1 / 15

A FRANK BIRODALOM TÖRTÉNETE

A FRANK BIRODALOM TÖRTÉNETE. A FEUDÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSA. Előzmények. A frankok eredetileg germán törzsek voltak, akik a Római Birodalom szövetségeseként éltek. 2 nagy törzs: száli frankok (mai Belgium, Hollandia) ripuári frankok (Köln környékén). Klodvig /482-511/.

morela
Download Presentation

A FRANK BIRODALOM TÖRTÉNETE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A FRANK BIRODALOM TÖRTÉNETE A FEUDÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSA

  2. Előzmények • A frankok eredetileg germán törzsek voltak, akik a Római Birodalom szövetségeseként éltek. • 2 nagy törzs: • száli frankok (mai Belgium, Hollandia) • ripuári frankok (Köln környékén)

  3. Klodvig /482-511/ • Ő volt az, aki megteremtette az egységes frank államot a száli frankok vezetőjeként. • Legyőzte a többi törzsfőt • Felvette a kereszténységet támogatta az egyház. • Megalapította a Meroving dinasztiát

  4. Klodvig utódai • az uralkodók általában gyerekek voltak vagy részegesek  helyettük a majordomusok kormányoznak:  feladatuk a királyi udvar felügyelete  a fejedelmi kíséret vezetői  és mivel a királyok alkalmatlanok az uralkodásra, átveszik a kormányzás feladatát is. Hogy jól tudjanak kormányozni, kialakítják a hűbériséget.

  5. A hűbériség kialakulásának okai • Katonai: Megjelenik a nehéz páncélos lovasság. Minden majordomus azt akarja, hogy ilyenekből álljon a hadserege. De ehhez birtokot kell adományozni, hogy az emberek egy része legalább fel tudja magát fegyverezni. • Politikai: híveiket, bizalmasaikat fontos pozíciókba juttatják, címeket, birtokokat adományoznak nekik, hogy biztosítsák maguknak jóindulatukat.

  6. A vazallus kötelezettségei(hűbéres, aki a földet kapja) • Fegyveres szolgálat (de az erkölcstelen feladatokat nem kell teljesíteni) • Védelmezni a hűbérurat • Váltságdíj fizetése, ha a hűbérúr fogságba esik

  7. Szenior kötelezettségei(hűbérúr, aki a földet adja) • Földbirtok adományozása, • Koszt és kvártély biztosítása  a vazallus a szenior birtokán élt. • Ha valamelyik fél megszegte bármelyik pontot, az egyezmény érvénytelenné vált. • Minden szenior csak a közvetlenül alá tartozó vazallusnak parancsolhatott („Az én vazallusom vazallusa, nem az én vazallusom”), így a királynak nem volt teljhatalma.

  8. A birtok adomány típusai • Benefícium = jótétemény. Ez nem örökölhető, ha meghal az, akinek adták, akkor visszaszáll a hűbérúr kezébe • Feudum: ez örökölhető. Róla kapta a nevét a feudalizmus rendszere (magyarul hűbériség)

  9. A hűbéri társadalom3 csoportból állt: • oratores = papság, egyház („imádkozók”) • bellatores = nemesség, a lovagi réteg, ide tartozik a király is, mint legfőbb hűbérúr („harcolók”) • laboratores = a társadalom többi tagja („dolgozók”)

  10. A Karolingok uralma • a majordomusi tisztség örökletesen a Karoling család tagjaira szállt • Martell (Kalapács, Pöröly) Károly volt az utolsó majordomus. Seregeivel 732-ben megveri az arab seregeket Poitiers-nél, ezzel megállítja az iszlám előrenyomulást.

  11. Kis Pippin (741-768) • Martell Károly fia • Az első Karoling uralkodó: hogy uralkodó lehessen (ne csak maiordomus) el kellett távolítania a Meroving uralkodót.Megnyeri a pápa szövetségét • megvédi a pápát a longobárdoktól és a közben elfoglalt földeket a pápának adja. Ez lesz a pápai állam alapja. • viszonzásul a pápa királlyá koronázza, Pippin megalapítja a Karoling dinasztiát. • Így létrejött a világi és az egyházi hatalom szövetsége, nincs fölé-alárendeltségi viszony.

  12. Nagy Károly (768-814) • A legjelentősebb Karoling uralkodó • Hódító politikát folytat, célja Róma feltámasztása • Hispániát megpróbálja elfoglalni, de csak egy részét sikerül. Itt alakítja ki a spanyol őrgrófságot. • Longobárdok ellen indul, mert a pápa a segítségét kéri. 774-ben felszámolja a longobárd birodalmat. • Szászok ellen több évtizeden át, térítő hadjáratot folytat. De nem tudja legyőzni őket, mert a hitüket semmiképp nem akarják feladni. • Pannónia területén megveri az avarokat. Ez lesz a birodalom legkeletibb része.

  13. Államigazgatás • 800 karácsonyán császárrá koronáztatja magát.  államforma: császárság • A birodalom központja Aachen lesz. • A birodalom felosztása grófságokra • Élén a grófok állnak. Ők hűbéri esküt tesznek az uralkodónak. Vállalják, hogy az adott terülten kormányoznak: adót szednek, bíráskodnak, s katonai parancsnokai a területnek, működtetik a közigazgatást • Létezett a grófságoknak még egy fajtája, az őrgrófságok. Ezek voltak a határ menti területek.

  14. d) Királyi küldöttek: ellenőrizték a grófokat és egymást is. • e) Birodalmi tanács: nem működött rendszeresen, évente legfeljebb kétszer hívták össze. Ennek az oka az volt, hogy Nagy Károly tekintélyelven kormányzott, így nem volt szükség erre, senki nem mert ellentmondani neki. • f) Kancellária: az oklevelek és törvények megfogalmazása, jellegzetes írástípus: a karolingminuszkula. (kisbetű)

  15. Gazdaság • Nincs pénzforgalom sem belső kereskedelem, mivel a termékfelesleg minimális • ami van, az is elmegy adóba • így önellátó farmok alakulnak ki, ahol szolgák és rabszolgák dolgoznak

More Related