Özönnövények Magyarországon 1.

1. Özönnövények Magyarországon 1.

2. Népi neve (helytelenül): vadkender Angol neve: Common ragweed, német neve: Beifussblättriges Traubenkraut 20-150 cm, erősen ágas, szőrös vagy érdes, ürmös illatú, orsógyökere mélyre hatol szárnyasan szeldelt július-október, egylaki, a porzós fészkek füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak kaszat, hosszú magtúlélésű (40 év) T4  ♠   Ambrosia artemisiifolia – ürömlevelű parlagfű

3. Származása, elterjedése: • Észak-Amerikában összefüggő elterjedési területe van • Európába heremag-, gabona- és burgonyaszállítmánnyal került a 17.században • Inváziójának kezdete: 2. világháború után • Első hazai adata ideiglenes megtelepedésre utal: 1888, • 1922: a Dráva, Mura és a Balaton vidéken • 1960: átlépi a Dunát • 1981: az egész Dunántúl fertőzött • Napjainkra: az egész ország fertőzött, de ennek mértéke változó A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

4. A parlagfű terjedésének fázisai (Priszter nyomán)

5. Életciklus, életmenet • A dormanciát a fagy töri meg, ezután a hőmérséklet, a fény és a víz korlátozza a csírázást • A kaszatok életképességüket 40 évig is megőrzik • Virágzás már négyleveles stádiumban is bekövetkezik, szélmegporzású: július – augusztus (október) • Polychor (víz, szél, állatok, ember) Termőhelyigény • Zavart, nyílt élőhelyek növénye, fényigényes, hőigénye viszonylag magas, laza, jól átmelegedő, akár száraz talajokon is megél, az árnyalást nem tűri

6. Biotikus interakciók • allelopatikus több kultúrnövényre • Kompetíciója még nagyobb jelentőségű lehet • Az árnyékolást rosszul tűrik • Magyarországon 174 rovarfogyasztójának többsége polifág • Legelő állatok megeszik, de nem kedvelik • Számos gombakártevője ismert Gazdasági jelentőség • Európában nincs pozitív jelentősége • Minden mezőgazdasági kultúrában előfordul, kb. 5 millió hektáron (= 300 000 hektár monokultúra)

7. Legfontosabb allergén növényfajunk: • Egy növény naponta egymillió, életében 1012 pollent termel, 1 hektár parlagfű 62 kg pollent termel, több, mit 300 km-re terjedhet a virágpor • A növény és a virágpora kontakt bőrgyulladást okozhat Természetvédelmi jelentőség • Laza talajokon természetközeli élőhelyeken is megjelenhet, de zavarásra utal • Gátolhatja a növényzet regenerációját • Ráirányítja a figyelmet a többi özönnövényre

8. Kezelés • Megelőzés: bolygatás elkerülése, természetes növényzet megőrzése, összefüggő növényzet létrehozása (gyeptelepítés) • A természetes szukcesszió során 2-4 év alatt kiszorul a területről • Teljes mentesítés zavartalan élőhelyeken lehetséges • Mezőgazdasági területen: vegyszeres gyomirtás, mechanikai kezelés, talajművelés • Évi háromszori kaszálás eredményes • Biológiai védekezés: rozsdagombákat vizsgálják, Zygogramma suturalis levélbogarat Európában alkalmazták

9. G1 Angol neve: Canadian goldenrod, német neve: Kanadische Goldrute Morfológiája: 20-250 cm magas, tömött, rövid szőrű, később alul kopaszodó, tarackjai rövidebbek szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái nem hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat  ♠   Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

10. G1 Angol neve: Giant goldenrod, német neve: Riesen-Goldrute 20-250 cm magas, kopasz, csak a virágzatban szőrös, tarackjai hosszabbak szórt, lándzsás, a csúcs közelében fűrészes, a vállnál ép július-október, a nyelves virágok pártái hosszabbak a csöveseknél, fészkes buga virágzat kaszat  ♠   Solidago gigantea – magas aranyvessző

11. Származásuk, elterjedésük: • Észak-Amerika • Európába 18.században kerültek, dísznövényként • Első kivadulásuk: 19. sz. közepe • Első hazai adata: irodalmi: 1909, herbáriumi: 1848 • Első adata a Dunától keletre: 1902 • Magas aranyvessző: Dunántúl nagy részén közönséges, a Magyar-középhegységben és az Alföldön főleg folyó- és patakvölgyekben • Kanadai aranyvessző: hazánkban ritkább, legtömegesebb Dunántúli- és Északi-középhegység mentén, nagyvárosok körül kanadai aranyvessző

12. A magas aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m2-t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

13. A kanadai aranyvessző hazai előfordulása (Botta-Dukát – Dancza 2004) A vizsgált területet színes négyzetek jelzik: 0= a faj jelenlétét nem észleltük, 1= a faj igen ritka, csak szálanként vagy kisebb csoportokban fordul elő, 2= a faj ritka, a legnagyobb megfigyelt pont sem haladja meg a 10 m2-t 3= a faj közönséges, nagy (gyakran hektáros méretű) foltokat alkot

14. Életciklus, életmenet • A kaszatok csak fényben csíráznak, sokat kórokozók pusztítanak el, exogén magnyugalom (hőmérséklet) • A tarackok 2 év alatt behálózzák a a talajt • Virágzás: július – október • A tarackok között tápanyag-kicserélődés van Termőhelyigény • Magas aranyvessző: fényigényes, nedves, üde, olykor kötött talajokon, természeteshez közelibb élőhelyeken • Kanadai aranyvessző:lazább, gyorsabban felmelegedő talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken kanadai aranyvessző

15. Biotikus interakciók • allelopatikus hatásúak, a nitrifikáló baktériumokra is hatnak • Kompetíciójuk még nagyobb jelentőségű • Az árnyékolást rosszul tűrik • Európában hiányoznak a fajokat fogyasztó specialista rovarok • Lisztharmatgomba károsítja Gazdasági jelentőség • Mézelő, gyógynövény Természetvédelmi jelentőség • Eredeti növénytakaró pusztulása, visszaszorulása, gerinces fauna számára kedvezőtlen, csökken a növényevő és ragadozó gerinctelenek száma magas aranyvessző

16. Kezelés • Megelőzés: kaszálórétek, legelők rendszeres kaszálása, mezőgazdasági területeken talajművelés • Rendszeres kaszálás, avarréteg eltávolítása: a tarackdarabok ritkán hajtanak ki • Legeltetése háziállatoknál felfúvódást okoz • Kis fedettség esetén: pontpermetezés (klopiralid) • Nagy fedettség esetén: kaszálás vagy sorcsíkpermetezés, leárnyékolás magas aranyvessző

17. G1 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

18. G1 Solidago canadensis – kanadai aranyvessző

19. G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző

20. G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző

21. G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző

22. G1 Solidago gigantea – magas aranyvessző

23. Népi neve: vaddohány, angol neve: common milkweed, német neve: Syrische Seidenpflanzen Morfológiája: 80-150 cm, mérgező tejnedvet tartalmaz, szőrös szárú, vízszintes gyökerek 10-40 cm mélyen haladnak (3,8 m) keresztben átellenes, elliptikus, 10-25 cm hosszú, a fonák molyhos június-augusztus, dús levélhónalji bogernyő, húsvörös - rózsaszín (fehéres) párta, mellékpárta 10 cm-es ikertüszőtermés, repítőkészülékes magvak G3  ♠   Asclepias syriaca – selyemkóró

24. Származás, elterjedés: • Észak-Amerika keleti síkságai • Európába 1629-ben került, spontán terjedése a Mediterráneumból indult ki • Első hazai adata: 1736, Dunántúl • Intenzív termesztése: 1870-1950 • Oka: szörp, bor, illóolaj, selyem, szigetelőanyag, olaj, kaucsuk. • Terjedését elősegítette: • Felhagyott állományok • Úthálózat és vasút fejlődése • Talajművelés, bolygatás • Kompetítorok kiirtása Előfordul: • Gyümölcsösök, szőlők, erdészeti területek, szántóföldek, gyepek, árterek Asclepias syriaca – selyemkóró

25. Legfertőzöttebb megyék: • Bács-Kiskun, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok, Somogy, Csongrád, Pest Életciklus, életmenet • Csírázás: ápr.-máj., 0,5-1 cm-es talajmélységben, öt év multával a csírázási % 90 • Megporzói: méhek, poszméhek, lepkék, legyek, bogarak • Termésérés: aug.-szept. • A klónok becsült élettartama meghaladhatja a 100 évet Termőhelyigény • száraz – nedves, főleg laza talajokon (homok, lösz), zavart élőhelyeken Asclepias syriaca – selyemkóró

26. Biotikus interakciók • Gyökérkivonata allelopatikus sok gabona- és gyomnövényre • Kompetíciója még nagyobb jelentőségű • Az uborkamozaik-vírus, rozsdagombák, lisztharmatgombák és fuzárium gazdanövénye. • Főleg polifág rovarok fogyasztják, levéltetvek csúcsszáradást okozhatnak, a vörösfoltos bodobács jelentősen csökkentheti a magszámot és tömeget, gerincesek nem vagy alig legelik Gazdasági jelentőség • Mézelő, termése a virágkötészetben használható Asclepias syriaca – selyemkóró

27. Természetvédelmi jelentőség • Megakadályozza a természetközeli társulások regenerációját • A méheket elvonhatja a napraforgó megporzásától Kezelése • Megelőzés: a természetközeli vegetáció fenntartása, új egyedek bevitelének megakadályozása • Kis fedettség esetén: pontpermetezés, kenés (glifozát-származékok, dikamba, fluroxipyr) • Nagy fedettség esetén: speciális járókerekű gép, háti motoros permetezőgép • Alkalmazása bimbózáskor - virágzás kezdetekor kedvező • A szárzúzás kedvezőtlen lehet Asclepias syriaca – selyemkóró

28. G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

29. G3 Asclepias syriaca – selyemkóró

30. Angol neve: wild cucumer (creeping Jenny), német neve: Gelappte Stachelgurke vékony szárú, 7-8 m magasra felkúszó, többágú kacsokkal kapaszkodó öt hasábú július-augusztus, fehér pártájú, a porzós virágok füzérben állnak, a termősek levélhónaljiak, egylaki négymagvú, kétrekeszű, tüskés kabak T4  ♠   Echinocystis lobata – süntök

31. Származás, elterjedés: • Északkelet-Amerika • Első európai adata: 1904, Debrecen: 1913 • 1950: több mint 100 hazai adat, meghonosodott: Ny-DNy Dunántúl, Magyar-középhegység • Napjainkban: egész országban megtalálható, Kisalföld, Duna-Tisza köze ritka • Dísznövényként ültették, kivadult Életciklus, életmenet • Csírázás: május, virágzás: júliustól, rovarmegporzású, a terméseket a víz is terjeszti • A magvak dormanciája erős, sztratifikációval feloldható

32. Termőhelyigény • Folyók, patakok mentén szerves a anyagokban és bázisokban gazdag, nedves vagy üde, gyengén savanyú, humuszos talajokon, ligeterdőkben, árkok, csatornák mentén, fényigényes • Biotikus interakciók • Magja allelopatikus hatású • A támasztékul szolgáló növényt elnyomhatja • Hazai fogyasztóiról kevés adat van, Amerikában számos fogyasztója ismert. Gazdasági jelentőség • Hazájában „panácea”

33. Természetvédelmi jelentőség • Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat • Leárnyékolhatja, lehúzhatja a facsemetéket • Betegségeket terjeszthet Kezelése • Védett területeken: mechanikai kezelés • Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni • Számos fogyasztója, kórokozója ismert, de ezek gazdanövényspektruma széles

34. T4 Echinocystis lobata – süntök

35. T4 Echinocystis lobata – süntök

36. T4 Echinocystis lobata – süntök

37. Angol neve: Himalayan balsam (Policeman’s helmet), német neve: Indisches Springkraut 100-250 cm, egyszerű vagy elágazó, vörös, áttetsző, üveges 5-8 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélnyél mirigyes, felsők örvösek, alsók keresztben átellenesek, extraflorális nektáriumok július-október, 2,5-4 cm-es bíborszínű párta, színes csésze húsos, dinamochor toktermés T4  ♠   Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

38. Származás, elterjedés: • Nyugat-Himalája mérsékelten csapadékos térségei • Európába a 19. sz. elején hozták be, dísz- és mézelő növényként • Első elvadulásának európai adata: 1848, meghonosodása: 1855. • 1892: Erdély, 1920: Vas vármegye • Napjainkban: nagyobb folyók, ritkábban hegyi, dombvidéki patakok mentén • Gyakori a Ny- és DNy-Dunántúlon, Duna mentén, de a Tisza egyes szakaszain is megtalálható Életciklus, életmenet • Csírázás: március

39. Csíranövény-sűrűség 350 db/m2, 30-40 marad meg, a dormanciát a hideghatás töri meg • Virágzás (jún.) - júl. - aug. – (nov.), „poszméhvirág • Magszórás aug. – nov., dinamochoria: 7 m távolságra, hidrochor, zoochor (erdei egér), antropochor (dísz- és mézelő növényként) • Több éves magtúlélés, vegetatívan terjedő szárrészek • Alomja nehezen bomlik el Termőhelyigény • Fagyérzékeny, inkább félárnyéknövény

40. Folyók, patakok mentén, szerves a anyagokban gazdag, nedves, humuszos talajokon, • Puhafás ligeterdőkben, bokorfüzesekben, árkok, csatornák mentén • Biotikus interakciók • A juh és a szarvasmarha legeli • Számos fogyasztója és beporzója ismert Gazdasági jelentőség • Hajtása és magja ehető, köröm és bőrfestésre használták, Bach-féle virágterápia, dísznövény, méhlegelő • Partok stabilitását veszélyezteti, akadályozza a természetes felújulást

41. A nebáncsvirág fajokon előforduló rovarfajok száma (Schmitz 1999)

42. Természetvédelmi jelentőség • Kedvezőtlenül befolyásolja az őshonos társulásokat • Természetvédelmi gyom, elnyomja a honos fajokat, gátolja a felújulást Kezelése • Védett területeken: több évig tartó mechanikai kezelés, kézi eltávolítás, kaszálás, alomeltávolítás • Kémiai védekezés: nehéz a szelektivitást megőrizni (glifozát)

43. T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

44. T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág

45. T4 Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág