A bolognai folyamat

1. A bolognai folyamat Előadó: Dr. Rádli Katalin főosztályvezető-helyettes

2. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai

3. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai

4. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai

5. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai

6. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai

7. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai

8. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjai

9. Alap- és mesterképzés szabályozása • a felsőoktatási törvényt módosító 2003. évi XXXVIII. törvény • a 252/2004. (VIII. 30.) Korm.rendelet • a 2005. évi költségvetési törvény • a 381/2004. (XII. 28.) Korm.rendelet • a felsőoktatási törvényt módosító 2005. évi CVI. törvény

10. Az alap- és mesterképzési szak létesítése és indítása • Kormány szabályozza • a többciklusú képzés rendjét, osztott és osztatlan képzések szerkezetét, • alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, kreditek számát, a külső szakmai gyakorlat képzési idejét • az indítással összefüggő eljárási rendet • a képesítési keretet • A miniszter szabályozza az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit • A kormány meghatározza a felsőfokú szakképzés rendjét • A felsőoktatási intézmény meghatározza az intézményben folyó képzés képzési programját

11. KÉPZÉSI PROGRAM • Képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely • az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit, • felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, továbbá • a doktori képzés tervét tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt.

12. Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák: • az alapképzési szak megnevezését, • végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven), • képzési időt félévekben, • az alapfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek számát, és ezen belül: • a képzési ág közös képzési szakaszához, szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő, ill. a szakdolgozathoz rendelhető kreditértéket, • a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét, • intézményen kívül szervezett gyakorlati képzésben szerezhető kreditek minimális értékét, • az alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat: • a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint • a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását, • a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapszak szempontjából fontos általános kompetenciáit, • a törzsanyag – szakképzettség szempontjából meghatározó – ismeretköreinek bemutatását, • az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.

13. A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei Amesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák: • a mesterképzési szak megnevezését, • végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven) • az alapszakok megnevezését, amelyek teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél, • a képzési időt félévekben, • a mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek számát, ezen belül: • alapozó ismeretekhez, • szakmai törzsanyaghoz, • a differenciált szakmai anyaghoz, illetve a szakirány választhatósága esetén a szakirányhoz, • a szakokon kötelezően és szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét, • a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket,

14. A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei • a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat: • a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és • a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint • a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását, • a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretköröket, • a törzsanyag ismeretköreinek bemutatását, • a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket, • az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket, • alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.

15. A tanári szak képzési és kimeneti követelményei A tanári szak képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák: • a tanári szakon megszerezhető végzettségi szintet, • a képzési időt félévekben, • a mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kreditek száma, ezen belül: • a tanári szakképzettség (első és második) szakterületi ismereteihez, • a tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismereteihez, • a kötelezően és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditek • a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket, • az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét, • a közoktatási intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlat kreditértékét, • a tanári képesítés szerinti kompetenciáit: • a tudáselemeknek a megszerzett ismereteknek és • a személyes adottságoknak, készségeknek valamint • a szakképzettség konkrét környezetben tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását,

16. A tanári szak képzési és kimeneti követelményei • a tanári szak felvételéhez szükséges pedagógiai, pszichológiai ismeretköröket, • a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretköreinek leírását, • a szakmai gyakorlat követelményeit, • gyakorlati ismeretek megszerzésének formáit, követelményeit, • az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit, • az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket

17. A tanári szak képzési és kimeneti követelményei Továbbá tanári szakképzettségként: • a szakképzettség oklevélben történő megjelölését, • tanári szakképzettségek felvételének feltételeit, • az első tanári szakképzettség, • a kizárólag második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének feltételei, • a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés sajátos szakmai feltételei, • az adott tanári szakképzettség kompetenciáit, • a tudáselemeknek a megszerzett ismereteknek és • a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint • az adott tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása, • az adott tanári szakképzettség szakterületi, ezen belül szakmódszertani, tantárgy-pedagógiai ismeretköreinek leírását, • az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményeit.

18. Képzési idők és kreditek száma • Felsőfokú szakképzés: képzési idő 4 félév, alapképzésben a beszámítható kreditek száma legalább 30, legfeljebb 60, • Alapképzésben alapfokozat (bachelor) és szakképzettség szerezhető: az összegyűjtendő kreditek száma legalább 180 kredit – összefüggő szakmai gyakorlat esetén legalább 210 – és legfeljebb 240 kredit, a képzési idő legalább 6, legfeljebb 8 félév, • A mesterképzésben mesterfokozat (master) és szakképzettség szerezhető: az összegyűjtendő kreditek száma legalább 60 kredit és legfeljebb 120 kredit, a képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév, • Az alapszakon és az ahhoz kapcsolódó mesterszakon, valamint az egységes, osztatlan képzésben együttesen legalább 300 kreditet kell és legfeljebb 360 kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább 10 és legfeljebb 12 félév. • A szakirányú továbbképzésben legalább 60 kreditet kell és legfeljebb 120 kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább 2, legfeljebb 4 félév. • Doktori képzésben legalább 180 kreditet kell szerezni. A képzési idő 6 félév.

19. A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol és latin nyelvű jelölése • Alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc), • Mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve MA, MSc), • A mesterfokozattal rendelkezők a szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök) • Az orvosok, a fogorvosok, az állatorvosok, a jogászok doktori címe: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur. • A doktori képzésben: PhD, DLA

20. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!