Közművek elhelyezése közterületen, közmű keresztezések, házi bekötések

1. Közművek elhelyezése közterületen, közmű keresztezések, házi bekötések

2. Vonatkozó előírások Szabványok: • MSZ 7048 (gázhálózatok), • MSZ 7487/3 (földfeletti vezetékek), • MSZ 7552 (vasúti keresztezések), • MSZ 7487 (vezetékek elhelyezése térszín alatt) Kormányrendeletek • 123/1997 (VII.18) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ívóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről • 9004/1982 Nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírások Társközművek üzemeltetőinek előírásai

3. 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM együttes rendelet 2. § (1) Ha a nyomvonal jellegű építmény létesítése, üzembe helyezése, korszerűsítése (a továbbiakban együtt: építés) más nyomvonal jellegű építményt keresztez vagy megközelít (a továbbiakban együtt: keresztez) az építtető vagy üzemeltető (a továbbiakban együtt: fenntartó) a többi keresztezett nyomvonal jellegű építmény fenntartóját előzetes egyeztetés céljából megkeresi. Az egyeztetésnek olyan időben kell megtörténnie, hogy a keresztezéssel összefüggő munkálatok végzése összehangolt legyen. (2) A nyomvonal jellegű építmény építésének engedélyezési eljárásába a keresztezett ilyen építményre vonatkozó jogszabályban meghatározott szakhatóságot (illetve közlekedési nyomvonal jellegű építmény esetében a kezelőt), ennek hiányában a keresztezett építmény fenntartóját be kell vonni. 3. § (1) Nyomvonal jellegű építmény keresztezésének tervezésénél a jóváhagyott területrendezési terveket figyelembe kell venni. (2) Ha a nyomvonal jellegű építmények keresztezésére több műszaki megoldás lehetséges, a népgazdasági szempontból legelőnyösebbet kell választani. (3) A nyomvonal jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános érvényű hatósági előírásoktól csak az engedélyező hatóság hozzájárulásával szabad eltérni. 4. § (1) A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója gondoskodik: a) az építés előkészítéséről, az építési terület megközelítésének lehetővé tételéről, b) a keresztezett nyomvonal jellegű építmények fenntartóinak értesítéséről, már a tervezéshez szükséges előmunkálatoknál is, c) a kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséről és az érdekeltekkel való egyeztetésről, d) a hatósági engedélyek és hozzájárulások megszerzéséről. (2) A nyomvonal jellegű építményt keresztező építmény fenntartója viseli a keresztezett építménynek a keresztezéssel összefüggő átalakításával, áthelyezésével, bekötésével és más munkálataival kapcsolatos költségeket. Ha a keresztezett építményt - az előzőekben felsorolt munkálatokkal egyidejűleg - korszerűsítik, bővítik, módosítják, teljesítő képességét, illetőleg használhatóságának mértékét növelik, a költségek a keresztező építmény fenntartóját csak az eredeti műszaki színvonalig terhelik

4. Vezetékek tájolása

5. Vezetékek magassági elrendezése A vezetékeket az alábbi sorrendben kell (felülről lefelé haladva) elhelyezni: • villamos energia ellátás, • vontatási energia, • közúti forgalomirányító és jelző berendezések, • távközlés, • távhőellátás, • gázellátás, • vízellátás, • vízelvezetés. A vezetékek mélységi elrendezését az egyes vezetékekre vonatkozó szakági előírások szerint kell megválasztani.

6. Vezetékek vízszintes elrendezése Telekhatártól távolodva: • erősáramú kisfeszültségű kábel, • távközlési kábel, • forgalomirányító és jelzőkábel, • vontatási energia kábele, • erősáramú nagyfeszültségű kábel, • közvilágítási kábel, • vízvezeték, • gázvezeték, • csatorna.

7. Vezetékek magassági elhelyezése Mélység (minimális földtakarás - maximális mélység) • Gázvezeték (0,80 -1,50) • Vízvezeték (0,8 - 1,5) • Csapadék csatorna (1,00 – 5,00) • Szennyvíz csatorna (1,80 – 5,00) Lejtés (minimális) • Gázvezeték (2‰) • Vízvezeték (2 ‰) • Szennyvíz csatorna (3 ‰) • Csapadék csatorna (3‰)

8. Minta keresztszelvény Közműelrendezés gyűjtő- és forgalmi utak alatt Jelölések: E erősáramú kábel, P hírközlési kábel, G gázvezeték, CS csatorna, V vízvezeték, TF távfűtő vezeték, JV ipari vízvezeték

9. Vezetékek közti legkisebb védőtávolság

10. Vezetékek épületektől való legkisebb védőtávolsága

11. Gázhálózatok védőtávolságok

12. Vezetékek építményektől való távolsága, ha vezeték síkja az építmény alapozási síkja alatt található: L minimális értéke 0,5 m  - talaj belső súrlódási szöge (max. 45°vehető figyelembe)

13. Vezetékek legkisebb védőtávolsága közúti vasúttól vályúsínes felépítménynél: T = H + 0,75 m, keresztaljas felépítménynél: T = H + 1,5 m T - a vezetékek munkaárkának széle és a vágánytengely közötti megkívánt legkisebb távolság, 2,10 m-nél kisebb nem lehet H - a munkaárok fenéksíkjának a sínkoronától mért függőleges távolsága (A képletek nem vonatkoznak a párhozamosan épített közmű alagutakra)

14. Legkisebb takarási mélységek vezetékek esetén • járda: burkolt b + 0,2 m • burkolatlan 0,3 m • úttest: burkolt b + 0,2 m • burkolatlan 0,4 m • egyéb területen: 0,3 ahol "b" a burkolatszerkezet vastagsága (m-ben)

15. Közmű keresztezések Közmű keresztezések kialakításának szempontjai • Közegészségügyi kockázat csökkentése • Balesetvédelmi, katasztrófavédelmi kockázat csökkentése • Minkét közművet védje egymás káros hatásaitól • Üzembiztonság növelése • Megvalósíthatóság

16. Közmű keresztezések • Csatorna vízvezeték felett: • Csatorna körbebetonozása • Ne legyen csatlakozás 2-2 méteren belül

17. Közmű keresztezések Csatorna vízvezeték alatt <0,5 méterre: • Körbebetonozás • Ne legyen csőkötés 2-2 méteren belül

18. Közmű keresztezések Gázvezetékek keresztezése: • Túlnyomás nélküli üreges műtárgyak gázcsővel történő alsó keresztezése esetén, védőcső alkalmazandó • Védőcső kiszellőztetése megvalósítható szaglócső beépítésével, illetve a védőcső terepszint fölé vezetésével • Védőcső hossza a keresztezett vezeték behatároló méretén legkevesebb 1-1 méterrel nyúljon túl. • Vezetékes közművek gázvezetékkel történő felső keresztezése, illetve vízvezeték alsó keresztezése esetén is burokcsövet kell alkalmazni (LPE, PE anyagú) • A burokcsőnek a keresztezett közmű behatároló méretén 1-1 m-rel túl kell nyúlnia.

19. Védőcső, burokcső gázvezetékeknél • Biztonságosan viselje el a külső terheléseket. • Légtere ellenőrizhető legyen, ha a környezet védelme ezt indokolja. • Védelemként használt műtárgynak megkülönböztethetőnek kell lennie a haszoncsőtől. • Belső átmérője a haszoncső külső átmérőjénél (acélcső esetén a szigetelésnél) két normál átmérővel (két mérettel) nagyobb legyen! • Legalább 1-1 m-rel hosszabb legyen, mint védelmet igénylő létesítmény érintő síkja. • Védelem céljára beépített acélcsövet külső, belső korrózióvédelemmel kell ellátni, alkalmazásakor minden esetben megfelelő teherbírású csőközpontosítókat kell beépíteni. • Gázvezeték és a köré helyezett védőcső, burokcső közötti gyűrűs tér tartós, gáztömör műszaki megoldással úgy lezárandó, hogy a gyűrűs térbe talajvíz ne kerülhessen. • Védőcsővégek gáztömör lezárása mellett 10 m-ig egyik végén, 10 m felett mindkét végén szaglócsövet kell csatlakoztatni. Különösen indokolt esetben alakítható ki 25 m-nél hosszabb egybefüggő védőcső szakasz. • Védőcsőben, acél haszoncsövet 2 m-enkénti csúszógyűrűk, PE csövet központosító betétek alkalmazásával kell elhelyezni. Központosító, támasztó gyűrűkkel, különösen a védőcső végeinél, meg kell akadályozni, hogy a haszoncső és a védőcső egymással érintkezzen. • Védőcső, iránytöréstől mentes legyen.

20. Közmű keresztezések Vasúti pálya keresztezése: (18/1998. (VII. 3.) KHVM rendelet) • nyomás alatti csővezetéket védőcsőbe kell helyezni • a pálya egyik vagy mindkét oldalán elzárót kell alkalmazni. (A vasúti pálya mindkét oldalán akkor kell elzárót elhelyezni, ha a vezeték mindkét oldal felől nyomás alá kerülhet. ) • Az aknát a védőcső végénél a töltésrézsű talpvonalától legalább 1,00 méterre, bevágásban az oldalárkon kívül kell elhelyezni. Védőcsöves kialakítás esetén a védőcsövet az aknáig kell elvezetni . • A vasúti pályát alul keresztező gravitációs csővezeték belső átmérője legalább 30 cm legyen. A csővezeték szivárgásmentességéről gondoskodni kell. • Vasúti műtárgy alapjához 4 m-nél közelebb földben elhelyezkedő nyomás alatti csővezetéket védőcsőbe kell helyezni. • Ha a vasutat keresztező vagy megközelítő fém-csővezeték aktív korrózióvédelemmel létesül, akkor az aktív hatásnak kitett körzeten belül a biztosító és távközlő berendezési kábeleket és azok tartozékait megfelelő passzív védelemmel kell ellátni.

21. Védőcső kialakítás

22. Példa vasúti keresztezésre

23. Csatornák más közművel, vagy műtárggyal való keresztezésének speciális esetei Magassági problémák megoldása: • csatorna szelvény ellapítása (fokozatos átmenettel) • csatornafenék lesüllyesztése (bujtatás) Bujtató típusa: • Teljes (csatorna átmérője<csatornaszint süllyesztése) • Részleges Bujtatok kiképzése: • 1 m/s < v < 3 m/s • Kezdeténél, végénél akna szükséges • Csövet zárószerkezettel kell ellátni

24. Bujtatóra példa

25. Felszín felletti keresztezések Lehetőségek: • csővezeték hídra szerelése • csőhíd alkalmazása Előírások velük kapcsolatban: • Vízzáró legyen • A csőben áramló víz ne fagyjon meg (hőszigetelés alkalmazása) • Előttük, és utánuk ellenőrző, elzáró műtárgy építendő • Vezeték legmélyebb pontja hajózás előírásai szerint, ennek hiányában LNV+60 cm • Önhordó hossz Lö megállapítása • Híd, illetve vezeték üzemeltetőjének hozzájárulása szükséges • Hő tágulások figyelembe vétele

26. Minta csőhídra

27. Víz házi bekötések Ivóvíz bekötő vezeték: A hálózati elosztó vezeték csatlakozási pontjától a vízmérési hely vízmérőjét követő elzáró szerelvényig terjed. Vízmérő hiányában a telekhatárig terjedő vezeték Házi ivóvíz hálózat: A kizárólag egy ingatlan ellátását biztosító bekötővezeték végpontjához kapcsolódó ivóvízvezeték, mely a kialakított vízkivételi helyekig szállítja a vizet. Bekötővezeték tartozékai: • Bekötési vízmérő • Elzáró szerelvények • Idomok

28. Víz házi bekötés Előírások (ME 10-244): • Bekötővezeték átmérő min. 20 mm • V<2,5 m/s • Megcsapoló szerelvényeken a minimális nyomás 0,5 bar • Egy ingatlant egy ivóvíz bekötéssel kell ellátni. • Vízmérőhely aknája lehetőleg a telekhatártól 1 m-re legyen • Vízmérőhely kialakításnál a leolvashatóságot, szerelhetőséget, munkavédelmi előírásokat figyelembe kell venni, továbbá a vízelöntés elleni, rongálás, illetve fagy elleni védelem biztosított legyen. • Vízmérő aknája betonból, vasbetonból, és műanyagból épülhet. Talajvíz esetén vízzáróságot biztosítani kell. • Beépítésre kerülő vízmérő a vízigényeknek megfelelően kell kiválasztani • Házi ivóvízvezetékbe a vízmérőt követően visszacsapó szelep, illetve leürítő csonk szükséges.

29. Csatorna házi bekötések Előírások (MI-10-436:1998): • Bekötés helye, anyaga, átmérője üzemeltető által meghatározott (d=150 mm lakossági, intézményi d=200 mm) • Minden ingatlanra külön bekötés kell (kivétel műszaki indokok alapján, üzemeltetői beleegyezéssel) • Külön csapadék, és szennyvíz bekötést kell létesíteni • Ellenőrző akna szükséges telekhatáron belül (1 m), vagy tisztítónyílás a bekötővezetéken. (Ellenőrző aknát közterületen csak üzemeltetői beleegyezéssel lehet elhelyezni) • Bekötő csatornát a közcsatornára merőlegesen kell rákötni (helyszínrajzilag) • Iránytöréseknél (magassági, vízszintes) aknát kell elhelyezni • Bekötő csatorna lejtése 10-150‰ (KG-PVC esetén minimális lejtés 3 ‰)