1 / 35

A fejlődés pszichoanalitikus elmélete

A fejlődés pszichoanalitikus elmélete. A pszichoanalízis S. Freud (1856-1940). Kopernikusz és Darwin után Freud fogalmazza meg az emberiség harmadik nárcisztikus tévedését: nem vagyunk urunk a saját házunkban. Pszichoanalízis.

nell
Download Presentation

A fejlődés pszichoanalitikus elmélete

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A fejlődés pszichoanalitikus elmélete

  2. A pszichoanalízis S. Freud (1856-1940) Kopernikusz és Darwin után Freud fogalmazza meg az emberiség harmadik nárcisztikus tévedését: nem vagyunk urunk a saját házunkban.

  3. Pszichoanalízis Dinamikus szemléletű – a személyiség állandóan mozgásban lévő folyamatok képezik: a személyiségben lévő erők, konfliktusba kerülnek egymással, versengenek stb. • Hangsúlyozza a tudattalan szerepét. • Gyakran előtérbe kerül a nemiség és az agresszió • Az elhárítások a lelki működés fontos mozzanatai. • Az egészség a különböző erők egyensúlyában rejlik.

  4. Freud századforduló körül állította, hogy a racionalitás helyett gyakran szexuális és agresszív vágyak irányítanak minket. • Topografikus modell: 1. Tudat 2. Tudat előttes 3. Tudattalan Strukturális modell: Három összetevő (ösztönén, én, felettes én), melyek kölcsönhatása eredményezi az én komplex működését

  5. Ösztönén (Id): • születéstől fogva jelen van • öröklött, ösztönös, biológiai folyamatok • Innen származik az összes lelki energia • Az örömelvnek megfelelően működik: azonnali szükségletkielégítés, nem határozza meg annak hogyanját, de sürget • Nem veszi figyelembe a valóságot: érvényre juthat fantáziákon keresztül – nem hoz hosszú távú megoldást

  6. Én (Ego) - Id-ből nő ki, de attól függetlenül működik • Ennek a résznek kell megküzdenie a valósággal - Érvényesíteni akarja az Id vágyait, összhangban aSuperegoval és a Külső realitással • Másodlagos folyamatok – célja, hogy valós tárgyon elégüljenek ki a késztetések. • Ló és lovas - lovas legtöbbször irányítja a lovat, viszont van, amikor ugyanabba az irányba kell vagy akar menni, mint a ló. • Nincs erkölcsi érzéke – pragmatikus (a dolgoknak a lehető legjobban kell mennie a valóság keretein belül)

  7. Felettesén(superego, überich) • erkölcsi, szociális normákat tartalmazzautolsóként fejlődik ki (oedipális korban) • Két részből áll: • Énideál: a megfelelő viselkedés szabályait és a kiválóság sztenderdjét tartalmazza  büszkeség • Lelkiismeret: a helytelen viselkedést meghatározó szabályokat tartalmazza  bűntudat • Feladatai: • Gátolni az ösztönén impulzusait, melyek a normáinak ellentmondanak • Rá akarja venni az ént, hogy ne racionális, hanem morális döntések alapján ítélkezzen

  8. A lelki élet energiája • A lelki élet energiáját, a libidót kezdetben teljes egészében az Ösztön-én birtokolja. Igyekszik ezt az energiát vágyteljesítésre fordítani. (A vágyteljesítés megvalósulhat fantáziában is.) • A fokozatosan differenciálódó Én az energiáját az Ösztön-éntől vonja el. Az Én által hasznosított energia kötött és szabályozott. Az Ösztön-én szabad és mozgékony.

  9. A pszichoszexuális fejlődés • A libidó a különböző életszakaszokban más-más testtájakra (erogén zónákra) „települ”, és az örömszerzés forrásává válik. • A pszichoszexuális fejlődés: integrálatlan ---------- > integrált, autoerotikus ---------- > valódi tárgyszeretet felé halad.

  10. A pszichoszexuális fejlődés szakaszai • Orális szakasz: a száj akkor válik erogén zónává, ha függetlenedik a táplálékfelvételtől. (A szájba vételből származó öröm, a „bekebelezés”, birtoklás.) • Anális szakasz (2 év körül):a végbélnyílás zónája, „kín és kéj” együtt jelenik meg. (Elengedés és visszatartás.) • Fallikus szakasz (3 év körül): az örömszerzés erogén zónái a nemi szervek. Az Ödipusz-komplexus és feloldásának időszaka, azonosulás az azonos nemű szülővel. A nemi identitás kialakulása.

  11. A pszichoszexuális fejlődés szakaszai • Latencia (6-10 év): relatív egyensúlyi helyzet. Ekkor lesz a gyermek ösztönlényből kultúrlénnyé. • Serdülőkor: újjáéled az Ödipusz-konfliktus, emiatt a serdülőnek le kell válnia a szülőről. A gyermekből felnőtt lesz, intim heteroszexuális kapcsolatokat alakít ki.

  12. Orális szakasz (0-18 hónap) • A gyermek a külvilággal a száján keresztül érintkezik – evés, ivás. Másoktól függ, így konfliktusa az elválasztás lesz – a gyereknek el kell távolodnia anyjától • Orális bekebelezés alszakasza (0-6 hónap): ekkor a baba teljesen védtelen és függő, mindig magához vesz dolgokat. (függőség, optimizmus – pesszimizmus, bizalom – bizalmatlanság) • Orál-szadisztikus alszakasz (6-18 hónap) az öröm a harapásból és a rágásból származik – leválás az anyamellről – rágás – verbális agresszió mint harapás

  13. Aki itt fixálódik, az orálisan viszonyul a világhoz • Orális karakter: stresszhelyzetben a szájhoz köthető élvezetekkel vezeti le feszültségeit: dohányzás, ivás, evés, körömrágás, nem bírják a szociális izolációt (függőség), jobban feltárulkoznak

  14. Anális szakasz (1,5-3 év) • A végbélnyílás a központi erogén zóna, az öröm a székletürítésből és visszatartásból származik. • A fő esemény a szobatisztaságra való nevelés – első esemény, mikor a külső korlátok megjelennek. • Két nevelési gyakorlat: • Mikor a gyermek jó helyen és időben végzi el a dolgát, akkor megdicsérik. • Felnőttkorában produktív lesz.

  15. Mikor büntetik, megszégyenítik a gyereket az ellenkezője történik. • Ekkor vagy a gyerek vagy ellenállóvá válik és akkor ürít mikor nem kellene – análisan kiürítő személyiség lesz (rendetlenség, kegyetlenség, pusztítás) • Vagy análisan visszatartó lesz (fösvénység – nem adja oda, konokság – a szobatisztasággal kapcsolatos ambivalencia, rendszeretet – a széklet piszkával szemben)

  16. Fallikus szakasz (3-5 év) • A libidinális izgalom a nemi szervekre tolódik, ami az ellenkező nemű szülőt veszi célba. • A gyermekek ellenségessé válnak az azonos nemű szülővel szemben mivel azt gondolják, hogy versenyezni kell velük anyu/apu megszerzéséért. • A fiúknak az anya birtoklására és az apa eltávolítására alkotott vágya az Ödipusz komplexus.

  17. A fiúknál az anya iránti szeretet szexuális vággyá alakul, az apa iránti ellenségeskedés gyűlöletté és féltékenységgé válik (haljon meg). • Bűntudat alakul ki és rettegnek attól, hogy az apa megtorolja a késztetéseket – kasztrációs szorongás. • Ez arra készteti őket, hogy temessék a tudattalanba a szexuális vágyakat és azonosuljanak az apával, hogy legalább így kapjanak valamit. Ekkor introjektálja apja értékeit.

  18. Az Ödipusz-komplexus fiúknál • Preödipális és ödipális szeretettárgy ugyanaz • Anya kisajátítása/ apa eltávolítása iránti vágy • Bűntudat, ambivalencia és kasztrációs szorongás • Azonosulás az apával (Superego kialakulása) • Fallikus/ödipális fixációk

  19. Az Ödipusz-komplexus lányoknál (Elektra-komplexus) • A preödipális és ödipális szeretettárgy különbözik. Miért? • Péniszirígység • Csalódás az anyában • Vágyak az apa iránt - fantáziált gyermekszülés, kárpótlás a hiányzó falloszért • Rivalizáció az anyával: ambivalencia, büntudat • Identifikáció (Superego)

  20. Az Ödipusz - komplexus jelentősége • Személyiségstruktúra megszilárdulása • Az Ödipusz komplexus elfojtása : gyermekkori amnézia • A felnőttkori érzelmi kapcsolatok alapmintázata • Az autoritáshoz való viszony meghatározója • A rivalizációhoz való viszony meghatározója

  21. Latencia szakasza • A szexuális vágyak csökkenését az ego és a szuperego megjelenése okozza. • Ekkor a gyerekek figyelmébe legfőképpen intellektuális és szociális célok kerülnek. • A pubertás közeledtével a libidinális és agresszív vágyak felerősödnek. • A szakasz végén a konfliktust az okozza, hogy a szexuális vágyak megjelennek, de azok nemi aktusban való kiélésére nincs lehetőség.

  22. Genitális szakasz • A libidinális energia a nemi szervek köré szerveződik. • Az eddigi gyönyörök nárcisztikusak voltak, most megjelenik a vágy az öröm megosztására (szexuális aktus által) • Az énközpontú gyermekből így válik felnőtt. • Ödipális tematika újraéledése • A szakaszban optimális esetben a szexuális vágyak kifejezése nem ütközik normákba és teljeséggel képes megélni a szexuális együttlétet.

  23. Felmerülő kérdések • Gyerekek viselkedése mennyire tulajdonítható a szexualitásnak? • A libidó – Hogyan mérhető? honnan ered? Mitől szexuális természetű? • Fogalmai nehezen ellenőrizhetők tudományos eszközökkel. • Az Ödipusz konfliktus egy metafora a 4 éves gyerek konfliktusára, vagy tényleg ezt éli át? • Esettanulmányok megbízhatósága kevés

  24. ÜTKÖZÉS: A fokozott feszültséget, szorongást az Én elhárítani igyekszik, ennek eléréséhez különböző mechanizmusokat alkalmaz Szorongás(szignalizációs értékű az Ego számára) Elfojtás(elsődleges énvédö-mechanizmus) Másodlagos énvédő-mechanizmusok (ha az elfojtás elégtelen) Néhány fontosabb énvédő-mechanizmus: (Anna Freud !)

  25. A szorongás enyhítésére, a konfliktus kontrollálására irányuló nem tudatos pszichés folyamatok, funkciók, a személyiség pszichés védekező mechanizmusai, egységének megőrzése érdekében. Megküzdő - coping - mechanizmusok A konfliktus adekvát, reális, célszerű megoldása a REALÍTÁSELV érvényre jutásával. Fokozott energiabefektetés, eszközök, megoldásmódok újragondolása, cél átfogalmazása, szituáció és szociá­lis helyzet újraértelmezése.

  26. Elfojtás • Megpróbálunk távol tartani valamit a tudatosságtól (vagy tudatosan elnyomja vagy tudattalanul söpri a felszín alá). • A ösztönimpulzusok féken tartásában és a fájdalmas ill. fenyegető gondolatok kizárásával játszik fontos szerepet. • Az elfojtás tárgya függ attól, hogy milyen értékek vannak a felettes énben, illetve, hogy milyen cselekedetek vonnak nagy eséllyel büntetést maguk után. • Ahogy változik a társadalom, úgy változik az is, amit el kell fojtani. • Az elfojtás nem tökéletes – részleges elfojtás • Az erősen elfojtott gondolatok visszacsaphatnak, gyakran addig vannak felszín alatt, amíg el vagyunk foglalva.

  27. Tagadás • Az adott esemény vagy állapot elutasításának elutasítása (alkoholisták, halál a családban, megcsalás) • Mihelyst az én egyre pontosabban tudja értékelni a valóságot a tagadás nehezebbé válik. • Az elfojtás gyakran lelki dinamikákból származó fenyegetésekkel száll szembe, a tagadás inkább külső fenyegetéssel. • Mindkettő óv a fájdalomtól, ha túl sok az elfojtás, akkor az arc önmaga ellen dolgozik, ha túl sok a tagadás, akkor a külső valóságtól szakad el.

  28. Kivetítés • Más néven projekció. • Saját elfogadhatatlan impulzusainkat kivetítjük másra. • Ezáltal elrejtjük azt, ami elfogadhatatlan (a felettes én kontrollál, az én nem tudja), egyúttal meghamisítva kifejezzük (ösztönén felszínre kerül) azt. • Pl. egy nő szexuális vágyat érez egy olyan férfi iránt, aki tiltott és ekkor a nő azt állítja, hogy a férfi nyomul.

  29. Racionalizáció • Ésszerű magyarázatot talál arra a viselkedésre, melyet valójában elfogadhatatlan okból vitt végbe. • Adócsalás esetén – a fegyverkezésre költött pénzhez nem járul hozzá (Stranger than Fiction) • Siker és kudarc attribúciója

  30. Intellektualizáció • Fenyegető dologgal szemben hideg, elemző és tárgyilagos gondolkodás, leválasztjuk a gondolatokról az érzéseket – távolabb kerülünk a szorongástól. • Pl. a férj rákos lesz, a feleség minden szakkönyvet elolvas, megtud mindent a baj természetéről.

  31. Reakcióképzés • Az elfogadhatatlan impulzusok úgy is a felszínre kerülhetnek, ha épp az ellenkezőjét hangsúlyozzuk. • Gyanakodhatunk erre, ha valaki láthatóan túlzásba esik ilyen szempontból. • Szupermacsó viselkedése, aki minden éjjel mással bújik ágyba – saját szexuális megfelelőségével kapcsolatos félelmeit próbálja rejtegetni önmaga elől.

  32. Regresszió • A megküzdés érettebb formáit feladjuk és valamely régebbi primitívebb és infantilisebb megküzdést alkalmazzuk (azt, ahol fixáció volt). • Orális karaktert probléma ér és elkezd sokat enni, inni és dohányozni. • Minél erősebb a stressz, annál valószínűbb a visszaesés. • Ennek az az oka, hogy sokszor a fixáció azért jön létre, mert az adott szükséglet túlzottan ki volt elégítve és az arc abba az állapotba akar visszakerülni.

  33. Eltolódás és szublimináció • Adaptívabb mechanizmusok • Eltolódás: • Az örömszerzés céltárgya fenyegető, így választani kell egy másikat, aminél a kiélés kevésbé fenyegető. • A tanárra irányuló dühöt nem úgy fejezzük ki, hogy visszaordibálunk, hanem, hogy egy diáktársunkat osztjuk ki. • Szublimináció: Ekkor nem a céltárgy a fenyegető, hanem maga az impulzus. Agresszió – sebészet. • A szorongás megjelenését akadályozza meg, nem kell elfojtani, ami már kezelve van.

  34. Elhárító mechanizmusok • Mindenki használ elhárító mechanizmusokat, jelenlétük nem jelent egyértelmű módon zavarokat. • A kérdés a mennyiség – túl sok elhárítás akadályozza a konfliktusokkal való szembenézést és túl sok energiát köt le.

More Related