1 / 23

Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus -

összeállította: Jójárt Eszter. Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus -. Áttekintés. Használati kötelmek: bérlet haszonbérlet lízing franchise stb. Tevékenységkifejtő kötelmek: vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem

Download Presentation

Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt. - hétfői kurzus -

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. összeállította: Jójárt Eszter Kötelmi jog IV. – Különös rész folyt.- hétfői kurzus -

  2. Áttekintés • Használati kötelmek: • bérlet • haszonbérlet • lízing • franchise stb. • Tevékenységkifejtő kötelmek: • vállalkozási szerződés(ek): eredménykötelem • megbízás és bizomány: gondossági kötelmek („ügyviteli” kötelmek) • stb.

  3. A bérleti szerződés 1. • Használati kötelmet keletkeztet, lényege: az egyik fél időlegesen megkapja egy dolog használatának, esetleg hasznosításának a jogát ellenérték (bérleti díj) fejében. • Alanyok: általános szabályok; bérbeadó-bérlő • Tárgy: közvetlent lásd az első pont alatt a „lényege” után!, közvetett tárgya: kizárólag dolog (ingó, ingatlan). • Ingatlanok bérletére külön, mára elavult szabályok • Időtartama: határozott vagy határozatlan.

  4. A bérleti szerződés 2. • Jog- és kellékszavatosság a szerződés teljes tartamára, tehát nem csak az átadáskor! (azonnali hatályú felmondás elállás helyett; kicserélés nincs) • Bérlő kötelessége: rendeltetésszerű használat, az ezzel járó kisebb költségek viselése, nem rendeltetésszerű használatért felel. (Foglaló, ill. óvadék (kaució) szerepe) • Bérleti díj: időszakonként előre jár. (objektív okbóli nem-használat: nem jár a díj) • Ingatlannál: törvényes zálogjog a bérlemény területén lévő ingókon, ha a bérlő nem fizeti a díjat; albérletbe adás/használat átengedése külön engedély nélkül is lehetséges.

  5. A bérleti szerződés 3. • A bérbeadó jogai: ellenőrzési jog; kártérítéshez való jog, illetve végső soron azonnali felmondás joga a bérlő nem rendeltetésszerű használata, ill. bérfizetés póthatáridőre való elmulasztása (írásbeli felszólítás a fizetésre + következményekre való figyelmeztetés) esetén • A bérbeadó kötelezettségei: jog- és kellékszavatosság + nagyobb költségek és közterhek viselése

  6. A bérleti szerződés 4. • Megszűnés speciális szabályai: • feltétel bekövetkezése, határozott idő eltelte • dolog elpusztulása • rendes felmondás15 napos felmondási idővel: főszabály szerint csak határozatlanidejű szerződésnél lehetséges • rendkívüli (azonnali hatályú felmondás): szerződésszegés esetén (díjfizetés elmulasztása írásban, felszólítással egyidejűleg kitűzött póthatáridőre; a dolog súlyos veszélyeztetése) mind határozott, mind határozatlan idejű szerződésnél lehetséges. • Határozott idejű bérlet határozatlanná alakul át, ha a határozott idő lejárta után a bérlő a dolgot tovább használja és ez ellen a bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik.

  7. Haszonbérleti szerződés • Fogalma: meghatározott mezőgazdasági földterület vagy más hasznot hajtó dolog használati jogának, hasznai szedésének illetve hasznosításának (rendes gazdálkodás!) időleges átengedése haszonbérlet fejében • Haszonbér: pénzben vagy természetben (időszakonként utólag) • Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásának érvényességi feltétele: írásbeliség. • Mezőgazdasági földterület alhaszonbérbe adása semmis.

  8. Lízing • Atipikus, nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelem jellege van; felek: lízingbe adó és lízingbe vevő; közvetett tárgy: ingó vagy ingatlan • Pénzügyi lízing: a lízingbe vevő időszakosan fizetendő díj ellenében megszerzi a dolog birtokát, használati jogát és a „futamidő” végén megszerzi a dolog tulajdonjogát is (zártvégű; nyíltvégű: plusz díj a tulajdonjogért a végén) • Operatív lízing: szinte bérleti szerződés, de! 2 speciális elem! Dolog birtokának, használatának időleges átengedése díj fejében, a végén – szemben a pénzügyi lízinggel! – soha sincs tulajdonátruházási elem (könyv szerinti érték >valódi érték okán) - 2 speciális elem: KÁRVESZÉLY + SZAVATOSSÁG: lízingbe vevő viseli, illetve ő a jogosultja

  9. Franchise • Atipikus: nevesítetlen szerződéstípus, használati kötelemhez áll talán a legközelebb • Felek: Franchise-ba adó és franchise-ba vevő • Franchise-ba adó vertikális kapcsolatban a fr.-vevőkkel, akik egymással nincsenek jogi kapcsolatban • Szellemi alkotás/know-how használatára felhasználási szerződés, adásvétel, bérlet/lízing, vállalkozás, megbízás stb. elemei keverednek egymással --- franchise díj (belépési díj, majd időszakos hűségdíj) • Pl. gyorséttermi hálózatok/láncolatok • Lényege: azonos minőség, azonos áron, egységes arculat megvalósítása

  10. A vállalkozási szerződés 1. • Lényege: tevékenységkifejtő (eredmény)kötelem, amely munkával elért eredmény (mű) létrehozására irányul díjfizetés és a mű átvétele ellenében. • A szerződésszerű teljesítés, a díjazás és a szerződésszegésért való felelősség a szerződésben meghatározott eredményhez igazodik. • Van felelősség, nem jár a (teljes) díj, ha nincs eredmény, vagy annak szolgáltatása hibás. Az eredményre irányultság és az ezért való felelősség a döntő szempont a megbízási szerződéstől való elhatárolásnál!

  11. A vállalkozási szerződés 2. • Felek: megrendelő és vállalkozó (fő- és alvállalkozó, szerződési láncolatok). • Tárgy: közvetlent lásd a fogalom-meghatározásnál azzal, hogy a “létrehozás” számos módon történhet; közvetett tárgy: dolog (ingó, ingatlan) vagy más eredmény elérése (pl. utazás megszervezése, személyek „fuvarozása” stb.). • A megrendelő utasítási joga: szűkebb körben lehetséges, mint a megbízásnál, mert a vállalkozó saját költségére végzi a munkát (sokszor saját anyagból), így az utasítási jog nem terjed ki a munka megszervezésére, illetve nem teheti azt terhesebbé.

  12. A vállalkozási szerződés 3. • Elhatárolási kérdések: • Megbízás-vállalkozás • Fuvarozás-vállalkozás • Munkaszerződés-vállalkozás • Szállítás-vállalkozás • Adásvétel-vállalkozás

  13. A vállalkozási szerződés 4. • Vállalkozói díj a teljesítéskor esedékes (vállalkozó zálogjoga a díj biztosítására a megrendelő vagyontárgyain). • Alvállalkozó igénybevételéneklehetősége (szerződési láncolat), vállalkozó regressz igénye az alvállalkozó által okozott károkért való helytállás tekintetében: regressz amíg a vállalkozó a megrendelőnek a szerződésszegésért helytállni tartozik, feltéve, hogy a minőségmegvizsgálási kötelezettségének a vállalkozó eleget tett.

  14. A vállalkozási szerződés 5. • Lehetetlenülés és jogkövetkezményei: • Mindkét fél hibájából, vagy érdekkörön kívüli lehetetlenülés: a vállalkozót arányos díj illeti (elvégzett munka+költségek); • Vállalkozó hibájából történő lehetetlenülés: Ø díj • Megrendelő hibájából: csökkentett vállalkozói díj jár (-vállalkozói megtakarítások és -újabb vállalkozásért járó (valós vagy vélt) díj)

  15. A vállalkozási szerződés 6. • Kárveszély: főszabály szerint a máshonnan meg nem térülő kárt a tulajdonos köteles viselni. • Kárveszély átszáll az átadással. • A megkezdett, illetve a befejezett de még át nem adott mű lehetetlenülése esetén a kárveszélyviselés a lehetetlenülés fenti szabályai szerint alakul. A teljesítéshez szükséges anyagok és eszközök káráért való felelősség az általános szabályok szerint alakul.

  16. A vállalkozási szerződés 7. • Kötbér jelentősége a vállalkozásnál a legnagyobb. • A megrendelő törvényben biztosított, speciális, nem szerződésszegéshez fűződő elállási joga kártalanítás (ún. bánatpénz) fejében: itt a megrendelő bármikor, indokolás nélkül elállhat, ha kártalanítja a vállalkozót. • Előzetes szerződésszegés: ha a teljesítés befejezése előtt a hibás teljesítés már nyilvánvaló→fogyatékosság kiküszöbölésére adott határidő eredménytelen eltelte→a megrendelő a hibás teljesítés jogkövetkezményeit „levon(at)hatja”! • Altípusokra speciális szabályok: építési szerződés, szerelési szerződés, tervezési szerződés, kutatási szerződés, utazási szerződés.

  17. A megbízási szerződés 1. • A tevékenységkifejtő kötelmek másik fajtája, ún. gondossági kötelem. • Lényege: a megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet gondosan, általában díj ellenében, a megbízó érdekei és utasításai szerint ellátni. • Gondos ügyellátás a lényeg, és nem az, hogy ez eredménnyel járjon (de kiköthető eredmény is), ez a legalapvetőbb különbség a vállalkozáshoz képest, s magához a gondos eljáráshoz igazodik a díjazás, a felelősség.

  18. A megbízási szerződés 2. • Ha a felek a megbízási szerződésben eredmény elérését is kikötik, akkor kétféle díjazás lehetséges: 1) csökkentett díj, ha az eljárás gondos ugyan, de nem járt eredménnyel; vagy 2) a megbízási díjon felül ún. sikerdíjat is kikötnek, amely kifejezetten csak az eredmény eléréséért jár (a normál megbízási díj ilyenkor is jár a gondos, de eredményt nem hozó ügyellátás után). A sikerdíj nem teszi vállalkozássá a megbízást!!! • Ha az ügy ellátása képviselettel is jár, akkor a megbízás magában foglalja a meghatalmazást is. • Tipikus példák: ügyvédi, orvosi, „magántanári” megbízási szerződés (de pl. protézis, plasztikai műtét már inkább vállalkozásnak minősíthető). • AZ APRÓ BETŰST NEM KELL MEGTANULNI!!!!!

  19. *Kitérő: a képviselet fogalma, fajtái • Fogalma: helyettesítés jognyilatkozat tételében, vagy elfogadásában. Aki helyettesít, az a képviselő, akit helyettesít, az a képviselt. • Fajtái: • törvényes (közvetlenül törvény keletkezteti a képviseleti jogviszonyt: pl. a szülő/ a gyám a kiskorú gyermek törvényes képviselője); • ügyleti (jogügylet/jognyilatkozat keletkezteti, amely lehet egyoldalú, pl. meghatalmazás, és kétoldalú, azaz szerződés de ez csak inkorporált meghatalmazási elemmel!, pl. /ügyvédi/ megbízás)‏ • szervezeti (a törvényes és az ügyleti képviselet elemeit vegyíti, pl. egy kft. ügyvezetőjét a törvény alapján választják és kötnek vele a cég képviseletére szerződést).

  20. Meghatalmazás és megbízás elhatárolása • Meghatalmazás: • Egyoldalú jognyilatkozat, a képviselt személy intézi a potenciális, leendő képviselőjéhez, vagy ahhoz a személyhez, szervhez (hatósághoz), amely előtt szeretné, ha őt a képviselő képviselné. • Csak képviseletre (joghatás kiváltását célzó jognyilatkozat tételére, illetve elfogadására) szólhat. • Mivel egyoldalú jognyilatkozat, csak jogot biztosít valakinek (a képviselőnek) jognyilatkozat tételére/elfogadására a képviselt helyett és nevében, de nem jelenti azt, hogy a képviselő köteles is a meghatalmazás alapján a képviseletre (hogy köteles-e az egyik másik kérdés, az a megbízás kérdése lehet).

  21. Meghatalmazás és megbízás elhatárolása folyt. • Megbízás: • Kétoldalú jognyilatkozat, azaz szerződés, a megbízó és a megbízott a felek, az ő belső viszonyukat szabályozza (meghatalmazás inkább kifelé szólt, ahhoz a személyhez / szervhez, aki előtt a képviselő képviselni jogosult a képviseltet). • Mivel szerződés, ezért a megbízott nem csak jogosult, de köteles is azon ügy ellátására, ami a megbízási szerződés tárgya. • A megbízási szerződés tárgya nem képviselet, hanem más ügy gondos ellátásapl. nyelvoktatás, ha a szerződés képviseleti elemet is tartalmaz, akkor annak „oka”, eredője a benne-foglalt meghatalmazási elem! • A legtipikusabb képviseletre is irányuló, tehát meghatalmazást is magában foglaló megbízási szerződés az ügyvédi megbízási szerződés. *

  22. A megbízás 3. - a szerződés bizalmi jellegének következményei • Más személy csak korlátozottan vehető igénybe az ügyellátásnál. (Pl. a megbízó szerint őt csak Leonardo tudja megfesteni, a segédje nem.) • A megbízott a megbízó költségére tevékenykedik, ezért a megbízó széles utasítási joga (vö. vállalkozási szerz.). • A bizalmi jelleg miatt vannak speciális szabályok a megszűnésre. Megszűnik a szerződés, akkor is, ha: • bármelyik fél a szerződést felmondja (megszűnés jövőre nézve indokolás és felmondási idő nélkül); • bármelyik fél meghal/jogutód nélkül megszűnése, • a megbízó cselekvőképtelenné, vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, • a megbízott a cselekvőképességét elveszti.

  23. Bizomány • Általában három pólusú jogviszony: megbízó---bizományos----3. személy (de! önszerződés lehetősége) • Lényege: a bizományos a saját nevében, de a megbízó javára és számlájára díjazás fejében köt szerződést, amely gyakran ingók tömeges értékesítésére irányul; a szerződéses szolgáltatás: szerződéskötés • Tőzsdei ügyletek • Adásvétel vagy más szerződés megkötése • Limitár • A bizományos „kettős”, Janus-arcú felelőssége: • saját eljárásáért (ügyviteli mulasztásért) a megbízás szabályai szerint, megbízottként felel, • a 3. személy szerződésszerű teljesítéséért is helytállni tartozik (kezességhez hasonlít kicsit; a nagy kockázat a bizományosi díjba kalkulált).

More Related