A köztársasági Róma

1. A köztársasági Róma

2. A királyság kora(i.e.753 - i.e.510) i.e. 753Romulus (latinok) megalapítja Rómát → a legenda szerint ő Róma első királya → a szabin nők elrablása*(szövetség) → a 7 király közül az utolsó 3 etruszk volt i.e. 510 Az utolsó etruszk uralkodó elűzése (Tarquinius Superbus) → a köztársaság (arisztokratikus) korának kezdete

3. Az etruszk hatás • Gazdasági → földművelési technikák → városi kultúra → fejlett fémművesség • Kultúrális → építészet → halott kultusz (vallás), jóslás (madárjóslás) → írás (etruszk ABC) • Politikai → politikai berendezkedés

4. A királyság korának társadalma • patríciusok (vezető réteg) : teljes jogú polgárok – ők rendelkeznek földekkel (300nemzetség) → A patríciusok közül kerül ki a szenátus - a király tanácsadó testülete (100→300 fő) • cliensek: elszegényedett patríciusok → polgárjoguk van, de nincs elég földjük, ezért a gazdag patríciust támogatták (kíséret) • plebejusok, vagy plebs(~ démosz Hellasban) → tömeg (nép): nincs polgárjoguk, se földjük parasztok, kereskedők, kézművesek

5. A római állam és társadalom a királyság korában

6. A köztársasági államszervezet - általános jellemzők »A királyság után (i.e. 510) arisztokratikus köztársaság lett az államforma • a patríciusok (vagyonosak) irányítottak Rómában • a polgárok /római nép/ választották a tisztviselőket (magistratusok) • kettőzött tisztségek voltak - ellenőrzés miatt • a legtöbb tisztséget egy évig lehet betölteni

7. Legfontosabb tisztségek • az állam élén a consulok álltak (ketten voltak, egy évig):belső vezetők / hadvezérek • szenátus: törvényhozás, consulok segítői (kezdetben 100, majd 300 fő) • praetorok: bíráskodtak, consulok helyettesei • dictator: rendkívüli esetben 6 hónapra telj-hatalommal ruházták fel - nem vonhatóak felelőségre, - nagyon ritkán választották meg (hatalmuk jelképe a fasces =vesszőnyalábbal körbevett bárd)

8. A római állam és társadalom a korai köztársaság korában

9. Plebejusok jogegyenlőségének folyamata • i.e 494: néptribunusi tisztség: a plebejusok választják, szent és sérthetetlen, vétójoga van • i.e 451: XII táblás törvények: megvalósul a törvények írásba foglalása (egyenlőség) • i.e 445: szabad házasságkötés a patrícius és plebejus között • i.e 443: censori hivatal: a patríciusok védelmére jött létre, vagyonbecsléssel határozza meg, ki lehet polgár (2 patricius 5évre) - Tulliusi alkotmány

10. Tulliusi alkotmány – vagyoni alapon való be-sorolás (5 vagyoni osztály) » ez a törvényhozás és a katonáskodás alapja • i.e 367: Licinius-féle földtörvény: állami földből egy személy csak 500 jugerum földet kaphat • i.e 326: adósrabszolgaság eltörlése • i.e 300: plebejus betölthet minden tisztséget, lehet pap is • i.e 287: a népgyűlés határozatai kötelező erejűek, a szenátus megerősítése nélkül is • Ezzel párhuzamosan összeolvadt a patrícius és plebejus réteg

11. A római népgyűlések • kezdetben a vérségi alapon (nemzetségek) szerveződő patrícius népgyűlés a comitia curiata hagyja jóvá a szenátus határozatait • i.e. V. században jelenik meg a comitia centuriata: ez a (timokratikus) vagyoni alapon létrehozott népgyűlés → a vagyon határozza meg a seregben a szerepet • i.e. 287: comitia tributa: lakóhely szerinti népgyűlés (plebejus népgyűlés), → mindenki azonos jogokkal rendelkezik • A plebejusok i.e. 494-től rendelkeznek saját gyűléssel

12. A római állam és társadaloma köztársaság korában

13. Róma nagyságának alapja –a terjeszkedési kényszer • A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni Polgárjog Katonáskodás Földbirtok A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb

14. Fasces - vesszőnyaláb