1 / 27

Szabadidő és család

Szabadidő és család. Alapfogalmak. A szabadidő az az időkeret, amikor:. alszunk, pihenünk, újratöltődünk, regenerálódunk munkán túli időben vagyunk azt tesszük, amihez kedvünk és lehetőségünk van saját magunkért és másokért teszünk valamit. A szabadidő az az időkeret, amikor.

elan
Download Presentation

Szabadidő és család

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szabadidő és család Alapfogalmak

  2. A szabadidő az az időkeret, amikor: • alszunk, pihenünk, • újratöltődünk, regenerálódunk • munkán túli időben vagyunk • azt tesszük, amihez kedvünk és lehetőségünk van • saját magunkért és másokért teszünk valamit

  3. A szabadidő az az időkeret, amikor • barátokkal vagyunk együtt • a jövőnk kialakítása miatt teszünk valamit • párt keresünk, kapcsolatokat építünk • szórakozunk • pénzt költünk • kimozdulunk otthonról • művelődünk, kulturálódunk • hobbinkat műveljük stb.

  4. A család • Egy olyan közeg, ahol a legnagyobb biztonságban érezhetjük magunkat • figyelnek ránk, örömforrási lehetőség • gondoskodási helyszín • valakihez tartozást mintáz, fejleszt • pozitív viszonyulást tapasztalunk • önnevelődés, nevelés helyszíne

  5. A család • Közös élményeket, játékokat, kirándulásokat, utazásokat, vendégeskedést, tévénézést, színházi élményt szervez, a meg és átélést segíti • a kudarcok feldolgozásának színhelye - lelki tehermegosztást eredményez

  6. A családban • Tanul a gyermek érzelmileg viszonyulni, • beszélni, • táplálkozni, • alakulnak alapvető viselkedési sémái, normái, szokásai, • megalapozódik énképe, másokhoz való viszonya, erkölcse, értékrendje • mintákat sajátít el a szülőszerepre (emberi viszonyulásokra, viszonyokra).

  7. Tévedés lenne azt gondolni: • Az említettek mindegyike mindenhol megvalósul! • Lehet olyan családban is boldogan élni, amelyben a fent említettek nem mindegyike valósul/hat meg.

  8. Család: sokszínűség a személyközi kapcsolatokban, ezek konfliktusai (megoldott vagy megoldatlan, győztes vagy vesztes) Más színterek: iskola, televízió, kortárscsoport, lakóhely, rokonság, vallásos közegek, egyéb csoportok, katonaság, sport és érdeklődési körök stb. Milyen tényezők hatnak a személyiségre?

  9. A család a kultúra átadásának elsődleges színtere • Ennek keretei a szabadidős tevékenységek • Spontán és szervezett formákban • minden életkorban más formában, tevékenységekben jelenik meg • a folyamatra hatással van a társadalom és a folyamat hatással van a társadalomra

  10. Tradícionális család: életének alapja a hagyományok tiszteletben tartása mely terület és családfüggő. Alig változik nemzedékeken keresztül. Polgári család: életét a polgári lét, a városi erkölcsös élet és annak szabályai szerint éli. Társadalmi kapcsolatokat tart fenn, közszereplésre vállalkozik. Történelmi családtípusok

  11. Gazdasági kényszer hatása alatt működő un. alávetett család: életében jelentős a gazdasági haszonszerzés, minden egyéb tevékenységét ennek rendeli alá A személyiség kifejlesztésére törekvő un. emancipált család: mindenki szerepe és lehetőségei szerint megvalósíthatja önmagát, társas kapcsolataiban erős családi forma Történelmi családtípusok

  12. Az emancipált család jellemző feladatai: • Az utódok világrahozatala és felnevelése • a tagok érzelmi egyensúlyának biztosítása • a család gazdasági egységként való működtetése • az idősek gondozása, • a tagok lelki és fizikai szükségleteinek kielégítése

  13. Nem szabad elfelejtenünk: • A családi életet meg kell élni, • a megélteket fel kell (tudni) dolgozni, • a gondolatokat szóba kell önteni. (emlékek, tervek) • A családi életet pedig folyamatosan szervezni kell - ez a szabadidőben történik! (szabadidős tevékenységek)

  14. A barátságról • BARÁTSÁG < ÖNIMÁDAT • (a valódi barátság viszont mentes mindennemű önzéstől)

  15. A barátságról • Arisztotelész: • „A barát egy lélek két testben.” • Cicero: • „Nem is tudom, adtak-e a halhatatlan Istenek ennél valami kiválóbbat a bölcsesség kivételével.”

  16. A barátságról • A lélektan modern szakirodalmában kevesebb szó van a barátságról, mint a depresszióról » pedig: sok embernek azért van hangulati zavara, mert nincs barátja! • Szociális izolálódás = elmagányosodás → szabadidejében sem tud mit kezdeni önmagával, nem mozdul ki otthonról.

  17. Osváth Ernő - a NYUGAT legendás főszerkesztője • „ Minden tartós viszony azon az elhatározáson alapul, hogy egymás jó tulajdonságáért hajlandók leszünk elnézni egymás rossz tulajdonságait.” • A szabadidős tevékenységek „viszonymódosító” „viszonymódosulást elősegítő” tevékenységek → hatásuk személyiségfejlődést eredményez

  18. A mai barátságokra jellemző: • Az emberek a legkülönfélébb kapcsolatokban (szabadidejükben, munkájuk során) személyiségük csak egy-egy részével vesznek részt. • Ezért napjaink barátságaira gyakran jellemző: barátság = üzlettel (adok valamit, kérek érte, ami nekem jó)

  19. Az öntudat, az önbizalom és az énkép fontosságáról • A barátkozás alapja: az önismeret (ki vagyok én? + 1000 másik kérdés) • A válaszokat nem a tényleges adottságok és képességek határozzák meg, hanem az: milyen az egyén énképe, önbizalma (ez hozza a várt sikert is) • Az énkép, az önbizalom döntően attól függ: ki, mikor és hogyan kapott megerősítést. • A megerősítések színterei és tevékenységei sokfélék - pl. A kortársak és a szabadidős tevékenységek

  20. Korunk jellemzője • A negatív értékelés, minősítés! (gyakran minden nevelési szintérre jellemzően) • Pl: rossz, lusta, ügyetlen, lassú, válogatós, sovány, kövér, gyenge, trehány, megfázol, belázasodsz, megbetegszel, rossz jegyet kapsz, elkésel - alkoholista leszel, büdös leszel, nem fogsz férjhez menni, nem szeret majd senki, sírba viszel, tönkre teszel, szégyent hozol ránk stb............

  21. Mi a hiba? • Az, hogy a felnőttek nem az aktuális cselekedetet minősítik, hanem a gyermek személyét!

  22. MI A HELYES? • Az aktuális cselekedetet értékelni, minősíteni! (ha kell) • Pl.: ebben még nem vagy elég ügyes, de ha......... • Jó lenne, ha olyan hamar lefeküdnél, mint amilyen gyorsan tudsz már..... • → észre kell venni a jót, ez serkent! • Tehát a nevelési folyamat legfontosabb tényezői: a nevelő személyisége és kapcsolati kultúrája.

  23. Egyéni viszonyok között zajlik: önmagunkat, ÉN-t építünk, egyéniséggé alakulunk egyedül is töltünk időt szükségünk van a társ nélküli időre is Társas viszonyok között zajlik: másoktól tanulunk hatunk egymásra befolyásoljuk egymást személyiségfejlődé-sünk visszacsatolásai társakhoz kötődnek Közösségekben élünk, azonban életünk

  24. Közösségekben élünk • Sokféle élőlény él társas viszonyok között, nem csak az ember! • A személyiség formálódása döntően attól függ, milyen kultúrát sajátít el az egyén, mit épít be az emberiség kulturális örökségéből önmagába!

  25. Együtt egymásért! • Az alapvető személyiség meghatározók közül az intelligencia és a jellem alakulása nagy mértékben függ a szociális tanulástól. A szociális tanulás gyermekkorban a legerősebb a játék során, később (még felnőtt korban is) a szabadidős tevékenységek közben is szociális tanulás folyik.

  26. MI A HELYES? • Ahhoz, hogy a közösséget ne csak elszenvedjük, hanem élvezzük is, elsősorban magunkat (az ÉN-t), a gyermeke kell formálni - akár szervezett keretek között is! (család, iskola, egyéb intézmények, társas helyek)

  27. A személyiségfejlődést elősegítő tevékenységek a családban • A hobbik hasznosságáról • Az ízek élvezetéről • A természet adta örömökről • A vizuális élmények jelentőségéről • A zene varázsáról

More Related