Horváth Dániel

1. A MAGYARORSZÁGI ÖKOISKOLA HÁLÓZATAz erdőpedagógiától a környezetpedagógiáigNemzetközi tudományos konferencia2011. április 1-2.Győr Horváth Dániel NYME EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia Doktori Program horvath.daniel@vipmail.hu

2. Miről lesz szó? • Mi az ökoiskola? • Az ökoiskola hálózat bemutatása • Az ökoiskola hálózat korábbi kritériumrendszere • Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához • Az ökoiskola kritériumrendszer átalakítása • A jelenleg használt ökoiskola kritériumrendszer bemutatása

3. Az ökoiskolákról • Ökoiskolák: olyan (köz)oktatási intézmények, melyek működését minden téren áthatja a fenntarthatóság elve • Tanórán • Tanórán kívüli iskolai tevékenységek során • Iskolán kívüli tevékenységek során • Az iskola mindennapi működése (anyag- és energiafelhasználás, étkeztetés) terén • Az iskolai alapdokumentumokban • Fenntarthatóság: a jelen szükségleteit olyan szinten elégítjük ki, hogy azzal nem tesszük lehetetlenné a jövő nemzedékek számára majdani szükségleteik kielégítését. • Környezeti nevelés vs. fenntarthatóság pedagógiája

4. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat • A Hálózat 2000-ben jött létre a ENSI (Environment and School Initiatives - Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) égisze alatt • A Hálózat kialakulását segítették: • Már a NAT első változata (1995) is foglalkozott a fenntarthatóság pedagógiájával • ENSZ (2002): A 2005 és 2014 közti időszak legyen a fenntarthatóságra nevelés évtizede • Közoktatási törvény (2003): minden iskolában kötelező környezeti és egészségnevelési program • 2005 óta ismeri el az OKM (jelenleg: NEFMI) és a KvVM (jelenleg: VM) Ökoiskola Címmel ezen iskolák tevékenységét • A 3 évre szóló, megújítható Cím közvetlen anyagi támogatással nem jár • A Hálózatot az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálja, Varga Attila vezetésével

5. A Magyarországi Ökoiskola Hálózat 2011: Összesen ~230 pályázó, ebből ~130 címmegújító, ~100 új pályázó

6. Az ökoiskola pályázat • Az Ökoiskola Cím pályázati úton nyerhető el • A pályázat leglényegesebb eleme: • 2005 és 2009 között: az iskola vállalásait bemutató táblázat. Kategóriák (már teljesült – teljesítendő – nem teljesíthető); jelölendő tényezők (dokumentum – felelős – határidő) • 2010-től: az iskola fenntarthatóság terén elért eredményeit bemutató önértékelési táblázat. A kritériumcsoportok döntő részében csak a már teljesült kritériumokat lehet jelölni • Pontozás alapján ítélik oda a címet

7. Kritériumrendszer (2005-2009) • A kritériumrendszer a svéd modell „magyarításán” alapszik • Elsősorban nem meglévő, hanem vállalt, teljesítendő kritériumok jelentik az alapját • Hároméves megvalósítási időszak • A három évre vállalt kritériumok teljesülését az iskolai dokumentumokban kellett igazolni • Igazoló dokumentum szinte bármi lehetett (akár egy fénykép is) • Az ökoiskola hálózat koordinátorai – lehetőségeikhez mérten – igyekeztek nyomon követni a kritériumok megvalósulását (kérdőív, telefonos interjú, helyszíni szemle) • Az egyes kritériumok teljesítésének nehézsége igen eltérő (igényel-e anyagi forrást?)

8. Kritériumrendszer (2005-2009) • A kritériumrendszer jellemzői: • A kritériumok háromkategóriás osztályozása: teljesült – teljesítendő – nem teljesíthető kritériumok • Kötelező, illetve nem kötelező kritériumok • Kötelező kritériumok: csak teljesültnek, illetve teljesítendőnek sorolhatók be • Pl.: „Az iskolában működik környezeti nevelési csoport” • Nem kötelező kritériumok: ezek közül nem szükséges mindegyiket teljesíteni a hároméves megvalósítási időszak során – e kategóriába tartoznak az olyan kritériumok, melyek megvalósítása nagyobb anyagi megterhelést jelentene az iskoláknak • Pl.: „Harmonikusan illeszkedő épület”

9. Kritériumrendszer (2005-2009) • A 2005-2009 között alkalmazott kritériumrendszer tartalmi csomópontjai (kritériumcsoportjai): • Általános elvárások • Tanítás-tanulás • Személyes feltételek, belső kapcsolatok • Tanításon kívüli tevékenységek • Társadalmi kapcsolatok • Fizikai környezet • Iskola működtetése • Iskola saját kritériumai (ez később került be a rendszerbe)

10. Kritériumrendszer (2005-2009)

11. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához • Véleményfelmérés az ökoiskolák körében (2009. január-február) • Az internetes kérdőívet 240 ökoiskola töltötte ki • A kérdések a következőkre vonatkoztak: • ökoiskola tevékenység megítélése • munkaterv teljesítése • kritériumrendszer megítélése • ökoiskolák közötti esetleges differenciálás • A felmérés eredményeit az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása során messzemenőkig figyelembe vettük

12. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához

13. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához

14. Előzetes vizsgálatok a kritériumrendszer átalakításához

15. Az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása Új kritériumrendszer Régi kritériumrend- szer mint alap Szakemberek javaslatai Véleményfel- mérés eredményei

16. Az ökoiskolák új kritériumrendszerének kialakítása • Kiindulási alap: a meglévő, 2005-2009 között használt kritériumrendszer – az ökoiskolák véleménye szerint nem kell teljesen újat létrehozni, csak a meglévő szorul átdolgozásra • Szakértők: a kritériummegújítás munkálataiban a környezeti nevelés szakemberei, iskolák és civil szervezetek képviselői vettek részt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet koordinálásában • A kritériummegújítás során figyelembe vettük az ökoiskolák szélesebb körének véleményét is: • a 240 ökoiskola részvételével zajlott véleményfelmérés eredményei • az új kritériumrendszer „társadalmi vitája”

17. Új kritériumrendszer (2010-) • Legfontosabb változások: • Nem vállalásokon, hanem már elért teljesítményen alapszik • Kötelező kritériumok száma jelentősen csökkent, azok csupán az „Alapdokumentumok” kritériumcsoportban találhatók – de ott az összes • Nem csak összesített, hanem a kritériumcsoportonkénti minimum pontszám is meghatározott • A pontozás során a mennyiségi differenciálás is előtérbe került (pl. hányféle hulladékot gyűjtenek szelektíven) • Összesen minimum 60 pontot kell elérni • Az iskola vállalásait egy külön kritériumcsoportban („Vállalások”) tüntetheti fel • A dokumentumok közé bekerült a helyszíni szemrevételezés

18. Új kritériumrendszer (2010-) • A 2010-től alkalmazott kritériumrendszer tartalmi csomópontjai (kritériumcsoportjai): • Alapdokumentumok • Szervezeti feltételek • Pedagógiai munka • Iskola működtetése • Kommunikáció • Együttműködések • Helyi közösség, közvetlen környezet • Az iskola arculata és specialitásai • Vállalások

19. Új kritériumrendszer (2010-)

20. Új kritériumrendszer (2010-) • 2010-ben és 2011-ben az új kritériumrendszer alapján pályáztak az iskolák az ökoiskola címre • 2010-ben 159 pályázó iskolából 156 nyerte el a címet • 2011-ben nagyjából 230 iskola pályázott a címre, ebből kb. 130 címmegújító, 100 pedig új pályázó volt • Komolyabb nehézségek a „Kommunikáció” és az „Együttműködések” kritériumcsoportok terén mutatkoztak – főként az először pályázók érték el nehezen a minimális pontszámot • „Együttműködések” kritériumcsoport: a pályázók sok esetben még nem építették ki a kapcsolati rendszerüket a fenntarthatóság pedagógiája terén • E nehézségek mindkét évben észlelhetők voltak, de 2011-re valamelyest javult a helyzet

21. Új kritériumrendszer (2010-)

22. KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET! • Horváth Dániel • NYME EMK Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola Környezetpedagógia Doktori Program • horvath.daniel@vipmail.hu