A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KONCEPCIÓJA A szakképzés és a felnőttképzés fejlesztési irányairól

1. A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMKONCEPCIÓJAA szakképzés és a felnőttképzés fejlesztési irányairól Dr. Czomba Sándor Nemzetgazdasági Minisztérium

2. ELŐZMÉNYEK • Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása(a 90-es évek közepére egységes formát öltött) • A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től) • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) létrehozása (2004-től) • Új, moduláris szerkezetű OKJ (2006-tól) • Szakképzés Szervezési Társulások (SZASZET) ésúj típusú TISZK-ek alakulása (2007-től) • A regionális fejlesztési bizottságok (RFKB) összetételének változása, feladatainak bővülése (irányarány meghatározás) 2008-tól

3. HELYZETKÉP • Csökkenő tanulólétszám a szakiskolákban • Munkaerő-hiány és túlképzés • A gyakorlati oktatás óraszáma alacsony • Az OKJ, a szakmai és vizsgakövetelmények (szvk) a moduláris felépítés miatt bonyolultak, kevés gyakorlatot írnak elő, a vizsgák időtartama túlzóan hosszú • A központi programok csak az elérendő kompetenciákat tartalmazzák, az elsajátítandó ismereteket nem • Az RFKB-k hatásköre korlátozott (fenntartók, iskolák) • A TISZK-ek túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

4. ISKOLAI TANMŰHELY GAZDÁLKODÓ SZERVEZET TANULÓ-SZERZŐDÉSSEL EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL A GYAKORLATI OKTATÁS HELYSZÍNEI

5. GYAKORLATI OKTATÁSISKOLAI TANMŰHELYBEN ELŐNY: • Az iskola szakmai programja szerint a tananyag egészét oktatják • Biztosított a folyamatos, teljes körű szakmai és pedagógiai ellenőrzés HÁTRÁNY: • A tanuló semmiféle juttatást nem kap (kivétel a kötelező védő- vagy munkaruha) • Nem elég életszerű a képzés • A tanműhelyek fenntartása és folyamatos korszerűsítése drága • A szakoktatók bérezése a Kjt. alapján történik

6. GYAKORLATI OKTATÁSGAZDÁLKODÓ SZERVEZETNÉL ELŐNY: • Valós munkakörülmények közt folyik az oktatás • A tanuló törvényben előírt juttatásokat (pénzbeni + természetbeni) kap • A szakoktatók bérezése az Szht. alapján szabályozott HÁTRÁNY: • A gazdaság szereplői jellemzően a számukra fontos ismeret-elemeket oktatják meglévő tárgyi eszközeik, az alkalmazott szakoktatók felkészültsége és a folyamatban lévő munkák jellegének függvényében • Sem a szakmai, sem a pedagógiai ellenőrzés nem teljes körű, az oktatás mellett a nevelés háttérbe szorul

7. GYAKORLATI OKTATÁSEGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL • Jellemzően költségvetési szervekhez köthető szakmákban működik (pl. egészségügy) • Nem a tanuló, hanem az iskola köti a gyakorlati képzést vállaló szervvel • A tanuló nem kap juttatást (a költségvetési szerv nem fizethet) • ELŐNYE: életszerű körülmények közt tanul a diák • HÁTRÁNYA: nem kellően hatékony

8. AZ EU SZAKOKTATÁSI RENDSZEREINEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA

9. AZ EU SZAKKÉPZÉS-FINANSZÍROZÁSI RENDSZEREINEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA

10. A SZAKISKOLAI TANULÓLÉTSZÁM ARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE19902008 KÖZÖTT, RÉGIÓNKÉNT

11. KONCEPCIÓ A SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA 1. • a 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzés fokozatos bevezetése a manuális készségekre épülő szakmákban • a szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok tartalmi átdolgozása • a gyakorlati képzés óraszámának növelése • a szakmai vizsgák egyszerűsítése (racionalizálása) • szakmai felügyeleti rendszer kialakítása • szintvizsgák széles körű bevezetése

12. KONCEPCIÓ A SZAKKÉPZÉS PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁRA 2. • a TISZK-ek működésének egyszerűsítése, az oktatási intézményi forma preferálása, felnőttképzési tevékenységük erősítése • szakmák szerint differenciált normatív finanszírozási (iskolák) és tanulói ösztöndíj rendszer kialakítása (RFKBMKIK döntések) • pályakövetési rendszer kialakítása • pályakezdők gyakornoki rendszerben történő továbbfoglalkoztatása

13. A FELNŐTTKÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKI. • előkészületben van a felnőttképzési törvény módosítása • törlésre kerül a digitális írástudás programjának kötelezővé tétele, valamint • az állami és uniós forrásokból támogatott képzésekben résztvevőkről a külön bejelentési kötelezettség • a FAT ellenőrzési tevékenységéhez kapcsolódó szankciórendszer finomítása (fokozatosság, bírság bevezetése az adatváltozás bejelentésének elmulasztásakor)

14. A FELNŐTTKÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁBAN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOKII. • hosszabb távon felülvizsgálatra kerül az akkreditáció rendszere • egyszerűsödik és tartalmi elemekkel bővül az intézményi akkreditáció • újragondolásra kerül a programakkreditáció • a szakmai és vizsgakövetelmények, központi programok átdolgozásával összhangban megvizsgáljuk a minimális óraszám bevezetését

15. Stratégiai fontosságú feladata gazdaság szereplőinek széleskörű bevonásaa szakképzés megszervezésébe, működtetésébe – kiemelten a gyakorlati oktatás területén

16. AZ MKIK-val KÖZÖSENMEGVALÓSÍTANDÓ FELADATOK • az MKIK által gondozott szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (gépipar, építőipar, kereskedelem, vendéglátásturizmus) • vizsgaelnöki delegálások, szintvizsgák, szakmai felügyeleti tevékenység bővítése • a beiskolázási irány/arányhoz kötődő feladatok körének bővítése (RFKB-val) • pályaorientáció, pályakövetés

17. NGM – NEFMI – MKIK háromoldalú egyeztetés Egységes konszenzussal elfogadva: • MKIK-val szakképzési feladatellátásra megállapodások kötése a Kormány és az NGM részéről • A szakképzés megújítását érintő végrehajtási részletekkel kapcsolatban további szoros együttműködés

18. CÉL az 1 millió új munkahely létrehozásaMagyarországon

19. ÖSSZEGZÉS • A foglalkoztatottság növelésének előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló munkaerő • Eléréséhez gyakorlat-központú szakképzési rendszer kialakítása szükséges az iskolai rendszerben és a felnőttképzésben egyaránt • Céljainknak leginkább a német duális képzési rendszer felel meg, jól működő pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével.

20. Köszönömmegtisztelő figyelmüket! sandor.czomba@ngm.gov.hu