Tudomány, elmélet, módszertan,

1. Tudomány, elmélet, módszertan, Szcientizmustól a tudományellenességig

2. Tudományelmélet, tudományszociológia • Hagyományos tudomány felfogás: a tényeknek megfelelő igazság megtalálása, a tények a megfigyelőtől függetlenül léteznek • (kumulativitás, pozitivizmus) • Eltérés a hagyománytól: szakítás a megismerés individualista szemléletével (gondolatkollektíva, gondolatstílus, személyes tudás, hallgatólagos tudás) • Konstruktivizmus • A tényeknek keletkezés és fejlődéstörténetük van • Thomas Kuhn, A tudományos forradalmak szerkezete (1962) normál tudomány és paradigmaváltás

3. A tudomány növelte a tudást, de a bizonytalanságot is. Modernitás: megnövekedett komplexitás, rizikó. • A tudomány és technika megítélésének párhuzamossága • Hogyan lehet szabályozni a technikai és a tudományos fejlődést? Mark Lilla: A zabolátlan értelem (Értelmiségiek a politikában)

4. Autonómia: az emberi észre alapozott kutatás (filozófia) egyenrangú a természetfölötti kinyilatkoztatással (Aquinói Tamás) • Autonómia-követelő tudományalapítók: Machiavelli, Galilei, Adam Smith, Comte • Mit jelent az autonómia? – a megítélés kritériumainak függetlensége; - cselekvés függetlensége; - külső korlátozás elutasítása. A valóság egy szeletének sajátos kritériumai, a tudományterületek emancipációs küzdelmei.

5. Tiszta tudomány és alkalmazott tudomány • Ismeret megszerzésére irányul mindkettő • Eltérő célok: igazság kiderítése és gyakorlati eredmény. Utóbbiban érvényesek az etikai kérdések „Míg morálisan elvileg megengedhető, hogy mindent tudjunk, és nincsenek morálisan tiltott igazságok, nem megengedett, hogy mindent megtegyünk, és vannak morálisan tiltott cselekedetek.” (Evandro Agazzi: A jó, a rossz és a tudomány) • Tudományos eszközök: itt a tiszta tudomány sem semleges morálisan • A tiszta tudomány is emberi tevékenység, tehát nem áll morális kérdések fölött. • Következmények: előre nem látható következményekért való felelősség.

6. Tudomány mint a tudás modern paradigmája • Mitől tudomány? Módszertani követelmények: szigorúság (pontosság), objektivitás, metodológiai alaposság Alternatív tudás-források állandó kihívásai (az orvostudomány és a természetgyógyászat harca) • szigorúság: az állítások igazolást és logikai kapcsolódást követelnek. Adatrögzítés, logikai szabályok. • objektivitás: weberi fogalmak • Tudomány mint társadalmi termék: tudás- és tudományszociológiai szempontok

7. Nico Stehr: A modern társadalmak törékenysége • Tudáspolitika: a tudás féken tartása, igények az ellenőrzésre, szabályozásra. • Tudás = Hatalom • (Ulrich Beck: Kockázattársadalom)

8. Michel Foucault

9. Human genom project: a „nem-tudáshoz való jog” problémája • Professzionalisták túlhatalma • Nyilvánosság: a tudomány és a közönség (közösség) közötti kapcsolat elveszése. Ezzel a modernség egyik alapeleme veszik el, a tudományba és haladásba vetett hit. • „Intellektuális imposztorok”

11. Tudástársadalom (?) „Amennyiben a tudás válik a modern társadalom meghatározó alapelvévé, a tudás létrehozása, elosztása – és főként alkalmazása – még kevésbé kerülhetik el a politikai küzdelmeket és konfliktusokat, mint eddig bármikor. A tudás elosztása és gyakorlati alkalmazása egyre inkább a nyílt és határozott törvényhozás, illetve a politikai és gazdasági döntések célterületévé válik. Az ilyen típusú fejlődés szükségszerű, mivel a tudás intézményei jogot formálnak a közös forrásokra, maga a közösség viszont igényt tart ezekre az intézményekre.”