Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban

1. Salmonellosis elleni védekezés baromfiállományokban Szabára Ágnes Állat-egészségügyi Igazgatástani és Agrár-gazdaságtani Tanszék 2010

2. Salmonellosisok

3. EFSA zoonoses report, 2008

4. Jelentőség • EU területén elsősorban: • SE: tojás, csirkehús • ST: sertés-, marha- és baromfihús • Élelmiszer-fertőzések: • tojás, tojást tartalmazó élelmiszerek, • húsok, • nyers, nem kellően hőkezelt húskészítmények, • ritkán nyers tej, halak, rákok, kagylók, • mosatlan gyümölcsök, zöldségek • Nincs bejelentési kötelezettség • Tünetmentes hordozás – kenődéses szennyeződés (baromfi!!!)

5. Emberi megbetegedések • Befolyásolja: • a felvett kórokozó mennyisége • életkor • immunállapot • bélre korlátozódó, tünetmentes hordozás • gyomor-bélgyulladás • fejfájás, láz, hányás, hasmenés • súlyos, lázas általános tünetekkel járó septikaemia

6. Közösségi célkitűzések • nemzeti felmérő vizsgálatok, • közösségi célkitűzés meghatározása, • nemzeti védekezési programok kidolgozása (nemzeti ellenőrzési terv), • a nemzeti védekezési programok elfogadása az Európai Bizottság által, • a nemzeti védekezési programok végrehajtása.

8. Nemzeti felmérő vizsgálatok 2004-2006 között hazai Gallus gallus tenyész-, tojó- és brojlerállományok Salmonella-fertőzöttségének felmérése

9. Gallus gallus tenyészállományok • Fertőzöttség mértéke: 5,7% (S. Enteritidis 2,3%) • Cél: 1% alá csökkenteni • Salmonella Enteritidis, S. Typhimurium, S. Infantis, S. Virchowés S. Hadar előfordulását • 250 egyednél nagyobb létszámú tenyészállományokban • 2007: 5,7% • 2008: 1,44% • 2009: 0,87% 2007. január 1. – 2009. december 31. Program folytatása!!!

10. Fertőzöttség mértéke: 44% (S. Enteritidis és S. Typhimurium 33,57%) Cél: a kifejlett állományokban a S. Enteritidis és S. Typhimurium előfordulási gyakoriság csökkentése évente minimum: 10%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 10% alatt volt; 20%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 10-19% között volt; 30%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 20-39% között volt; 40%-kal, ha az előző évben a fertőzöttség 40% vagy 40% fölött volt. Magyarországon 2010. dec. 31-ig el kell érni a 13,16%-ot 2008. január 1. – 2010. december 31. Gallus gallus tojóállományok

11. Fertőzöttség mértéke: ~66% (S. Enteritidis5%, S. Typhimurium3%) – S. Infantis a brojlerállományok 58% - ában. Cél: 1% alá csökkenteni Salmonella Enteritidisés S. Typhimuriumelőfordulását zéró tolerancia (2160/2003/EK) – 2010. dec. 12.!! 2009. január 1. – 2011. december 31. Gallus gallus brojlerállományok

12. Cél: 1% alá csökkenteni Salmonella Enteritidisés S. Typhimuriumelőfordulását zéró tolerancia (2160/2003/EK) – 2010. dec. 12.!! 2010. január 1. – 2012. december 31. Pulykaállományok

13. 180/2009. (XII. 29.) FVM rendelet a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól • Védekezés kötelező: • >250 egyedből álló házityúk tenyészállományban, • >50 egyedből álló házityúk tojóállományban, • valamennyi tenyész-pulykaállományban, • valamennyi házityúk brojler- és hízópulyka-állományban, kiv. kistermelői állományok (heti 200 tyúkféle, 100 pulyka). • Védekezés önkéntes: • keltetőkben, • <250 egyedből álló házityúk tenyészállományban, • <50 egyedből álló házityúk tojóállományban, • egyéb állatfajok esetén.

14. Vállalkozó feladatai • írásban bejelentkezni az MgSzH illetékes területi szervéhez (ÉLBI-ÁI), nemzeti védekezési programba bejelentkezni • járványügyi intézkedési tervet készíteni (terv: ált. járványvédelmi szabályok,biológiai biztonsági intézkedések, jó higiéniai gyakorlat, takarítás, fertőtlenítés, kártevőirtás, telepzártság, állatforgalom, személyi higiénia, melléktermék-kezelés, gyógyszerfelhasználás, takarmány- és ivóvízhigiénia, salmonellosis felderítésére szolgáló vizsgálati program), ellátó állatorvossal ellenjegyeztetni, kerület hivatalhoz benyújtani • házityúk tenyész- és tojóállomány – minden betelepítéskor, • brojler- és hízópulyka-állomány – az adott év első betelepítésekor

15. Vállalkozó feladatai • a terv elutasítása esetén azt 30 napon belül módosítani • elvégeztetni a vállalkozói mintavételeket és a minták vizsgálatát • a hatósági mintavételre a vizsgálati program szerinti időpont előtt legkésőbb 48 órával felkérni a hatósági vagy a jogosult állatorvost • minősítést a kerületi főállatorvostól kérelmezni • gondoskodni a fertőzött légtér kiürítését követően a tartási hely takarításáról, szigorított fertőtlenítéséről, rágcsáló- és rovarirtásáról • SE/ST-tól eltérő szerotípussal való fertőzöttség esetén újratelepítés előtt környezeti tamponmintával megbizonyosodni a fertőtlenítés hatékonyságáról • nyilvántartásokat vezetni és a dokumentumokat 3 évig megőrizni

16. Magánállatorvos feladatai • járványügyi intézkedési tervet ellenjegyzi • vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz (vállalkozói minta) • adatot szolgáltat a kerületi hivatal (kerületi főállatorvos), az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ számára

17. Hatósági/jogosult állatorvos feladatai • hatósági mintát vesz • adatot szolgáltat az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ számára

18. Kerületi hivatal (kerületi főállatorvos) feladatai • nyilvántartja a vállalkozókat • takarmányipari vállalkozásokat ellenőrzi • jóváhagyja vagy elutasítja a vállalkozó járványügyi intézkedési tervét • szervezi a mintavételt • állományokat minősíti (kiadja vagy visszavonja a mentességről szóló hatósági bizonyítványt) • SE/ST fertőzöttség esetén forgalmi korlátozást rendel el • SE/ST fertőzöttség esetén ellenőrzi a fertőtlenítés hatékonyságát • engedélyezi a betelepítést • adatot szolgáltat az ÉLBI-ÁI számára

19. ÉLBI-ÁI feladatai • ellenőrzi a nemzeti ellenőrzési programok végrehajtását (kerületi főállatorvos, magánlaboratóriumok) • ellenőrzi a mintavételt • járványügyi nyomozást folytat • gondoskodik a hatósági és a jogosult állatorvosok képzéséről, részt vesz a vállalkozók képzésében • fél évente jelentést, kérésre adatokat szolgáltat az MgSzH Központnak

20. MgSzH Központ feladatai • kidolgozza, bevezeti, felülvizsgálja, módosítja a nemzeti ellenőrzési programokat • évente adatokat szolgáltat az Európai Bizottság számára • alaptanulmányokat végeztet a Salmonella- fertőzöttség felmérése céljából • engedélyezi a magánlaboratóriumokat • kijelöli a hatósági mintákat vizsgáló és szerotipizálásra jogosult laboratóriumokat

21. Országos főállatorvos feladatai • felügyeli a nemzeti ellenőrzési programok kidolgozását és végrehajtását

22. Laboratóriumok • Nemzeti referencia laboratórium (NRL) • Hatósági laboratóriumok • Magánlaboratóriumok • Az eredményekről értesíti a vállalkozót, a mintavevő állatorvost, a kerületi főállatorvost, „+” eredmény esetén az ÉLBI-ÁI-t is. • Naprakész nyilvántartást vezet és 3 évig megőrzi.

23. MgSzH Központ ÉTbI elvégzi a „+” minták szerotipizálását vizsgálatot végez a vakcinatörzs elkülönítésére elvégzi az ismételt vizsgálatokat (amennyiben felmerül valamely előírás megsértése) járványügyi nyomozás során fágtipizálást végez NRL feladatai

24. Hatósági laboratóriumok feladatai • elvégzik a hatósági minták vizsgálatát • a „+” mintát szerotipizálásra küldik a NRL-ba • adatot szolgáltat a kerületi főállatorvos, az ÉLBI-ÁI és az MgSzH Központ számára

25. Magánlaboratóriumok feladatai • elvégzik a vállalkozói minták vizsgálatát • a „+” mintát szerotipizálásra küldik a NRL-ba • negyedévente összesítést küld az ÉLBI-ÁI-nak, kérésre adatokat szolgáltat a kerületi főállatorvosnak, az ÉLBI-ÁI-nak és az MgSzH Központnak

26. Mintavétel, mintaküldés • Ha a minták 24 órán belül nem kerülnek a laboratóriumba, azokat hűteni kell (3-5 oC), max. 48 óra.

27. Mintavétel, mintaküldés

28. Mintavétel, mintaküldés

29. Mintavételi időpontok tenyésztyúkállományban • Vállakozói mintavétel: • naposkorban, • 4 hetes korban, • tojásrakás várható kezdete előtt 2 héttel, • tojásrakási fázisban 2 hetente a tojóciklus végéig (ahol 2 éve nem fordult elő fertőzés, kérvényezheti a vállalkozó a 3 hetenkénti mintavételt). • Hatósági mintavétel: • tojásrakás megkezdését követően 4 héten belül, • termelés közben az első és az utolsó mintavételtől távoli időpontban, • a tojástermelés tervezett befejezése előtt 8 héten belül.

30. Mintagyűjtés módja tenyésztyúkállományban • Naposkori: • a naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 doboz) 25 g bélsárral és meconiummal szennyezett 10x15 cm-nél nem nagyobb bélésanyag • elhullott csibe – min. 10, max. 60 tetem • 4 hetes kor, termelés: • légterenként 5 pár csizmatampon minta, vagy • légterenként 1 pár csizmatampon minta + porminta (900 cm2), vagy • légterenként 300g bélsárminta

31. Mintavételi időpontok tojótyúkállományban • Vállalkozói mintavétel: • naposkorban, • tojásrakás várható kezdete előtt 2 héttel, • tojásrakási fázisban 15 hetente. • Hatósági mintavétel: • évente gazdaságonként 1, legalább 1000 madárból álló állományból, • élelmiszer-eredetű megbetegedéseknél, ha fennáll a SE/ST fertőzés gyanúja, • SE/ST fertőzés esetén a gazdaság többi légteréből is, • indokolt esetben.

32. Mintagyűjtés módja tojótyúkállományban • Naposkori: • a naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 doboz) 25 g bélsárral és meconiummal szennyezett 10x15 cm-nél nem nagyobb bélésanyag • elhullott csibe – min. 10, max. 60 tetem • Nevelés, termelés (vállalkozói) ketreces: • légterenként 2 x 150 g bélsár • Nevelés, termelés (vállalkozói) alternatív: • légterenként 2 pár csizmatampon minta • Termelés (hatósági): • légterenként 2 x 150 g bélsár vagy 2 pár csizmatampon + 100 g por (250 ml)

33. Ketreces tartás

34. Ketreces tartás

35. Ketreces tartás

36. Alternatív tartási módok

37. Mintavételi időpontok brojlerállományban • Vállalkozói mintavétel: • vágást megelőző 3 héten belül. • Hatósági mintavétel: • évente a legalább 5000 állatot tartó gazdaságok 10%-ából (évente a kerületi főállatorvos határozza meg).

38. Mintagyűjtés módja brojlerállományban • Termelés: • vágást megelőző 3 héten belül légterenként 2 pár csizmatampon minta.

40. Mintavételi időpontok tenyész-pulykaállományban • Vállakozói mintavétel: • naposkorban, • 4 hetes korban, • 2 héttel kihelyezés előtt, • tojásrakási fázisban 3 hetente a tojóciklus végéig, • vágást megelőző 3 héten belül. • Hatósági mintavétel: • a 250 egyed feletti tenyészállományok 10%-nál a 30-45. héten, • azokban az állományokban, ahol SE/ST fertőzés előfordult az elmúlt 12 hónapban, • SE/ST fertőzés esetén a gazdaság többi légteréből.

41. Mintagyűjtés módja tenyész-pulykaállományban • Naposkori: • a naposbaromfi szállítására szolgáló dobozok béléséből (legalább 5 doboz) 25 g bélsárral és meconiummal szennyezett 10x15 cm-nél nem nagyobb bélésanyag • elhullott pipe – min. 10, max. 60 tetem • Nevelés, termelés (vállalkozói), ill. 30-45 hetes kor (hatósági): • légterenként 5 pár csizmatampon minta, vagy • légterenként 1 pár csizmatampon minta + porminta (900 cm2), vagy • légterenként 300g bélsárminta

42. Mintavételi időpontok hízó-pulykaállományban • Vállalkozói mintavétel: • vágást megelőző 3 héten belül. • Hatósági mintavétel: • az 500 létszám feletti hízóállományok 10%-nál, • SE/ST fertőzés esetén a következő betelepítésnél a gazdaság többi légteréből, • indokolt esetben.

43. Mintagyűjtés módja hízó-pulykaállományban • Vállalkozói: • vágást megelőző 3 héten belül légterenként 2 pár csizmatampon minta. • Hatósági: • 2 pár csizmatampon minta, vagy • 1 pár csizmatampon minta + por minta.

44. Keltetők • Önkéntes • Járványügyi intézkedési tervet készít, azt jóváhagyatja. • 16 hetente vállalkozói mintát (ventillátorpor, befulladt tojás) vesz a jogosult állatorvos. • „+” eredmény esetén a tenyésztojás szállítónál soron kívül vállalkozói mintát kell venni.

45. Költségek • Vállalkozói minták vétele, szállítása és vizsgálata → vállalkozó költsége. • Hatósági minták esetén → állam átvállalja. • A hatósági minta helyettesíti a vállalkozói mintát, ha a vállalkozói minta vételére 3 napon belül sor került volna.

46. Betelepítés, forgalmazás • Tojóállomány (>50 egyed) betelepítése: S. Enteritidis, S. Typhimurium • Házityúk és pulyka keltetőtojásokat forgalomba hozni/gépi keltetésre felhasználni, állományt továbbtartásra értékesíteni: S. Enteritidis, S. Typhimurium • Salmonellosis elleni védekezésben részt vevő házityúk- és pulykaállományok egyedei és termékei csak a Salmonella-státuszra vonatkozó információt tartalmazó kísérőirattal értékesíthetők.

47. Betelepítés, forgalmazás • Ha a vállalkozó védekezésre kötelezett állomány esetén nem rendelkezik elfogadott tervvel → az állomány ismeretlen egészségügyi státuszú. • Ha a vállalkozó védekezésre nem kötelezett állomány és keltető esetén nem rendelkezik elfogadott tervvel → nem vesz részt a védekezésben. • Ismeretlen egészségügyi státuszú tojóállományból származó tojásokat csak hőkezelt tojástermékbe szabad bedolgozni.

48. Eljárás „-” eredményű bakteriológiai vizsgálat esetén • Ha a minta a normális bélflórát sem tartalmazza, köteles jelenteni a kerületi főállatorvosnak és az ÉLBI-ÁI-nak → forgalmi korlátozás, amíg a minta legalább a normális bélflórát nem tartalmazza. Az ismételt minták vizsgálatát a NRL végzi. • Ez idő alatt gyógykezelni az állományt nem szabad!!

49. Eljárás „+” eredményű Salmonella- vizsgálat esetén • Házityúk tenyész- vagy tojóállomány, tenyész-pulykaállomány, keltető: • a vállalkozó 22 munkanapon belül felülvizsgálja a járványügyi intézkedési tervet (fertőtlenítés, rovar- és rágcsálóirtás, fertőződés lehetséges okai), benyújtja a kerületi főállatorvosnak, • a kerületi főállatorvos 22 munkanapon belül értékeli, elfogadja vagy módosításra szólít fel. • Házityúk brojler- vagy hízópulyka-állomány: uaz. kiv. 22 nap helyett 11 munkanap.

50. Házityúk brojler- vagy hízópulyka-állomány vizsgálati eredménye „+”, de a vizsgáló labor kizárja a SE/ST fertőzöttséget → NRL-ba továbbküldi a szerotipizálásra → nem SE/ST, kerületi főállatorvos engedélyével rendes vágásra bocsátható. • Ha a tipizált szerotípusra mentes státuszú volt → kerületi főállatorvos visszavonja az adott szerotípusra kiterjedő mentességet. • A vágást követően a vállalkozó köteles a saját költségén gondoskodni a takarításról, szigorított fertőtlenítésről, rovar- és rágcsálóirtásról, a fertőtlenítés hatékonyságáról laboratóriumi vizsgálattal meggyőződni.