Az érzelem klasszikus elméletei Érzelmi definíciók

1. Az érzelem klasszikus elméleteiÉrzelmi definíciók Általános pszichológia III. Tisljár Roland tisljar@gmail.com

2. Érzelem meghatározások(Oatley, Jenkins, 1996) • Az érzelmet általában az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal (céllal) kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt; • az érzelmet pozitívnak érzi, ha az esemény segíti; • és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását • Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentális állapotként éljük át, amelyet néha testi változások, kifejezések és cselekvések kísérnek

3. Az érzelmek klasszikus elméletei • Arisztotelész - Az érzelmek kapcsolatban állnak a cselekvéssel, és a vélekedéseinkből származnak • Descartes - Valamennyi érzelem hat alapérzelemből áll össze • Darwin – az érzelmi kifejezések tanulmányozásának fontossága • James – az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének következményei • Freud – az érzelmek gyakran a tudat hatókörén kívül fejtik ki hatásukat

4. Arisztotelész • Az érzelmek kognitív alapúak • Az érzelmeket részekre lehet osztani • A kellemes-kellemetlen dimenzióban lehet őket meghatározni • Az érzelmekkel cselekvésvágy jár együtt • Az érzelmek befolyásolják ítéleteinket • A kiértékelés jelntősége

5. Poétika, Retorika • katharszisz • Az érzelmek kognitív kiértékelése, valamint tisztább megértése

6. Descartes • Az érzelmek neurofiziológiai alapú tárgyalása • Hat alapérzelem: • csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat • Az alapérzelmek kombinációi adják a további érzelmeket • A gondolkodó részben jelennek meg, de kapcsolatban állnak a testünkkel is • Az érzelmek megtörténnek velünk, de intenzitásukat és irányukat tudjuk befolyásolni • Alapvetően funkcionálisak, de néha lehetnek diszfunkcionálisak is

7. Charles Darwin • Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése (1872/1963) • Az érzelemkifejezések, mint az emberi faj evolúciójának lehetséges bizonyítékai • Az emberi viselkedés és más állatok viselkedésének folytonossága • Az elme fizikai alapjai

8. Darwin vizsgálatai • Érzelemkifejezések • Állatok • Emberek (felnőttek és gyerekek) • Normális és rendellenes • Kultúrközi vizsgálatok • Kérdőívezés • Festmények tanulmányozása, fényképezés • Az emberi arcokat nem a fiziognómia, hanem az érzelemkifejezések szempontjából mutatta meg

9. A Darwin (1872) által tárgyalt érzelemkifejezések, a felhasznált mozgásszervek és a kifejezett érzelem

11. Darwin megállapításai • Az érzelemkifejezések olyan cselekvésmintázatok, amelyek a legcsekélyebb előnnyel sem járnak • Olyan szokásokból származnak, amelyek evolúciós múltunk során hasznosak voltak • Reflexszerű mechanizmusokon alapulnak • Evolúciós „kövületek”, hasonlóképp, mint testünk csökevényes szervei • Érzelmeink primitív minőséggel rendelkeznek

12. William James • James-Lange elmélet • A közönséges érzelmek megmozgatnak • Pl.: remegés, izzadás • A testi tünetek hozzájárulnak az érzelmek észlelt intenzitásához • Az érzelmek a környezet ingereire adott testi változások észlelésének a következményei

13. Cannon kritikája a James-Lange elmélettel szemben (1927) • A zsigerek elkülönítése az idegrendszertől nem befolyásolja az érzelmi viselkedést • Azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek • A zsigerek viszonylag érzéketlen struktúrák • A zsigeri változások túl lassúak • Az érzelmekre jellemző viszcerális változások mesterséges előidézése nem vált ki érzelmeket • Az érzelmi kifejezés szubkortikális központok működésének az eredménye

14. Sigmund Freud • Az érzelmek gyakran érthetetlenek, nem funkcionálisak • Az elhárító mechanizmusok következtében sokszor nem lehetséges a tudatos hozzáférés • Az érzelmek ezért gyakran tünetek, vagy egyéb átalakított formában jelennek meg • Zavaró érzelmek • A stresszkeltő érzelmi helyzetekkel való adaptív megküzdés alapvető a pszichés egészség szempontjából

15. Az érzelmek kiértékelés alapú megközelítései • Az érzelmek az események kiértékelésén alapulnak, az értékelésnek nem kell tudatosnak lennie (Arnold) • 1. Összetevő elmélet • A helyzeteket olyan epizódokként észleljük, amelyeket néhány összetevő alapján értékelünk. • Pl.: A boldogság olyan érzelem, amelyet kellemesség, alacsony erőfeszítés bizonyosság és magas fokú figyelem jellemez (Elsworth és Smith, 1988) • 2. Célrelevancia-elméletek • A cél szempontjából végzett kiértékelés a lényeges • Pl.: Oatley, Johnson-Laird, 1987; Lazarus, 1991

16. Összetevő elméletek • Értékelő vonásokból állnak össze az érzelmek • Elsworth, Smith, 1988 vonásai: • kellemesség • várható erőfeszítés • figyelmi tevékenység • bizonyosság • emberi hatóerő • a helyzet irányítása • észlelt akadály • fontosság • bejósolhatóság

17. Célrelevancia elméletek • Az okokraösszpontosítanak (pl: Lazarus, 1991) • Cél-relevancia • Az érzelem csak akkor jelenik meg, ha az esemény valamely célunk vagy ügyünk szempontjából releváns • Célkongruencia vagy inkongruencia • A cél irányába való mozgás pozitív érzelmeket vált ki, a céltól való eltávolodás negatívakat • Az énbevonódás típusa az eseményben; annak értéke a személy számára; • Pl.: ha az esemény az önbecsülést érinti, akkor a büszkeség és a harag érzelmei aktiválódhatnak

18. Frijda cselekvéskészség elmélete • Frijda (Frijda 1986; Mesquita és Frijda, 1992)széles körben elfogadott elképzelése szerint az érzelem a következő lépésekből áll: • kiértékelés → • kontextusértékelés → • cselekvési készség → • pszichológiai változás → • kifejezés → • cselekvés

19. A cselekvéskészségre vonatkozó önbeszámolók jól bejósolják az érzelmi címkéket (Frida)

20. Az érzelmek definíciói 1.(Kleininga, Kleininga, 1988) • 1. Affektív definíciók • Szubjektív vonatkozások - izgatottság/lehangoltság, kellemesség/kellemetlenség • 2. Kognitív definíciók • Értékelési/címkézési folyamatok • 3. Külső emocionális ingerek • Inger → fiziológiai folyamatok → reakció • 4.Fiziológiai definíciók • Idegrendszeri meghatározások • 5.Emocionális/expresszív viselkedés • Megfigyelhető változások (arckifejezés, pirulás, hangképzés)

21. Az érzelmek definíciói 2.(Kleininga, Kleininga, 1988) • 6. Dezorganizáló meghatározások • Az érzelmek viselkedést zavaró hatását emelik ki • 7. Sokszempontos definíciók • Szubjektív élmény, fiziológiai komponens, kifejező viselkedés • 8. Korlátozó definíciók • Elhatárolódás más pszichológiai folyamatoktól (motiváció, kogníció) • 9. Motivációs definíciók • Az emóciók energizálják a motivációs rendszert