1 / 41

Barokk

Barokk. A barokk meghatározása. o lasz barocco ’ nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal korszak és korstílus – a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb jellemzője kb. 1600-1750

mrinal
Download Presentation

Barokk

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Barokk

  2. A barokk meghatározása • olasz barocco ’nyakatekert okoskodás’, a barokkra jellemző túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal • korszak és korstílus – a reneszánszt követő nagy korszak egész kultúrájának, művészetének és irodalmának legfőbb jellemzője • kb. 1600-1750 • a 19. századig nem számított külön irányzatnak, először Heinrich Wölfflinveszi annak • késői ága a copf, illetve a rokokó stílus

  3. Wölfflin megállapításai

  4. A barokk társadalmi alapja • A feudalizmus újraerősödése - REFEUDALIZÁCIÓ • A polgárság nem tud uralkodó osztállyá válni, átmeneti visszaesés • Feudális termelési viszonyok restaurációja • Abszolutisztikus királyságok létrejötte • A katolikus egyház megerősödése - REKATOLIZÁCIÓ • Reneszánsz – reformáció , hitviták • Ellenreformáció • 1545-1563 Tridenti zsinat • Jezsuita rend • Loyola Ignác • Tudomány fejlődésével a világ kitárul mozdulatlanság, viszonyok állandósága • Ellentmondások csillogó külsőségekkel való elfedése

  5. Az ellenreformáció • A barokk eszmei háttere • A katolikus egyház célja a reformációban elvesztett hívek visszaszerzése • A hitben való megerősítés • Eszközök: lenyűgözés, gyönyörködtetés, misztikus révület, túlzás, monumentalitás • A jezsuita rend tagjai (Richelieu, Mazarin, Pázmány Péter) fontos állami és egyházi tisztségeket láttak el a római katolikus egyház hatalmának és befolyásának növelése • Misszionáriusok – Latin-Amerika erős katolicizmusa nekik köszönhető.

  6. Stílusjegyek • mozgalmasság, dinamizmus • monumentalitás • heroizmus • patetizmus • az illúzió valóságként való beállítása • titokzatosság • misztika • komplexitás, bonyolultság • erős kontrasztok • látványosság • bonyolult, túldíszített formák

  7. Korszakolás • Kezdetek (késő-reneszánsszal, manierizmussal keverve • Heroikus vállalkozások, hősiesség kultusza, jezsuita művészet, hősi eposzok virágzása • Misztika, a lélek mélyére menekülés + hedonizmus (élvezetek kultusza) • Rokokó

  8. Barokk építészet • legfőbb alkotásai a templomok: elkápráztatás, a római katolikus egyház hatalmának és nagyságának érzékeltetése Jellemzői: • csigavonal (Il Gesu) mozgalmasság • illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel sokszor megnövelték a teret (pl. templomok homlokzatának volutája, hogy úgy tűnjön, mögötte is tart az épület; mennyezetre festett kupolabelső; kastélyok tükörtermei)

  9. Lépcsők a melki apátságban

  10. Szent Péter tér, Vatikán

  11. Oszlopsor (kolonád)

  12. Würzburg – Érseki palota, lépcsőház

  13. Würzburg – Érseki palota, keresztmetszet

  14. Würzburg – Érseki palota, alaprajz

  15. Würzburg – Érseki palota, középrizalit

  16. Szobrászat

  17. Giovanni Lorenzo Bernini • MaffeoBarberini bíboros (később VIII. Urbán néven lett pápa) a mecénása • Bernini az újjáépülő Vatikánban kapott munkát • Leghíresebb épületegyüttese a római Szent Péter bazilika kolonádja • Legismertebb szobra a Szent Teréz extázisa – ez egy szoborcsoport része. Az istenélményt már-már testi kéjként ábrázoló szobrot egy titkos ablakból érkező fény világítja meg, és teszi még csodálatosabbá.

  18. Bernini: Szent Teréz extázisa

  19. Michelangelo és Bernini Dávidja

  20. Festészet • Az időben lejátszódó cselekményt, a történést akarta bemutatni. • Főúri (királyi) megrendelők, illetve a megújuló katolikus egyház. Témái: • bibliai és mitológiai jelenetek • gazdagon díszített főúri portrék • csendéletek (újdonság a festészetben) • táj- és zsánerképek. Jellemzői: • lendületes vonalvezetés • a fény és az árnyék festői ellentétének kiaknázása, • gazdag, élénk színek • mozgás ábrázolása, dinamizmus • kidolgozott részletek (például ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) • érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) • pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai • alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása • perspektíva-játékok

  21. Rubens: Phaeton bukása

  22. Zene • Zenei barokkot 1608-tól (Monteverdi, az első opera szerzőjének születése) 1750-ig (J.S. Bach halála) • Reneszánszban a hangszeres zene csak kíséret, barokkban középpontban áll. • Jellemzői: • Hangszerelés (melyik szólamot melyik hangszer játssza) – kialakul a zenekar • Folyamatos basszus • Teraszos / lépcsőzetes dinamika (nem fokozatos halkítás vagy hangosítás, hanem pillanatok alatt) • Szekvencia (egy rövid zenei motívum többször is ismétlődik egy hanggal feljebb vagy lejjebb) • Görög drámák hangszerekkel kísért részei mintájára érzelemcentrikus, érthető szövegű dalok – opera létrejötte, recitativo,bel canto, oratórium, kantáta • Hangszeres zene: versenymű (concerto) – szólóhangszer felelget (koncertál), versenyez a zenekarral. • A barokk a vonós hangszerekre írt művek virágkora. Ekkorra fejlődtek ki a vonós hangszerek. A fafúvós zene is jelen van kisebb mértékben (oboa, blockflőte, fagott, trombita).

  23. Viseletek • A férfiruházat XIV. Lajos uralkodása alatt két ízben is jelentősen megváltozott. • A század közepén a zeke ujja és hossza megrövidült, boleró jellegűvé vált. A hímzett és csipkével díszített bő selyeming habosan buggyant ki. Az ingujjakat két-két fekete masnival kötötték át. A gallér helyére dús csipkezsabó került. • A bő alsónadrágot térd alatt nagy csipkeszalaggal kötötték meg. • Az öltözet felületét szalagcsokrok, masnik, fodrok sokaságával (több száz méter) tarkították • A század utolsó negyedében alakultak ki a férfi öltözet napjainkig jellemző alapdarabjai: a kabát, a mellény és a nadrág. • A „Napkirály" által igen kedvelt új sziluettű kabátot, szűkre szabták és nyitva viselték. Deréktól - rakott oldalhajtások - trapéz formában futott szét a térd magasságáig. Az azonos szabású mellény a felsőkabát aljáig ért. A kabát majdnem teljesen eltakarta a leszűkült térdnadrágot (culotte). • Az öltözet bársonyból, csíkos és moaré selyemből vagy brokátból készült. A felületeket sűrű paszománysorral, fémgombbal, csipkével és hímzéssel díszítették.

  24. Az európai női viseletet a francia divat határozta meg a 17. század közepétől. • A női sziluett karcsúvá, elegánssá, ugyanakkor kissé merevvé vált. A „csónaknyakú" keményített, szorosan fűzött, elől csúcsos ívű derékrészt egy gazdagon díszített betétrész tartotta össze. A ruha ujja legföljebb könyékig ért és tölcséresen kibővülő végeit többszörös csipkefodor díszítette. • Az uszályos felsőruha elöl nyitott széleit felhajtották és kétoldalt, valamint hátul terebélyesen beráncolták. Ezt a hatást később egy, a szoknya alá tett kispárnával fokozták. A felsőruha anyaga többnyire bársonnyal bélelt vastag szatén volt.

  25. Barokk Magyarországon 17. század elejétől az 1770-es évekig • 1640-ig: a barokk kezdetei • 1690-ig: a Habsburg-uralom kiterjedése az egész országra; a rendek és a Habsburgok hatalmi vetélkedése • 1740-ig: az arisztokrácia elfordul a nemzeti kultúrától, a nemesség elparlagiasodik. Jezsuiták virágkora; nagy önvizsgálatok, lélekelemzések, befelé fordulás ideje • 1770-ig rokokó

  26. Műfajok • Regény: nincs • Emlékirat: virágzó, főleg Erdélyben • Líra: megtorpant, sablonokkal dolgozik • Epika: a magyar barokk legérettebb formája

  27. Összefoglalás 1. Mozgás • A templomok homlokzata a reneszánsz nyugalom és derű után az erő és a szenvedély benyomását kelti • A kép, szobor pedig heves, olykor féktelen lendületet fejez ki 2. Súlyos tömegek 3. Nyugvó vonal ismeretlen, hullámzó, csavarodó vonalak 4. Céltudatos művészet • Rábeszélés sugallás az olvasóval, nézővel olyasmit akar elhitetni, ami a józan ész számára hihetetlen: látomásokat, mártírok gyönyörűséggel vállalt szenvedését stb.

  28. 5. Hihetetlen tartalom „realista” stílus 6. Mesterségbeli tudás • Kompozíció (Wölfflin írta le) szilárd, monumentális • Pátosz • Hősiesség kultusza • Magamutogatás, szép formák, erotika – gyakran allegorikus – (még szentképeken is) 7. Színpadiasság 8. Megragadni a csodálatost, különöst, változót, eliramlót ezért az anyag törvényszerűségein is túllép: röpülő szobor, a falfestmény egyes részletei belépnek a valóságos térbe, festett fa márványt utánoz 9. Mindent eláraszt a díszítés, de ez nem a szerkezeti elemek kiemelése, hanem inkább elleplezése céljából BAROKK = PROPAGANDA + REPREZENTÁCIÓ

More Related