A pajzsmirigy és betegségei

1. A pajzsmirigy és betegségei Dr. Bodor Miklós I. Belgyógyászati Klinika

2. A pajzsmirigy elhelyezkedése, működése • A pajzsmirigy két lebenye a nyakon, a gége ún. pajzsporcai alatt, a légcső legfelső részét közrefogva helyezkedik el, a két lebenyt elől-alul egy kis híd köti össze. • Kóros körülmények között a pajzsmirigy megnagyobbodhat, akár diffúzan, akár göbös formában. Az alaki megnagyobbodás nem mindig jelent egyúttal működési változást is. Járhat akár normális, akár fokozott, akár csökkent hormontermeléssel. • Ez a megnagyobbodás a betegvizsgálat során tapinthatóvá is válhat, és - a mirigy elhelyezkedése folytán - a légcsövet nyomhatja, függőleges lefutásából kitérítheti, illetve szűkítheti is.

3. A pajzsmirigy elhelyezkedése, működése

4. A pajzsmirigy elhelyezkedése, működése • A pajzsmirigy hormonjai a szervezet anyagcsere-folyamatainak, az energiaforgalomnak és a hőszabályozásnak igen fontos tényezői. Az anyagcserét fokozó hatásuk révén növelik az oxigén felhasználását is. • Emelkedik a zsírok és fehérjék lebontása, a cukorraktárakból fokozzák a kiáramlást, ezáltal a vércukorszintet is emelik. Az idegrendszer normális tevékenysége is jelenlétükhöz kötött. • Magzati és fiatalkorban elengedhetetlenül szükségesek a normális testi és szellemi fejlődéshez

5. A pajzsmirigy elhelyezkedése, működése • A hormonok (T3, T4) jódot tartalmaznak. Az ivóvíz és táplálék útján a szervezetbe kerülő jódból előbb egy, majd két, három és négy jódatomot tartalmazó vegyület épül fel, és a két utóbbi az aktív hormon (trijód-tironin - T3 - és tetrajód-tironin vagy tiroxin - T4). • A pajzsmirigy működését elsősorban a hipofízisben termelődő trophormon, a TSH szabályozza, de a bevitt jód mennyisége is befolyásolja a hormontermelést.

6. A pajzsmirigy működése és szabályozása

7. A pajzsmirigy működése és szabályozása

8. Fokozott hormontermelés • A pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb oka az - autoimmun eredetű - pajzsmirigyhormon-termelés fokozódása (hyperthyreosis). Az ok a pajzsmirigyben keresendő, nem az agyalapi mirigy TSH termelése nő meg • Oka a pajzsmirigy TSH-receptora ellen képződött autoantitest • A betegséget Európában Basedow-kórnak, az angolszász/amerikai területen Graves-kórnak nevezik

9. Fokozott hormontermelés • Hasonlóan fokozott termelésre utaló tüneteket okozhat az olyan ún. göbös pajzsmirigy-megnagyobbodás ("göbös strúma"), amikor a kialakuló körülírt elváltozás akár extrém nagy mennyiségű hormont termel.

10. Fokozott hormontermelés • A betegben jelentkező tünetek - a hormonhatásnak megfelelően - igen sokrétűek: fokozott étvágy mellett a beteg testsúlya csökken. • Megmutatkoznak a szimpatikus idegrendszer izgalmi jelei: gyors és erős szívdobogás, a szív ingerképző- és -vezető rendszerének zavarai, verejtékezés, izgatottság, ingerlékenység, sokszor hasmenés. • A keringés sebessége nő, magas vérnyomás is jelentkezhet. A vérben nem mindig találhatjuk meg a vércukorszint emelkedését, mert ezt kompenzálhatja a fokozott energiaigény miatt szükséges nagyobb cukor-elégetés.

11. Fokozott hormontermelés • Emelkedhet a testhőmérséklet, a betegek a meleget rosszul tűrik. A pszichés nyugtalanság, érzelmi labilitás miatt sokszor a beteg környezete hívhatja fel a a kezelőorvos figyelmét, hogy "valami nincs rendben". • Ugyanilyen tünetekkel jelentkezik akár a göbös strúma, akár az agyalapi mirigy TSH-túltermelése következtében létrejövő hyperthyreosis is, az okok elkülönítése a követendő kezelés meghatározása miatt szükséges. Erre szolgálnak a hormonszintek meghatározása, az ultrahang- és izotóp-vizsgálatok.

12. Csökkent hormontermelés • Tüneteiben különbözik az újszülött- csecsemő- vagy gyermekkorban jelentkező csökkent pajzsmirigyműködés (hypothyreosis) a felnőttkoritól • A fiatalkorban jelentkező zavarok oka lehet jódhiány vagy genetikai zavar, és jellegzetes tünete a szellemi és testi fejlődés nagyfokú elmaradása (kretenizmus) • A felnőttkori hypothyreosis több okra vezethető vissza

13. Csökkent hormontermelés • - autoimmun eredetű csökkent pajzsmirigyműködés • pajzsmirigygyulladás után kialakuló hypothyreosis • ritkábban az agyalapi mirigy csökkent TSH-termelése • hyperthyreosis miatt végzett pajzsmirigyműtét után a nem megfelelően kezelt betegekben

14. A pajzsmirigy golyva kialakulása

15. Csökkent hormontermelés • A klinikai tünetek a következők lehetnek: • Meglassult testi mozgás és szellemi működés, feledékenység, aluszékonyság. • A testsúlynövekedésben elsősorban a bőr alatti kötőszövetekben felhalmozódó és ott megkötődő vizenyő (mixödéma) játszik szerepet. • A vérképzés zavara miatt vérszegénység léphet fel, ez tovább ronthatja az amúgy is jelentkező étvágytalanságot, gyengeséget. • Lassul a szívműködés, a beteg fizikai terhelhetősége csökken, a hideg hőmérsékletet nagyon rosszul tűri.

16. Csökkent hormontermelés • A felsorolt jellegzetes tünetek természetesen a betegség súlyossági fokától függően nem mindig és nem azonos fokban jelentkeznek • Különösen nehéz az egy-egy tünet mögött felismerni a pajzsmirigy csökkent működését az időskorban • Könnyű az idős ember csökkent fizikai teherbírását és meglassult szellemi tevékenységét korával magyarázni, de biztos, hogy csak ez az oka?

17. A pajzsmirigy betegségek kezelése • A fokozott működés helyrehozására többféle lehetőségünk is kínálkozik, és a betegség pontos okának kiderítése, a tünetek súlyossága és a beteg életkora egyaránt mérlegelendő a kezelés megválasztásánál • A fokozott hormonkiáramlás csökkentésére rendelkezésünkre áll a gyógyszeres gátló kezelés, a izotóppal történő működéscsökkentés és a műtét.

18. A pajzsmirigy betegségek kezelése • Néhány szempont a választáshoz: • Az önálló működésű, gyógyszerrel nehezen befolyásolható és túlműködő göbök esetén műtét jön szóba. Ugyanez a választás, ha a pajzsmirigy megnagyobbodása elnyomja és/vagy beszűkíti a légcsövet és/vagy a nyelőcsövet. • Műtét mellett kell döntenünk, ha a diagnosztikus tevékenység során (például a pajzsmirigyből vékony tűvel nyert anyag szövettani-sejttani vizsgálatával) rosszindulatú elváltozás gyanúja merült fel. (Ez egyaránt előfordulhat a túl- és a csökkent működésnél is.) • Idősebb korban előbb kerül szóba az izotópkezelés, amire fiatal, fogamzásképes korban lévő nőnél nem gondolhatunk. Egyéb esetekben rendelkezésünkre állnak azok a gyógyszerek, amelyek a pajzsmirigyhormonok termelését képesek gátolni.

19. A pajzsmirigy betegségek kezelése • A gyógyszeres kezelés hónapokig tart, és megköveteli az orvos és beteg rendszeres és folyamatos kapcsolatát • A hypothyreosis kezelésénél is külön kell tárgyalnunk a csecsemő- és gyermekkori betegséget. Itt a legfontosabb a megelőzés (jódhiányos területeken a megfelelő jódpótlás akár a konyhasóban, akár egyéb módon), mert a kialakult kretenizmus gyógyítása már nem sok sikerrel kecsegtet. Ha nem jódhiány, hanem egyéb - genetikai - tényezők állnak a hypothyreosis hátterében, döntő a korai diagnózis, és a megfelelő hormonpótlás (szubsztitúció). • A felnőttkori csökkent működés megállapítása után aránylag könnyű a helyzetünk, mert gyógyszer formájában megfelelő pajzsmirigykészítmények állnak rendelkezésünkre. Ilyenkor az adag meghatározása, majd a beteg rendszeres ellenőrzése a feladatunk.

20. A pajzsmirigy diagnosztikája • Anamnézis és fizikális vizsgálat • Hormon-vizsgálatok: • szenzitív vagy szuperszenzitív TSH. Normális sTSH lelet kizárja a pajzsmirigy bármilyen mûködési eltérését, fölöslegessé teszi a pajzsmirigy-hormonok meghatározását. A szupprimált, alacsony TSH érték esetén FT4 és FT3 meghatározás viszont egyértelmûen szükséges. A hipertireózis gyógyszeres kezelésének vezérfonala a perifériás pajzsmirigy-hormon-szint.

21. A pajzsmirigy diagnosztikája • Pajzsmirigy-ultrahang diagnosztika • A pajzsmirigy, tapintás számára nem hozzáférhető centrális és dorzális részein elhelyezkedõ elváltozások is láthatóvá tehetõk • A célzott, ultrahang-vezérelt aspirációt lehetõvé téve citológiai diagnosztika végezhetõ a nem tapintható pajzsmirigy-elváltozások esetén • A göbméret változása egy nagyon fontos új eleme a diagnosztikának. • Nem jár sugárterheléssel. • 5. A pajzsmirigy egészének echoszerkezete rendkívül fontos információt hordoz: a diffúz vagy foltos echoszegény szerkezetnek a szenzitivitása és specificitása autoimmun pajzsmirigy megbetegedések diagnosztikájában 95 % feletti !

22. A pajzsmirigy diagnosztikája • Pajzsmirigy szcintigráfia • "hideg", "meleg", "forró" göb - környezethez képest csökkent, azonos, fokozott izotópfelvétel. Autonom adenoma: olyan "forró" göb, mely függetlenül termeli a hormont a TSH-hatástól • Aspirációs citológia • Az elsõ választandó diagnosztikus eljárás is lehet tapintható göbös elváltozás esetében. • Mikor indikált a vizsgálat ? • 1 cm-t elérõ tapintható vagy ultrahanggal látott göbök esetén • diffúz pajzsmirigy-megnagyobbodás, mely echoszegény ultrahang-képet mutat (tireoiditisz gyanúja)

23. Terhesség és a pajzsmirigy-betegségek • A testsúlygyarapodás elmaradása hívhatja fel leginkább a figyelmet a pajzsmirigy túlműködésére a már ismertetett egyéb jellegzetes tünetek mellett. • Minden ötszázadik terhességben számíthatunk a betegség előfordulására, azoknál gyakrabban, akik már korábban kezelés alatt álltak pajzsmirigytúlműködés miatt. • A betegség nem képezi terhesség-megszakítás javallatát. A gondosan megválasztott, lehetőség szerinti legkisebb adagú gyógyszeres kezelés nem okoz fejlődési rendellenességet a magzatban.

24. Terhesség és a pajzsmirigy-betegségek • A gyógyszeresen nehezen uralható - szerencsére ritka - esetekben műtét is szükségessé válhat a terhesség második harmadában. • A pajzsmirigy-hormonok hiánya megnehezítik a teherbeesést. A fogantatást a jól beállított anyagcserehelyzet idejére ajánlatos tervezni. • Súlyos hiba, ha a gyógyszerektől való félelmükben terhesség alatt a kismamák a pajzsmirigyhormon-pótló kezelést elhagyják. • A magzat testi és szellemi fejlődése szempontjából elengedhetetlenül fontos pajzsmirigy-hormon adagját orvosi ellenőrzés mellett a terhesség és szoptatás ideje alatt éppenséggel emelni szükséges!

25. Köszönöm a figyelmet !