1 / 33

A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA

MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAI NAP 2009. május 27. A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA. Kardos Sándor Igazgató ATI-KTVF. Vázlat. Bevezetés Alapfogalmak Jogszabályi háttér Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása Hatósági díjak

noah
Download Presentation

A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. MAGYAR GEOTERMÁLIS EGYESÜLET SZAKMAINAP 2009. május 27. A GEOTERMÁLIS ENERGIAHASZNOSÍTÁS ZÖLDHATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI GYAKORLATA Kardos Sándor Igazgató ATI-KTVF

  2. Vázlat • Bevezetés • Alapfogalmak • Jogszabályi háttér • Termálvíz hasznosítások engedélyezési eljárása • Hatósági díjak • Megosztott hatósági jogkörök

  3. 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény alapján: • termálvíz:minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 °C, vagy annál magasabb;

  4. Bevezetés • XIX. sz. A hévízfeltárás kezdeti lépései • A szénhidrogén-kutatás során növekedett a hévízkutak száma: sok helyen a keresett olaj- vagy gázmezők mellett melegvizet találtak. • Az ivóvízbeszerzési célú fúrások is sok helyen tártak fel hévizet. • Nagyobb települések balneológiai célra hévízkutakat fúrattak. • A ‘60-as években az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagilag támogatta a mezőgazdasági vagy kommunális fűtési célra szolgáló hévízkutak létesítését.

  5. A hévízkutak létesítésének időbeli alakulása: mind a db-szám, mind a víztermelési kapacitás tekintetében az ‘50-es évektől fellendülés, a ‘60-as években tetőzés, majd csökkenés volt tapasztalható • A Dél-alföldi régióban a termálenergia hasznosításnak több évtizedes hagyományai vannak a növénytermesztés, állattenyésztés, balneológiai, ipari felhasználás területén. • A területünkön található termálkutak egy része használhatatlan (kb. 10 %), illetve ideiglenesen lezárt, vagy vízszintészlelési célokat szolgáló kút (20 %). • Területünkön a balneológiai célokat szolgáló termálkúttal üzemelő fürdők száma: 16 db

  6. Az ATIKTVF területén lévő hévízkutak talphőmérséklete

  7. A Dél-alföldi termálkutak jellemzői és hasznosításuk • A medencebeli törmelékes hévíztárolók vize általában alkáli hidrogénkarbonátos. Az összes oldott sótartalom 1-3 g/l, de elérheti a 10 g/l értéket is. A nagy sótartalmú vizek a tárolók mélyebb, zártabb zónáiban fordulnak elő. • A nagyobb mélységben lévő vizek fölött több helyen vízrekesztő agyagmárgák helyezkednek el. Az ilyen vizek gyakran szénhidrogénekkel együtt fordulnak elő. 1 m3 vízzel több m3 gáz is felszínre kerül ezekből a rétegekből. A gáz főként metán, ami robbanásveszélyt okoz. Egyes kutak vizében olaj és fenol is előfordul.

  8. Jogszabályi háttér

  9. Hatályos szabályozás • 1995. évi LVII. vízgazdálkodásról szóló törvény15. §. (3) alapján „Az ásvány-, gyógy- és termálvizek felhasználásánál előnyben kell részesíteni a gyógyászati, illetve gyógyüdülési használatot. A kizárólag energia hasznosítás céljából kitermelt termálvizet - a külön jogszabályban megfogalmazottak szerint - vissza kell táplálni.” • Balneológiai vízhasználatok következtében keletkező használt termálvizek esetében a jogszabályok nem teszik lehetővé a használt vizek visszasajtolását.

  10. Környezetvédelmi engedélyezés • A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet „a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” • 3. melléklet 134. pont alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek. • 1. melléklet 56. pontja alapján: a vízbesajtolás felszín alatti vízbe 3 millió m3/év víz bejuttatásától a rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles tevékenység

  11. Eljárási díjak A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke • Környezetvédelmi engedélyezési, illetve egységes környezethasználati engedélyezési eljárást megelőző előzetes vizsgálat (I. 43.) 250.000 Ft • Tovább utalás környezeti hatásvizsgálati eljárásba, vízbesajtolás felszín alatti vízbe (IV. 20. 4) 1.200.000 Ft • Rendelet erejénél fogva hatásvizsgálat köteles (II. 12.) 1.350.000 Ft

  12. Vízjogi engedélyezés • A hévízkutatás és - termelés - függetlenül a hasznosítás módjától - a 1995. évi LVII. vízgazdálkodási törvény, valamint a 72/1996. (V. 22.) Kormány rendelet) hatálya alá tartozik. • A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozást és a vízkútfúrás szakmai követelményeit a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szabályozza. • A tervezésnél figyelembeveendő jogszabály a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII. 23.) Kormány rendelet.

  13. Vízjogi engedélyezés • A kutakra vonatkozó vízjogi engedélykérelemnek a 18/1996. (VI. 2.) KHVM rendelet előírásainak kell megfelelnie. • Elvi vízjogi engedély (1. §.) • Létesítési vízjogi engedély (2. §.) • Üzemeltetési vízjogi engedély (3. §.)

  14. Eljárási díjak I.A környezetvédelmi, természetvédelmi,valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet – 1.melléklete szerint az igazgatási díj mértéke • Vízjogi létesítési és fennmaradási engedélyezés esetében: Vízhasználattól függően (pl. fürdők termálkútjainál) 5 m3/nap mennyiségig (I.20.3.1. pont) 20.000 Ft 5 m3/nap-tól 15 m3/nap mennyiségig (I.20.3.2. pont)60.000 Ft 15 m3/nap-tól 50 m3/nap mennyiségig (I.20.3.3. pont) 90.000 Ft 50 m3/nap-tól 100m3/nap mennyiségig (I.20.3.4. pont) 120.000 Ft 100 m3/nap mennyiség felett (I.20.3.5. pont) 150.000 Ft

  15. Eljárási díjak II. • Geotermikus vízhasználat mennyiségtől függetlenül (I.20.3.6.pont): 500.000 Ft (101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet szerint geotermikus energia hasznosítását szolgáló vizilétesítmény: a víz hőtartalmát energetikai célra hasznosító víztermelő, illetve visszatápláló kút.)

  16. Eljárási díjak III. • Vízjogi üzemeltetési engedélyezés esetében: • a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtételek 80 %-a (I. 21. pont) • szüneltetése, visszavonása esetében: vízjogi üzemeltetési engedélyre megállapított díjtétel 50%-a (I.22. pont) • módosítása esetében: a vízjogi létesítési engedélyre megállapított díjtétel 40 %-a (I.21. pont és 44. pont)

  17. Eljárási díjak IV. Egyéb eljárások igazgatási szolgáltatási díjának mértéke: Egyedi szennyvíz-kibocsátási határérték megállapítása (I. 18. pont): 100.000 Ft A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése alapján jóváhagyott önellenőrzési terv (I. 24 pont): 15.000 Ft Az engedélyek módosítási eljárása, ha az csak az ugyanazon engedélyes adataiban bekövetkezett változások miatt szükséges (I.45. pont)5.500 Ft

  18. A termálkutak üzemeltetése során fizetendő különböző díjak, járulékok, bírságok • Vízkészlet járulék (1995. évi LVII. tv. A vízgazdálkodásról ill. a 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról) • Vízterhelési díj (2003. évi LXXXIX. tv. A környezetterhelési díjról) • Vízszennyezési bírság (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet ill. 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet) • Bányajárulék (2004. évi CXXXVII. Tv. –nyel módosított 1993. évi XLVIII. Bányatörvény rendelkezik a geotermikus energia hasznosításáról és a bányajáradékról)

  19. A termálvíz visszasajtolása esetében nem kell fizetni: bányajárulékot, vízszennyezési bírságot, vízkészlet járulékot

  20. Egyéb jogszabályi követelmények I. Energetikai és balneológiai célra hasznosított, meglévő termálkutak esetében: • Termálkutak a 220/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet alapján új üzemeltetési vízjogi engedélyt, úgynevezett szennyvízkibocsátási engedélyt kaptak. • A kibocsátásra vonatkozó határértékek a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján lettek meghatározva. • A termálkutak ellenőrzése a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet „a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról” alapján történik.

  21. Egyéb jogszabályi követelmények II. • A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet1, a felszíni vizek minőségi védelmét a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelettel együtt szabályozza. a meglévő termálvíz hasznosítók részére meghatározott türelmi idő: 2012. december 31.

  22. Egyéb jogszabályi követelmények III. • A termál csurgalékvíz a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmében szennyező (kockázatos) anyagot (pl: fenol, ammónia, arzén stb.) tartalmazhat. Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából e rendelet 4. számú melléklete szerinti elővizsgálatot kell elvégeznie. Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is. A hatóság az elővizsgálati kérelem eredményei alapján dönt az engedély kiadásáról.

  23. Egyéb jogszabályi követelmények IV. • A felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített (B) szennyezettségi határértékeket figyelembe kell venni.

  24. Kapcsolódó jogszabályok • A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló a 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet a védőidomok, illetve védőterületek kialakításának, a vízbázis biztonságba helyezésének és tartásának kötelezettségét az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló vízbázisokra is kiterjeszti. • Nem terjed ki a geotermális energiahasznosítás vízbázisának védelmére.

  25. Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során I. • A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. Törvény alapján • 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: h) a geotermikus energia hasznosítása, valamint a felszín alatti víz termelésével együtt nem járó kutatása és kinyerése; • A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény alapján • 1. § (1) E törvény hatálya alá tartozik: d) a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; Amennyiben a geotermális energia hasznosítás vízkivétellel jár, az eljáró hatóság a KTVF.

  26. Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során II. • Az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormány rendelet hatálya csak az ivóvíz, ásványvíz és gyógyvíz hasznosítására vonatkozik, geotermikus energia hasznosító rendszer védőidomának kijelölésére a jogszabály felhatalmazást nem ad. • A geotermikus védőidomot a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/B. § (3) bekezdése értelmében a bányafelügyelet jelöli ki. • Az 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés r) pontja felhatalmazza a Kormányt a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására, a rendelet megalkotására azonban a mai napig nem került sor.

  27. Megosztott hatósági jogkörök a hatósági engedélyezési eljárás során III. • Fentiekben kifejtettek alapján általánosságban elmondható, hogy olyan esetekben, amikor egy helyen több beruházó is ugyanazt a készletet kívánja használni energiatermelésre, a geotermális védőidom megléte nélkül az első fokú vízügyi hatóság a vízjogi engedélyben meghatározott vízkészletek és ezzel összefüggésben a hőenergia rendelkezésre állását nem tudja szavatolni.

  28. Célok, javaslatok

  29. Meg kell akadályozni a hévízrezervoárok nyomáscsökkenését, a pazarló vízkivételeket. A használt hévizek elhelyezésekor minimálisra kell csökkenteni a környezeti kockázatot. Törekedni kell a hévíz hőkapacitásának minél szélesebb felhasználására. A termálkutak visszasajtolás nélküli, hosszútávú üzemeltetése következtében a termálvíz, mint megújuló energiaforrás, nem jöhet számításba. A célok eléréséhez reálisan és hosszú távon mind az új létesítmények, mind pedig a meglévő létesítmények esetében csak a használt hévizek energiatartalmának teljes kihasználása, majd „ugyanabba a vízadó rétegbe” történő visszatáplálásának általánossá tétele járulhat hozzá. A feltételek biztosítása azonban jelentős anyagi ráfordítást és hosszabb időt igényel.

  30. Az energiaforrások jövőbeni hasznosítása tekintetében alapvető, hogy a fejlesztési irányok meghatározásakor egyrészt a versenyképesség javítása érdekében olcsó energiaforrásokat alkalmazzanak, másrészt a környezeti jó ökológiai állapotok megteremtése és fenntarthatóságának biztosítása is érvényesüljön. Csak azok a fejlesztések lesznek hosszútávon eredményesek, melyek a környezeti állapot minimális változását idézik elő. • A jelenlegi termálenergia hasznosítási gyakorlat átalakításának fokozatosnak kell lennie. • Geotermikus energia hasznosításáról szóló törvény megalkotása

  31. Köszönöm a figyelmüket!

More Related