Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc . - BMEEOVKASH2

1. Környezeti Kárelhárítás Építő B.Sc. - BMEEOVKASH2 2. Előadás: Szennyező anyagok Előadó: Jolánkai Zsolt

2. Tartalom • Környezetszennyezés • Vízszennyezők és vízminőség kapcsolata • Visszatekintés a vízminőségszabályozás tantárgy tartalmára • Csoportosítások (szennyezők, mikroszennyezők stb.) • Jogszabályok (EU direktívák, magyar jogi háttér) • Szennyezőanyagok ismertetése Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

3. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezetszennyez%C3%A9s Környezetszennyezés Hatások: A környezetszennyezés hatása az embereknél: Levegőszennyezésnél légúti betegségek, asztmás rohamok, fejfájás, szédülést, az immunrendszer felbomlása, érrendszeri megbetegedéseket stb. Vízszennyezésnél : tífusz, amőbiázis, giardiázis, aszkariázis, horogféreg; kiütések, hepatitis, agyvelő gyulladás, gyomorhurut, máj és vesebetegségek; fémmel szennyezett víz esetén: Parkinson kór, Szklerózis Multiplex, Alzheimer kór. Talajszennyezésnél: fejfájás, kiütések, rák, leukémia; a talajban levő ólom különösen gyerekeknél veszélyes, mert agyi fejlődési rendellenességeket okoz; a higany vesebántalmakat Állatoknál: Levegőszennyezés: a savas eső - elpusztítja a patakokban, tavakban élő halakat; túlzott ultraibolya sugárzás - bőrrákot okozhat egyes fajoknál; az ózon az alsóbb légkörben - tüdő problémákat okozhat. Vízszennyezés: a nitrogén és egyes foszfátok megmérgezhetik a vízi állatokat, a kémiai anyagok károsítják pl. a békák biológiai sokféleségét és az ebihalakat; az olajszennyezés káros hatással van a tengeri állatok fejlődésére, az idegrendszer károsodását; a higany rendellenes viselkedést, szaporodást és növekedést, súlyosabb esetben az állatok pusztulását okozza. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

4. Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezetszennyez%C3%A9s Környezetszennyezés Hatások: Állatoknál: Talajszennyezés: Megváltoztatja egyes mikroorganizmusok anyagcseréjét bizonyos talaj környezetekben, ez által elpusztít egyes alapvető rétegeket a táplálékláncban, ami kihatással van a ragadozó fajokra is. A kisebb létformák feldolgozhatják a káros kémiai anyagokat, melyek a táplálékláncban feljebb elhelyezkedő állatok szervezetébe is bekerül, ez pedig akár a halálukhoz, sőt, a faj kipusztulásához is vezethet. Növényeknél: Levegőszennyezés: megölheti a fákat, tönkreteheti a növények leveleit, terméketlenné teheti a talajt, az ultraibolya sugárzás károsítja a növényeket, az ózon az alsóbb légkörökben akadályozhatja a fotoszintézist. Vízszennyezés: akadályozza a vízi növények fotoszintetizációját, ezzel befolyásolva az ezen növényeken alapuló ökoszisztémákat; a növények a káros anyagokat felszívhatják a vízből, és továbbjuttathatják a táplálékláncban az állatokig, vagy akár az emberig is. Az építkezéseken keletkező salak elpusztítja a növényeket. Talajszennyezés: módosítja a növények anyagcseréjét, csökkenti a terméshozamot; a káros anyagok a növényen keresztül bekerülnek az ezeket fogyasztó állatok és az ember szervezetébe. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

5. Jogi alapok EU-VKI 4(1)a cikkely 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó Határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Határértékek tekintetében 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

6. Jogi alapok 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A fő szennyező anyagok indikatív listája 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a vízi környezetben. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízikörnyezetben vagy azon keresztül. 5. Perzisztens szénhidrogének és perzisztens vagy bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok. 6. Cianidok. 7. Fémek és vegyületeik. 8. Arzén és vegyületei. 9. Biocidok és növényvédő szerek. 10. Szuszpenzióban levő anyagok. 11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). 12. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (és az olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI). Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

7. Jogi alapok 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól I. listába tartozó anyagok 1. Higany 2. Kadmium 3. Hexaklórciklohexán (HCH) 4. Széntetraklorid 5. DDT 6. Pentaklórfenol 7-10. Aldrin, Dieldrin, Endrin, Izodrin 11. Hexaklórbenzol 12. Hexaklórbutadién 13. Triklórmetán (kloroform) 14. 1,2-diklóretán 15. Triklóretilén 16. Perklóretilén 17. Triklórbenzol II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok 1. Fémek és vegyületeik 2. Biocidek és az I. listában nem szereplő származékaik 3. A vízi környezetből emberi fogyasztásra kinyert termékekben káros íz- és/vagy szaghatást okozó anyagok és a vízben ilyen anyagokat előidéző vegyületek 4. A szilícium mérgező vagy nem lebomló szerves vegyületei, továbbá a vízben ilyen vegyületeket alkotó anyagok, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok, vagy a vízben rövid idő alatt ártalmatlan anyagokká alakulnak át 5. Szervetlen foszforvegyületek és elemi foszfor 6. Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének 7. Cianidok és fluoridok 8. Az oxigénháztartást károsan befolyásoló anyagok, elsősorban ammónia, nitritek 9. Azbeszt „Fekete lista” „Szürke lista” Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

8. Jogi alapok 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről Szennyező anyagok jegyzékei: Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű (nagy kockázatot jelentő) anyagokra: 1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek. 2. Szerves foszforvegyületek. 3. Szerves ónvegyületek. 4. Anyagok és készítmények, vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek, vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül. 5. Higany és vegyületei. 6. Kadmium és vegyületei. 7. Ásványolajok és más szénhidrogének, különösen a perzisztensszénhidrogének. 8. Cianidok. „Fekete lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

9. 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről – folyt 3 Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű (kis kockázatot jelentő) anyagokra: • 2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai. • 3. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik. • 4. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká. • 5. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor. • 6. Fluoridok. • 7. Ammónia és nitritek. • 8. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok). • 9. Szuszpenzióban lévő anyagok. • 10. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).” • 1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek: • 1.1. Cink • 1.2. Réz • 1.3. Nikkel • 1.4. Króm • 1.5. Ólom • 1.6. Szelén • 1.7. Arzén • 1.8. Antimon • 1.9. Molibdén • 1.10. Titán • 1.11. Ón • 1.12. Bárium • 1.13. Berillium • 1.14. Bór • 1.15. Urán • 1.16. Vanádium • 1.17. Kobalt • 1.18. Tallium • 1.19. Tellúr • 1.20. Ezüst „Szürke lista” Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

10. Vízszennyezők és vízminőség kapcsolata Környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása Mihez képest? Visszatekintés Víz elem esetén pl: A vízminőségi paraméterek kedvezőtlen változása Azaz: hőmérséklet erőteljes növekedése (erőmű hűtővízkibocsátása lecsökkent vízhozamnál) ph erőteljes megváltozása (vörösiszap katasztrófa ph 12-13) Olajszennyezés (számtalan hazai példa) Mikroszennyező beömlése egy felszíni víztestbe (Tiszai cianid szennyezés) Tápanyag feldúsulás (eutrofizáció) Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

11. Szennyezőanyagok csoportosítása Érintett környezeti elem szerint Levegőszennyezők Talajszennyezők Vízszennyezők Szennyezőanyag tulajdonságai alapján Szervetlen anyagok Szerves anyagok • Növényvédő szerek • Kőolajok és származékaik • Szintetikus mosószerek • Huminanyagok • Poliklórozottbifenilek • Fenolok • Növényi tápanyagok (N, P) • Toxikus fémek és egyéb szervetlen mikroszennyezők • Cianid • Fluorid Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

12. Szennyezőanyagok csoportosítása Szennyezőanyag tulajdonságai alapján (vízszennyezők esetén) Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések Oldott szennyezések • Ásványolaj és származékai • Települési hulladékok • Papír és cellulózipari rostos hulladék • Fermentáló ipari cefrék • Elhalt állati és növényi anyagok • bányameddő • Biológiailag bontható szerves anyagok • Biológiailag nehezen bontható szerves anyagok • Toxikus anyagok • Szervetlen anyagok • Hő Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

13. Jelölések B(fk): A földtani közegre vonatkoztatott szennyezettségi határérték B(fk): A felszín alatti vízekre vonatkoztatott szennyezettségi határérték AA-EQS: Éves átlagos határérték MAC-EQS: Maximálisan megengedhető koncentráció EQS: EnvironmentalQualityStandards azaz környezeti határérték POP: PersistentOrganicPollutants (perzisztens szerves szennyezők) Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

14. Alapfogalmak Bioakkumuláció: A biológiai folyamatok révén a környezeti elemekben alacsony koncentrációban jelen lévő anyag megkötődik, és folyamatos kitettség esetén az élő szervezetekben mennyiségük megnő, azaz az anyag felhalmozódik Expozíció: kitettség, azt az időintervallumot takarja, ameddig az alany a mérgezésnek ki van téve. LD50: (LethalDose) toxicitás mértékére jellemző mérőszám. Azt az anyagmennyiséget fejezi ki, melynél az adott élőlénycsoport egyedeinek fele elpusztul 24 órán belül. Perzisztencia: Az anyagok biológiai lebontással szembeni ellenálló képesség Szaprobitás: a vízben lévő holt anyagok lebontásának a mértéke. Az indikátor szerveztek relatív gyakoriságából számítható. Toxicitás: a víz mérgező képessége, olyan mérgek jelenléte, amelyek zavarják, veszélyeztetik a vízi élőlények életműködését, csökkentik a víz öntisztuló képességét, korlátozzák ivóvízként történő felhasználását. Mérése:biológiai tesztmódszerekkel. Trofitás: a vízi ökoszisztéma elsődleges szerves anyag  termelésének mértéke. A trofitás fokának meghatározására a vízben élő algák számát ill. azok klorofilltartalmát mérik:klorofill-a tartalom. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

15. Alapfogalmak Biodegradáció: mikroorganizmusok által végzett biokémiai-biológiai folyamatok eredményeként megvalósuló lebontási és átalakulási folyamatok összessége. Biológiai lebomlás szerint megkülönböztetünk: • Könnyen lebomló anyagokat (degradable) pl. etil-benzol, naftalin, sok szerves anyag • Nehezen lebomló anyagokat (persistent, vagy perzisztens) pl. benz(a)pirén, DDT • Lebomlásnak ellenálló anyagokat (recalcitrant) pl. higany- és ólomvegyületek, aszfalt, bitumen, azbeszt Féléletidő: A biológiai lebonthatóságot szoktuk kifejezni vele, azt az időt fejezi ki, amennyi alatt az anyag fele elbomlik. Veszélyes anyagnak (prioritásszennyezőnek) elsősorban olyan anyagokat nevezünk, amelyek toxikusak, perzisztensek (nem lebomlóak és biológiailag nem lebonthatók) és bioakkumulációra hajlamosak. E definíció szerint a toxicitást nem szűkítjük le az akut (rövid idejű) hatásokra, hanem az olyan krónikus hatásokat is ideértjük, mint például a karcinogenitás, mutagenitás, teratogenitás vagy a hormonháztartásra gyakorolt negatív hatás. Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

16. Szennyezőanyagok ismertetése Emberi tevékenységek szerint: Legjellemzőbb szennyezőanyagok: Szervesanyag BOI Szervetlen szennyezőanyagok: N, P Patogének: Baktériumok, vírusok Szerves anyag (lebomló) Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

17. Nitrogén Szennyezőanyagok ismertetése Előfordulási formái: • Nitrogén gáz (N2) • Szerves nitrogén • Nitrogén oxidok (NOx) • Ammónia Ammónium • Nitrit • Nitrát Ábra forrása: Szilágyi F. jegyzet Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

18. Nitrogén Szennyezőanyagok ismertetése Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

19. Foszfor Szennyezőanyagok ismertetése Előfordulási formái: Szerves formában Legfőbb mérgező formái: Szerves foszforsav-észterek Elsőbbségi listás anyagok • Klórfenvinfosz (C12H14Cl3O4P) • Klórpirifosz (C9H11Cl3NO3PS) (növényvédőszer) Szervetlen formában Foszforsav, foszfin, stb. Foszfát ion • Oldott és partikulált állapotban • Partikulált formák jellemzően talajt alkotó ásványok felületén adszorbeálódva fordulnak elő • Oldott állapotban leginkább ortofoszfát formában van jelen (PO4) Jelentősége A foszfát különleges szerepet tölt be az élőlé­nyek energiaháztartásában: egy foszfátcsoport ADP molekulára kötődésével jön létre a nagy energiájú, könnyen továbbadódó ATP mole­kula. A szervezeten belül sok foszfort tartalmaznak a nukleinsavak (RNS, DNS), valamint a memb­ránok foszfolipidek formájában. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

20. Foszfor Szennyezőanyagok ismertetése Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

21. pH Szennyezőanyagok ismertetése Természetesen nem szennyezőANYAG, hanem egy vízminőségi indikátor, melynek a semlegestől való veszélyes mértékű eltolódása annak következménye, hogy a környezeti rendszerben felborul a természetes egyensúly, valamely anyag (sav vagy lúg) nagy mennyiségben való bejutása miatt. Határértéke a magyar szabályozásban: 6.5-9 között változhat Ismertebb savak: • Kénsav(H2SO4) • Sósav (NaCl) • Salétromsav(HNO3) • Foszforsav (H3PO4) • Citromsav (C6H8O7) Ismertebb lúgok: • Nátrim hidroxid (NaOH) • Kálcium hidroxid (Ca(OH)2) • Potasszium hidroxid (KOH) Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

22. pH Szennyezőanyagok ismertetése Példa Vörösiszap katasztrófa, melynél nagy mennyiségű NaOH ömlött ki a zagytározóból, melynek PH-ja 13 körüli értékeket vett fel. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

23. Mikroszennyezők Mikroszennyzőnek nevezzük azokat az anyagokat, melyeknél a káros hatások már mg/l koncentrációban jelentkeznek. Hatásuk többnyire toxikus (mérgező), karcinogén (rákkeltő), mutagén (genetikai károsodást okozó), teratogén (fejlődési rendellenességet okozó) és hajlamosak a bioakkumulációra (felhalmozódásra). • Biológiai úton nem, vagy nehezen bontható anyagok. • Többségük oldott és szilárd halmazállpotban egyaránt előfordulhatnak, függően a víz kémiai viszonyaitól, pH-jától, hőmérsékletétől, sótartalmától, lebegőanyagtartalmától, pufferkapacitásától. • A mikroszennyezők élőlényeket károsító hatásukat vízben oldott formájukban fejtik ki. A vízben oldott anyagok lényegében akadálytalanul juthatnak át a sejtfalon, így a sejtek belsejében károsító hatásuk könnyen érvényesülhet. Fontos, hogy minél alacsonyabban tartsuk az egyes komponensek oldott/szilárd arányát Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológia Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

24. Mikroszennyezők Előfordulási formái: Szerves mikroszennyezők • Peszticidek • TPH – totalpetroleumhydrocarbon • PAH – polyaromatichydrocarbons • PCB – polychlorinatedbiphenyls • BTEX – benzol, toluol, etil-benzol, xilol • Fenolok • Detergensek • THM – trihalo-metán • Komplexképző szerves vegyületek Szervetlen mikroszennyezők • Nehézfémek (Hg, Cd, Zn, Cr, Cu, Pb, Ni, Co, Mo, Sn, Ag) • Arzén (As) • Bárium (Ba) • Cianidok (CN) • Szelén (Se) • Bór (B) • Antimon Link: Víz-, környezetkémia, hidrobiológia Reiniger: Környezeti Kárelhárítás Környezeti Kárelhárítás - 1 EA - Jolánkai Zsolt

25. MIKROSZENNYEZŐK 1 μg/liter = 1 ppb= 1/1000000 000 Ábra forrása: Fleit E.

26. Szerves mikroszennyezők Szennyezőanyagok ismertetése Peszticidek Növényvédőszerek elterjedt elnevezése, minden olyan anyag ebbe a csoportba sorolható, melyek segítségével a mezőgazdasági haszonnövényeket meg lehet védeni különböző kórokozóktól. Megkülönböztethetünk: • Víruspusztítókat (viricid) • Baktériumölőket (baktericid) • Gombaölőket (fungicid) • Állati kártevőt irtókat (zooicid) • Gyomirtókat (herbicid) Fontos tulajdonságok Perzisztencia: hosszú ideig képesek megmaradnia a természetben, nehezen vagy egyáltalán nem bomlanak le (DDT)  bekerül a biológiai rendszerekbe és mindenhol kifejtheti káros hatását. Fontos tudni, hogy milyen anyagokra bomlik le. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

27. Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Szennyezőanyagok ismertetése melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint • Ivóvízben az összes peszticid határérték: 0.5 μg/l • DDT: Klórozott szénhidrogén vegyület, mely nehezen bomlik le (3-5 év) a természetben, ezért bioakkumuláció útján fejti ki mérgező hatását a teljes táplálékláncban. Bomlástermékei (DDD, DDE) még nehezebben bomlanak le (15-25 év) és szintén rákkeltők. Mindegyiknek tilos a használata az EU-ban. POP vegyület. • Aldrin, Dieldrin, Klórdin, Endrinciklodiének csoportjába tartozó inszekticidek. Mindegyik POP vegyület és tilos a használatuk az EU-ban. • Hexaklór-ciklohexánok(HCH) szintén inszekticid vegyületek, Magyarországon tilos a használatuk, rákkeltőek és bioakkumulációra hajlamosak. • Triazinok(B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) Nitrogént tartalmazó herbicidek, fotoszintézist gátolják a növényekben. Ide tartozik a Simazin(MAC-EQS = 4μg/l) és az Atrazin(MAC-EQS = 4μg/l) , melyek rákkeltő anyagokként vannak számon tartva. Magyarországon az Atrazin a leggyakrabban használt kukorica gyomirtó. • Szerves foszforsav észterek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) inszekticidek, melyek idegbénító hatásuk révén fejtik ki hatásukat. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

28. Szerves mikroszennyezők Peszticidek – Szennyezőanyagok ismertetése melyeket vizsgálni kell a hatályos magyar szabályozás szerint Fenoxi-karbonsav származékok: (B(fk)=0.11 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) 2,4-D és a 2,4,5-T. Előbbi a gabonafélék elterjedt gyomirtószere. Karbamát típusú peszticidek: (B(fk)=0.1 mg/kg, B(fav)=0.1μg/l) Eltérő tulajdonságú szerek csoportja, a közös bennük, hogy karbamidból származtathatóak. A testbe kerülve heveny mérgezést okozhatnak. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

29. Szerves mikroszennyezők Peszticidek Szennyezőanyagok ismertetése Növényvédőszerekkel kapcsolatos határtékeket és méréseketa felszín alatti vizek és földtani közeg esetén a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet ír elő. „ Növényvédőszerek aktív hatóanyagai, beleértve azok bomlástermékeit és reakciótermékeit összesen: B(fk): 0.5 mg/kg, B(fav): 0.5 μg/l Összes: minden egyes, a nyomonkövetési eljárás során kimutatott és számszerűsített növényvédőszer összege, beleértve az anyagcseretermékeket, a lebomlási termékeket és a reakciótermékeket.” Ezekhez nincs meg a hazai gyakorlatban a megfelelő analitikai háttér. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

30. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolaj és származékainak kémiai összetétele • Legnagyobb mennyiségben: C: 80-88%; H: 10-14 %; O: 0.1-7%; N: 0.02-1.1%; S:0.01-5% • Fémek: V. Ni, Fe, Ca, Na • Vegyületek száma több, mint 450! • Szénatomok száma szerint C1-C4-től (gázok) C60-ig terjed • Vegyületcsoportok: • Paraffinok: CnH2n+2 Normális és elágazó láncúak, igen sok vegyület • Olefinek: CnH2n Telítetlen szénhidrogének. Nagy szénatomszámú lépviselőik találhatók a kőolajban • Naftének és cikloparaffinok: CnH2n Az olefinekhez hasonlóak, de telítettek. Naftének gyűrűs szerkezetűek. Paraffinokhoz hasonló tulajdonságok. Cikloparaffinok a paraffinokkal együtt a kőolaj jelentős részét képezik, akár 80% is lehet. • Acetilének, poliolefinek, cikloolefinek – aromás szénhidrogének: kis mennyiségben vannak a kőolajban általában. Hidrogénben szegényebbek. • Oxigéntartalmú vegyületek: • Savas jellegűek: fenolok, karbonsavak • Semlegesek: karbonsavészterek, nem pontosan azonosított anyagok Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

31. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolaj és származékainak kémiai összetétele • Kéntartalmú vegyületek: kénhidrogén, heterociklusos tiofén és homológjai, merkaptánok, tiotérek, szulfonok • Nitrogéntartalmú vegyületek: heterociklusos bázisok, pl. piridin, kinolin és szárm. • Kőolaj származékok: feldolgozás során keletkező különböző szénhidrogén frakciók. Legfontosabbak a benzin, kerozin, gázolaj, fűtőolajok, kenőolajok, transzformátor olaj. • Feldolgozás során megváltozik a vegyületek összetétele, illetve új vegyületek is keletkeznek. • A kőolaj származékok tartalmaznak adalékanyagokat, melyekben fémek, S, N, O van. • Kőolajszármazékok tulajdonságai: • Illékonyság: Az alkotók forráspontjai jellemzik. Szénatomszám növekedésével csökken az illékonyság. Benzin a legillékonyabb, fűtőolaj a legkevésbé illékony. • Oldékonyság:Moltérfogat és oldékonyság között lineáris kapcsolat van. Oldékonyság nő a szénatomszám csökkenésével. Metán, etán, propán, bután és BTEX vegyületek oldékonyak. Benzin a legoldékonyabba kőolajszármazékok közül. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

32. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolajszármazékok tulajdonságai: Dinamikai viszkozitás: (µ) Belső súrlódás, a benziné kisebb a víznél, a gázolajé, keroziné a vízének közelítőleg kétszerese. Hőmérséklet hatására csökken! Jelentősége?  szivárgás sebessége a talajban Kinematikai viszkozitás: dinamikai viszkozitás/sűrűség (hasonló arányok maradnak) Sűrűség: Általában kisebb 1 g/cm3-nél, tehát a víz felszínén marad. Kivétel a nagy sűrűségű kőolaj és a pakura (a finomítás során keletkezett párlási maradék) Benzin: 0.729, Gázolaj: 0.825, Kerozin: 0.839 g/cm3 15 °C-on. Szorpció: Talajszemcsék felszínén történő megkötődés. Az elektromos jellemzők fontos szerepet játszanak ebben: Poláros felületeken poláros molekulák adszorbeálódhatnak. Az adszorpciós energiát az elektrosztatikus vonzerő, kölcsönös polarizáció és a diszperziós hatások együtt adják. Ez azzal a munkával egyenértékű, amellyel az adszorbeált ionokat az adszorbens felületről el tudjuk távolítani. Az apoláros felületek csak külső hatásra létesítenek elektromos erőteret maguk körül. A kőolaj és származékok vegyületei közül a polárosak kötődnek meg (naftén savak, kátrány). A szorpció csökkenő sora: olefinek, aromások, cikloparaffinok, paraffinok. Talaj szemeloszlásának nagy szerepe van, mert a fajlagos felület növekszik a szemcseátmérő csökkenésével. Kolloid (1-500 nm) rendszereknek különösen nagy jelentősége van. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

33. Szerves mikroszennyezők Szénhidrogén és származékai Szennyezőanyagok ismertetése Kőolajszármazékok tulajdonságai: Kapillaritás: Szintén a talaj szemcseátmérőjétől függ. Kötött talajok, azaz kis szemcseátmérő esetén a kalippáris emelőmagasság nagy (méteres nagyságrend), durva kavicsnál kicsi (5-10 cm). Szivárgási tényező: [L/T] Sok nagyságrendes eltérés a talajtípusok között. Kőolaj és származékainak szivárgási tényezője eltér a vízétől. Viszkozitás és dielektromos állandó miatt. A kőolajszármazékra a szivárgási tényező közelítő számítása: Ahol a víz kinematikai viszkozitása réteghőmérsékleten (m2/sec) a kőolajszármazék kinematikai viszkozitása réteghőmérsékleten (m2/sec) Kvíz a víz szivárgási tényezője (m/sec) Finomszemcsés talajok száraz esetben áteresztőbbek a kőolajjal szemben, mint vízzel szemben. Benzin 5-50-szer nagyobb is lehet, homokos agyagtalajok esetén. Dielektromos állandótól függ! Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

34. Szerves mikroszennyezők Alifás szénhidrogének -TPH Szennyezőanyagok ismertetése Alifás = nyílt szénláncú B (fk) = 100 mg/kg; B(fav) = 100 μg/l Magyarországon C5– C40 (külföldön ebbe minden kőolajszármazék benne foglaltatik, nem csak az alifás szénhidrogének) Megtalálhatóak a kőolajban és származékaiban, nagy mennyiségű szállítása miatt, illetve hulladékként (fáradt olajak, olajos szennyvíziszapok) történő megjelenése miatt nagy veszélyt jelentenek a környezetre. Erre a legjobb bizonyíték a rengeteg baleset (tankhajók – plExxonValdez, olajvezetékek – Exxon olajvezeték a Yosemiti nemzeti parkban) és a folyamatos szivárgások okozta szennyezések föld alatti és feletti tartályokból stb, vagy éppen háborús következményekként (Öböl-háború). Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

35. Szerves mikroszennyezők Alifás szénhidrogének -TPH Szennyezőanyagok ismertetése Illékony Nem illékony C5 C10 C12 C40 pakura benzin kerozin gázolaj, fűtőolaj kenőolaj Illékonyak C5 – C10/12(<250 oC) • Jobban oldódnak vízben • Mérgezőbbek • Más mintavételi szabályok • Más mentesítési eljárások (pl.:levegőztetés) • Robbanásveszélyesek • Felszívódnak a bőrön keresztül is Nem illékonyak C5 – C10/12(<250 oC) • Beszivárognak a talajba • Minél nagyobb a szénatomszám, annál perzisztensebbek • Kiszorítják a levegőt és a vizet a talajból, ezáltal a bidegradálhatóság csökken • Vízzel messzire juthatnak Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

36. Szerves mikroszennyezők BTEX vegyületek Szennyezőanyagok ismertetése BTEX – illékony mono-aromás szénhidrogén vegyületek Aromás = zárt szénláncú Benzol: B(fk) = 0.2 mg/kg; B(fav) = 1 μg/l; felszíni vizekre: 50 1 μg/l • Toluol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μg/l • Etil-benzolok: B (fk) = 0.5mg/kg; B(fav) = 20μg/l • Xilolok: B(fk) = 0.5mg/kg; B(fav) = 20μg/l Egyéb alkil-benzolok összesen: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 20 μg/l Források Évente 10 millió t/év mennyiségben állítanak elő ilyen anyagokat oldószerek, benzin adalék, szerves vegyületek szintézise, gyógyszergyártás, festékgyártás Jellemzők Illékonyak (sztrippeléssel eltávolíthatóak a talajból) Robbanásveszélyesek a levegővel keveredve Bőrön, nyálkahártyán keresztül felszívódnak Hatások Benzol erősen rákkeltő! 1 liter benzinben lévő benzollal 8 millió liter vizet lehet elszennyezni! Toluol és xilolok már kis koncentrációban elviselhetetlen íz élményt ad Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

37. Szerves mikroszennyezők PAH vegyületek Szennyezőanyagok ismertetése PAH – policiklikus aromás szénhidrogének Összes PAH: B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 1 μg/l; felszíni vizekre: tilos alkalmazni • Naftalinok B(fav) = 2 μg/l; felszíni vizekre: tilos alkalmazni Források Növényi és állati szervezetek bomlásakor és szerves vegyületek tökéletlen égésekor keletkeznek Pl.: Cigaretta, kipufogógáz, erdőtüzek, tüzelőanyagok égése Jellemzők Naftalinok kivételével nem illékonyak A gyűrűszám növekedésével erősen csökken az oldhatóság, nő a forráspont és nő a lebomlási idő Hatások 7 vegyületről bizonyították, hogy rákkeltő Naftalin  molyirtó! Erről nem bizonyított, hogy emberre rákkeltő, de állatkísérletekben okozott daganatokat. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

38. Szerves mikroszennyezők PCB vegyületek Szennyezőanyagok ismertetése PCB – poliklórozottbifenilek (izolált policiklusus aromás szénhidrogének) 7 PCB vegyületre: B(fk) = 0.1 mg/kg; B(fav) = 0.001 μg/l; felszíni vizekre: tilos Két benzolgyűrű összekapcsolása A benne lévő hidrogénatomok klóratommal helyettesíthetőek (209 származék!) Források Ipari eredet: kenőolajokban, kenőzsírokban adalék, peszticidgyártás stb. Műanyaghulladék égése Kipufogógáz DDT bomlásakor Jellemzők Stabil vegyületek. Féléletidejük több évtized is lehet. Nagy viszkozitás Állati zsírszövetben feldúsulnak Hatások Erősen rákkeltő hatásúak Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

39. Szerves mikroszennyezők Fenolok Szennyezőanyagok ismertetése Fenol: B(fk) = 0.1 mg/kg; B(fav) = 20 μg/l; felszíni vizekre: nincs • Krezol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μg/l; felszíni vizekre: nincs • Pirokatekol=katekol: B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5 μg/l; felszíni vizekre: nincs • Rezorcin:B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 5μg/l; felszíni vizekre: nincs • Összes fenol:B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 20 μg/l; felszíni vizekre: nincs Források Kőszén, fa száraz lepárlásakor Műgyanták, festékek, oldószerek, gyógyszerek, rovarirtószerek, stb előállításához nagy mennyiségben használják. Ipari szennyvizek Jellemzők Aromás vegyületek Benzolgyűrűhöz kapcsolt hidrogént hidroxilcsoport helyettesít Illékonyak, de nem lehet őket kilevegőztetni talajból Hatások Idegrendszeri és vese károsodást okoznak, bőrön át felszívódik. Bizonyítottan rákkeltő állatokban. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

40. Szerves mikroszennyezők Detergensek Szennyezőanyagok ismertetése Detergens: szintetikus mosószerek, felületaktív anyagok (más néven tenzidek) Anionaktív mosószerek: Negatív töltésű, hosszabb szénláncú csoportból és sokszor egy pozitív töltésű nátrium ionból állnak. A negatív töltésű rész alkil-szulfát, vagy alkil-benzol-szulfát. A nem elágazó alkilcsoportok, és C12-C16 közé eső szénatomszám a legkedvezőbb toxikusság szempontjából Kationaktív mosószerek: ammóniumiont, vagy piridint tartalmaznak Nem ionos mosószerek: Kevésbé mérgezőek. Poli-glikol-éter származékok a legygyakrabb összetevőik plussz egy hosszú szénláncú csoport. Források Kizárólag emberi eredet Kommunális szennyvizek Ipari tisztítóüzemek, mosószergyárak, textilgyárak Jellemzők Hosszabb szénláncú hidrofób, és rövidebb szénláncú hidrofil részből állnak. Foszfátokat is tartalmaznak Hatások Foszfát miatt eutrofizációhoz hozzájárulnak. Oldatba visznek hidrofób vegyületeket. Átjuthatnak a vízművek szűrőin. Toxikusak is lehetnek. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

41. Szerves szennyezők Huminanyagok Szennyezőanyagok ismertetése A huminanyagoka növényi anyagok lebomlása révén, többnyire a talajból való kimosódás által kerülnek a víztestekbe. Nem toxikus anyagok, de más vegyületekkel való kölcsönhatásuk által azzá válhatnak. Fémekkel fémkomplexeket hozhatnak létre, ezzel elősegítik a fémek oldatba menetelét. Források Növényi szervezetek elbomlásakor jönnek létre. Nagyon sok vegyület tartozik ide. Kioldás módszere szerint megkülönböztethetünk fulvin-savakat, humin-savakat, humin vegyületeket. Jellemzők A víz természetes színeződését okozhatják. Oxidálószerekkel reakcióba lépnek. Pl. klór kloroformot hoz létre, vagy bromid jelenléte esetén Brómot. Hatások Toxikus vegyületek oldódhatnak ki belőlük. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

42. Szervetlen mikroszennyezők A szervetlen mikroszennyező anyagokkal kapcsolatos fő probléma a bioakkumulációjelensége, melynek köszönhetően a ragadozók, így az ember is, már erősen felnagyított dózisban kapja meg a terhelést. Ugyanakkor ezek általánosan perzisztens anyagok is. Legfeljebb átalakulnak egyik vegyületből a másikba, de nem bomlanak el. Folyadékfázisban hidratált ionként, valamint oldható szerves, vagy szervetlen komplexek formájában vannak jelen. Szilárd fázisban oldhatatlan csapadékokban, adszorbeált formában, illetve szilikátok kristályrácsában fordulnak elő. Ezen fázisok közti egyensúly függ a környezet állapotától, például a talaj savanyodásának hatására a fémionok oldatbeli koncentrációja megnő, így a pH-nak is jelentős szerepe van. Az adszorbeált fémmennyiségek befolyásolja a talaj redoxi állapota. Környezeti kockázat szempontjából különösen fontos az oldatban lévő fémek mennyisége, mivel ezt tudják felvenni az élő szervezetek. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

43. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • Króm (Cr): • Cr(III)-raB(fk) = 75 mg/kg; B(fav) = 50 μg/l; felszíni vizekre: oldott króm 20 μg/l • Cr(IV)-ra B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μg/l; felszíni vizekre: oldott króm 20 μg/l Források Bőrcserzés, galvánozás, festékgyártás, fémkohászat, öntödék, acélművek, szén égetése, szennyvíziszap, porcelán gyártás, műanyaggyártás, autógumi gyártás, műtrágyák stb. Jellemzők Esszenciális nyomelem az ember számára. Cr(III) és Cr(IV) formákban van jelen. Fontos ötvözőanyag. Hatások A Cr(IV) erősen karcinogén hatású. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

44. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • Kobalt (Co): • B(fk) = 30 mg/kg; B(fav) = 20 μg/l; felszíni vizekre: - Források Kőolajiparban katalizátorként, acél ás mágneses anyagok előállítása, festék adalék, üveg színezék, takarmány adalék Jellemzők B12 vitamin alkotórésze Hatások Mutagén hatás Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

45. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • Nikkel (Ni): • B(fk) = 40 mg/kg; B(fav) = 20 μg/l; felszíni vizekre: AA-EQS: 20 μg/l Források Galvánozás, ötvözetek készítése, elektro ipar, növényolaj ipar, szárazelemekben, szennyvizekben, kőolaj elégetése Jellemzők Esszenciális nyomelemm növények felveszik, savanyú talajban túlzott felvétel történhet Hatások A Nikkelporok belélegzése rákot okozhat Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

46. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • Réz (Cu): • B(fk) = 75 mg/kg; B(fav) = 200 μg/l; felszíni vizekre: oldott réz 10 μg/l Források Ötvözetekhez használják, elektromos ipar, desztillálókhoz használják stb Réztartalmú peszticidek, nyomelem pótló trágyaként, szennyvíziszapokban, takarmány adalékokban Jellemzők Emberre nem mérgező, esszenciális mikroelem az ember számára Hatások Nagy koncentrációban fitotoxikus lehet. 150-400 mg/kg Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

47. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • Cink (Zu): • B(fk) = 200 mg/kg; B(fav) = 200 μg/l; felszíni vizekre: oldott cink 75 μg/l Források Bevonatként és ötvözőanyagként használják, kozmetikumokban, kenőcsökben, festékekben, szárazelemekben, gumikban, növényvédőszerekben, foszfát-trágyákban Jellemzők Emberre nem mérgező, esszenciális mikroelem az ember, az állatok és a növények számára Hatások Nagy koncentrációban fitotoxikus lehet (400 mg/kg felett). Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

48. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • Molibdén (Mo): • B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 10 μg/l; felszíni vizekre:- Források Ötvözetek, izzólámpa, röntgencsövek, műanyag, gumi, sebváltóolaj, kenőzsírok, nyomelem és takarmánytrágyákban. Foszilis energiahordozók égetése Jellemzők Ezüstfehér fém. Hatások Túladagolása, hasmenést, vesekárosodást, májkárosodást okoz. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

49. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • kadmium (Cd): • B(fk) = 1 mg/kg; B(fav) = 5 μg/l; felszíni vizekre:- • K1 listás szennyező Itai-Itai kór: Japánban egy kadmium üzem szennyvizével árasztották el a rizsföldeket. Felhalmozódott a rizsben, majd az emberekben. Vesekárosodást, ízületi bántalmakat, csontkárosodást okozott, mely nagy fájdalommal járt. Források Korrózióvédelem, akkumulátor gyártás, festék adalék, galvanizálás, műanyagok, atomtechnika. Szennyvíziszap, foszfor műtrágyák, növényvédőszerek Jellemzők Ezüstfehér fém. Alacsony forráspont. Egyik legveszélyesebb nehézfém. Növények nagy mennyiségben raktározzák, bekerül a táplálékláncba. Hatások Toxikus, Rákkeltő Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt

50. Szervetlen mikroszennyezők Nehézfémek Szennyezőanyagok ismertetése • Higany (Hg): • B(fk) = 0.5 mg/kg; B(fav) = 1 μg/l; felszíni vizekre: AA-EQS -0.05 μg/l; MAC-EQS – 0.07μg/l, K1 listás szennyező Minamata kór: Japánban egy vinil-kloridot és acetilaldehidet gyártó cég a higanyti s tartalmazó szennyvizét a tengeröbölbe eresztette 40 évig. 150 tonna metil-higany dúsult fel a táplálékláncban. A higanyszulfátból Illékony dimetil-higany jött létre az üledék reduktív környezetében. Irakban metil-higyany tartalmú peszticiddel kezeltek egy vetőmagot, melyből később kenyér készült. 6000 beteg, többszáz halott. Források Robbanószerek, fénycsövek, elektromos mérőeszközökben, fogászatban (amalgám tömés). Műtrágyákban. Jellemzők Ezüstös folyékony fém. Szobahőmérsékleten párolog. Szerves kolloidok erősen adszorbeálják. Talajban savas közegben, oxidatív viszonyok között mobilis. Hatások Metil-higany vegyületek a legmérgezőbbek. Idegrendszeri károsodást okoz. Felszívódik a sejtmembránon és a méhlepényen is. Fejlődési rendellenességet okoz. Környezeti Kárelhárítás - 2 EA - Jolánkai Zsolt