK KÖLTSÉGEKET SZÁMOLNAK FEL, DE A KISGAZDASÁG NEM TUDJA EZEKET ÁTHÁRÍTANI MÁSRA

19. Vajdaságban is érvényes kérdések • Hogyan válhatnak a kisgazdaságok partnerekké? • Milyen lehet a szerepük? • Mi a kormányzat szerepe? • Milyen az együttműködési hajlandóság? • Jó e a kistermelő kifejezés? • Eszközszegény, tudásszegény? • Ellátási csatornák fejlesztése beépíthető-e a vidékfejlesztési stratégiákba?

20. Magyar lakta területek a stratégiai tervben • A magyar lakta területeknek úgynevezett „önellátó” szerepet szántak • Alacsony árakon, alacsony béreken élőket helyi szinten elégítse ki a mezőgazdaság • Ez a terület évtizedeken keresztül „Szerbia éléskamrája” volt

21. A vajdasági magyarság szinte teljesen kimaradt az állami privatizációból • A 14.28 %-nyi vajdasági magyarság 2 %-ban vett részt a privatizációban • A privatizáció során megszerzett cégeket vagy átregisztrálják a fővárosba, Belgrádba, (szabadkai „Pionir” édességgyár, „Fidelinka” tésztagyár) vagy azok műszaki felszerelését leszerelik és Dél-Szerbiába szállítják (Sinalco) • Az előző esetben a termékértékesítés nem helyi cégeken keresztül folyik, hanem belgrádiakon, és így a magas haszonkulcs sem marad a magyarlakta térségekben

22. A magyarság nem tud a magánosítás során földhöz jutni • A szerb üzletemberek az ismeretlen eredetű tőkét vajdasági földek vásárlására használják fel • A nagytőkések 10-20 000 hektár közötti óriásbirtokokat szereztek meg

23. Az agrárkombinátok sorsa • Az agrárvállalatokat, melyeknél a teljes vertikum ugyanannál a cégnél volt, a privatizáció során a részeire bontották és külön-külön értékesítették • Ez hosszú távon sok esetben a részek csődjéhez vezetett, ami a munkások és vezetők elbocsátását eredményezte, ami a kisebbséget fokozottan érintette

24. Vajdaság AT Regionális Fejlesztési Terve A vajdasági mezőgazdaság komparatív előnyei • megfelelő természeti adottságok (jó minőségű föld, vizek) • a mezőgazdaság magas fokú tudományos- és technikai fejlődése • tradíció • kvalifikált munkaerő • megfelelően kiépített feldolgozói kapacitások

25. A helyzetelemzés szerint: • Globálisan csökken a mezőgazdaság részaránya a nemzetgazdaságban • Szerkezetbeli változások mennek végbe • Éleződik a versenyhelyzet • A hazai termelés állandó exportkorlátozásokba ütközik (EU mezőgazdasági támogatási rendszere, szabványok, minőségi korlátok, kiviteli kvóták)

26. Fejlesztési irányvonalak, prioritások (1) • A magánosítás , vagyon-visszaszármaztatás • Vidék- és agrárfejlesztési program kialakítása, • A körülményekhez igazodó gazdálkodási feltételek megteremtése, • A környezetgazdálkodást, élelmiszerbiztonságot javító fejlesztések kezdeményezése • A fenntartható fejlődés határai között mozogni, erőforrásainkat, előnyeinket, erősségeinket érvényesíteni, • Integrációs folyamatok generálása (értékesítési, közös piaci fellépés) • Gépesítés és korszerű technológiák bevezetése, • Horizontálisan integrált mezőgazdaság és vertikálisan ráépülő élelmiszeripar

27. Fejlesztési irányvonalak, prioritások (2) • Határokon átnyúló kapcsolati tőke és szubregionális együttműködések • Tudás – edukáció – ismeretek, tapasztalatgyűjtés, • Termelőket ösztönző támogatási rendszer, • Források biztosítása az önálló, önellátó, piacra termelő, ill. minden gazdálkodó egység számára, • KKV élelmiszeripari tevékenységének támogatása, • A lokális és regionális infrastruktúra fejlesztése, karbantartása, • Logisztikai tevékenység - szervezés, termékraktározás, szállítás, forgalmazás fejlesztése, • Az élelmiszeripari termékek marketingtevékenységének tudatos építése (piackutatás, igényfelmérés, promóció, stb.)

28. A változások három iránya: • A struktúrák reformja (termelők, tulajdonosok és feldolgozók) • A piac és folyamatainak fejlesztése • A vidék fejlesztése

29. 2009. jan. 2. – „Mezőgazdaság”Az agrárköltségvetés felhasználása • A 20,5 milliárd 90 százalékát a bejegyzett termelők támogatására • Nem számíthatnak támogatásra a: • - hobby gazdálkodók • - ügyvédek, orvosok akik falun földet vettek és bérbe adják • - a nagy mezőgazdasági rendszerek, (mert kedvezményt élveznek az újratermelési anyag beszerzésében és később, termékeik eladását illetően is) • Támogatásra jogosult termelők: • - bejegyzett gazdaság • - fizetik a nyugdíjbiztosítást • Prémiumok megvonásával kell kezdeni a rendteremtést, vagy pl. a vagyon visszaszármaztatással?

30. Nyugdíjazás, egészségbiztosítás, támogatás (1) • A mezőgazdasági nyugdíj alap és 2002. összeírás eltérései szerint a termelők nem jelentkeznek be • 2004 –től kötelező a biztosítás • 2004, 2007 a tartozás leírva – elemi csapás • Az egészségi és nyugdíjbiztosítás 67 000 dinár személyenként évente • A termelők tartozása az alap fele 47 milliárd.

31. Nyugdíjazás, egészségbiztosítás, támogatás (2) • A támogatás (valószínű) 12 000/ha • Mit jelent ez a feltüntetett kisgazdasági struktúrának a magyar lakta vidékeken? • A 450 000 bejegyzett gazdaságból talán 100 000 fizeti a nyugdíjbiztosítást • Gazdaságok összevonása már beindult

32. Záró gondolatok • A mélyülő gazdasági és szociális válság különösen sújtja magyar közösséget és serkenti a leépülési folyamatokat: • Infláció • Szociális háló hiánya • Romló munkakörülmények, csökkenő munkabérek • Elhúzódó gondok –pl. vagyon-visszaszármaztatás • A magyarokat fokozottabban sújtja a munkanélküliség • A magyarok könnyebben kapnak felmondást • Szakképzettségi összetétel romlása

33. Záró gondolatok (2) • Magyarok a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, valamint a társadalmi tevékenységekben (?) • A számarányos foglalkoztatási kezdeményezések (?) • A magyarok számaránya az egyetemi hallgatók között (?) • A gazdaság korrupcióval átitatott • A magyar kis- és közepes vállalkozók jelenléte elenyésző az anyagi háttér és kapcsolati tőke hiánya miatt • A magyar gazdák szerepe a mezőgazdaságban csökken, gyenge felhalmozó-képességük folytán sokan még a mezőgazdasági támogatásokhoz sem jutnak hozzá

34. Záró gondolatok (3) • Nem kielégítő a magyar tudományos kutató kapacitás • A meglevő eredmények sem kerülnek felhasználásra • A magyar tisztségviselők évek óta adósak a közösségünk egészére vonatkozó szakmai és tudományos vizsgálatok kezdeményezésével • Ma szinte lehetetlen hozzájutni a legfontosabb mutatókhoz, statisztikai számsorokhoz • * • A magyar tisztségviselőkre vár a feladat, hogy kezdeményezzenek, s ahol erre saját hatáskörben lehetőség van, indítsanak a nemzeti közösségekre lebontott vizsgálatokat

35. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET