Az álláskeresés ösztönzése – együttműködési feltételekkel

1. Az álláskeresés ösztönzése – együttműködési feltételekkel Nagy Gyula Budapesti Corvinus Egyetem és MTA Közgazdaság-tudományi Intézet

2. Munkanélküli-ellátások: jogosultság és indokoltság • Jogosultság – előfeltételek („entitlement”) • járadék: meghatározott idejű járulékfizetés, munkaviszony megszűnésének módja stb. • munkanélküli támogatás: háztartási jövedelem meghatározott szint alatti, korábbi járadékkimerítés, korábbi regisztráció stb. • Indokoltság – elhelyezkedési készség („eligibility”) • munkanélküli ellátás csak elhelyezkedni hajlandó, az elhelyezkedés érdekében erőfeszítéseket vállaló munkanélkülinek jár – „erkölcsi kockázat” csökkentése, indokolatlan igénybevétel kiszűrése • a főbb indokoltsági előírások („együttműködési kötelezettség”): • rendszeres megjelenés a munkaügyi kirendeltségen, • önálló álláskeresés • megfelelő állás elfogadása

3. Munkanélküli-ellátás és ösztönzés • Munkanélküli-ellátás: a nem-foglalkoztatottaknak folyósított pénzbeli juttatás • a rezervációs bért emeli – az elhelyezkedési esélyt csökkenti • a munkakeresés intenzitását növelheti – az elhelyezkedési esélyt növelheti • A leggyakrabban vizsgált összefüggések: • a segélyösszeg nagysága, a segély/bér arány és • a jogosultsági időtartam • hatása az elhelyezkedésre • (A nemzetközi irodalomban vegyes eredmények, Magyarországon általában negatív segélyhatás, a jogosultsági időtartam csökkentésének elhelyezkedést ösztönző hatását nem lehetett kimutatni)

4. Indokoltsági feltételek és ösztönzés • Az indokoltsági feltételek lehetséges ösztönző hatásai • az előírások megszegése az ellátás teljes megvonásával jár(hat) (segély/bér arány = 0) • az önálló munkakeresés ösztönzése és a készenlét megkövetelése elősegíti az elhelyezkedést • a munkaügyi kirendeltséggel fenntartott szorosabb együttműködés elősegíti az elhelyezkedést • A munkaerő-piaci hatás jelentősen függ • az előírások szigorúságától, • az előírásoknak megfelelés ellenőrzésétől, • az előírások megszegése esetén alkalmazott szankcióktól.

5. Magyarországi szabályok • „Együttműködési kötelezettség” – a munkanélküli-ellátások bevezetése óta tartalmazzák a szabályok • Főbb előírások: • rendszeres megjelenés a munkaügyi kirendeltségen vagy a szociális segélyt folyósító önkormányzat által kijelölt szervezetnél, • a felajánlott, megfelelőnek minősülő munkahely elfogadása • bekapcsolódás a felajánlott képzési programba • aktív álláskeresés • a munkaügyi kirendeltség illetőleg az önkormányzat tájékoztatása a helyzetében beállott változásokról

6. Az indokoltsági előírások változásai • 2000 • a szociális segély előfeltétele lett 30 napi részvétel közfoglalkoztatásban • 2003 • a legalább 180 nap jogosultsággal rendelkező járadékban részesülők a járadék kimerítése után további hat hónapra „álláskeresési juttatást” igényelhettek, ha vállalták álláskeresési megállapodás megkötését a kirendeltséggel (és betartották az előírt álláskeresési kötelezettséget) • 2005 • a járadék általános feltétele lett az álláskeresési megállapodás megkötése és betartása (az elnevezés is „álláskeresési járadékra” változott)

7. Magyarországi kutatások • 2003-2004 • A járadékban részesülők ellenőrzése és az ellenőrzés hatása az elhelyezkedésre – esettanulmányok és kísérleti vizsgálat • 2007 • Esettanulmányok az önkormányzati szociális segélyezésről • 2008 • A regisztrált munkanélküliek munkakeresése és elhelyezkedése (a KSH Munkaerő-felmérés adatainak felhasználásával)

8. Esettanulmányok és kísérleti vizsgálat a járadékosok ellenőrzéséről (2003) • A járadékosok kirendeltségre történő berendelésének gyakorlata • Az indokoltsági előírások megszegésének szankcionálása • A gyakoribb berendelés és az álláskeresés ellenőrzésének hatása az elhelyezkedésre

9. A munkaügyi kirendeltség felkeresése a kérdezést megelőző hónapban 1999-2005 (1998-ig és 2006-tól nincs ilyen kérdés)

10. Megyék szerinti különbségek a berendelésben, 2002

11. Kirendeltségek szerinti különbségek a berendelésben, 2002 (6 megyére kiterjedő adatgyűjtés)

12. Megyék szerinti különbségek a berendelésben és a szankciók alkalmazásában a hat vizsgált megyében, 2002

13. A járadékosok elhelyezkedési készségének ellenőrzése a kétezres évek elején • Az eredmények szerint: • A járadékosoknak ritkán kötelező megjelenni a kirendeltségen • Az önálló álláskeresést nem ellenőrzik • Szankcionálásra ritkán kerül sor • A kirendeltségek gyakorlata különböző

14. Kísérleti (vizsgálati) csoport: berendelés a kirendeltségre 3 hetente (nem számítva a „rendkívüli” behívást, pl. közvetítés céljából) 3 hetente kérdőív megkérdezése az önálló munkakeresésről, és ha előfordult, a kitűzött időponttól eltérő megjelenés okairól A kezelés megválasztásában a „megvalósíthatóság” szempontját kellett mérlegelni.A gyakoribb látogatás és az álláskeresési interjú nem csak ellenőrzésnek tekinthető, pozitív ösztönző hatást is kifejthet. Kontroll-csoport: berendelés a kirendeltségre 3 hónappal a vizsgálatba történő bevonás utánEz azt jelenti, hogy a részvétel időtartama alatt nem rendelték be a kirendeltségre (nem számítva az esetleges „rendkívüli” behívást). Több kirendeltségnél ez a szokásosnál ritkább berendelést jelentett. A kísérleti vizsgálat (2003) • Beáramlási minta, a 2003. május 26-tól két hónapig járadékra kerülők közül: • 75-179 nap jogosultságot szerzett (ez az álláskeresési juttatás 2003. júliusi bevezetésével függ össze) • 50 év alatti

15. Eredmények • Eredményváltozó: elhelyezkedési valószínűség • (többváltozós időtartammodell) • A teljes mintában nem volt kimutatható hatás. A 30 éves és idősebb nők almintájában megemelkedett az elhelyezkedési valószínűség (de a férfiak és a fiatalabb nők körében nem) • Lehetséges okok, magyarázatok: • enyhe „kezelés”:A kirendeltség háromhetenkénti felkeresése önmagában csekély terhet rótt a passzív, az elhelyezkedni nem kívánó vagy engedély nélkül dolgozó járadékosra, az önálló álláskeresés elmulasztása pedig nem járt szankcióval. • azért az idősebb nők körében tapasztalható változás, mert az ő keresési intenzitásuk viszonylag alacsony • a „kezelés” csak az ő munkakeresésüket fokozta • bár a „kezelés” az összes csoport munkakeresését fokozta, ennek pozitív hatása csak az alacsony arányban kereső idősebb nőknél jelentkezett • .

16. A regisztrált munkanélküliek álláskeresése és elhelyezkedése 1997 és 2007 között • Cél: • a 2003-ban és 2005-ben életbe lépett szigorítások („aktiválás”) hatáselemzése • Módszer: • a KSH munkaerő-felmérésben szereplő regisztrált munkanélküliek vizsgálata • leíró statisztikák • az álláskeresés és az elhelyezkedés valószínűségének többváltozós becslései a 2001-2002 valamint a 2006-2007 években (az intézkedések előtt és után) (logit és szakaszos időtartam modellek)

17. Az ellátásban részesülők munkakeresése 1992 és 2009 között

18. Eredmények • Az álláskeresők aránya az intézkedések nyomán nagymértékben emelkedett • az álláskeresési aktivitás növekedésének mértéke nem különbözött lényegesen az egyes regisztrált csoportokban (nem, életkor, iskolai végzettség), azaz az aktiválást ilyen értelemben nem volt célzott • Az álláskeresés az intézkedések előtt és után is megnövelte az elhelyezkedés esélyét, de a hatás mértéke az intézkedés előtt nagyobb volt, mint az intézkedés után • Egészében véve az elhelyezkedők aránya nem növekedett számottevően az intézkedés nyomán (magasabb lett az álláskeresők aránya, de kisebb mértékű elhelyezkedési előnnyel járt az álláskeresés)

19. A negyedéven belül elhelyezkedők aránya 1999-2006 között nemek szerint • Férfiak: • 2001-től az aktiválás kezdetéig (2003) növekszik, utána csökken • Nők: • 2003 és 2005 között növekedés tapasztalható, de 2006-ban visszaesik a 2003-as szintre

20. A negyedéven belül elhelyezkedők aránya 1999-2007 között a 2-4. negyedévekben nemek szerint • Férfiak: • 2001-től az aktiválás kezdetéig (2003) növekszik kb. 2 százalékponttal, utána csökken kb. 1 százalékponttal • Nők: • Az időszak alatt javul az állásba lépési esély: először az aktiválás kezdete előtt 2000 és 2003 között, majd az aktiválást követő időszakban is (2006-ban átmenetinek tűnő visszaeséssel). A folyamatos emelkedést nehéz lenne az aktiválásnak tulajdonítani.

21. Összefoglalás • A nemzetközi irodalom szerint az álláskeresés ösztönzése – az ellátások un. indokoltsági feltételeinek érvényesítése – jelentős hatást gyakorolhat a munkanélküliek elhelyezkedésére. • A magyarországi eredmények szerint a kétezres évek elején a munkaügyi szervezetek és a szociális segélyt folyósító önkormányzatok kevéssé foglalkoztak az ügyfelek elhelyezkedési készségének és munkakeresésének ellenőrzésével. • A munkanélküli-járadék 2005-ben bevezetett új együttműködési szabályai jelentősen megnövelték a munkát keresők arányát a regisztráltak között, de az elhelyezkedők aránya nem növekedett. • Az magyarországi kutatások azonban nem foglalkoztak a szabályváltozásokat követő időszak ellenőrzési gyakorlatának minőségi jellemzőivel (a megkövetelt álláskeresés intenzitása, az együttműködés hiányosságainak feltárása, a szabályok megszegésének szankcionálása. Lehetséges, hogy az együttműködési szabályok következetesebb érvényesítése az elhelyezkedési esélyekre is pozitív hatást gyakorolna.