Pál Tamara, Elnöki főosztály

1. Az Európai Statisztika Gyakorlati KódexeAz elveknek való megfelelés 2013–2014-ben esedékes átfogó európai felülvizsgálata Pál Tamara, Elnöki főosztály Országos Statisztikai Tanács – 2013. április 23.

2. A felülvizsgálat célja Cél:Európai Statisztika Gyakorlati Kódexének való megfelelés vizsgálata a nemzeti statisztikai hivataloknál (és az Eurostatnál), valamint a nemzeti statisztikai szolgálatoknál 2 alapdokumentum: • Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe (2011-es, felülvizsgált változat):European Statistics Code of Practice • ESR minőségügyi keretrendszere (QAF: Quality Assurance Framework) aktuálisan: 1.1-es változat: QAF

3. A Gyakorlati Kódex felépítése 3 terület köré csoportosított 15 elv és az elvekhez tartozó részletező ismérvek

4. Mérföldkövek • 2005. február 24: SPC elfogadja a Gyakorlati Kódexet • 2005. II. félév: nemzeti statisztikai hivatalok önértékelése • 2006-2007: nemzeti statisztikai szolgálat tagjainak önértékelése • 2007. május 30 – június 1.: KSH 1. konzultatív szakértői felülvizsgálat • 2008-tól: éves monitoring az előrehaladásról • 2011. szeptember 28: ESR-bizottság elfogadja a Gyakorlati Kódex felülvizsgált változatát • 2012. november 15: ESR-bizottság Task Force-ot hoz létre az újabb körös felülvizsgálat módszertanának kidolgozására

5. TF on the Methodology of the Reviews Cél: felülvizsgálat (peer review → (audit-like) review) módszertanának előkészítése • ESR-bizottság által 2012. november 15-én meghatározott kritériumokból kiindulva végzi munkáját; az ESR-bizottságnak felel • A módszertant az ESR-bizottság 2013. májusi ülésére el kell készíteni • Tagjai: 13 NSI (köztük: KSH) + Eurostat + ESGAB • Módszertan kidolgozása (mit / hogyan / mire alapozva vizsgálunk) • Módszertan tesztelése 2 próbavizsgálat keretében

6. Áttekintés: a felülvizsgálat sarokpontjai • Nemzeti statisztikai hivatalok önértékelése (önértékelő kérdőív alapján) • Nemzeti statisztikai szolgálatok önértékelése (külön önértékelő kérdőív alapján) • Önértékelő kérdőívek használata a látogatások megtervezéséhez • Felülvizsgálók látogatása a tagországokban • Végső jelentés összeállítása

7. A felülvizsgálati módszertan kulcselemei I. • Vonatkozási kör: NSI + intézmények, amelyek az Eurostat honlapján hivatalos statisztikai szolgálati szervként szerepelnek • Gyakorlati Kódex minden elvét vizsgálni kell; fókusz az első peer review-ból kimaradt elveken (önértékelés és végső jelentés: teljes lefedettség / szakértői vizsgálat: kiemelt területek figyelése) • Önértékelő kérdőívet „javítani” szükséges: új elemekkel bővítés + az első peer review során azonosított problémákat ki kell küszöbölni • A vizsgálat alapjául szolgáló QAF 1.1-es verziója nem teljes, 5 ismérv részletezése „hiányzik”, ezeket pótolni kellett • A Kódex 15 elvén felül kiemelt szempont a koordináció és a hatékony működés vizsgálata is (ESR-bizottság szempontjai); ezek vizsgálati módszertanát ki kellett dolgozni

8. 1. csoport: Az önértékelésről…. • Országok rangsorolása nem cél! • Kérdések helyett állítások (a bővített) QAF-ben (QAF+) szerepeltetett indikátorok alapján • Megfelelőséget az indikátorok és nem a QAF-ben meghatározott tevékenységek szintjén vizsgálja (QAF jó gyakorlatai nem kötelezőek és nem számítanak minimumkövetelménynek) • Standard módon 3 válaszkategória („nem” / „igen, részben” / „igen, teljesen”) + „kérem, részletezze” kötelezően kitöltendő szabad szöveges mező • Erősségek és gyengeségek megadási kötelezettsége minden elvhez • Nemzeti statisztikai szolgálatok tagjainak szóló önértékelő kérdőív kidolgozása az NSI önértékelő kérdőív véglegesítése után, annak mintájára

9. 2. csoport: A QAF kiterjesztéséről… • 2 elkülöníthető rész: 1, 2, 3. elvek jórészt maguktól értetődőek (kapcsolat a 223/2009-es EU statisztikai törvény módosításával) • 5, 6. elvek QAF-szerű kiegészítésére elkészült a javaslat • Probléma: átfedés a QAF szintjén (ugyanaz a téma több helyen is megjelenik, nehéz érzékelni a különbségeket), de ez igaz magára a Kódexre is • Megoldási javaslat: az átfedés nem probléma: önértékelő kérdőív jelzi a kapcsolatot az átfedő pontok között és további instrukciókat ad, hogy az adott elvhez kapcsolódóan miként kell értelmezni az állításokat

10. 3. csoport: A koordinációról…. • Valójában a koordináció hatékonyságának mérhetősége a cél • Koordináció tagországi szinten és az Eurostat szintjén is több vonatkozásban értelmezhető • Szempontként kell venni a nemzeti statisztikai rendszer felépítését • 12 javasolt indikátor a koordináció mérésére

11. 4. csoport: A hatékonyságról…. • Alapvetően három szinten mérhető: európai, nemzeti, illetve nemzeti statisztikai hivatali szinten • Fókuszban az európai szint (nemzeti szintet a felülvizsgálat lefedi, enélkül az ESR szintű hatékonyságra csak következtetni lehetne) • Alapvető eszközök a standardizálás, automatizálás és az „iparosítás” • A hatékonyság négy szinten ragadható meg: stratégia, tervezés, folyamatmenedzsment és folyamat-végrehajtás

12. A felülvizsgálat audit jellegéről… • Problémák az 1. peer review alatt: összehasonlíthatóság nem érvényesült kellőképpen; végső jelentések megírásának nehézségei • Audit jelleg: szakértői látogatások megtervezése, lefolytatása, a látogatások alapján készült jelentés készítése • Teljes szakértői függetlenség • Háttéranyag: önértékelés, első peer review végső jelentése, útmutató (peer guide), web információk elemzése, publikációs listák, egyéb riportok (pl. ESGAB kérdőívek) • Jelentések elkészítése egységes, konkrét előírások alapján történik • Végső riport átadása az intézménynek: megjegyzésekkel lehet kiegészíteni, de nem „tárgyalási alap”: következtetéseket befolyásolni nem lehet; bármilyen módosítás kizárólag csak akkor, ha a megállapítások helyességét, pontatlanságát tényszerű bizonyítékok cáfolják

13. A szakértői látogatásokról… • 10 fős szakértői kör kialakítása: 3 fős csoportok szervezése a 10 fős keretből (kiemelt vezetővel) • Látogatások tervezett időtartama: alapszabályként 1 hét, de néhány esetben hosszabb látogatásokat terveznek (egyes országokban a látogatások ideje eltérhet) • Két forgatókönyv: • 9 fős keretből 3 fős csoportokkal 1 év 9 hónap alatt • 12 fős keretből 3 fős csoportokkal 1 év 4 hónap alatt • Koordinációs ülés „félidőben” az összehasonlíthatóság erősítéséért • Workshop a próbavizsgálatok kifutása után, az önértékelés kezdete előtt

14. A felülvizsgálati módszertan kulcselemei II. • Nem dokumentum-ellenőrzésről van szó: a szakértői látogatások során a rendszerek működését és nem meglétét vizsgálják • A nemzeti statisztikai szolgálatok hatékony működése a szakértői vizsgálatok egyik legfontosabb sarokpontja • A statisztikai folyamatok dokumentálása és ehhez kapcsolódóan az angol nyelvű dokumentációk megléte és hozzáférhetősége mindenképpen fontos vizsgálati szempont lesz (angol nyelvű összefoglalók is elfogadhatók) • „Elkötelezettség a statisztikába vetett bizalomért” című nyilatkozat előrehaladásának vizsgálata • A Kódex elveinek való megfelelést konzisztencia vizsgálat keretében még a látogatások előtt előzetesen áttekintik (előrehaladási jelentések + ESGAB kérdőívekre adott válaszok) • A felülvizsgálók a látogatásra már célzott vizsgálati szempontokkal érkeznek

15. A jövőről… • 2013. május 15: a módszertan benyújtása az ESR-bizottság részére • 2013. év vége: NSI önértékelés • 2014. eleje: NSA önértékelés • 2014. tavasz: Szakértői látogatások kezdete

16. Köszönöm figyelmüket!