Japán és Amerika szervezeti kultúrája

1. Japán és Amerika szervezeti kultúrája Készítette: Darányi Mónika Galla Tímea

2. Felhasznált irodalom: • Fülöp Márta: A csoport és a közösség szerepe a japán társadalomban • Marosi Miklós: A japán és a koreai vállalati menedzsment • Marosi Miklós: Távol-Keleti menedzsment • Málovics Éva: Szervezeti kultúra és identitás • Mihály Nikolett: Szervezeti szocializáció kulturális alapjai és sajátosságai Japánban

3. Yamaha Honda Toyota Kawasaki Canon Nikon Casio Citizen Coca Cola Pepsi Chrysler Corporation General Electric Mc Donald’s Burger King Pizza Hut Amazon.com Mi a közös bennük?

4. Szervezeti kultúra • Cooke,Rousseu: „A közös hitek és értékek, amelyek az emberek gondolkodását és viselkedésmódját vezérlik.” • Schein: „Közös alapfeltevések mintázata: - amelyet egy adott csoport fejlesztett ki - külső alkalmazkodás, belső integráció - érvényesek - csoport új tagjainak átadni”

5. Japán- Bevezetés • II. világháborús vereség- súlyos katasztrófa • ’50-es évek – ipari fellendülés • ’70-es, 80’as évek- gazdasági sikerek 10%-os átlagos gazdasági növekedés • USA- japán áruk • „Japán csoda” • Amerikai kutatók- japán szervezeti kultúra

6. A japán szervezeti kultúra • Iwata -japán nemzeti kultúra->japán vállalati kultúra • Ouchi - kulturális értékek, hagyományok - vállalat sikere: személyes kapcsolatok - japán munkahely: klán típusú

7. A japán szervezeti kultúra • Sugimoto „amae”: japánok egyedisége érzelmi elfogadás-idősebbektől függés csoporthoz való hűség • Nakane • Japán társadalom->determinált csoportok • Alá-fölérendeltség • Egyéniség háttérbe szorítása<-> biztonság

8. Japán: a család és az iskola hatása • Korai anya-gyermek kapcsolat kötődés->inkább testi metakommunikatív közlési forma • Kollektivizmus, individualizmus, • Nagy hatalmi távolság • Japán gyermekek szocializációja-csoport • Elsődleges vonatkozatási csoport

9. Japán:a család és az iskola szerepe • 3 meghatározó vallás: • -sintoizmus: természet szeretete • - buddhizmus: érzelmek „elcsitítása” • - konfucianizmus feltétlen engedelmesség,bizalom, kölcsönös függőség

10. Japán szervezeti kultúra • Kisvállalatok, nagyvállalatok • Csoport iráni elköteleződés megjelenése • Vállalati én–tudat->nem szakma/munkakör • Családi minta alkalmazása a vállalati életben • Család- vállalat összekapcsolódása-> teljes elköteleződés,bensőséges kapcsolatok

11. Japán szervezeti kultúra • Magas szintű vizsgáztatási rendszer • Oktatás : híd a család és a hivatali szervezet között • Munkahelyi elköteleződés->meghatározza az életvitelét a nyugdíjas korig

12. Japán szervezeti kultúra • Vállalati filozófia-kiemelt jelentőség tanfolyamok, tréningek->én-tudat-vállalati én-tudat • Vállalati tagság-egész élet: elkötelezettség-biztonság • Élethosszig tartó alkalmazás • Dolgozók alapvető szükségleteinek kielégítése • Szeniorátuson alapuló fizetési rendszer (és előléptetés)

13. Japán szervezeti kultúra • Alá-fölérendeltség, hierarchia • Rangrendszer • Szenpai: idősebb munkatárs • Kohai: fiatalabb munkatárs • Nagy jelentőségűek: • Együttműködési készség • Előzékenység • Kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok

14. Japán szervezeti kultúra • TQC-teljes körű minőség-ellenőrzés • Siker kulcsa • Han csoportok: 5-10 fős csoport feljesztési javaslatok  Minőség és elköteleződés

15. Felhasznált források: • http://www.vizsgazz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=745&Itemid=148 • http://hu.wikipedia.org/wiki/Frederick_Winslow_Taylor • www.elib.kkf.hu/edip/D_10152.pdf

16. Történelmi előzményekAmerikában • országban rengeteg bevándorló van • az amerikai embert azindividualizmus jellemzi • USA a tudományos menedzsment őshazája • Human Relations elmélet megszületése • Az utóbbi három tényező következményeként egy sajátos kultúra alakult ki

17. Taylor: „Ne a munkatársra bízzuk, hogy az adott feladat végrehajtásának technológiájátmegkeresse, kidolgozza; azt tudományos ismeretek felhasználásával előre meg kelltervezni, és számára elő kell írni. ”

18. „Taylorizmus a század elejétől kezdve a szerveztek egy fontos része, és azt az elmúlt 75 évben az amerikai vállalatok kristálytisztára csiszolták.” (Workplace by Design, Franklin Becker/Fritz Steele, 1995)

19. Taylorizmus mai irányzatai: • szervezet rugalmasságának növelése • szolgáltatási- és információs rendszerek központi ellenőrzését meg kell osztani • szervezet minden tagja állandóan a közös célok érdekében dolgozhasson és azzal azonosulhasson

20. Az új szervezetek jellegzetességei a következők: • Mozgékonyság • Horizontális / sík vezetési szerkezet • Rugalmas és gyors • Vevőközpontú • Globális • Bizonytalan (a megosztottságból kifolyólag) • A változásokhoz végtelenül alkalmazkodni képes • Csoportalapú vezetés (központi helyett) • Kapcsolattartás (kapcsolat-hálózatokon keresztül)

21. Az amerikai menedzserre jellemző: • Rövid távú gondolkodás • Individualizmus • Innovatív beállítottságú • Előnyben részesíti a gyors és egyénidöntéshozatalt

22. Amerikai vállalati rendszer alapjai I. • Egyéni felelősség • Azalkalmazottakat megpróbálják minél jobban bevonni a döntésekbe. • Elterjedta csapatmunka • Teamek csak ideiglenesen tevékenykednek együtt • A kapcsolatcsupán technikai

23. Amerikai vállalati rendszer alapjai II. • A dolgozók munkáját rendszeresen értékelik • Fizetést befolyásolja a munkaköri besorolás, valamint a munka piaciértéke • Az előrelépés kimagasló teljesítmény révén lehetséges • A kommunikáció döntően felülről lefelé történik • A menedzsment jellemzője az innovatívgondolkodás

24. Amerikai vállalati rendszer alapjai III. • Az információáramlás gyors,formális csatornákon zajlik • Az értekezletek többsége operatív célú • Az emberi erőforrásért a személyzeti igazgató felel, bár a végső döntés a menedzsment kezében van • Nagy jelentőséget tulajdonítanak a munkaköri leírásnak

25. Amerikai vállalati rendszer alapjai IV. • Vállalatok igyekeznek minél pontosabban megfogalmazni, kinek mi a kötelezettsége • Munkaerő- szükségletüket a különféle oktatási intézményekből ésegyetemekről fedezik • A vállalathoz való kötődés nem túl erős, az amerikaiak felfogásában agyakori munkahelyváltás az elfogadott

26. Amerikai vállalati rendszer alapjai V. • A multinacionális cégek (kivéve, a globalizáció iránt elkötelezetteket) nem tartják fontosnak a külföldi kiküldetéseket • A munkáltatók nagy része igyekszik nem szervezett dolgozókat (szakszervezeti tagokat) alkalmazni

27. Johansen és Swigart: „A halászháló rugalmas; formája a szükségletek szerint könnyen és gyorsan változtatható. A középszintű vezetés most a csúcson van és a következő pillanatban középre kerül. A halászháló-szervezetek gyorsan alakulhatnak át lényegi erejük megtartásával.”

28. Kérdés: • Véleményetek szerint Magyarország Amerika vagy Japán szervezeti kultúrájának jellegzetességeit hordozza?

29. Amerika vs. Japán • Érzékelhető a nagy különbség az amerikai és a japán vállalat között • A munkavállalók teljesenmás szellemben tevékenykednek az USA-ban, mint Japánban • Az amerikaiak sokkal nagyobbszabadsággal rendelkeznek, ugyanakkor kapcsolataik nem olyan erősek, mint esetleg ajapánoké

30. JAPÁN Meghatározó értékek Anya-gyermek kapcsolat Család=vállalat Kollektivizmus USA Család, vállalat, társaskörök, szórakozás Profit, Tőke Individualizmus Összehasonlítás