FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS

1. FENNTARTHATÓ (AGRÁR)FEJLŐDÉS

2. Fenntartható fejlődés Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságának (WCED) „Közös jövőnk” című jelentése, az ún. Brundtland-jelentés (1987), felkarolta és a figyelem központjába állította a fenntartható fejlődés fogalmát. A fenntartható fejlődés „… a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (WCED, 1988, 68. o.)

3. Fenntartható agrárfejlődés Olyan gazdasági növekedés, amely harmonizál a természeti erőforrások regenerálódásával és a természeti környezet asszimilációs képességével. Főbb tényezői: • gazdasági növekedés; • környezet teherviselő képessége; • természeti erőforrások regenerálódása.

4. Fenntartható agárfejlődés A fenntarthatóság főbb tényezői: • a talaj; • a környezetminőség; • a gazdaságosság, a produktivitás fenntartása, javítása; • az életminőség javítása; • elfogadható jövedelem biztosítása; • generációk közti egyenlőség; • a társadalmi és környezeti kockázatok csökkentése.

5. A fenntartható gazdálkodás ajánlott célrendszere Európában • élelemtermelés; • olyan tevékenységek, amely fenntartják az ökológiai egyensúlyt; • hozzájárulás a vidéki: - életminőséghez, - kulturális értékekhez, - sokféleséghez.

6. KÖRNYEZET TÁRSADALOM GAZDASÁG Az EU fenntartható fejlődési stratégiája I. A HÁROM PILLÉR

7. Az EU fenntartható fejlődési stratégiája II. A dokumentum hat problémacsoportot jelöl meg: • a globális éghajlatváltozás; • a közegészséget veszélyeztető betegségek, a vegyi anyagok és az élelmiszer-biztonság problémája; • a szegénység; • a népesség elöregedése; • a természeti erőforrásokkal való nem megfelelő gazdálkodás, a talajpusztulás, a hulladékok mennyiségének növekedése; • a közúti forgalom növekedése és hatásai, illetve regionális egyenlőtlenségek.

8. A fenntartható gazdálkodás alapelvei Európában • természeti erőforrások megőrzése, • élelmiszertermelés az EU és a világ igényeinek kielégítésére, • életképes vidéki közösségek fenntartása, • emberek és az állatok egészségének javítása, • környezetvédelem, • területhasználat sokfélesége, • kevésbé károsító területgazdálkodás, • helyi megoldások a területgazdálkodásban, • hatékony intézmények a területgazdálkodás multifunkciójának megvalósítására.

9. Fenntartható gazdálkodási rendszer jellemzői A fenntartható fejlődés gazdálkodási rendszere keretében a gazdasági eredmények úgy növelhetők, hogy kímélik a természeti erőforrásokat és nem/vagy helyrehozható mértékben szennyezik a környezetet! Fontosabb jellemzői: Víztakarékos. Energiatakarékos. Vegyszertakarékos. Ráfordítás-takarékos. Minőségi termékkibocsátó. Környezettel harmonizáló. Szakértelem-igényes. Tudás-igényes.

10. MIÉRT NEM JÓK A GAZDASÁGI MUTATÓINK? A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ELSZÁMOLÁSÁRA SZOLGÁLÓ MAKROMUTATÓK (GDP,GNP) HÁROM SZEMPONTBÓL IS KIFOGÁSOLHATÓAK: - A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOK NEM TÜKRÖZIK A KÖRNYEZETI MINŐSÉGBEN ÉS A TERMÉSZETI ERŐFORRÁS KÉSZLETEKBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKAT, - A GDP-T ALKOTÓ JÖVEDELMEK KÖZÖTT NEM SZEREPELNEK AZOK A SZOLGÁLTATÁSOK, AMELYEKET A TERMÉSZET NYÚJT, - GDP-T NÖVELŐ TÉTELKÉNT JELENIK MEG SZÁMOS KÖRNYEZETVÉDELMI KIADÁS.

11. A fenntarthatóság mérése A mutatók képzésének kritériumai: • kifejezzék az összetett természeti, környezeti, társadalmi, gazdasági folyamatok lényegét; • tükrözzék a kiindulási állapotot és változásokat; • elégítsék ki az összehasonlíthatóság igényeit; • ne legyen túl sok vagy túl kevés; • az emberek megértség, mert a közérthetőség mozgósító erő; • legyenek valósághűek.

12. MÉRŐ-, MUTATÓSZÁMOK • NEW = NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT • ISEW = FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX • GPI = VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA • ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM • BIOLÓGIAI KAPACITÁS • HDI = EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA

13. NEW (Nettó gazdasági jólét) • NEW (NET ECONOMIC WELFARE)= NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT • NORDHAUS ÉS TOBIN 1972 • GNP-BŐL ÉS A GDP-BŐL INDULTAK KI • NEM PUSZTÁN AZ ANYAGI NÖVEKEDÉST TARTJA SZEM ELŐTT

14. NEW A NETTÓ GAZDASÁGI JÓLÉT MUTATÓ: AZ EMBEREK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JELLEMZÉSÉRE OLYAN TÉNYEZŐKET IS TARTALMAZ, MINT A MUNKAKÖRÜLMÉNYEK, A LÉTBIZTONSÁG, A TERMÉSZETI KÖRNYEZET ÁLLAPOTA, A POLITIKAI SZABADSÁG ÉS DEMOKRÁCIA VISZONYAI STB.

15. NEW • POZITÍV KORREKCIÓS TÉTELEK • A TÁRSADALMILAG NEM SZERVEZETT MUNKA (HÁZTARTÁS, CSINÁLD MAGAD TEVÉKENYSÉG, HOBBI) ÉRTÉKE, • REJTETT VAGY MÁSODIK GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG LEGÁLIS RÉSZE (NEM ADÓZNAK UTÁNA) • A MUNKAIDŐ EGY RÉSZÉNEK SZABADIDŐRE VÁLTÁSA.Ű • NEGATÍV KORREKCIÓS TÉTELEK • KÖRNYEZETI KÁROK (LEVEGŐ-, VÍZSZENNYEZÉS, EGÉSZSÉGKÁROSODÁS, BELVÍZ, ÁRVÍZ, FÖLDRENGÉS STB.), • URBANIZÁCIÓS HÁTRÁNYOK, • FEGYVERKEZÉSI KIADÁSOK. SZÁMBAVÉTELÜK BECSLÉS ÚTJÁN TÖRTÉNIK, TENDENCIÁKAT FEJEZNEK KI. MÉRIK A GAZDASÁGI JÓLÉTET, AZ ÉLETMINŐSÉGET, MINT PL. A MUNKAIDŐ ÉS A SZABADIDŐ ARÁNYÁT, A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁT STB.

16. NEW NEW= GDP + SZABADIDŐ + A HÁZIASSZONYOK SZOLGÁLTATÁSAI + A „CSINÁLD MAGAD” TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKEI - KÖRNYEZETSZENNYEZÉS - A MODERN URBANIZÁCIÓ MÁS HÁTRÁNYAI

17. ISEW (FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX) • ISEW (INDEX OF SUSTAINABLE ECONOMIC WELFARE)= FENNTARTHATÓ GAZDASÁGI JÓLÉTI INDEX • HERMAN DALY ÉS JOHN COLB 1989 • A NEW TOVÁBBFEJLESZTÉSE • FIGYELEMBE VESZI A FOGYASZTÁST, AZ ANYAGI JAVAK ELOSZTÁSÁT ÉS A TERMELÉS-FOGYASZTÁS SORÁN KELETKEZETT KÖRNYEZETI KÁROKAT, • A HOSSZÚ TÁVÚ KÖRNYEZETI KÁROSODÁSOK JELENÉRTÉK BEÉPÍTÉSE A MUTATÓBA (PL.GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS, ÓZONRÉTEG) • A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁST VESZI ALAPUL • NAGYOBB RÉSZT BECSLÉSEKRE, MINT PONTOSAN MÉRHETŐ ADATOKRA TÁMASZKODIK, HISZEN A HOZZÁADOTT VAGY LEVONT TÉTELEK NEHEZEN MÉRHETŐEK VAGY SZÁMSZERŰSÍTHETŐEK EZÉRT NEM IS RÉSZEI A NEMZETI ELSZÁMOLÁSOKNAK.

18. GPI • GPI (GENUINE PROGRESS INDICATOR)= VALÓDI FEJLŐDÉS MUTATÓJA • AZ ISEW EGYIK ALTERNATÍV VÁLTOZATA • 1995 USA • EGYSÉGES, ÁTFOGÓ SZERKEZETBEN TARTALMAZZA MIND A PIACI, MIND A NEM-PIACI TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKÉT • A GDP-TŐL ELTÉRŐEN HOSSZÚ TÁVÚ SZEMLÉLETET TÜKRÖZ • SZÁMOL A TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI TŐKE KIMERÜLÉSÉVEL • AZ AKTUÁLIS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK HOSSZÚ TÁVÚ FENNTARTHATÓSÁGÁRÓL IS INFORMÁL

20. ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM • KANADA • 1995 ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUNK- AZ EMBERI HALADÁS MÉRSÉKLÉSE A FÖLDÖN • SZÁMSZERŰSÍTHETŐVÉ VÁLIK, HOGY AZ EMBERISÉG MEKKORA HATÁSSAL VAN A FÖLDRE • ÉLETMÓDUNK MEKKORA HATÁSSAL BÍR A TERMÉSZETRE • MINDEN EMBERI TEVÉKENYSÉGET ÉS FOLYAMATOT A FÖLDTERÜLET EGYENÉRTÉKÉRE SZÁMÍTANAK ÁT

21. AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA • AZ ORSZÁG TERÜLETE • LAKÓINAK SZÁMA • A BEÉPÍTETT FÖLDTERÜLET • AZ IPARI ENERGIAFOGYASZTÁS • A LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ÉLELMISZER • ÉS MINDEZEK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES TERÜLET.

22. ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

23. BIOLÓGIAI KAPACAITÁS-ÖKOLÓGIAI HIÁNY • BIOLÓGIAI KAPACITÁS: AZ ADOTT ORSZÁG EGY FŐRE JUTÓ „ÖKOLÓGIAILAG PRODUKTÍV TERÜLETE”. • A BIOLÓGIAI KAPACITÁS ÉS AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM ÖSSZEVETÉSÉVEL MEGÁLLAPÍTHATÓ, HOGY AZ ADOTT ORSZÁG TERMÉSZETI KÖRNYEZETÉT FELÉLŐ MÓDON GAZDÁLKODIK, VAGY KÖRNYEZETKÍMÉLŐ MÓDON ÉL. • ÖKOLÓGIAI HIÁNY: AMENNYIBEN AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM NAGYOBB, MINT A BIOLÓGIAI KAPACITÁS, ÖKOLÓGIAI HIÁNYRÓL BESZÉLÜNK.

24. HDI • HDI (HUMAN DEVELOPMENT INDEX)= EMBERI FEJLŐDÉS MUTATÓJA • 1990 ENSZ • MEGALKOTÁSÁNAK CÉLJA: HOGY A GDP ÁLTAL NEM MÉRT FONTOS ÉRTÉKEK ALAPJÁN RANGSOROLHATÓVÁ TEGYE AZ EGYES GAZDASÁGOKAT • ÉRTÉKÍTÉLETET TERMET/TESTESÍT MEG, KIFEJEZI AZ ADOTT KÖZÖSSÉG ELKÉPZELÉSEIT AZ EMBERI JÓLÉTRŐL.

25. HDI A MUTATÓ SZERINT A FEJLŐDÉS NEM MÁS, MINT AZ EMBERI KÉPESSÉGEK KITERJESZTÉSÉNEK FOLYAMTA. ENNEK ÉRTELMÉBEN A FEJLŐDÉSNEK MAGÁBAN KELL FOGLALNIA: • AZ EMBEREK FEJLŐDÉSÉT (MEGFELELŐ JÖVEDELEMSZERZÉSI LEHETŐSÉG MINDENKINEK) • AZ EMBEREKÉRT FEJLŐDÉST ( A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE, SZÜKSÉG SZERINT MÁSODLAGOS JÖVEDELEMMEL KELL KIEGÉSZÍTENI AZ ELSŐDLEGES JÖVEDELMET) • ÉS AZ EMBEREK ÁLTALI FEJLŐDÉST ( AMI A POLITIKAI EGYENJOGÚSÍTÁSON KERESZTÜL VALÓSUL MEG).

26. HDI HDI= GDP + SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÉLETTARTAM + AZ ISKOLÁZOTTSÁGI SZINT + AZ ANYAGI JAVAK BŐSÉGE

27. A fenntarthatóság megvalósítása alkalmazkodás + minőség + versenyképesség = fenntarthatóság!

28. A fenntarthatóság megvalósítása • Alkalmazkodás a mezőgazdaságban: I/1. Alkalmazkodás a gazdasági életben a.; Az alkalmazkodás lehet: • spontán; • ösztönös; • ráérzésből, megérzésből táplálkozó; • tudatos (melynek alapja a hozzáértés). A tudatos alkalmazkodás lehet: • követő (adaptív); • megelőző, előretekintő (adjustment).

29. Az alkalmazkodás nem más, mint: • egyrészt a kellő biztonsággal előre nem látható gazdasági eseményekre, változásokra való felkészülés, • másrészt a bekövetkezett gazdasági változásokra való reagálás. A fenntarthatóság megvalósításához való alkalmazkodás: • tudatos felkészülés és cselekvés; • összehangolt cselekvések láncolata; • az expanzív előretörés és visszavonulás művészete.

30. I/2. A mezőgazdasági alkalmazkodás sajátos körülményei: Három lényeges sajátosság csoport érvényesül: • Rugalmasság – stabilitás. • Térbeliség – sokszereplős tevékenység. • Determináció – fejlődési kényszer. I/3. A fenntartható gazdálkodási rendszer: A fenntartható gazdálkodási rendszerek kidolgozása és üzemi alkalmazása a fenntarthatóság megvalósításának kulcsa! Ezek a rendszerek tudásigényesek, ráfordítás – takarékosak, környezetkímélők, és minőségi termékeket kibocsátók.

31. II. Minden, ami minőségi, a fenntarthatóságot szolgálja A jövőben a természeti erőforrások óvása és a környezetterhelés mérséklése, vagyis a fenntartható agrárfejlődés, valamint a kereslet változása korlátozza az egyoldalú mennyiségi törekvéseket! következésképpen csak a minőségben korlátlan agrárfejlődés lehet Magyarországon a haladás iránya!!!

32. Mi a minőség? A minőség a célnak való megfelelés, használatra való alkalmasság! A minőség komplex rendszerének 3 dimenziója: • Környezeti dimenzió. • Termék dimenzió. • Termékpálya dimenzió. Minőségi agrárfordulat csak úgy remélhető, ha a minőség valamennyi meghatározó dimenziója minőségorientáltan fejlődik!

33. III. A verseny és a fenntarthatóság Versenyképes az a termék, ami eladható, illetve az a tevékenység, amit a társadalom igényel szükségletei kielégítése érdekében és azt ellentételezi! Versenyképes az a vállalkozás, amelyik képes fokozni piaci jelenlétét, vagy legalábbis bizonyos ideig képes megőrizni piaci helyzetét. Versenyképes az a vállalkozó, aki időben rendelkezik megfelelő információkkal és folyamatosan korszerűsíti szakértelmét, ismereteit, amit a tudásigényes fenntartható gazdálkodási rendszer eleve megkövetel.

34. Növeli a fenntarthatóság versenyesélyeit mindaz ami • hatékony, • mérhető, • kiszámítható, • ellenőrizhető. Az alkalmazkodás és a verseny komparatív feltételei „komparatív” = latin eredetű szó, jelentése egybevető, összehasonlító. A komparatív vizsgálatok a viszonylagos előnyök, hátrányok feltárását szolgálják.

35. Az alkalmazkodás komparatív feltételei az egyes vállalkozások közötti versenyesélyeket jelentik, eldöntik a piaci versenyben elérhető eredményeket, melyek összességükben Magyarország EU – országok közötti kilátásait is meghatározzák. Ha a hazai mezőgazdaság és az üzemek alkalmazkodásának komparatív feltételeit tekintjük át, akkor a meghatározó tényezők, körülmények között az alábbiak említhetők meg: • Az éghajlati, hidrológiai, felszíni és talajadottságok. • Az üzemi, vállalkozói struktúra. • A földellátottság.

36. Technika, technológia. • A pénzügyi feltételek. • A K+F tevékenység, a kreatív szakemberrel együtt a korszerű verseny mozgatója. 7. A szakemberek folyamatos ismeretbővítése, információ ellátottsága. 8. Az értékesítési pályák feszültségeinek oldása.

37. A fenntartható politika „A fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében a politika segítségével, vezetésével az alábbiak szükségesek: • Széleskörű felvilágosító tevékenységet követően nemzeti egyetértésre kellene jutni a fenntarthatóság ügyében általában és különösen a mező- és erdőgazdaságban. • Törvényekkel, jogszabályokkal, ösztönzéssel és szankcionálással indokolt támogatni a fenntarthatóságot, megelőzve egyúttal a kijátszás, egyoldalú haszonszerzés és a korrupció lehetőségeit. • Fenntarthatósági politika csak akkor kaphat széleskörű társadalmi támogatottságot, ha közérthető, megnyerő, cselekvésre ösztönző. • A globalizációs versenyben csak a kellően hatékony fenntarthatósági politika érvényesülhet, mert különben a versenyfutásban nem sikerül a fenntarthatóság megvalósítása. Előreláthatóan ennek teljesítése a legnehezebb!” (Csete L.-Láng I., 2005)

38. AGRÁRPOLITIKA FŐBB ELEMEI(a fenntartható fejlődés szempontjából) • a birtok és üzemi struktúrapolitika; • a piac- és termeléspolitika; • a jövedelem- és finanszírozás politika; • a fenntartható fejlődési politika; • a tudományos- és fejlesztési politika; • a humán értékek növelésére irányuló politika; • a vidék és térségfejlesztési politika;

39. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!