A romániai magyar kommunista elit , 1944-1968

1. A romániai magyar kommunista elit,1944-1968 Stefano Bottoni Università di Bologna, PhD Teleki László Intézet, tudományos ösztöndíjas

2. A kulcskérdések● baloldali nemzetépítés? Van-e ilyen egyáltalán?● ideológiai merítés: szovjet nemzetiségi politika, közösség- és népszolgálati eszme● a kommunizmushoz való viszony: politikai identitás VS etnokulturális öntudat● az államhoz való viszony: a lojalitás dilemmái ● Magyarország: szomszéd vagy haza?● a kommunista elit saját közössével szemben: felelősség, kompromittálás, emlékezet

3. Alkorszakok, töréspontok •1944-1947: népfrontos integráció, MNSZ szerepe •1948-1952: a diktatúra kiépítése, szelektív integráció •1953-1956: konszolidáció és belső törések, a MAT kettős szerepe •1957-1963/64: megtorlás, Bukarest bizalomvesztése •1965-1968: egy új integráció felé (első Ceauşescu-korszak. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa)

4. Hány magyar nyelvű kommunistavolt Romániában? (a túlreprezentáltság kérdése)● ’30-as évek: a párttagok fele magyar vagy zsidó● 1944-1946: a magyar nyelvű hálózatok informális dominanciája (Kolozsvár 1946: a 8 ezer tag 82%-a magyar)● 1947: 703 ezer tag, magyar 12,3%● 1948: 913 ezer tag, magyar 11% (kb. 100 ezer ember)●1950: 720 ezer tag, magyar 11,3%●1956: 637 ezer tag és tagjelölt. Magyar 11,4%● 1958: 116.500 tagjelölt. Magyar 7,7%

5. A baloldali elit szocializációs háttere● az illegális mozgalom traumái és élményei (bújtatás, konspirációk, börtön, láger, emigráció)● népi kollégiumok, Bolyai Egyetem: az „1929-es generáció”● a termelésből kiemeltek: paraszti származásúak, munkások, kisiparosok● rejtett polgári háttér (főleg műszaki elit)● hatvanas évek: adiszkriminációfeloldása

6. Az elit újratermelésének helyszínei • •Bukarest-Moszkva: MNSZ központi apparátusa 1953-ig, KB osztályai, Ştefan Gheorghiu és Zsdanov pártakadémiák, • a Belügyminisztérium káderiskolája • •Kolozsvár: egyetemek, kulturális intézmények, média • •Marosvásárhely: 1952-től a Magyar Autonóm Tartomány apparátusa, orvosi egyetem, kulturális intézmények, magyar nyelvű pártiskola. • Kolozsvárral ellentétben: vonalas, a hatalomban integrált csoportok • •Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy: az 1968-as megyésítés győztesei

7. Kisebbségi elit és hatalmi gépezet viszonya • ●érdekképviselet (kizárólag a „puha” szervekben: MNSZ, • Nemzetiségi Bizottság 1956-1959, kulturális-gazdasági • minisztériumok és állami szervek, néptanácsok, oktatási intézmények, Népi Alkotások Tartományi Háza) • ●transzmissziós szíj: a KB osztályainak magyar káderei, az üzemek, • intézmények „káderesei”, a karhatalom szerveinek dolgozói • (Securitate, Csendőrség/Milícia) • ●hálózatban: 1960-ban csak a MAT-ban több, mint ezer ügynök. • 1957-től: a magyar kulturális intézmények módszeres, tömeges behálózása • ● ellenzékiség/partnerség: a kulturális elit szizofréniája . • 1956 mint kulcspillanat

8. 1956 Romániában • •mi történik: konspirációk (Szoboszlay, Faliboga, EMISZ, SZIT), nyílt megmozdúlások, (Kolozsvár okt. 24-25., Temesvár okt. 30, Bukarest nov. 3-4), szolidaritási, szimbolikus akciók • • belügyi offenzíva: 1957. januárjától. Célpontok: legionáriusok, magyar irredenták, cionisták, szászok. 1958-59: a célpontok már a legexponáltabb kisebbségek • •a politikainak minősített bűncslekények megtorlásának országos mérlege: csak 1957 jan.-1959. júliusa között 9.959 ítélet, 1956 és 1961 között kb. 12-13 ezer ítélet. Bebörtönzöttek száma: több, mint 30 ezer. Magyarok: több, mint 10%(becsült adat). Halálos ítéletek: 45. Börtönben meghalt személyek 1957-1958: 139 • •gazdasági bűncselekmények kulcsszerepe: csak a MAT-ban 1957-1959-ben 2.457 letartóztatás, és majdnem 2 ezer ítélet • •1957. októberében kimutatás azellenséges elemekről: összesen 290 ezer személy (az összlakosság majdnem 2%-a)