A Duna hely és szerepe a hazai területfejlesztésben/ fejlesztéspolitikában

1. A Duna hely és szerepe a hazai területfejlesztésben/fejlesztéspolitikában Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó Széchenyi István Egyetem, MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Győr

2. Potenciális európai integrációs zónák a magterületen kívül Forrás: DATAR, 2002

4. Közép-európai autóipari koncentráció • A globális autóipar egyik legjelentősebb új növekedési pólusa • Kiemelkedő járműgyártó kapacitások folyamatos kiépülése • A beszállítói háttéripar koncentrált fejlődése és átstrukturálódása • A gyártás/összeszerelés mellett a kutatás-fejlesztés is kezd megjelenni • Kezdetben erőteljes német dominancia, ma már amerikai, francia, japán, koreai jelenlét is Forrás: European Competitiveness Report, 2005

5. Lehetséges városi együttműködések a Duna mentén és a határrégiókban

6. A Duna-menti Tartományok Közössége

7. Együttműködések rendszere I. • Szervezetek • együttműködések tereinek kialakítása a kilencvenes években indult, sok szintű (ország, régió, megye, település) • célok vízi közlekedés közös adottságainak hasznosítása, a Duna-térség érdekeinek érvényesítése a nemzetközi fórumokon, vagy európai tervek megvalósításában való részvétel (közlekedés, vízi út, környezetfejlesztés és természetvédelem) • speciális forma multiregionális együttműködések (Dunamenti Tartományok Munkaközössége (1990), Centrope (2004-), Alpok-Adria (1986-2006) • regionális együttműködések: a térségben található eurórégiók (10 eurórégiót + 3 transznacionális szervezetet regisztráltunk)

8. Együttműködések rendszere II. • Projektek • speciális Duna kutatási programok • jellegük: környezetvédelem, szennyezés csökkentése, vízvédelem, információs rendszerek kiépítése, gazdasági kapcsolatok feltérképezése, migráció feltérképezése, hálózatépítés (városok) (!) • megrendelők: UNDP, UNIDO, Világbank, tartományok, illetve a munkaközösségek • EU programok: Interreg II (1997-1999) III B (2002-2006)

9. Kapcsolódás az EU regionális politikához • ETP (ESDP, 1998) + CEMAT irányelvek • Interreg II. (1995-1999):7 európai transznacionális együttműködés kialakítása • CADSES I. (1997-1999): területfejlesztési együttműködések elveinek és kereteinek meghatározása • VISION PLANET (CADSES térség, 2000) • ESTIA (délkelet-európai térségre fókuszál, 2001) • Interreg III. (2000-2006) • A: határ menti; B: transznacionális; C:régiók együttműködés • CADSES II.- Interreg IIIB (2002-2006) • Előcsatlakozási stratégiák integrációja: • Phare (CBC), SAPARD, ISPA, TINA, CARDS (!), TACIS

10. CADSES régió (1997-2006)

11. Integráció segítő programok a CADSES (2002-2006), illetve Duna térségben • a különböző területpolitikai elképzelések közös nevezőre hozása; • a területi tervezés mindenki által elfogadott szabályai és alapelvei kialakításához szükséges alapfeltételek megteremtése; • a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztésével kapcsolatos egységes jövőkép kialakítása; • a lehető legideálisabb feltételek megteremtése a fenntartható növekedés biztosításának érdekében; • a természeti örökség védelme és a káros hatások megelőzése, beleértve az árvízvédelmet és a természeti katasztrófák megelőzését; • a kulturális és történelmi örökség felmérése, ideértve a közös szabályozási rendszer kialakítását és ennek stratégia elemként történő alkalmazása a gazdaságfejlesztés területén

12. Európai Területi Együttműködési (ETE) célkitűzés (2007-2013) • Határmenti együttműködési programok • Transznacionális együttműködési programok • Délkelet-európai Transznacionális Program: 8 EU tag + 8 EU kívüli ország; központ: Budapest • Közép-európai Transznacionális Program: 8 EU tag + 1 EU kívüli ország; központ: Bécs • Négy prioritás:innováció, városfejlesztés, környezetvédelem, megközelíthetőség • Közös intézményrendszer (IH, IGH, EH, KSZT) • Interregionális együttműködési programok • ESPON 2013: kutatás, területi trendek, fejlesztési stratégiák • INTERACT II: transznacionális, interregionális együttműködések és hálózatok tapasztalatainak átadása, megismerése • INTERREG IVC 2007-2013: Strukturális Alapok tapasztalatainak átadása a régiók között, innováció és tudás, valamint környezetvédelem és kockázat-megelőzés • URBACT II 2007-2013: városfejlesztés tapasztalatainak átadása, tematikus hálózatok

13. Közép-európai Programtér

14. Délkelet-európai Programtér

15. A Duna magyar szakaszának jellemzői • Duna Budapestig terjedős szakasz (Felső-Duna) • újrarendeződő gazdaság tengely része (Győr, Komárom, Esztergom, Duna-kanyar) • környezeti problémákkal terhelt (Szigetköz, Szap-Budapest) • határ menti együttműködések intenzív tere, de egyben akadálya is (hidak, kapcsolatok) • Budapesti szakasz - gazdasági, kulturális és természeti funkciók, szimbóluma térségnek • közlekedési fejlesztés és turisztikai hasznosítás • speciális környezeti funkciók (sérülékeny vízkészlet): Ráckevei-Soroksári-Duna • Alsó-Duna - turizmus hatása a vízminőségre, folyó menti iparok környezetbiztonsági feltételei (Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács) - holtágak, Tisza-Duna csatorna (Baja-Bezdáb-Óbecse) - ökológiai érzékeny terület: Duna-Tisza-közi Homokhátság

16. Duna Komplex Program háttere és kiváltó tényezői • OTK (2005) Duna szerepének felismerése, fejlesztésben és a környezeti potenciálban játszó szerep kiemelése • Európai Uniós elvárások: • EU Víz keretirányelve, • EU Natura 2000 természetvédelmi hálózat, • VII. transz-európai közlekedési folyosó, • Duna-Rajna-Majna vízi út jelentősége, • határvízi egyezmények (osztrák, szlovák, horvát, szerb) • Nemzetközi szervezetek és projektek: • Duna Bizottság, • eurorégiók, • CADSES program

17. Duna Komplex Program célkitűzései • Duna az ország dinamizáló tengelye • Cél: A térségi komparatív előnyök társadalmi – gazdasági -környezeti szempontokkal összehangolt kiaknázása • Stratégiai Célok: • Hálózat alapú társadalomfejlesztés • társadalmi tőke fejlesztése • térségi együttműködések és hálózatok szervezése - Fenntartható gazdasági szerkezet feltételeinek javítása - fejlesztési programok hatékonyságának növelése - gazdasági alkalmazkodó képesség javítása - közlekedési kapcsolatok, elérhetőségek fejlesztése - A térség kiemelkedő természeti potenciáljának megőrzése, fenntartható használata - ökológiai rendszerek megóvása, fejlesztése - komplex vízgazdálkodási rendszerek kialakítása - környezetfejlesztés

18. Duna Komplex Program megjelenése a regionális OP-kban és más térségi tervekben • Nem jelent meg a Duna egyértelműen a regionális programokban, egyikben sem kap önálló fejezetet, nem kiemelt aktivitási irány, fejlesztési térség! • Ágazati OP-kban szintén nem érzékelhető a Duna jelenléte! • Kistérségeknél, nagyvárosoknál döntően turisztikai, vagy közlekedési (kikötő-logisztika) fejlesztési irány! • Nincs összehangolt fejlesztés, nem egyértelműen érvényesül a Duna-program!

19. Bécs-Pozsony-Győr-Esztergom-Budapest innovációs tengely fejlesztésére ható tényezők Erősségek/lehetőségek az európai gazdasági centrumok gyorsan és kényelmesen elérhetők, a centrumok egyre szélesebb szolgáltató kínálatot alakítanak ki, szinergiahatások már érvényesülnek, a munkaerő képzett, az oktatási intézmények színvonalasak, széles kínálatot nyújtanak (Győr, Révkomárom), korszerű gazdasági szerkezet, széleskörű nemzetközi kapcsolatok, intenzíven megtelepedő külföldi beszállítói kör (Győr, Komárom, Esztergom, ipari tengely) a kis és középvállalkozók kedvező piaci lehetőségekkel rendelkeznek, főleg a szolgáltatásokban, de számos új gazdasági elemben is (autóipar, elektronika, vegyipar), a térség centrumai kedvező nemzetközi és hazai imázst alakítottak ki, a megyék, régiók rendelkeznek fejlesztési koncepcióval, s azokban a tengely-építés csak elvétve jelenik meg, megkezdődött Bécs részéről a tudatos nagyrégió építés, a centrumok (Győr és Pozsony) ráfűzése az osztrák főváros meglévő és új hálózataira (Centropa), jelentős tapasztalatok a határ menti együttműködésekről, megalakultak eurégiók (Eurégió West/Nyugat-Pannónia (1998), Hármas-Dunavidék (2001), Ister-Gránum Eurorégió (2003), változó intenzitással működnek

20. Bécs-Pozsony-Győr-Esztergom-Budapest innovációs tengely fejlesztésére ható tényezők Gyengeségek/veszélyek a centrumokban már kimutatható a munkaerőhiány, tágulnak az ingázási határok, romlik a munkaerő minősége, térségen belül mérsékelt még a hazai beszállítói kapcsolatok, tömegtermelésre szakosodott egységek, kitettek a konjunkturális hatásoknak, kutatás-fejlesztés hiányos, belső megújítás forrásai, intézményei erőtlenek, a kis és középvállalkozók még nem fűződtek fel a nagyipari bázisra, az eddigi helyi gazdaságfejlesztés erről a szektorról nem vett tudomást, a centrumok nem működnek együtt, inkább versenyeznek az erőforrásokért (ipari parkok) és a letelepülőkért, gyengék a kapcsolatok a perifériákkal, nincs egységes és összehangolt tengelyfejlesztési koncepció, a jövőben két nagyközpont (Bécs-Pozsony, Budapest) fogja alakítani a fejlődési zónát, nem összehangolt fejlesztések, számos konfliktus forrás, belső közlekedési kapcsolatok rosszak, szomszédsági relációk szűk keresztmetszetei (hidak és az erősen terhelt belső utak, elkerülők hiánya), megoldatlan feszültség források pl. Bős-Nagymaros, Duna kihasználatlan (szállítás, közlekedés), a szomszéd intenzíven fejleszt, erőforrások mérséklődnek itthon, elszívó hatás (tervezett autópálya, pozsonyi agglomeráció, autóipari fejlesztések).

21. Stratégiai célok, fejlesztési irányok I. • EU csatlakozás megköveteli a nagytérségi kitekintést és szemléletet! • A Duna-völgye, Duna-térség meghatározó európai fejlesztési tengely már ma, s a jövőben felértékelődik! • Nagyobb hangsúly a multiregionális, határon átnyúló együttműködésekre, aminek a Duna meghatározó tengelye, szervező, alakító ereje! • Infrastrukturális fejlesztések a Duna tengely térségeinek összekapcsolására (pl. közlekedés biztonsága, hidak, úthálózat)! Meghatározó a környezeti értékek megóvása, az árvízvédelem! • Határ menti együttműködések alapvető területfejlesztési szemlélet változást követel meg, intézményi, finanszírozási átalakítás, Eu források aktív igénybevétele!

22. Stratégiai célok, fejlesztési irányok II. • Célirányos Duna kutatások szervezése, információk a térségről: Duna Kutató Központ felállítása, nemcsak környezeti, hanem társadalmi, gazdasági, területfejlesztési információk! • ETE programokban a Duna kapcsolatok hangsúlyozása; határmenti, transznacionális, interregionális programokban való részvétellel! • Lehetőség megnő a CADSES térség megosztásával, Délkelet-európai Transznacionális Program fejlesztésének koordinálásával, Magyarország az irányító központ! • Duna Komplex Program támogatása, megjelenítése az ágazati OP-ben és a ROP-okban, program koordináció biztosítása! • Nagy lehetőség, új típusú együttműködés, szervezeti formák, Duna- kommunikáció!

23. Köszönöm a figyelmüket! rechnj@rkk.hu rechnj@sze.hu