Munkan lk lis g kezel se foglalkoztat spolitika
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 31

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika PowerPoint PPT Presentation


  • 70 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika. Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors. 2013-14-1 3/5. Az előadások témakörei. 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története

Download Presentation

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Munkan lk lis g kezel se foglalkoztat spolitika

Munkanélküliség kezelése, foglalkoztatáspolitika

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors

2013-14-1

3/5


Az el ad sok t mak rei

Az előadások témakörei

  • 1/5 Politika, szakpolitikák, humánpolitikák, foglalkoztatáspolitika vs. munkanélküliek ellátása

  • 2/5 Európa gazdaságtörténete: a munkapiac története

  • 3/5 Új fogalmak a foglalkoztatáspolitika területén: flexicurity, adaptability, flexibility, CSR, LLG

  • 4/5 Maastrichttól az Európa 2020-ig: Az önálló közösségi foglalkoztatási stratégia (EES)

  • 5/5 Az Európa 2020 foglalkoztatáspolitikai vetületei és tagállami feladatai, lehetőségei és a mai magyar és uniós munkapiacok állapota


3 5 j s r gi fogalmak a foglalkoztat spolitik ban

3/5 Új és régi fogalmak a foglalkoztatáspolitikában


Versenyben az j munkahelyek rt

Versenyben az új munkahelyekért

KSH intézményi statisztika


K rd s 1 2

Kérdés 1,2

  • Honnét tudjuk, honnét tudja az állam, hogy hánya dolgoznak, vagy vannak munka nélkül?

  • S, miről is szól ez a verseny? Ha már verseny ki kivel versenyzik és miben?


Adatforr sok eml keztet l

Adatforrások (emlékeztetőül)

  • OEP,

  • NAV,

  • KSH:

    • MEF, (munkaerő-felvétel)

    • intézményi statisztika

    • népszámlálások

  • NFSZ-NMH (regisztrált munkanélküliek)

  • NFSZ bértarifa-felvétel

  • Prognózisok (pl. MMPP, karrier front, stb.)

  • Magáncégek adatgyűjtései (nemzeti, regionális, globális szinteken)


Mit m r nk hogyan m r nk a modern t rsadalmakban

Mit mérünk hogyan mérünk a modern társadalmakban?

  • Ipari - urbanizált társadalom igények: lakosság (népszámlálások)

    • A népszámlálás olyan rendszeresen, általában 10 évente ismétlődő, teljes körű állapotfelvétel, amely egy adott terület (ország) népességének egészére kiterjed és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik. A népszámlálás eszmei időponthoz kötődik, teljes körű és igen sokoldalú a felhasználása. Az összeírásra az egész országban egyidejűleg, azonos tartalommal és egységes módszertani alapon, minden lakásra és személyre kiterjedően kerül sor. (KSH)

    • Első hazai: 1869, 1880 … 2011 (15.)


A munkaer felm r s m dszertana

A munkaerő-felmérés módszertana

  • munkaerő-tartalék megbízható számbavétele

  • Előzménye USA CurrentPopulationSurvey (CPS)

  • ’80-as években új lendületet kapott a módszertani, fogalmi rendszer harmonizálására irányuló törekvés is, amely a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office, ILO) vezetésével zajlott.

  • Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben vezette be a munkaerő-felmérést (LabourForceSurvey), amely alkalmas a foglalkoztatás és munkanélküliség konzisztens mérésére.


Gyorst j koztat p lda

Gyorstájékoztató példa

  • 2013. június–augusztusban 3 millió 981 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 1,2 százalékponttal emelkedett.

  • 2013. június–augusztusban a foglalkoztatottak 3 millió 981 ezer fős létszáma 1,7%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. Közülük 3 millió 948 ezer fő volt 15–64 éves, ami 70 ezer fős növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az említett korcsoportot 59,0%-os foglalkoztatási arány jellemezte, ez 1,2 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

  • 2013. június–augusztusban a 15–64 éves férfiak közül 2 millió 144 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 2,1 százalékponttal, 65,3%-ra nőtt. A 15–64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 803 ezer fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 52,9%.

  • A 15–24 éves korosztályból 230 ezren voltak foglalkoztatottak, 20,3%-os foglalkoztatási rátájuk 1,9 százalékponttal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek és az 55–64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, 76,1%-ra, utóbbiaké pedig 1,4 százalékponttal, 38,9%-ra javult. (KSH 2013. szeptember 27.)


Mi rt van r sz ks g

Miért van rá szükség?

Olyan adatgyűjtési rendszer kiépítése vált szükségessé, mely

  • a népszámláláshoz, illetve a munkaerőmérleghez hasonlóan az összes munkaerő-piaci kategóriát átfogja;

  • gyakorisága megfelelő ahhoz, hogy a munkaerő-piaci változásokat nyomon kövesse. (KSH, 2006)


Vonatkoz si k r id szak

Vonatkozási kör, időszak

  • magánháztartásokban élő népességre

  • 15–74 éves (ill. 15-64) személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt

  • vonatkozási hét vagy referenciaidőszak:

    ún. referencia hétre


A gazdas gi aktivit s

A gazdasági aktivitás

  • Gazdaságilag aktív népesség: a népesség azon része, amelyik munkavállalóként vagy munkakeresőként megjelenik a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.

  • Gazdaságilag inaktív népesség: akik nem tartoznak sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek körébe.


1 r s krit rium

1 órás kritérium

  • Foglalkoztatottnak tekinthető mindenki, aki a vonatkozási héten legalább egyórányi, jövedelmet biztosító munkát végzett (egyórás kritérium), vagy rendszeres munkájától csak átmenetileg volt távol.

    Gyakran éri ezt a foglalkoztatotti definíciót az a vád, hogy az, aki mindössze heti egy órát dolgozik nem tekinthető foglalkoztatottnak, ezért a mutató „túlbecsli”a foglalkoztatottak létszámát, hiszen a munkával tulajdonképpen nem rendelkezőket is a foglalkoztatottak közé sorolja. A magyar munkaerő-felmérésből származó adatok azt mutatják, hogy az egyórás kritérium nem jelent komoly torzítást a foglalkoztatottak számbavételénél. A heti 12 óránál rendszeresen kevesebbet dolgozók2 aránya a foglalkoztatottakon belül átlagosan mintegy 0,3%-ra tehető.


Munkan lk li

Munkanélküli

  • a vonatkozási héten nem dolgoztak, és nincs is olyan munkájuk, amelytől átmenetileg távol voltak;

  • aktívan kerestek munkát a kikérdezést megelőző négy hétben;

  • munkába tudnának állni két héten belül, ha találnának megfelelő munkát (rendelkezésre állás).


Nfsz ksh mef

NFSZ ≠ KSH MEF

  • Nem tekinthetők továbbá automatikusan munkanélkülinek azok sem, akiket a munkaügyi központok helyi kirendeltségei nyilvántartásba vettek mint regisztrált munkanélkülit.

    A regisztrált munkanélküliek megítélése országonként eltérő. A nyilvántartásba vétel általában előfeltétele annak, hogy valaki munkanélküli-ellátásban részesülhessen. Ez azonban nem minden esetben esik egybe a tényleges munkakeresési szándékkal. Ezért, bár mindenkitől megkérdezzük, hogy nyilvántartásba vették-e mint munkanélkülit, a regisztrált munkanélküliek esetében is vizsgálni kell, hogy megfeleltek-e a hármas kritériumnak.


A sz m tott mutat k k re

A számított mutatók köre

  • Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya.

  • Tartósan munkanélküliek aránya: a tartósan (12 hónapja vagy régebben) munka nélkül lévők összes munkanélkülieken belüli aránya

  • Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számának népességen belüli aránya.

  • Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességen belüli aránya.


Feladat 1

Feladat 1

Számoljuk ki a foglalkoztatási rátát!

Amennyiben a 15-74 éves

népesség: 7.656,6 ezer fő

Foglalkoztatottak száma: 3.877,9 ezer fő

Hány % a foglalkoztatási ráta?

Eredmény: 50,6%


Nemzetk zi szervezetek adatelemz sei s uni s terminol gi k

Nemzetközi szervezetek adatelemzései és uniós terminológiák

Néhány globális szervezet és azok erősödő szerepei

  • OECD

  • Világbank/IMF

  • ENSZ: ILO (UNESCO)

  • és az Európai Unió (Eurostat) foglalkoztatáspolitikában használt fogalmai


Adatok sszevet se az eu egt viszonylat ban

Adatok összevetése az EU/EGT viszonylatában

Foglalkoztatási ráta

Munkanélküliségi ráta

Unemployment rate - %

Legend ( Series: 2012 )

3.2 - 6.0 6.0 - 7.7 7.7 - 10.2 10.2 - 13.4 13.4 - 25.0

30.9 - 54.0 54.0 - 61.7 61.7 - 66.4

66.4 - 72.2 72.2 - 79.1 N/A


J paradigm k ment n elemezve a munkaer piacokon 70 es 80 as 90 es 2000 es vek s a jelen

Új paradigmák mentén elemezve a munkaerőpiacokon: ‘70-es, ’80-as; ‘90-es, 2000-es évek és a jelen

  • ‘70-es évek radikális változásai (1973, 1979 olajsokk)

  • Ipari társadalomból a poszt-indusztriális felé

  • A jóléti rendszerek megkérdőjelezése, reformjai

  • politikai neokonzervatívizmus /neoliberalizmus megjelenése

  • Globalizáció, kiszervezés

  • KKE/SZU (ide érte HU is) : ipari társadalom, termelés konzervációja, leszakadás a ‘90-es évek elejéig


J t mak r k

Új témakörök

  • ILO: decentworkagenda

  • EU undeclaredwork

  • Elöregedés, senior munkaerő

  • EU: Rugalmas-biztonság rendszerének kialakítása

  • EU: Európai Szociális Modell (ESZM)

  • CSR (corporatesocialresponsibility)

  • LLG (lifelongguidance)


Ilo decent work agenda

ILO: DecentWork Agenda

  • ILO flash movie

  • The ILO has developed an agenda for the community of work. It provides support through integrated Decent Work Country Programmes developed in coordination with its constituents. Putting the Decent Work Agenda into practice is achieved through the implementation of the ILO's four strategic objectives, with gender equality as a crosscutting objective:   Creating Jobs – an economy that generates opportunities for investment, entrepreneurship, skills development, job creation and sustainable livelihoods.

  • Guaranteeing rights at work – to obtain recognition and respect for the rights of workers. All workers, and in particular disadvantaged or poor workers, need representation, participation, and laws that work for their interests.

  • Extending social protection – to promote both inclusion and productivity by ensuring that women and men enjoy working conditions that are safe, allow adequate free time and rest, take into account family and social values, provide for adequate compensation in case of lost or reduced income and permit access to adequate healthcare.

  • Promoting social dialogue – Involving strong and independent workers’ and employers' organizations is central to increasing productivity, avoiding disputes at work, and building cohesive societies.


Eu undeclared work bejelentetlen munka

EU: Undeclaredwork- bejelentetlen munka

A bejelentetlen (~inkább a mai jogi fogalmakkal tisztázatlan) munkavállalókat négy csoportra lehet osztani:

  • 1. kettő vagy több állással rendelkezők,

  • 2. gazdaságilag inaktívak (diákok, korai nyugdíjazottak, háziasszonyok, idehaza Gyes, Gyed, Gyet)

  • 3. munkanélküliek,

  • 4. illegális emigránsok.


Eur pai szoci lis modell 4 t pus

Európai Szociális Modell (4 típus)

  • EB (1994) ESZM elemei:

    • democracy and individual rights,

    • free collective bargaining, the market economy,

    • equal opportunities for all,

    • and social protection and solidarity.

      Eurofound


A rugalmas biztons g modell flexicurity dk

A rugalmas biztonság modell (Flexicurity, DK)


A rugalmass g s biztons g koncepci j nak n gy eleme

A rugalmasság és biztonság koncepciójának négy eleme


Letp lya tan csad s llg lifelong guidance

Életpálya-tanácsadás (LLG: lifelongguidance)

A megváltozott körülmények nélkülözhetetlenné teszik a képességet az önálló és folyamatos tájékozódásra, a többszöri döntéshozatalra, a megalapozott és bővíthető pályaismeretet, munkavállalói-munkaerőpiaci alapismereteket, valamint a szakképzettség mellett igénylik a pályafutás során különböző helyzetekben (eltérő munkahelyeken, munkakörökben) alkalmazható „puhább” munkavállalói készségeket.

(Borbély-Pecze, Gyöngyösi, Juhász ÚPSZ 2013/5-6)


Az letp lya tan csad s k z ss gi meghat roz sa

Az életpálya-tanácsadás közösségi meghatározása

Az életút-támogató pályaorientáció az EU oktatáspolitikusai által először 2004-ben megfogalmazott ajánlások definíciója szerint

„azon tevékenységek összességét fedi le, amelyek az egész életen át tartó tanulás kontextusában képessé teszik az európai állampolgárokat arra, hogy meghatározzák kompetenciáikat, érdeklődésüket, képzési és oktatási döntéseket hozzanak, és vezessék saját tanulási, munkavállalási életútjukat az így megszerzett életpálya-építési kompetenciákkal”

(az EU Tanácsának állásfoglalása 2004).


El reged s

Elöregedés


Csr corporate social responsibility v llalatok t rsadalmi felel ss ge

CSR (CorporateSocialResponsibility) - Vállalatok társadalmi felelőssége

A CSR belső dimenzióját az alábbi elemek képezik:

  • Humán erőforrások kezelése,

  • Egészsége és biztonságos munkakörülmények megteremtése,

  • Alkalmazkodás a változásokhoz,

  • Környezeti hatások és a természeti erőforrások kezelése

    A CSR külső dimenziója megnyilvánul a vállalat és környezet szélesebb kontextusán való kölcsönhatásához, pl. környezetvédelemhez, társadalmi egyenlőtlenségekhez való viszonyban stb. összeköti a vállalatot és az ESZM-t


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!


  • Login