Download
1 / 18
180 likes | 246 Views
Az egészségügyi intézményrendszer finanszírozásának problémái és az Orvostechnikai Szövetség javaslatai az adóssághelyzet rendezésére. Tamás Viktor alelnök, Orvostechnikai Szövetség. A mai rendkívüli tanácskozás oka.
E N D
Az egészségügyi intézményrendszer finanszírozásának problémái és az Orvostechnikai Szövetség javaslatai az adóssághelyzet rendezésére Tamás Viktor alelnök, Orvostechnikai Szövetség
A mai rendkívüli tanácskozás oka • Az Orvostechnikai Szövetség kórházi beszállító tagvállalatainak lejárt követelésállománya április végére elérte a tavaly év végi szintet, és meghaladta a 10 milliárd forintot. • Ez nemcsak duplája a tavalyi év azonos időszakában fennállt követelésállománynak, hanem figyelembe véve azt, hogy az ágazat kórházi beszállításának volumene éves szinten 22-25 Mrd Ft, ez a volumen már a cégek működését és ezért az ellátást is veszélyezteti. • A Magyar Államkincstár által a költségvetési szervek tartozásállományáról közzétett adatok alapján, a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézetek tartozása április 30-án 50,6, míg május 31-én 47,9 Mrd Ft volt, azaz általánosságban elmondható, hogy az intézmények tartozásállománya négy-öt hónap alatt a tavaly év végi szintre került.
Szövetségünk alapállása, a tanácskozás célja • Felelősség a gyógyításért, a betegellátásért, az intézmények működéséért. • A cégek az elmúlt években mindezekért pénzügyi-gazdasági áldozatokat is hoztak. • A mai rendkívüli, nyilvános, szakmai munkatanácskozás célja a kialakult helyzet okainak és hatásának áttekintése, valamint a lehetséges megoldások közös kimunkálása. • Segíteni kívánjuk a döntéshozók munkáját, annak érdekében, hogy a probléma megoldására hosszú távú és tartós megoldás szülessen. • De szükséges tenni a gondok rövid távú enyhítéséért is, mert a helyzet veszélyezteti a betegellátást is!
A helyzet rövid bemutatása • A magyarországi egészségügyi rendszerben évtizedek óta probléma az egészségügyi intézmények növekvő adósságállománya, amely a 2009. év végére ért először kritikus értéket, akkor 40 Mrd Ft-ot. • Az adósságállomány (részleges) csökkentésének az elmúlt években az volt a megszokott módja, hogy az év végén, az ún. „kasszasöprés” keretében az Egészségbiztosítási Alap (E. Alap) maradványából a kormány pluszforrásokat juttatott az intézményeknek. Egy esetben ezt jelentékeny mértékben kiegészítette a kormány más forrásokból.
A helyzet rövid bemutatása • Az adósságállomány képződésének legfőbb oka, hogy a finanszírozó nem az elvégzett egészségügyi szolgáltatás teljes és tényleges költségét, hanem csak egy átlagot ismer el illetve finanszíroz, de azt is csak részben. Egyrészt évek óta nem korrigálja a finanszírozás alapját képező HBCS-pontrendszert, másrészt teljesítményvolumen-korláttal (TVK) szabályozza az intézmények által elvégezhető beavatkozások számát, és a többletteljesítményt alacsonyabb finanszírozással „bünteti”. • Az intézmények állami fenntartásba vételével megszűnt az a korábban önkormányzati tulajdonban volt kórházaknál alkalmazott lehetőség, hogy a fenntartó időről időre „kisegítette” pénzügyileg az adott intézményt, így volt mód a tartozásállomány enyhítésére.
A helyzet rövid bemutatása • A számlák fizetési határideje és tényleges kiegyenlítése között mára átlagosan több mint 150 nap telik el. • Külön problémát jelent a konszignációba kihelyezett orvostechnikai eszközök kifizetése. Ez esetben a kihelyezés és a termék felhasználása között átlagosan 120 nap telik el, erre rakódik pluszban az átlagos 150 napos fizetési határidő • Így a konszignációs raktárakban lévő orvostechnikai eszközök esetében a forgalmazó cégek átlagosan 270 napot, vagyis háromnegyed évet finanszíroznak előrea kórházaknak. • Ez azt is jelenti, hogy a 9 hónap eladásának az áfáját is havonta finanszírozzák a cégek, ami további 2,5 hónap előfinanszírozást jelent.
A helyzet rövid bemutatása • A kihelyezett konszignációk finanszírozásának egy további eleme a termékselejtezés, ami a legjobban kezelt raktárak esetében is az árukészlet 3-4%-a, az eszközök rövid felhasználhatósági ideje miatt. • Mindezekből az következik, hogy az orvostechnikai eszközöket forgalmazó cégek a konszignációba kihelyezett eszközök utáni éves árbevételük egészével előfinanszírozzák az egészségügyi ellátókat. • Az adóssághelyzet miatt egyre nehezebb jutnak hitelhez a cégek, különösen a kis- és közepes vállalkozások. • A kórházakkal szembeni követelések kb. 30%-át már a faktorcégek sem fogadják be a magas rizikó miatt. • A finanszírozási problémák miatt leállhat a fogyóanyagok, műtéti eszközök szállítása, valamint megszűnhet a gépek, berendezések karbantartása, javítása.
Megjegyzés: a március 31-i és a június 30-i adatok az Orvostechnikai Szövetség becslései.
Jogszabályi változások és kötelezettségek • Az Unió 2011/7/EU irányelve előírja, hogy azon kereskedelmi ügyletekben, amelyekben az adós egy hatóság, a fizetési határidő ne haladja meg a 30 naptári napot, de az egyik kivételt képező „egészségügyi szolgáltatást nyújtó közintézmények esetén se haladja meg a 60 napot”. • A 2012. január 1-jén hatályba lépett új közbeszerzési törvény (2011. évi CVIII. törvény) a közbeszerzési eljárások tekintetében már átültette a magyar jogba ezeket a fizetési határidőket (130. §). • A Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-jétől teszi kötelezővé ezeket a fizetési határidőket. • Ezen jogszabályi változások miatt is szükség lenne arra, hogy a tényleges fizetési periódusok egyre inkább közeledjenek a jogszabályban leírtakhoz.
Az Orvostechnikai Szövetség javaslatai az adóssághelyzet enyhítésére, megoldására • Az adósság egy részének évközi rendezése, az Egészségbiztosítási Alap terhére • Figyelembe véve az E. Alap időarányos „maradványát”, lehetőség nyílik arra, hogy július 31-ig mintegy 15-20 milliárd forint célzott forrást kapjanak az intézmények, amelyet meghatározott elvek szerint a szállítói tartozásaik kiegyenlítésére kellene fordítaniuk. • A szükséges finanszírozási összeg nagy részét ugyanis tartalmazza az előirányzat, így ez a lépés nem igényel pluszforrást!
Az Orvostechnikai Szövetség javaslatai az adóssághelyzet enyhítésére, megoldására • Az adósság egy részének évközi rendezése, az Egészségbiztosítási Alap terhére • A többletforrás elosztása többféle elv alapján történhet: • A fizetési határidő lejárta óta eltelt időszak hossza mint prioritás alapján, azaz a legrégebben keletkezett (leghosszabb ideje fennálló) tartozások kiegyenlítése történik először. • A beszállítók követelésállománya volumenének súlyozása alapján történő tartozáskiegyenlítés. • A követelésállománynak a cégek mérlegfőösszegéhez viszonyított aránya szerinti tartozáskiegyenlítés. • Az előző pontokban leírtak valamilyenfajta kombinációja.
Az Orvostechnikai Szövetség javaslatai az adóssághelyzet enyhítésére, megoldására • A HBCS és a TVK évközi korrekciója • A 2. pontban leírtak mellett szükségesnek és megvalósíthatónak tartjuk a HBCS-pontértékek évközi, pl. augusztus 1-jétől történő emelését, valamint a TVK degressziós szintjének csökkentését, korrekcióját, szintén mihamarabbi bevezetéssel, mert ez csökkentené tartozások mértékét és az újratermelődésüket.
Az Orvostechnikai Szövetség javaslatai az adóssághelyzet enyhítésére, megoldására • A beszállító cégek államháztartással szembeni kötelezettségeinek és kórházakkal szembeni követeléseinek összevezetése • A 2012. év elején a pénzügyi illetve az egészségügyi kormányzatnak eljuttatott javaslatunk lényege azon pénzügyi-adózási konstrukció jogi alapjainak megteremtése, hogy a beszállító cégek adó- és járulékfizetési kötelezettségei és a kórházakkal szemben fennálló igazolt követelésállományuk összevezethetővé váljék, azaz hogy a követeléseik erejéig ne kelljen megfizetniük köztartozásaikat. • Ezt lépésenként is be lehet vezetni, első körben például a központosított közbeszerzéseknél.
