1 / 29

Előadó: Dr. Balogh Péter

A kérdőívszerkesztés. Előadó: Dr. Balogh Péter. AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA.

Download Presentation

Előadó: Dr. Balogh Péter

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kérdőívszerkesztés Előadó: Dr. Balogh Péter Kérdőivek szerkesztése

  2. AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA • Biztosítsuk, hogy a megszerzendő információ a probléma valamennyi összetevőjét érinti. Tekintsük át a probléma összetevőit és a megközelítés módját, különösen a kutatási kérdéseket, hipotéziseket, és azokat a jellemzőket, amelyek befolyásolják a kutatási tervet. Kérdőivek szerkesztése

  3. AZ INFORMÁCIÓSZÜKSÉGLET MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • Készítsünk feldolgozási táblázattervet. • Tisztázzuk, hogy mit értünk célsokaságon. Kérdőivek szerkesztése

  4. A KÉRDEZÉS MÓDSZERE • Tekintsük át a megkérdezés módszerét a különböző megfontolások alapján. Kérdőivek szerkesztése

  5. AZ EGYES KÉRDÉSEK TARTALMA • Szükséges-e a kérdés? • Egy vagy több kérdésre van-e szükség a szükséges információ egyértelmű megszerzéséhez? • Ne használjunk kétdimenziós kérdést! Kérdőivek szerkesztése

  6. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE • Tájékozott-e a válaszadó? • Ha a válaszadók várhatóan nem eléggé tájékozottak, szűrőkérdéseket kell beiktatnunk, amelyek mérik a jártasságot, a termékalkalmazást. A múltbeli tapasztalatot is meg kell kérdezni, mielőtt rátérünk a témára. Kérdőivek szerkesztése

  7. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Képes-e a válaszadó visszaemlékezni? • Kerüljük el a kihagyás, az időbeni összemosás és a kitaláció hibáit! • Az olyan kérdések, amelyek nem tartalmaznak megoldási kulcsokat a válaszadó számára, alábecsülhetik az egyes események tényleges bekövetkezését. Kérdőivek szerkesztése

  8. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Ki tudja-e fejezni magát a válaszadó? • Minimalizáljuk a válaszadótól (meg)követelt erőfeszítéseket! • Megfelelő-e a feltett kérdés kontextusa? • Legitimizáljuk az információkérést! Kérdőivek szerkesztése

  9. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Ha kényes információkkal dolgozunk: • Helyezzük a kényes témákat a kérdőív végére! • Olyan kijelentéssel vezessük be a kérdőívet, ami a bennünket érdeklő magatartás általános jellegére utal! • Alkalmazzuk a harmadik személyben történő kérdezés módszerét! Kérdőivek szerkesztése

  10. A VÁLASZOLÁSI KÉPTELENSÉG ÉS A NEM VÁLASZOLÁSI HAJLANDÓSÁG CSÖKKENTÉSE(folytatás) • Rejtsük el a kényes kérdéseket olyanok közé, amelyekre a kérdezett szívesen válaszol! • Adjunk meg a válaszkategóriákat konkrét számok kérése helyett! • Alkalmazzuk a véletlenszerű módszereket, ha helyénvalóak. Kérdőivek szerkesztése

  11. A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA • A nyitott kérdések hasznosak a feltáró kutatásoknál, és jól működnek bevezető kérdésekként is. • Használjunk strukturált kérdéseket, amikor lehetséges! Kérdőivek szerkesztése

  12. A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA(folytatás) • Szelektív zárt kérdéseknél a válaszalternatívák minden lehetséges választást tartalmazzanak és legyenek egymást kölcsönösen kizáróak! • Az alternatív zárt kérdéseknél, ha a válaszadók jelentős részétől semleges válasz várható, kínáljunk fel egy semleges alternatívát is. Kérdőivek szerkesztése

  13. A KÉRDÉSSTRUKTÚRA MEGVÁLASZTÁSA(folytatás) • Fontoljuk meg a felezéses szavazási technika alkalmazását, hogy csökkentsük a sorrendiségből fakadó torzításokat az alternatív és a szelektív zárt kérdéseknél! • Nagyon sok válaszalternatíva esetén mérlegeljük, hogy van-e lehetőség egy helyett több kérdést feltenni, hogy csökkentsük a válaszadók információfeldolgozási terheit! Kérdőivek szerkesztése

  14. A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA • Határozzuk meg a problémát a ki, mit, mikor, hol, miért és hogyan alapján (a hat w: who, what, when, where, why and way)! • Használjunk (hét)köznapi szavakat! A szavak a válaszadók szókincsét tükrözzék! Kérdőivek szerkesztése

  15. A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás) • Kerüljük a kétértelmű szavak használatát: rendszerint, általában, gyakran, sokszor, rendszeresen, alkalomszerűen, néha, stb.! • Kerüljük a szuggeráló kérdések használatát, amelyek rávezetik a válaszadókat a helyes válaszra! Kérdőivek szerkesztése

  16. A KÉRDÉS MEGFOGALMAZÁSA (folytatás) • Kerüljük a rejtett alternatívákat, amelyeket a választási lehetőségek nem fejeznek ki! • Kerüljük a rejtett feltételezéseket! • Ne kényszerítsük a válaszadókat általánosításokra és számításokra, becslésekre! • Használjunk pozitív és negatív kijelentéseket! Kérdőivek szerkesztése

  17. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA • A bevezető kérdés legyen érdekes, egyszerű és bátorító! • A minősítő kérdések legyenek nyitó kérdések! • Az alapvető információkat szerezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Kérdőivek szerkesztése

  18. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • A nehéz, bizalmas, vagy komplex kérdéseket a kérdőív vége felé tegyük fel! • Az általános kérdések előzzék meg a specifikus kérdéseket! • Logikus sorrendben tegyük fel a kérdéseket! Kérdőivek szerkesztése

  19. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • Az átvezető kérdéseket figyelmesen tervezzük meg először, utána a csoportosító, és végül az azonosító információkat! Kérdőivek szerkesztése

  20. A KÉRDÉSEK SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSA(folytatás) • Az elágazott kérdéseket olyan közel tegyük az átvezető kérdésekhez, amennyire csak lehet, és az átvezető kérdéseket olyan sorrendbe tegyük, hogy a kérdezettek ne ismerjék fel, milyen további információt fogunk kérni tőlük! Kérdőivek szerkesztése

  21. FORMA ÉS KÜLALAK • Osszuk fel a kérdőívet különböző részekre! • A kérdéseket számozzuk minden egyes résznél! • A kérdőívet kódoljuk előre! • A kérdőíveket lássuk el sorszámmal! Kérdőivek szerkesztése

  22. A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE • A kérdőív legyen professzionális megjelenésű! • A hosszabb kérdőíveknél a füzetformátumot alkalmazzuk! • Egyetlen kérdést se vágjunk szét, hanem írjuk a teljes kérdést azonos oldalra!(Ugyanez érvényes a dupla oldalas elrendezésre is!) Kérdőivek szerkesztése

  23. A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE(folytatás) • Használjunk függőleges válaszoszlopokat! • Hasznosak a táblázatok, ha több egymással összefüggő kérdésre ugyanazok a válaszlehetőségek. • Kerüljük el az összezsúfolást, csak azért ne zsúfoljunk, hogy a kérdőív rövidebbnek tűnjön! Kérdőivek szerkesztése

  24. A KÉRDŐÍV KIVITELEZÉSE(folytatás) • Utasításokat, vagy magyarázatokat a lehető legközelebb helyezzük a kérdésekhez! Kérdőivek szerkesztése

  25. PRÓBAKÉRDEZÉS • Mindig végezzünk próbakérdezést! • A kérdőívet minden tekintetben teszteljük, beleértve a kérdések tartalmát, azok megfogalmazását, sorrendiségét, a kérdőív formáját és külalakját, a kérdés nehézségi fokát és az utasításokat! Kérdőivek szerkesztése

  26. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A próbakérdezés során a válaszadók legyenek hasonlók azokhoz, akik a végleges megkérdezésben részt vesznek! • Kezdjük a próbakérdezést személyes megkérdezéssel! Kérdőivek szerkesztése

  27. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A próbakérdezést írásban, telefonon vagy elektronikusan is ismételjük meg, ha a végleges felmérés során e módszereket használjuk majd! • Különböző (típusú) kérdezőbiztosokat alkalmazzunk a próbakérdezés során! Kérdőivek szerkesztése

  28. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A próbakérdezés mintanagysága alacsony, 15 és 30 fő között mozogjon az első alkalommal! • Alkalmazzunk protokollelemzést és tájékoztató összegzést a problémák meghatározására! Kérdőivek szerkesztése

  29. PRÓBAKÉRDEZÉS(folytatás) • A kérdőív minden jelentős változtatása után újabb próbakérdezést kell végezni, egy másik válaszadói mintán! • A próbakérdezésből származó válaszokat is elemezzük ki! Kérdőivek szerkesztése

More Related