1 / 24

S zocioemocionális fejlődés gyermekkorban

S zocioemocionális fejlődés gyermekkorban. Érzelmi és személyiségfejlődés. Érzelmek : érzések keletkeznek helyzetekben, kapcsolatokban valamivel kapcsolatban ami fontos a személy számára; erősebbek ha jó-érzés van benne Az érzelmek változnak intenzitásukban a szövevényestől a drámaiig

Download Presentation

S zocioemocionális fejlődés gyermekkorban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szocioemocionális fejlődés gyermekkorban

  2. Érzelmi és személyiségfejlődés

  3. Érzelmek: érzések keletkeznek helyzetekben, kapcsolatokban valamivel kapcsolatban ami fontos a személy számára; erősebbek ha jó-érzés van benne • Az érzelmek változnak intenzitásukban a szövevényestől a drámaiig • Darwin: az ember arckifejezései öröklöttek • Az érzelmek az alábbiak korai fejlődéshez kötődnek: • Idegrendszer • Limbikus rendszer • Agytörzs

  4. A gondozó hatással van a gyermek neurológiai fejlődésére és az érzelmek szabályozására egyaránt: • Az érzelmek a kommunikáció első formája • A csecsemő a másik arckifejezésére, hangszínére, és érzelmeire reagál • A ragaszkodás első formája az érzelmi kötelék • Az érzelmeknek két átfogó típusa fejlődik ki: • Elsődleges érzelem: az első 6 hónapban megjelenők • Tudatos érzelem: 1,5 éves kor körül kezdődik és 2,5 éves korig tart kialakulásuk

  5. A különféle érzelmek első feltűnése

  6. A lefiatalabbak között a kommunikáció legfontosabb módja: a sírás és a mosolygás • Az idegentől való félelem : • Első megjelenése 6 hónapos kor körül • Erőteljesebbé 9 hónapos korban kezd válni, és általánossá az első születésnapot követően lesz • A szorongás intenzitása függ: • Az anya proximikai helyzetétől (gyermektől való távolság) • Hol találkoznak az idegennel • Az idegen vislekedésétől

  7. Szeparációs szorongás: distress mutatkozik, amikor a gondozó eltávozik; ennek csúcsa 15 hónapos kor körül van • Társas megerősítés: “olvasás”érzelmi előjelek olvasása másokról mielőtt azok cselekednének egy helyzetben; javul a kor előre haladtával • Az első év alatt a csecsemő elkezd fejlődni a képessége arra, hogy kontrollálja érzelmi reakcióinak intenzitását és tartamát: • A hüvelyk-újj szopásaés a gondozó megnyugtatása helyét a második évben a nyelv mint érzelmek feloldása veszi át

  8. Szeparációs tiltakozás négy kultúrában Bushman Africa 100 Antiguan Guatemala 80 Guatemalai indiánok 60 Izraeli Kibbutz 40 Azok aránya, akik sírtak, amikor az anyjuk eltávozot 20 0 5 10 15 20 25 30 35 Kor (hónapok) Fig. 7.3

  9. A viselkedés és a hangulat változás a csecsemők körében gyakran a temperamentum különbségekből ered • Temperamentum típusok: • Chess és Thomas 3 alapvető típust talált: könnyű, nehéz, és lassan felmelegedő gyermek • A kutatók azt találták, hogy ez a 3 típus (clusters)kiegyensúlyozottan állandó a gyermekkoron keresztül • Kagan viselkedésgátlásaa gyermekeket megkülönbözteti úgy mint félék, leigázott, félénk és szociábilis—extravertált

  10. A temperamentumra hathatnak: • A szülők, akika lányokra és a fiúkra különbözően hatnak az adott kultúra alapján • A környezet és „a jó illeszkedés” • Genetika, a fiatal gyermekek közötti látható különbségek; akár egy családon belül is • A gyermek címkézése önbeteljesítő jóslatként működhet.

  11. Három jellemvonás központi szerepe a személyiségfejlődésben: • Bizalom: Erikson abban hitt, hogy a gyermek megtanul bízni vagy bizalmatlannak lenni az első életévben oly módon, hogy az meghatározza a későbbi fejlődési állomásait • Az én fejlődésea környezeti tapasztalatokon keresztül és azon a képességen keresztül, hogy úgy nézze önmagát, ahogyan mások is • Függetlenség; ahogy a gyermek feltárja az új helyzeteket és helyszíneket, kockáztat, és megtanulja izmainak ellenörzését

  12. 100 Amsterdamikutatás Önfelismerés fejlődése csecsemőkorban (két kutatás) Lewis és Brooks-Gunn kutatás 80 60 Azoknak a gyermekeknek az aránya, akik felismerték magukat tükörben 40 20 0 9-12 15-18 21-24 Életkor (hónapokban) Fig. 7.4

  13. Ragaszkodás

  14. A ragaszkodás szoros érzelmi kötelék két ember között • Ragaszkodás elméletek: • Freud: orális kielégülés miatt ragaszkodnak a csecsemők anyjukhoz • Harlow: a megnyugvás fontosabb mint az étel • Erikson: a bizalom a fizikai ellátásból származik • Bowlby: az újszülött biológiailagképes arra, hogy gondozójából ragaszkodást váltson ki

  15. Szőranyán táplált majom csecsemő 24 . Fémanyán táplált majom csecsemő . . . . . 18 . Szőranyán töltött órák naponta . Fémanyával illetve szőranyával töltött idő 12 . Az órák átlaga naponta . 6 . . . . . . . . . . Fémanyán töltött órák naponta 0 1-5 11-10 21-25 6-10 16-20 Életkor (napokban) Fig. 7.5

  16. Idegen helyzet teszt a csecsemő kötödésének erősségéről: • Biztonságos kötődés: környezet feltárása, kevés érzelem látszik amikor gondozó távozik • Bizonytalanság elkerülés miatt: kerüli a gondozót, de nyugtalan és sír, ha elmegy • Bizonytalanság ellenállás miatt: kapaszkodik a gondozóba és hangosan és erőssen tiltakozik ha a gondozó elmegy • Bizonytalanság szervezetlenség miatt:zaart; szélsőséges félelem Ainsworth kutatása megkérdőjelezték laboratóriumi jellege miatt.

  17. Elkerülő Biztonságos 70 Ellenálló 60 A ragaszkodás kultúraközi összehasonlítása Ainsworth Idegen helyzet kisérletének alkalmazása három országban 1988 50 40 30 20 10 A csecsemők aránya 0 U.S. Germany Japan Fig. 7.6

  18. Ragaszkodás a csecsemő és a gondozó között: • Az élet első éve a későbbi pszichológiai fejlődés megalapozása • Segíti a gyermeket életben maradni addig amíg nem képes önmagát ellátni • Is not the only path to success because children are resilient and adaptive. • Is affected by genetics and temperament. • Varies among different cultures of the world. • Should be secure if child is to develop fully.

  19. Társas kontextus

  20. A társas kontextus amiben a csecsemő érzelmi és • személyiségfejlődése végbemegy: Család: • A szülők alkalmazkodása a csecsemő első életévében • A csecsemő gondozása verseng a szülők más szükségletével • A házastársi megelégedettség és kapcsolat megváltozhat • Kölcsönös szocializáció:kétoldalú interakciós folyamat • Állványzat: a szülő támogatja a gyermek erőfeszítéseit • A család egység meghatározott szerepekkel, kölcsönös ragaszkodással, és kapcsolatok alrendszerekből áll

  21. Házaspári kapcsolat A gyermek viselkedése és fejlődése Szülőség Interakció a gyermekek és szüleik között:célzott ésnem célzott hatások Fig. 7.7

  22. Az apák lehetnek olyan hozzáértők a gyermek gondozásában, mint az anyák • Az anyai interakciók a gyermekgondozási tevékenységekre összpontosítanak • Az apai interakciók inkább játékközpontúak • Stresszes helyzetekben, a csecsemők inkább anyjuk megnyugtatására vágynak, mint az apjukéra • Egy svéd kutatás foglalkozott a szülői szerepek hatásrendszerével • Az apa az elsődleges gondozó • Az anya teljes idejű kereső munkát végez • Mi a meghatározó? A biológiai vagy a szocializáció?

  23. Gyermekek a gyermekgondozásban: • Sokkal több ma a gyermekek gondozása mint valaha • A szülők aggódnak a gyermekeiket érő hatások miatt • A szülői elhagyás gyakorlata előírt vagy száz éve, deváltozik eszerint a kultúra szerint amelyben élnek • Növekedik a gyermekek gondozása iránti érdeklődés az etnikai kisebbségi családokban • A gyermekgondozás minőségével kapcsolatos kérdések: minőség, segély központok, engedélyezett/nem engedélyezett

  24. A gyermekgondozás minőségére hatnak: • A csoport mérete, gyermek-felnőtt kapcsolat, fizikai környezet, a gondozó jellemvonásai • Magas színvonalú gondozása gyermekben jobb nyelvi és kognitív képességeket eredményez, együttműködőbb és az interakciókban pozitívabb lesz • A gyermekgondozás mennyiségére hatnak: • Több idő a gyermekgondozás első három évében kevesebb pozitív interakciót eredményez később az anyával • A gyermekgondozásra fordított több idő a betegségek gyakoriságával jár együtt

More Related