Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében

1. Iskolai végzettség, tanulási motivációk és képzési programok roma felnőttek körében Fónai Mihály – Nyilas Orsolya Debrecen, 2010

2. A romák magyarországi helyzete • A 2001-ben végzett népszámlálás adatai szerint nemzetiségi hovatar-tozás alapján 190 ezren vallották magukat cigánynak, • ezzel szemben az általánosan elfogadott reprezentatív szociológiai felmé-rések szerint a roma népesség száma 520-650 ezer főre tehető (68/2007.(VI.28.)OGY határozat). Az említett adatok közti különbségnek számos oka van: • ezek között kell említeni a társadalmi megbélyegzéstől való félelmet, • illetve az asszimilációs törekvéseket is. Az előbbi adatok miatti különbség nehézséget okoz a romáknak szánt programok kialakításánál és megvalósításánál is. Viszont: • az önbevalláson alapuló, • szociális és területi szempontok, • illetve ezek metszetei megfelelő eszköztárat nyújthatnak a probléma kezelésére.

3. Aktuális munkaerő-piaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban • Az Észak-alföldi régió az ország második legnagyobb kiterjedésű régiója, területe 17 729 km². • a régiót Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs–Szatmár-Bereg megye alkotja, településeinek száma 389, • ezek kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. • A régió27 kistérsége közül – az országban egyedüliként – nem található dinamikusan fejlődő térség. • A KSH adatai szerint2008. évben a régió lakosainak száma 1528,8 ezer fő, • a legnépesebb megye Szabolcs-Szatmár-Bereg, • a legalacsonyabb népességszámot pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyében találhatjuk.

4. A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban • A régió demográfiai és foglalkoztatási mutatóira igen jelentős hatással van a roma népesség magas száma. • A 2001-es népszámláláskora magukat cigánynak vallók aránya a népesség egészén belül régiónkban 3,1%, ezzel az aránnyal a régiók sorában második helyen álltunk. • A népszámlálás hivatalos adataival szemben mértékadó becslések szerint az Észak-alföldi régió roma lakosságának száma kb. 130-140 ezer főre tehető, arányuk a teljes lakosságon belül 9-12%. • Népesség arányuk az elmúlt 20 évben mintegy 20-25%-kal növekedett. • A kistérségek között a roma lakosság számát és arányát tekintve jelentős szóródás tapasztalható: • egyes kistérségekhez tartozó településeken arányuk a 70-80%-ot is eléri (Tiszabura 85-90%, Tiszabő közel 95%).(Fónai-Filepné 2000)

5. A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban • Az Észak-alföldi régióban a 16. életévnél idősebb cigány népesség 40%-a nem rendelkezik befejezett 8 általános iskolai végzettséggel, • mindössze 12-13% szerzett valamilyen szakmát, • százalékokban szinte alig mérhető a közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. (Fónai-Filepné 2000)

6. A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban A cigányság alulfoglalkoztatásának fő okait a képzettségbeli hiányosságok mellett az alábbiakra vezethetjük vissza: • települési hátrányok – az apró falvakban élő romáknak legális munka-lehetőséget nem kínál a helyi munkaerőpiac, • a hagyományos cigány munkaerőt foglalkoztató gazdasági ágazatokból való kiszorulás, • a szegénységi csapdából eredő életviteli stratégiák – a szociálpolitikai támogatások gyakran meghaladják az adott munkajövedelmek nagyságát, így nincs motiváció a munkavállalásra, • az újonnan létrejövő vállalkozások elsősorban a kvalifikált munkaerőt preferálják, • folyamatosan tetten érhető, de nem bizonyítható a foglalkoztatási diszkrimináció, • a munkaerőpiacról történő tartós kiszorulás, a munkavégző képességek elvesztését vagy annak kialakulatlanságát eredményezte.

7. A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban • A roma munkavállalókra jellemző, • hogy többségükben alulkvalifikált vagy segédmunkát végeznek, • az esetek többségében csak alkalmi vagy szezonális jelleggel, ami nem biztosít komolyabb és folyamatos jövedelmet. • leggyakrabban végzett munkák pl. földmunka közműépítéseknél, közterületek karbantartása során fűnyírás, takarítás, építőipari vagy mezőgazda-sági segédmunka stb. • A közép vagy felsőfokú végzettségűek már jobb munkaköröket is kapnak: • pl. roma újságoknál, alapítványoknál, egyéb kisebbségi szervezeteknél, • esetleg felméréseket, kutatásokat végeznek valamely intézmény számára, KSH-nak, • esetleg szociális jellegű munkát végeznek cigány lakókörzetekben.

8. A roma lakosság helyzete az Észak-alföldi régióban • Az Észak-alföldi régió felmérése szerint a legvonzóbbak a függetlenséggel járó és a szabadban végezhető munkák: • saját háztartásban végzett munka: 38,6% • napszám, mezőgazdasági napszám 30,6% • építőipari munka 27,3%. • Érdekesnek mondható, hogy a legkevesebben választották a hagyományos roma szakmákat: 3,5%.

9. Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ programjai A romák társadalmi integrációját elősegítő és azzal összefüggő intézke-dések – 1021/2007. (III. 18.) kormányhatározat végrehajtását szolgáló intézkedések és projektek az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központban az alábbiak: Munkaerő-piaci programok: • Segítő Pedagógus • Alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek felzárkóztató munkaerő-piaci programja Ibrány térségében • Roma közösségfejlesztő asszisztens II. • Roma közösségfejlesztő asszisztens III. • Pályakezdő a közoktatásban • Esélyteremtés hátrányos helyzetűeknek • Munkaerő-piaci menedzser

10. Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ programjai • A Munkaügyi Központ részéről 1998 és 2008 között kizárólag a cigány etnikum számára • 159 különféle szakmai és felzárkóztató képzés volt betervezve és szervezve, • viszont érdektelenség miatt 49 meghiúsult, vagyis közel az egyharmada. • A Munkaügyi Központ már azt is komoly sikerként könyveli el, ha a képzést követően a hallgatóknak az 50%-a el tud helyezkedni. • Ezt az arányt azonban ritkán sikerül elérni, • később pedig elindul a folyamatos lemorzsolódás, • mert a frissen végzett dolgozóknak nincs elég szakmai tapasztalata, • vagy nem elég hatékonyak és magabiztosak a munkavégzés során.

11. Kutatási terv • Kutatásunkban a foglalkoztatás területére vonatkozó feladatokmegva-lósítását szeretnénk feltárni, • azokat a lehetőségeket számba venni, amiket az Észak-alföldi régió nyújt a romáknak, • valamint azt, hogy a közmunkaprogramok tervezése és végrehajtása során milyen képzés illeszkedik a programhoz, • a résztvevők munkaerőpiaci pozíciójának javítása érdekében milyen közhasznú és közcélú munkaprogramok indulnak, amelyeket követően javulhatnak a résztvevők elsődleges munkaerőpiacra történő bekerülésének esélyei. Nem csak a résztvevőket elemezzük, hanem a képzést is, az oktatót, az oktatás menetét, a módszerek hatékonyságát a képzés során: • milyen módszerrel tanítanak, • hogyan motiválnak, • mennyire veszik figyelembe a felnőttek tapasztalatait, • mennyire veszik figyelembe a roma kultúra mintáit és normáit.

12. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére • 2010 januárjában új közmunkaprogramot (köztéri munkák, utcaseprés, parkfenntar-tás, hóhányás stb.) indított a Munkaügyi Központ • feltétel volt, hogy a jelentkezők egy Életszemlélet-formáló képzésen vegyenek részt – melyet kizárólag roma munkavállalók részére terveztek • a képzés 80 órában zajlott • Témakörei: • Alapvető higiénés szokások • Mentálhigiénés ismeretek • Környezettudatos életmód tréning • Etikai ismeretek • Elhelyezést segítő humán szolgáltatások • Képességfejlesztő, önismereti és motivációs tréning • Munkáltatói kapcsolattartás a gyakorlatban • Kommunikációs ismeretek

13. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére • 100 főre tervezték a programot – 86 fő vett részt • Terveink szerint: • minden résztvevővel egy 14 kérdésből álló kérdőívet akarunk kitöltetni • illetve önkéntes alapon félig strukturált interjút terveztünk, természe-tesen minél több résztvevővel. • Mivel ez volt az első „kérdőív bevetésünk” • a siker és a tesztelés érdekében egyenként kérdeztük végig a részt-vevőket, segítve a kérdések értelmezését illetve az általuk legmeg-felelőbb válaszok megjelölését. • Így vált egyértelművé, mely kérdések bizonyulnak túl bonyolultnak, melyek feleslegesek illetve milyen kérdésekkel kell még kiegészítenünk a kérdőívet • Végül: 40 főt sikerült „rávenni” a kérdőív kitöltésére és az interjú elkészíté-sére – ebből 32 férfi és 8 nő. • Ez a 40 fő – 1 kivételével – hozzájárult, hogy újra megkeressük, egy után-követéses vizsgálat reményében.

14. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreKorösszetétel szerinti részvétel • Az adatok azt mutatják, hogy igen vegyes volt a képzéseken résztvevők korösszetétele. • A legidősebb résztvevő 58 éves volt, míg a legfiatalabbak (4 fő) 21 évesen végezték tanfolyamot. • 26 személy az, aki a 35 és 45 év közötti korosztályba tartozik • 45 és 60 közötti korosztályba 6 fő tartozott

15. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreLegmagasabb befejezett iskolai végzettség • a legtöbben (19 fő) csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik. • 4 főnek még ez sincs – ők a 46-60 közötti korosztályba tartoznak. • 9 fő szakmunkás végzettséggel rendelkezik (hegesztő, lakatos, betanított kőműves, könnyűgép kezelő, útburkoló). • 3 fő szakközépiskolát végzett (szakács, vendéglátós, fodrász), • 4 fő gimnáziumi érettségivel rendelkezik – mindegyik esti tagozaton végzett - ebből egy fő jelenleg a Miskolci Egyetem jogi karának levelezős hallgatója, egy pedig a Nyíregyházi Főiskola gazdálko-dás szakán levelezős hallgató.

16. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreMióta munkanélküli?

17. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreHogyan került a tanfolyamra? 4 alternatíva állt a válaszadók rendelkezésére: • Álláskeresésem során több munkahelyen is el tudtam volna helyezkedni, ha ezzel a képesítéssel rendelkezem – 0 fő • Régóta határozott elképzelésem, hogy szakmai ismereteimet ebben az irányban fejlesztem, de nem tudom, hogy a befejezést követően el tudok-e helyezkedni - 0 fő • Nem volt elképzelésem, hogy mit tanuljak, a munkaügyi központ kirendeltségén ezt ajánlották – 3 fő • Nem igazán látom mire jó ez a tanfolyam, de még mindig jobb itt, mint tétlenül otthon ülni, ráadásul annyit fizetnek érte, mintha dolgoznék. – 34 fő A válaszokból kiderült, hogy volt akit a Kisebbségi Önkormányzat küldte a tanfolyamra (3 fő) így a jövőben ez a válaszlehetőség is bekerül a kérdőívbe. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy a munkaügyi központ által csupán 3 fő élt a lehetőséggel. A legtöbb résztvevőnek fogalma sincs mire jó ez a tanfolyam, de mert része a közmunka-programnak és még fizetnek is érte – azaz beleszámít a foglalkoztatás idejébe – így vállalta.

18. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreHogyan ítéli meg a tanfolyam feltételeit, az elhelyezés körülményeit? A válaszadók többsége, azaz 28 fő úgy vélekedett, hogy tökéletesen megfelelő volt a helyszín illetve a tárgyi feltétel, amit az intézmény biztosított, ami elég jó aránynak tekinthető. Aki csak részben volt elégedett (3 fő), a hűvös tantermet kifogásolta, és a többiek „rendetlenségét” a mosdók állapota miatt.

19. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreMilyennek tartja a tanfolyam szervezettségét? • Aki közepesnek minősítette a szervezettséget, indokként a szoros munkabeosztást – azaz 8.00-16.00 óráig tervezett órarenddel indokolta • A többiek egyedül minimális előzetes tájékoztatást kifogásolták – miszerint már az első nap a reggeli tájékoztató után 16.00 óráig ott kellett maradniuk, és ők nem így készültek (nem vittek ebédet magukkal stb.)

20. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreKap-e rendszeres visszajelzést a foglalkozásokon előre haladása sikerességéről vagy ismeretei hiányosságairól? Ennél a kérdésnél több választ is meg lehetett jelölni! • Igen, rendszeresen a foglalkozásvezetőtől az órákon, illetve gyakorlatokon. – 33 fő • Igen, rendszeresen dolgozatok és számonkérések formájában – 0 fő • Igen, a részvizsgákon mutatott teljesítményem alapján – 35 fő • Az előrehaladásom eredményességéről, az esetleges hiányosságaimról rendszertelen, eseti visszajelzést kapok. – 6 fő • Nem kapok visszajelzést, a hiányosságaim feltárásában magamra vagyok utalva. – 0 fő A foglalkozásokon azt tapasztaltuk, hogy inkább dicsérnek az oktatók, mintsem elmarasztalnának valakit a hiányosságai miatt, vélhetően nem akarják kedvüket szegni, a lendületüket megtörni a hallgatóknak A legtöbb „negatív értékelés” inkább a fegyelmezés miatt keletkezett. A tanfolyam végén modulzáró vizsgát tettek a résztvevők – teszt formájában.

21. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreMegítélése szerint milyen a tanfolyam intenzitása, a foglalkozási idő kihasználása? • Aki megerőltetőnek találta a képzést (2 fő) sokallta a 8 órát, szerintük napi 4 is elég lett volna • Csupán egy fő érezte úgy, hogy sokszor tartanak szünetet az oktatók – szerinte vannak kieső idők, amit hasznosabban is el tudna tölteni, amit a nagy csoportlétszám és a sok eltérő életkorral magyarázott – „én sokszor unom az órákat”

22. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részéreÖsszességében milyennek ítéli meg a tanfolyamot? • A b. válasz esetében kértük, hogy indokolja a válaszát: • „Nem értem miről van szó” • „Nem szeretek „bezárva lenni” • „Én már az iskolában is utáltam tanulni, pont vén fejjel jönne meg a kedvem???”

23. Életszemlélet-formáló képzés roma munkavállalók részére • A tanfolyam elvégzése után terveink szerint utánkövetéses vizsgálatra kerül sor- 20-25 fő bevonásával interjú módszerével: • egyrészta foglalkoztatási kimenetet, a kötelező foglalkoztatást vizsgálva (terepmunka) • másrészt az egyén személyes sorsát vizsgálva, • mit kezdett a tanfolyam által szerzett ismeretekkel, • mennyire készítette fel a tanfolyam, • az utánfoglalkoztatás megvalósult-e, • illetve a képzettségével el tudott-e helyezkedni tartósan a munka világában.

24. Köszönjük a figyelmet!