1 / 90

Kutatószeminárium

Kutatószeminárium. Tóth Máté Toth.Mate@feek.pte.hu. Mai menetrend. Házi feladatok megbeszélése Referálás Tanulmányírás Publikálás Források szerzése kutatásra. A referátum és szerepe a kutatásban. Referátum:

stasia
Download Presentation

Kutatószeminárium

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kutatószeminárium Tóth Máté Toth.Mate@feek.pte.hu

  2. Mai menetrend • Házi feladatok megbeszélése • Referálás • Tanulmányírás • Publikálás • Források szerzése kutatásra

  3. A referátum és szerepe a kutatásban Referátum: • Az a szöveg, amely egy másik szöveg legfontosabb tartalmát annál rövidebb terjedelemben tükrözi vissza. Referátum szerepe a tudományos kommunikációban: • Lerövidítik a szakirodalom tanulmányozására fordított időt. • Nyelvi akadályok leküzdésében segít. • Megkönnyítik az áttekintő műfajok készítését. • Sűrített formában a tudományos eredmények lenyomatai. A referátumok funkciói: • jeladó funkció • visszakeresési funkció • helyettesítési funkció.

  4. Referátum A referátum jellemzői: • Természetes nyelvű szöveg • Írott szöveg, amely különböző hordozókon is megjelenhet • Másodlagos dokumentum • Önállóan is megállja a helyét • Rövid és tömör • Objektív • Információs célokra létrehozott szöveg

  5. Referátum A természetes nyelvi szöveg kritériumai: • kohézió (felszíni rétegek közötti kapcsolat) • koherencia (mélyszerkezetek közötti szemantikai összefüggés) • szándékoltság (a létrehozó egy célt próbál vele elérni, amit a szöveg tükröz) • elfogadhatóság (vagy befogadhatóság) • hírérték • helyzetszerűség (egy adott helyzetben releváns) • intertextualitás (a befogadás a korábban megismert szövegek függvényében valósulhat meg.)

  6. Referátum Írott szöveg: • Azaz megkülönböztetendő a „szóbeli előadás” jelentésétől. • Az alapjául szolgáló szövegek rendszerint 10.000 és 50.000 betűhely közötti terjedelmű folyóiratcikkek.

  7. Referátum Másodlagos dokumentum: • Szekunder dokumentum vagy derivált szöveg. • Az eredeti dokumentumtól függ a szövege Önállóan is megállja a helyét: • Az elsődleges dokumentum elolvasása nélkül is érthetőnek kell lennie! • Mivel szövegként határoztuk meg, ez azért is alapvető követelmény. Rövid és tömör: • Funkciójából adódóan rövidebb mint az elsődleges szöveg • A tömörség a rövidségéből fakad.

  8. Referátum Objektív: • „Éppen elég nehéz elkerülni az elfogultságot, miért kellene szándékosan behozni a referátumba azt.” • A referátmban nem szerepelhet semmi olyan, ami az eredeti szövegben nem volt benne. • A kritika megfogalmazására nincs lehetőség a referátumban. • Kritikus pont a tömörítés • ki kell válogatni az értékesebb és az értéktelenebb részeket a referátumból. • A referáló tudása mindenképpen a szubjektivitás irányába hat.

  9. Referátum Információs célra létrehozott szöveg: • Szurrogátum, amelynek célja a reprezentáció. • Minimális cél: • el lehessen dönteni, hogy el kell-e olvasni az eredeti szöveget. (pl. KF) • Bizonyos lapok olyan referátumokat közölnek, amelyek teljes egészében helyettesítik az eredeti cikk elolvasását. • Tömörített fordítás. (pl. TMT)

  10. Referátum Autoreferátum: • Szerzői saját referátum • Rendszerint együtt mozog az elsődleges szöveggel, annak részét képezi. Gépi referátum: • Mesterséges intelligencia bevonása a referátumkészítésbe. • Két irány: • Kivonatolás (a mondatok rövidítésén alapul) • Szövegértésen (az eredeti szöveg szemantikai tartalmának dekódolásán) alapuló módszerek.

  11. Referátum A referátumok típusai: • A típusok a funkciókhoz kötődnek. • indikatív • informatív • vegyes (indikatív-informatív) típusú. • Az indikatív (jeladó) arról tudósít, hogy mi van a szövegben ami értékes lehet az olvasónak, az informatív taglalja ezt az információt. • Az informatív referátum az eredeti szöveg kicsinyített mása.

  12. Referálás A referálás: • A referálandó dokumentum kiválasztása. • A lap referátum rovatának szerkesztője kiválogatja • A referáló dönti el, hogy szükség van-e az adott cikkre. • Csak a teljes szöveg elolvasása nyomán lehet eldönteni, hogy szükség van-e az adott cikkről referátumra.

  13. Referálás A referálás lépései: • Első olvasás • ismerkedés a szöveggel, • a releváns információ azonosítása. • Újabb olvasás • a releváns információ rögzítése (jegyzetelés, aláhúzás), • az azonos tartalmú részek megjelölése, • a kulcsfontosságú részek értelmezése. • A referátum vázlatos megfogalmazása • A fő tartalmi elemek megfogalmazása. • A vázlat ellenőrzése • Megfelel-e a céloknak? • Terjedelemnek megfelel-e? • A végső szöveg elkészítése.

  14. Referálás A referátum szerkezeti elemei: • Címrész • magában foglalja a cikk bibliográfiai leírását és a referátum címét) • A címnek tükröznie kell az elsődleges cikk tartalmát. • A referáló lap szerkesztési elveitől függ, hogy megengedi-e, hogy változtasson a referáló a címen. • Bizonyos dolgokat nehéz lefordítani. Pl. szójáték van a cikk címében.

  15. Referálás A referátum szerkezeti elemei: 2. Szöveg • Az elsődleges dokumentum szövegének szerkezete szerint kerül megírásra. • Mi a munka tárgya, jellege, célja • Leírja a módszert • Taglalja az eredményeket • Közli a következtetéseket • A gondolatmenetet kell megtartani, de az egyes információelemek előfordulásának sorrendjét nem feltétlenül. • A társadalomtudományi területen írt cikkek szerkezete nem mindig ez, így a referátumé sem. • Az indikatív és a vegyes típusú referátumok szerkezete ettől eltérhet.

  16. Referálás A referátum szerkezeti elemei: 3. Kiegészítő rész • Pl. osztályozási jelzetek, tárgyszók, a referáló aláírása • Ez nem feltétlenül szükséges elem, de bizonyos tekintetben lehet jelentősége. • Pl. a TMT-ben referálóra is lehet keresni • A KF-ben ezek a tárgyszók kerülnek a katalógusba is, így a visszakeresést segítik.

  17. Rokon műfajok Annotáció: • A dokumentum rövid jellemzése, tartalma, rendeltetése és egyéb szempontjából. • A szövegszerűség kevésbé hangsúlyos követelmény mint a referátumnál. Recenzió: • Kritikai elem. Kivonat: • Az elsődleges szövegből vett mondatok szó szerinti átvétele • A sűrítés nem követelmény.

  18. Tanulmányírás

  19. a tanulmány célja • A célok kijelölése: • Mi a tanulmány jelentősége? • Miért fontos és miért eredeti? • Kit érdekelhet, ki a célcsoport? • Hogyan tovább? Gyakorlati alkalmazás, további kutatások • Helyileg a tanulmány bevezetésében • DE a cikk mondanivalójának szervezésében központi szerep jut a céloknak, ugyanis segít • strukturálni a szöveget, • megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. • Az altémákat ehhez kapcsolódóan kell kifejteni (vagy elhagyni!)

  20. A mondanivaló szerkesztése • Hogyan csoportosíthatók a gondolatok? • Vázlatírás • Cédulázás… • Melyik gondolat hová kerül? • A tanulmányírás olyan, mint ha gyöngyökből fűznénk nyakláncot. Van egy optimális sorrend, illetve van úgy, hogy egy-egy gyöngy jobb ha kimarad… (Kwan Choi: How to publish in top journals)

  21. A mondanivaló szerkesztése Általános sémák a mondanivaló szerkesztésére: • Kérdés-válasz • ha leírsz egy kérdést, akkor az olvasó választ vár • Probléma-megoldás • Ha felvetsz egy problémát, az olvasó látni akarja a megoldását, vagy legalább a magyarázatát. • Ok-okozat, okozat-ok • Ha okot/okozatot említünk először, akkor az olvasó azt várja, hogy ugyanilyen szerkezetben folytassuk • Általános-speciális • Ha általánosságban állítunk valamit, akkor az olvasó azt várja, hogy fejtsük ki részletesen.

  22. Tanulmányírás • IMRaD vagy IMRaC modell Introduction (Bevezetés) Methods (módszerek) Results (eredmények) and (és) Discussion (tárgyalás) és/vagy Conclusion (következtetés)

  23. Cím • Szerepe: • Reprezentálni a tanulmányt • Milyen legyen a cím? • Írja le a tartalmat tisztán és világosan • Az olvasó el tudja dönteni, hogy érdemes-e a cikket elolvasnia? • Adjon kulcsszavakat az indexeléshez! • Milyen ne legyen? • Ne legyenek benne felesleges szavak. • Tanulmány a …-ról, vizsgálat a …-ról • Ne legyenek benne rövidítések és szakzsargon! • Ne legyen „cuki”!

  24. A bevezetés • Tartalmazza a tanulmány célját • és a tanulmány kontextusát: • Miért fontos a téma, és hogyan kapcsolódik a meglévő tudásunkhoz, kutatásokhoz. • A kutatás háttere • Mi lesz a tanulmány szerkezete • Miért döntött úgy a szerző, hogy kutatja a témát, ill. megírja a tanulmányt?

  25. A bevezetés Milyen hosszú legyen? • Egyesek szerint 500-700 szó • Max. 2 oldal, ill. a tanulmány 1/6-da • Legyen elég hosszú, hogy betöltse a funkcióját. Mikor írjuk meg? • Egyesek szerint utoljára a konklúzióval együtt. • Mások szerint a először… • A célok meghatározása kihat az egész további munkára. • Szerintem írjuk meg először és a végén vegyük revízió alá!

  26. Bevezetés • Mi a probléma? • Jellemezni a vizsgált problémát. • Összegezni a kutatásokat, amelyek megadják a kutatás kontextusát. • Kulcsfogalmak tisztázása • Miért fontos? • Mutasd be azokat a kutatásokat, amelyek a miénk ésszerűségét igazolják. • Megválaszolatlan kérdések • Ellentmondások • Olyan kör, amelyen az adott dolgot nem tesztelték. • Kipróbálatlan módszerek egy már kutatott probléma esetében • Korábbi kutatásoknak mely eredményeit bővíted?

  27. Bevezetés • Milyen megoldást javasolsz, vagy milyen lépést, ami a megoldás irányába vezet? • Röviden jellemezd a kutatást • Hipotézis(ek) • Kutatási kérdés(ek) • Módszer(ek) • A módszerek igazolása

  28. Szakirodalmi szemle • Egy cikk nem disszertáció! • Nem kell az összes létező vonatkozásra utalni! • Mi a releváns a kutatásunk/saját megközelítésünk szempontjából? • A szakirodalmi szemle sem teljes!

  29. Szakirodalmi szemle • Jó tanácsok: • Utalj azokra a tanulmányokra, amelyeket a kutatásod követ! • Tedd világossá, hogy mi volt a tanulmányodat megelőző állapot, és azt a cikket miként változtatja meg! • Friss tanulmányokból idézz! • Csak azokra a saját tanulmányaidra utalj, amelyek közvetlenül relevánsak a kutatásodban. • Hivatkozz a bírálók cikkeire, elmagyarázva, hogy mennyiben relevánsak a cikkeik a tiéd szempontjából! • Ha megvannak a fontos cikkek, legyenek kéznél, írás közben! • Használd a cikkeket a hipotézisekhez és a célok meghatározásához!

  30. Szakirodalmi szemle • Minél fontosabb a szempontunkból egy cikk, • annál nagyobb teret engedünk neki elfoglalni a szakirodalmi szemlénkben és • Annál később tűnik fel a szemlében!

  31. A kutatás módszere • Abban az esetben ha empirikus kutatás történt. • Mire kell kitérni? • A legfőbb módszerekre! • Mutasd be, hogy a módszereid alkalmasak voltak a probléma megoldására! • Írd le, hogy mit csináltál! • A főbb lépések meghatározása • Az egyes módszerek alkalmazása • Minek a hatására döntöttél így/úgy? (pl. választottál egy meghatározott mintasokaságot) • A kiegészítő információk a Függelék rovatba kerülnek!

  32. A kutatás módszere • Elméleti cikkek esetében: • Nem saját kutatás eredménye a cikk, hanem mások eredményeire támaszkodik. • Mi alapján válogattad ki, hogy mit veszel bele a cikkbe és mit nem? • Mi alapján jutottál vontál le új konklúziót?

  33. Eredmények Mire kell odafigyelni? • Minden egyes módszer, kísérlet, eljárás esetében: • Írd le, hogy mit csináltál, de ne olyan részletesen, mint a módszerek rovatban! • 1-2 mondat. • Koncentrálj a lényegre! • A főbb tények, és azok, amelyek nagyobb jelentőséggel bírnak! • Az apró részletek annyira nem fontosak… • Mondd el a történetet! • Mely eredményre hogyan bukkantál? • Van egy tárgyalás rovat is, amelyben le lehet írni, hogy mi miért fontos.

  34. Eredmények Jó tanácsok: • Helyes • A különböző típusú eredményeket logikusan rendezd el! • A legfontosabbtól a legkevésbé fontosig, • Egyszerűbbtől a komplexebbig, • Más rendezőelv szerint (pl. több célcsoport vizsgálatánál célcsoportonként. • Múlt időben ami történt! • Helytelen: • A táblázatok adatait ne csak simán isméteéd, szelektáld ki a fontosabb dolgokat! • Ne interpretáld az eredményeket! • Kerüld a felesleges szavakat. Pl.az 1. táblázatban az látható, hogy X idézi elő Y-t helyette: X idézi elő Y-t (1. táblázat)

  35. Tárgyalás Funkciója: • Megadni, hogy az eredmények miként értelmezhetők. • Összegezd a legfontosabb eredményeket az elején. • Angolul: Discussion – nincs igazán jó magyar fordítás.

  36. Tárgyalás Milyen konklúziókat lehet levonni? • Minden egyes eredmény esetében: • Milyen alapelvekre, kapcsolatokra utalnak az eredmények? • Az eredményeid miként viszonyulnak a várakozásokhoz és a hivatkozott irodalom eredményeihez? • Megerősítik, ellentmondanak neki, vagy kivételnek tekinthetők? • Mindent magyarázz el érthetően! • Milyen további kutatások tudnák megoldani az ellentmondásokat, illetve megmagyarázni a kivételeket.

  37. Tárgyalás Hogyan illeszkednek egy szélesebb kontextusba az eredményeid? • Fejtsd ki az eredményeid elméleti következményeit! • Fejtsd ki, hogy az eredményeidnek milyen gyakorlati alkalmazásai lehetnek! • Bővítsd az eredményeidet más szituációkra, csoportokra, helyzetekre! • Rajzolj egy szélesebb képet: • Egy szélesebb téma tekintetében miben vannak segítségünkre az eredményeink?

  38. Következtetés • A következtetés szerepe, hogy • összegezze a tanulmány eredményeit • Kitekintsen a jövőre. • Jó tanácsok: • Helyes: • Összegezni és konklúziót megfogalmazni. • Megismételni a legfőbb érveket. • Ajánlásokat megfogalmazni. • Utalni arra, hogy a gyakorlatban az eredményeink hogyan használhatók fel. • További kutatási irányokat meghatározni! • Elmondani, hogy milyen mértékben kerültek megválaszolásra az eredeti kérdéseink. • Utalni a kutatás korlátaira.

  39. Következtetés • Helytelen: • Újabb témákba kezdeni vagy újabb anyagokat bemutatni. • Megismételni a bevezetést! • Magától értetődő állításokat tenni • Ellentmondani annak, amit korábban állítottunk.

  40. Függelék • A függelék szerepe • Olyan anyagokat közreadni, amelyek segítenek a tartalom teljes körű megértésében • Olyan anyagok, amelyek relevánsak, DE túl nehézkesek lennének a szövegben. • Megakasztanák a gondolatmenetet. • Hogyan dönthető el, hogy mi menjen a függelékbe? • Ha rövid, mehet a szövegtörzsbe. • Ha nem tudod eldönteni, akkor célszerű megnézni az adott folyóirat gyakorlatát. • A szerkesztő segít!

  41. eredmények közzététele folyóiratokban és tudományos konferenciákon

  42. Publikálás régen és most… • Régen: • Folyóirat kiválasztása • Lektorálás, korrektúrafordulók • Reménykedés, hogy a végén valaki elolvassa (különnyomatok) • Papír alapú folyóiratok • Keresés: adatbázisokban, hozzáférés a könyvtárban • Most: • A weben számtalan lehetőség a publikálásra • A tudományos eredmények közreadói egyre inkább fiatalok (doktoranduszok) • Egyre fontosabb az idézettség • Papír, elektronikus folyóiratok • Keresés és hozzáférés: közvetlenül a weben

  43. A publikáció „értéke” • Publikációnak (tudományos közleménynek) csak az írásban teljes formában megjelent és közkönyvtárban hozzáférhető művek tekinthetők. • Nem publikációk • a belső kutatási jelentések, • a le nem írt előadások, vagy • azok az előadások, melyeknek csak a kivonata jelent meg. • Ezek is a tudományos munka részei!

  44. A publikáció „értéke” • A lényegében azonos, de más nyelvű vagy más kiadású publikációkat nem tekintjük külön publikációnak: • Például: • egy könyv kiadása több nyelven, • konferenciacikk közzététele elektronikusan a World Wide Web-en is, • DE ezek is értéket képviselnek! • A fordításokat ill. többszöri kiadásokat azonos tételen belül kell feltüntetni. • Sok félreértés származik a lektorált, referált, stb. kifejezésekből.

  45. A publikáció „értéke” • lektorált cikk • peer reviewed vagy refereed • a művet megjelenés előtt független lektor véleményezi, • a megjelenés feltétele a lektorral való konszenzus vagy a szerkesztőség meggyőzése volt. • A kivonat alapján történt konferencia-előadás elfogadása nem jelent lektorálást, kizárólag a teljes cikk bírálata. • A folyóirat lektorálásáról az adatbázisok tartalmaznak bejegyzést • szerkesztőségi levél, lektori vélemény, honlap, stb. alapján lehet igazolni is, hogy a lektorálás megtörtént.

  46. A publikáció „értéke” • referált cikk • referenced • a mű a szerző neve szerint megjelenik • egy kereshető adatbázisban (pl. Engineering Index, Web of Science/Science Citation Index, Scopus, stb.), • vagy egy referáló folyóiratban. • Előfordul, hogy a szerző gondoskodott arról, hogy publikációja a weben elektronikus formában elérhető legyen, és kulcsszavas kereséssel keresőprogramok megtalálhassák. • Ekkor a publikáció nem referált attól, hogy elektronikusan kereshető.

  47. A publikáció „értéke” • hivatkozott cikk • cited • Más szerző publikációja hivatkozik az adott műre. • A hivatkozó és a hivatkozott publikáció társszerzői között sem lehet közös, különben önhivatkozás-ról van szó, amelyet nem tekintünk figyelembe vehető hivatkozásnak. • Recenzió megjelenése nem hivatkozás, hanem referálás. • Speciális az elektronikus adabázisba felvett, illetve webes keresővel (google scholar) megtalálható hivatkozás az adott műre. • pl. Science Citation Index / Web of Science, Scopus, IEEE Crossref search

  48. A publikáció „értéke” • A folyóirat • évente tipikusan legalább négyszer (de mindenképpen legalább kétszer), a folyóirat számára írt cikkekkel megjelenő kiadvány. • A folyóiratok Impakt Faktora. • A folyóirat egyes cikkeire történő hivatkozások bizonyos fajlagos mutatója, • az Institute of Scientific Information (ISI) számítja ki és teszi közzé évente a Science Citation Index alapján. • Az SCI alapkutatás-centrikus, és sok fontos folyóiratot nem is tartalmaz, az Impakt Faktor nem is univerzális mérőszám. • Ad valamelyes tájékoztatást és legalábbis adott szakmán belüli összehasonlítást arról, hogy a folyóirat szakmai rangja milyen.

  49. A publikáció „értéke” • „Az impakt faktor kiszámítása során az ISI (Institute of Scientific Information, az SCI kiadója) a folyóirat előző két évben publikált • minden cikkére, • a tárgyévben kapott minden idézetet összeszámlál, • az idézett és az idéző publikáció típusától függetlenül, • ezt osztja az előző két évben a folyóiratban megjelent „idézhető cikkek” számával. • A cikkszám csak az eredeti közleményeket és összefoglaló („review”) cikkeket tartalmazza; • szerkesztői vezércikkek („editorials”), levelek („letters”), híranyagok („news items”) és előadáskivonatok („meeting abstracts”) nem számítanak a cikkek számába, mert általában nem idézik őket.”

  50. A publikáció „értéke” • Az impakt faktor • átlagos hivatkozási szám az ISI által figyelt mintegy 5800 folyóirat körében. • Csak az ISI által figyelt folyóiratoknak van Impakt Faktora (a definíció szerint). • Kritikátlan felhasználása nagyon aggályos. • Összeadásuk (szerzők cikkeinél „összegzett impakt faktor”, „cumulative impact factor”) szintén helytelen, • Összehasonlításuk csak egy nagyon szűk szakterület kutatóinak összehasonlító értékelésére használható.

More Related