1 / 23

Televényféreg-teszt Enchytraeid Reproduction Test OECD 220

Televényféreg-teszt Enchytraeid Reproduction Test OECD 220. Készítette: Rózsa Péter környezetmérnök hallgató Gruiz Katalin Környezettoxikológia c. tárgyához. Teszt alapja. A tesztférgeket mesterséges talajjal készített talajhígítási sorokba teszik.

nhu
Download Presentation

Televényféreg-teszt Enchytraeid Reproduction Test OECD 220

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Televényféreg-tesztEnchytraeidReproduction Test OECD 220 Készítette: Rózsa Péter környezetmérnök hallgató Gruiz Katalin Környezettoxikológia c. tárgyához

  2. Teszt alapja • A tesztférgeket mesterséges talajjal készített talajhígítási sorokba teszik. • Tartomány meghatározó (range-finding) teszt: 2 hét, végpont a mortalitás. • Hatást mérő teszt (definitive): 6 hét, az összes fiatal egyed a szülőktől származik. Az első három hét után a felnőtt férgeket eltávolítják a tesztedényből, és feljegyzik a morfológiai változásokat További 3 hét után a bábakból kikelt utódokat megszámolják. Az állatok reproduktív hozamát a kontrolltalajon lévő állatok reproduktív hozamával hasonlítják össze. Ebből meghatározzák NOEC-et és ECx-et interpolációval regreszióanalízis segítségével.

  3. Információ a tesztelendő vegyi anyagról • Ismerni kell a vegyi anyag vízoldhatóságát és gőznyomását. • Plusz információt ad, ha ismerjük a vegyi anyag hidrolízis és fotolízis sebességét. • Nem alkalmazható olyan anyagokra, amelynek Henry-állandója nagyobb mint 1, vagy a gőznyomása nagyobb mint 0,0133 Pa, vagyis az illékonyakra.

  4. Teszt validálása • A felnőtt mortalitás a tartománykereső teszt végén és a reprodukciós teszt első három hetében nem haladhatja meg a 20%-ot. • A teszt kezdetekor 10 felnőttet alkalmazunk edényenként, a teszt végén átlagosan 25 felnőttnek kell lennie edényenként. • A fiatalok átlagának varianciája nem lehet több mint 50%.

  5. Referenciaanyag • Egyik a karbedazim 360 mg/l (32,18%) aktív összetevőt alkalmaz • A reprodukció EC50 értéke 1,2±0,8 mg aktív összetevő/kg száraz talaj intervallumban van. A kontrollsor eredménye alapján ellenőrizzük a tesztorganizmusok megfelelőségét.

  6. A teszt leírása • Eszközök • Üvegből vagy más kémiailag inert anyagból kell készülnie. 0,20-0,25 l; 6 cm átmérő • Átlátszó fedelűnek (pl. üveg vagy polietilén), mert a víz párolgását csökkenti, amíg a légcserét engedünk az atmoszféra és a talaj közt • A fedő átlátszó legyen, hogy áteressze a fényt. • sztereomikroszkóp • pH-mérő és fotométer • Analitikai mérlegek • hőmérők • nedvességellenőrző (nem szükséges, hogy az edénynek legyen fedele) • inkubátor vagy kis szoba légkondicionálóval • csipesz • fotótál

  7. A mesterséges talaj előkészítése • 10% tőzegmoha, légszáraz, 2±1 mm szemcseátmérőjű • 20% kaolinitagyag • 0,3-1% CaCO3 (porítva, analitikai mennyiségben, elsődlegesen a tőzegmoha minőségétől/természetétől függ), hogy a pH 6,0±0,5 legyen • Kb. 70% légszáraz kvarchomok (CaCO3 mennyiségétől függően) 50-200 µm szemcseátmérőtől függően

  8. A mesterséges talaj előkészítése • Meg kell bizonyosodni, hogy a talaj nem veszélyes-e, ha a szerves széntartalmát 4,5%-ra csökkentjük, és ennek megfelelően megnövekszik a homoktartalma • A talaj száraz alkotóelemeit alaposan össze kell keverni legalább 1 hétig. • Ezt 2 napig kell tárolni, hogy a pH-ja beálljon. • A pH meghatározásához 1 M kálium-klorid-oldatot (KCl) vagy 0,01 M kalcium-klorid (CaCl2)-oldatot 1:5 arányban kell használni • Ha savasabb, CaCO3-tal kell pufferolni. • Ha túl alkálikus, akkor több keveréket kell hozzáadni, de CaCO3 kizárásával

  9. A mesterséges talaj előkészítése • Meg kell határozni a talaj maximális víztartalom-kapacitását; egy vagy két nappal a teszt megkezdése előtt a száraz mesterséges talajt ionmentes vízzel megnedvesítjük, hogy a végső víztartalom kb. felét elérje, hogy a maximális víztartókapacitása 40-60% között legyen. • A teszt kezdetén az előnedvesített talajt a tesztkoncentrációk számának megfelelően osztjuk el (és a referenciaanyaggal, ahol alkalmas) és a kontrollokat, amiket a teszthez használnak fel. • A nedvességtartalmat a maximális WHC 40-60%-ra kell beállítani a tesztanyagoldat és/vagy desztillált vagy ionmentes víz hozzáadásával • A nedvességtartalmat a teszt kezdetén és végén határozzák meg (1050C-on állandó tömegig szárítva), és azt az optimális tartományt, amit a férgek még túlélnek. • A talaj nedvességtartalmát ellenőrizni kell; a talajt a kezünkben finoman összenyomjuk, ha a víztartalom kis vízcseppekben megjelenik az ujjak közt, akkor alkalmas a tesztre.

  10. A tesztállatok kiválasztása • Enchytraeusalbidus(fehér féreg) az Enchytraeide családba, Oligochaetákrendjébe, Annelidák törzsébe tartozik. Az echytraeidák egyik leghosszabb faja, 35 mm hosszú is lehet. Világszerte megtalálható, a tengervízben, édesvízben, földön, főképp korhadó szerves anyagokon (hínár, komposzt) és ritkán réteken. Széles ökológiai toleranciájának és néhány morfológiai változatosságának köszönhetően különböző fajtái léteznek. Kereskedelmileg mint haltápanyag kapható. Ha a kultúra megfertőződik, általában kisebbek, fajták (1) (19). Ha a szennyeződés megtörténik, minden férget Petri-csészében vízzel le kell mosni. Az Enchytraeusalbidus hosszú felnőtt példányai (sztereomikroszkóp használatával) elkülöníthetők, hogy egy új kultúrát elkezdhessünk, és minden egyéb férget elválasszunk. Könnyen tenyészthető a szerves anyagok széles skáláján. Életciklusuk lerövidül, mikor fejlődésük során elérik 33 napot (180C) és 74 napot (120C-on). Csak azok a kultúrák tarthatók használhatók fel a teszthez, anmelyeket laboratóriumban problémamentesen lehetett tartani legalább 5 hétig (egy generáció). • Használhatók még pl. E. buchholzi és E. crypticus. Meg kell jegyezni, hogy más faj használatakor a fajoknak tisztán azonosíthatónak kell lenniük.

  11. Tesztállatok • A tesztben használt állatok felnőtt férgek. Ikrájuk van (fehér folt) a clitellum területen, és kb. ugyanolyan méretűek (kb. 1 cm hosszúak). A tenyészkultúrákat nem szükségszerű összehangolni • Ha az enchytraeidák nem tenyészthetők ugyanazon a talajtípuson és ugyanolyan körülmények közt, akkor akklimatizálni kell őket 1-3 napig is akár. • Ha több felnőttet alkalmazunk, mint ami a teszthez szükséges, kezdetben akklimatizálni kell őket a teszthez, hogy elválasszuk őket a károsodott vagy a tesztre alkalmatlan fajoktól. Az akklimatizált időszak végén csak azok a férgek maradnak meg, amiknek petéjük van, és amelyek nem térnek el a hagyományos viselkedéstől (pl. megpróbálnak elmászni a talajról). A férgeket óvatosan elveszik csipesszel, és áthelyezik egy Petri-csészébe, ami kismennyiségű édesvizet tartalmaz, amit frissen kell előkészíteni. • A férgek megfigyelhetőek sztereomikroszkóp alatt, és néhány az, amelyik nem tartalmaz petét, elkülönülnek. Figyelni kell, hogy elválasszuk és elkülönítsük az atkáktól, amik megfertőzhetik a kultúrákat. Azok az egészséges férgek, amiket nem használunk a tesztre, visszakerülnek az alapkultúrához.

  12. A tesztkoncentrációk előkészítése • Tesztanyag feloldása vízben (ionmentesben). Annyi ionmentes vízben oldjuk fel, amennyi elég minden egyes koncentráció ismétlésére. Ajánlatos annyi vizet használni, hogy elérjük a kívánt nedvességtartalmat, pl. a maximum WHC 40-60%-át. A tesztanyag minden oldatát alaposan átkeverjük egy előzetesen megnedvesített talajjal, mielőtt belehelyeznénk a tesztedénybe. • Ha nem vízoldható a tesztanyag: • Ha szerves oldószerben oldódnak, a tesztanyagot először feloldjuk egy közvetítő közegben (pl. aceton), és ezt összekeverik kb. 2,5 g apró kvarchomokkal, majd a vivőközeget legalább 1 óráig párolják. A kvarchomok-tesztanyag-keveréket hozzáadják az előnedvesített talajhoz, elkeverik, ionmentes vizet adnak hozzá a kívánt nedvesség eléréséhez. Végül behelyezik a tesztedénybe. • Ha szerves oldószerben és vízben is kevéssé oldódnak, akkor 2,5 g egyenértékű apró kvarchomokot teszedényenként összekevernek a tesztanyag mennyiségével, hogy a kívánt koncentrációt elérjék. Ezt a keveréket hozzáadják az előzetesen nedvesített talajhoz, és alaposan elkeverik, miután hozzáadtak annyi ionmentes vizet, hogy a nedvességtartalmat elérjék. A végső keveréket szétosztják a tesztedények közt. A folyamatot minden egyes tesztkoncentrációra megismétlik, és elvégzik a kontrollra is egyaránt. • Az olyan anyagok, amik nagyobbak 1000 mg/kg száraz talajtömeg koncentrációnál, nem alkalmasak a tesztre.

  13. Tesztcsoportok és kontrollok • Minden tesztkoncentrációhoz adott mennyiségű teszttalajt - 20 g száraz súlyra vonatkoztatva - helyeznek a tesztedénybe. A kontrolltalajokat - a tesztanyagok nélkül - is elkészítik. Ételt adnak minden edénybe. 10 férget véletlenszerűen elhelyeznek minden tesztedénybe. A férgeket óvatosan áthelyezik minden tesztedénybe, és elhelyezik a használni kívánt talaj felszínére, pl. csipeszekkel. Az ismétlések száma függ a tesztkoncentrációkhoz és a kontrollokhoz használt teszt típusától. A tesztedényeket véletlenszerűen helyezik el a tesztinkubátorba, és ezeket a helyeket hetente újra megkeverik. • Ha egy vivőközeget használnak a tesztanyagra, egy kontrollsorozatot – amiben kvarchomok van feloldva az oldószerben – kell futtatni a tesztsorozaton felül. Az oldószerkoncentrációnak meg kell egyeznie, amit a tesztedényekben használtunk, ami a tesztanyagot tartalmazta.

  14. Tesztkörülmények • Teszthőmérséklet 20±20C. • Hogy a kukacok ne hagyják el a talajt, a tesztet irányított világos-sötét ciklusok alatt kell végezni (16 óra világos-8 óra sötét) 400-800 lux megvilágítással • Talajnedvesség nyomonkövetése: edények lemérése a teszt kezdetén, majd hetente. Tömegveszteséget ionmentes víz hozzáadásával kell pótolni. Nedvesség csökkenthető, ha a tesztinkubátorban magas páratartalmú levegőt (>80%) tartunk fenn. • Nedvességtartalmat és a pH-t is mérni kell mindkét tesztben a kontrollra és a kezelt talaj minden koncentrációjára egyaránt.

  15. Etetés • 50 mg összecsavarodott zabot kell alkalmazni, amit a talajba kevernek bele. Hetente a 21. napig etetni kell a férgeket. Az etetés nem fejeződik be a 28. napon addig, amíg a felnőtteket nem vették el erről a helyről, és a fiatal férgeknek szükségük van relatíve kis mennyiségű hozzáadott ételre ezen a ponton túl. Az etetés a teszt alatt 25 mg összecsavart zabot / edény tartalmaz, a férgeket gondosan helyezzük a talaj felszínére, így elkerüljük, hogy megsérülnek. Azért, hogy csökkentsük a gombák növekedését, a zabpelyheket a talajba kell ásni kismennyiségű talajjal borítva. Ha az ételt nem fogyasztják el teljesen, akkor mennyiségét csökkenteni kell.

  16. Range-finding teszt • 0,1; 1; 10; 100; 1000 mg/kg (száraztalaj-súlyra vonatkoztatva). Egy ismétlés mindegyikhez szükséges lehet. • 2 hetes teszt. • Férgek mortalitását megállapítjuk • Egy féreg akkor tekinthető halottnak, ha mechanikai stimulusra nem reagál. • A felnőttek viselkedésében lévő változásokat (pl. nem tudja beásni magát a talajba; mozdulatlanul fekszik a tesztedény üvegfalának dőlve) és morfológia (pl. nyílt sebek jelenléte) fel kell jegyezni. • LC50 úgy határozható meg, hogy vesszük a mortalitási adatok geometriai átlagát. A koncentricióintervallumok felállításában a definitív tesztre a reprodukcióra gyakorolt hatások kisebbek az LC50-nél egy 10-es faktorral. • 4 ismétlést végzünk minden tesztanyag-koncentrációra és egy adekvát koncentrációszámítást, ami legalább 4 statisztikailag különböző átlagot eredményez ezekre a koncentrációkra ajánlott. • Kontrollgra használják is ugyanezeket érdemes alkalmazni.

  17. Kivitel a definitív reprodukciós tesztre • Erre 3 lehetőségünk van: • NOEC meghatározására legalább 5 koncentrációsorozatot kell tesztelni. 4 ismétlést minden koncentrációra plusz 8 kontrol ajánlott. A koncentrációkat 1,8-at meg nem haladó faktorral kell beszorozni. • Az ECx (pl. EC10, EC50) meghatározásához legalább 5 koncentrációt kell tesztelni, és a koncentrációkat egymás mellé elhelyezni ECx-ek szerinti növekvő sorrendjébe, hogy interpolálhassuk, és ne az extrapoláljuk. Minden egyes tesztkoncentrációra legalább 4 ismétlés és 4 kontrollismétlés ajánlott. A faktor szór, pl. kevesebb vagy egyenlő 1,8-cal az elvárt intervallumban, és 1,8 fölé is mehet magasabb és alacsonyabb koncentrációknál. • Egy egyesített megközelítés megengedi mind a NOEC, mind az ECx meghatározását. 8 koncentrációt kell alkalmazni a geometriai sorozatokban. 4 ismétlőt minden kezeltre plusz 8-at kontrollra ajánlott. A koncentrációkat olyan faktorokkal kell szorozni, amik nem érik el az 1,8-at.

  18. ECx-ek meghatározása

  19. Definitív teszt • 10 felnőtt férget/tesztedény kell használni. Ételt adnak a tesztedényekbe a teszt kezdetén, majd hetente egyszer a 21. napig. A 21. napon a talajmintákat óvatosan kezelik, és az élő felnőtt férgeket megfigyelik és megszámolják, és a viselkedésbeli változásaikat (pl. a földbe nem tudnak lemenni; mozdulatlanul fekszenek a tesztedény üvegének) és a morfológiát (pl. nyílt sebek) feljegyzik. Ezután minden felnőtt férget elvesznek a tesztedényből és a teszttalajról. Ha teszttalaj tartalmaz néhány bábot, amiket termeltek, azokat inkubálják még 3 hétig ugyanazon tesztkörülmények között kivéve, hogy az etetés csak a 35. napon történik meg 25 mg összecsavart zab/edény). • 6 hét után az új kikelt férgeket megszámolják. A metodika Bengal piros festésen alapul, habár más nedves (de nem melegített) extrakciós és flotációs technikák is hatásosnak bizonyultak. Bengáli piros festés inkább ajánlott, mert a nedves extrakció egy talajszubsztrátból a zavarodottság miatt gátolt, amiket a szuszpendált agyagszemcsék idéznek elő. • Limitáló teszt • 37. Ha nincs megfigyelhető hatás a magasabb koncentrációknál a széleskörű-kereső tesztekben (pl. 1000 mg/kg), a reprodukciós teszt végrehajtható mint egy limitáló teszt, 1000 mg/kg-ot használ fel sorrendben, hogy bizonyítsa, a NOEC a reprodukcióra nagyobb mint ez az érték.

  20. A teszt összefoglalása

  21. A teszt összefoglalása

  22. Jegyzőkönyv • Tesztanyag • Fizikai és, ahol lehet, fizikai-kémiai tulajdonságok (pl. vízoldhatóság, gőznyomás); • A tesztanyag kémiai azonosítása IUPAC nomenklatúrának megfelelően, CAS-szám, struktúrális formula és tisztaság • A minta lejárati dátuma/felhasználhatósági ideje • Tesztfajok • A felhasznált tesztállatok: fajok, tudományos név, organizmusok és tenyésztési kondíciók adatai • Tesztkondíciók • a mesterséges talaj előkészítése és alapanyagok • a tesztanyag felhasználásának módszere • a tesztkörülmények leírása beleértve hőmérsékletet, nedvességtartalmat, pH-t, stb. • a kísérleti felépítés és folyamat teljes leírása • Teszteredmények: • a felnőtt férgek halálozása 2 hét után és a fiatalok száma a range-finding teszt végén; • a felnőtt férgek halálozása 3 hét után, és fiatalok teljes életciklusa a definitív teszt végén. • Néhány megfigyelt fizikai vagy patológiai szimptómák és viselkedésváltozások a tesztorganizmusokban; • LC50, a NOEC és vagy ECx (pl. EC50, EC10) a reprodukcióra, ha néhány közülük alkalmazható konfidencia-intervallummal, és a ráillesztett modell rajza felhasználva a számításukra minden információ és megfigyelések segíthetnek az eredmények kiértékelésében.

  23. Felhasznált irodalom • OECD iLibrary - Test No. 220: EnchytraeidReproduction Test http://www.oecd-ilibrary.org/docserver/download/fulltext/9722001e.pdf?expires=1291765462&id=0000&accname=freeContent&checksum=FE904F3D99C7CB01C454E491D8719C9F • Képek forrása http://www.grimas.hu/hu/labortechnika/Lapok/Laboratriumi_mrleg_ABS_2204.aspx http://theaquariumwiki.com/Enchytraeus_albidus http://www.allthingsorganic.com/How_To/12.asp http://www.firstfish.de/cms/front_content.php?idcat=57&idart=147

More Related