A nemzetközi fizetési mérleg

1. A nemzetközi fizetési mérleg

2. A külföld bekapcsolása • A nemzetgazdaságon túlmutató tranzakciók. • A nemzetállamok szabályozzák a külfölddel kapcsolatos tranzakciókat (vám, nem tarifális eszközök, devizaszabályozás). • A külfölddel kapcsolatos szabályozás lebontása a liberalizáció.

3. Ár (jen/dollár) DEVIZAPIAC S 150 D Millió $ 50 Külkereskedelem - devizapiac USD kereslet – A ország exportja (B importja) USD kínálat – B ország exportja (A importja)

4. Külkereskedelem - devizapiac Devizapiaci egyensúly – ha a két ország közötti kereskedelem egyensúlyban van ! Kialakul a 150 jen/USD árfolyam, 50 millió USD kereskedelmi volumen mellett • Ha az árfolyam 200 jen/USD lenne? Kínálat meghaladná a keresletet! • Ha az árfolyam 100 jen/USD lenne? Kereslet haladná meg a kínálatot!

5. Nemzetközi hitelforgalom A és B között szabad a pénzmozgás – lehet hiteleket nyújtani, kölcsönt felvenni! A – 25 % az éves kamatláb B – 16 % az éves kamatláb B befektetők (megtakarítók) elkezdenek A értékpapírokat vásárolni, azaz hitelezni! A – értékpapírok iránti kereslet nő – árfolyamuk nő – kamat csökken B – értékpapírok iránti kereslet csökken – árfolyamuk csökken – kamat nő Kamatlábak kiegyenlítődnek!

6. Ár (jen/dollár) DEVIZAPIAC S Új árfolyam 180 150 D’ D Millió $ A importja A exportja 45 50 65 Nemzetközi hitelforgalom Devizapiac: A értékpapír megvásárlásához B befektetőinek USD-re van szükségük (20 millió USD) – megnő a dollárkereslet!

7. Nemzetközi hitelforgalom A importja – 65 millióra nő A exportja – 45 millióra csökken IM – X = 20 millió USD! – hiány A ország mérlegében! De pont 20 millió USD hitelt kap B országtól! A devizapiac anélkül is egyensúlyban lehet, hogy egy ország importja és exportja megegyezik!

8. A nemzetközi fizetési mérleg-első megközelítés • - Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás. • - Tartalmazza: • az összes külföldi pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést, • A külfölddel szemben keletkezett követeléseket és tartozásokat, • A hivatalos tartalékok állományának változását. • Pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet-kínálati viszonyokat fejezi ki. • Egy adott ország külgazdasági kapcsolatainak pénzügyi vetületét mutatja egy adott időszakban – flow jellegű • A fizetési mérleg statisztika a nemzeti számlarendszer (System of National Accounts - NSA) alapján készül

9. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 1. • A folyó fizetési mérleg (pénzügyi műveletek piaca): • - a deviza kereslete és kínálata az áru- és szolgáltatás áramlásától (export-import) • - a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék) irányától és nagyságának alakulásától függ.

10. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 2. • A tőkemérleg (tőketranzakciók piaca): • - a deviza kereslete és kínálata a direkt (közvetlen) befektetésektől (a közvetlen befektetésnek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége a vállalatirányításban); • - a portfólió befektetésektől, itt másodlagos piaccal rendelkező értékpapírokról van szó; • bankhitel forgalomtól; • - a spekulációs befektetésektől (forró tőke) függ.

11. Nemzetközi fizetési mérleg –tranzakciók 3. • A hivatalos devizatartalékok állományváltozása • Statisztikai korrekciók • Világméretű enyhe deficit

12. Nemzetközi fizetési mérleg részei • 1. Folyó mérleg, lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áru-szolgáltatás mérleg, tőkejövedelmek áramlása (transzfer 1.) és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. segély). • 2. Tőkemérleg, a folyó fizetési mérlegre a későbbiekben kiható pénzmozgások. • 3. A hivatalos devizatartalékok állományváltozása

13. A fizetési mérleg definíciója Kettős könyvvitel alapú – üzleti esemény és annak finanszírozása – 2 helyen könyvelődik el (A viszonzatlan pénzmozgások kettős könyvelés szerinti rögzítése transzfer tételekként történik.) A fizetési mérleg statisztikában érvényesülõ kettõs könyvviteli elvre vonatkozó konvenciók Tartozik (+) Követel(-) áruk és szolgáltatások exportja az áruk és szolgáltatások importja jövedelmek beáramlása jövedelmek kifizetése kapott egyoldalú átutalások nyújtott egyoldalú átutalások eszközök csökkenése eszközök növekedése tartozások növekedése tartozások csökkenése

14. Nemzetközi fizetési mérleg –nyilvántartási nehézségek • - szürke és fekete gazdaság, (becslés, kísérlet), • -határesetek- nemzetközi standardok, IMF • - a tranzakciók nyilvántartási időpontja. Nem pénzforgalmi, hanem eredményszemléletű statisztika. A pénzforgalmi statisztika a devizafizetések mérlege. • -a műveletek többféle valutanemben történnek, megfelelő árfolyam.

15. Nemzetközi fizetési mérleg –úgynevezett alapmérleg(autonóm tételek) • - folyó mérleg, • - a rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró pénzek) megtisztított tőkemérleg • ezen tételek finanszírozása tervezhető.

16. A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG SZERKEZETE I. Folyó fizetési mérleg (1+2+3+4) 1. Áruk 1.1. Általános termékforgalom 1.2. Bérmunka 1.3. Javítás 1.4. A szállítójármûvek által igénybevett üzemanyag és egyéb ellátmány 1.5. Nem-monetáris arany 2. Szolgáltatások 2.1. Építési-szerelési szolgáltatások 2.2. Kereskedelmi szolgáltatások 2.3. Fuvarozás és szállítmányozás 2.4. Idegenforgalom 2.5. Üzleti szolgáltatások 2.6. Technikai és kulturális szolgáltatások 2.7. Kormányzati szolgáltatások 3. Jövedelmek 3.1. Egy évnél rövidebb ideig alkalmazottak díjazása 3.2. Közvetlen tõkebefektetések jövedelmei 3.2.1. Felosztott és átutalt jövedelmek 3.2.2. Újrabefektetett jövedelmek 3.2.3. Romániában létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.2.4. Külföldön létrehozott vállalkozások anyavállalattal kapcsolatos hiteleinek jövedelmei 3.3. Portfólió befektetések jövedelmei 3.3.1. Tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapírok 3.3.2. Kötvények 3.3.3. Pénzpiaci eszközök és pénzügyi derivatívák 3.4. Egyéb befektetések jövedelmei 4. Viszonzatlan folyó átutalások

17. Fizetési mérleg pozíció • Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport) • Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport) • Pozíciója csak a részmérlegeknek lehet.

18. Fizetési mérleg pozíció • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum, szufficit (merkantilisták azt mondták, hogy az arany beáramlása jó) • Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum, deficit.

19. Monetáris politikai szempont • Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre? • Ceteris paribus a szufficit pénzmennyiséget növelő, • a deficit pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki. • A sterilizáció lényege éppen a „fölös” pénzmennyiség piac konform „eltüntetése”.

20. Szufficit / deficit • „Ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyan az.” • - Románia fizetési mérlege: folyó mérleg deficit, ezt ellensúlyozó tőke beáramlás (FDI). Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van. A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi. • - USA folyó fizetési mérlege deficites. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta.

21. Szufficit / deficit • Nem mindegy, hogy az egyenleg milyen valutában keletkezik. • Konvertibilis valutában szerzett aktívum • Nem konvertibilis valutában szerzett aktívum.

22. Az ikerdeficit • - Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány egyben folyó fizetési mérleg hiányt is okoz. • - Vitatott jelenség;

23. Egyensúly • Pénzügyi egyensúly = • 1. a pénzkereslet és pénz kínálat egyensúlya, pénzstabilitás defláció nélkül; • 2. bizonyos mérleg egyensúlyok, úgymint államháztartás, folyó fizetési mérleg, nemzetközi fizetési mérleg egyensúlya; • 3. flow of funds, a szektoroknettó pozíciójának kiegyenlítettsége; V, H, G, K,

24. Külső egyensúly A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is) Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0 Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)

25. Külső egyensúly Ha a Foly. Fiz. Mérleg deficites: finanszírozni kell! Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a Foly. Fiz. Mérleg deficites! Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

26. Külső egyensúly Szempontok: • Ne az abszolút, hanem a relatív Foly. Fiz. Mérleg hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva • Mekkora az ország adósságállománya? • Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot) • Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell Árfolyampolitika!

27. Aktualitások • Folyó fizetési mérleg hiány 2007-ben 16,6 milliárd euró (GDP 13,8%-a). • Elvi finanszírozási lehetőségek: • Működőtőke beáramlás= vállalati beruházás, • Állampapírok külföldiek által történő megvásárlása= C, vagy G, I, • Bankhitel= C vagy G, I,