Download
1 / 35
350 likes | 426 Views
Az élelmiszeripari innováció jellegzetességei az SMEs-NET projekt részeredményei alapján. dr. Sebők András ÉFOSZ / C&C. A SPES konzorcium és az SMEs-NET projekt (1). A SPES konzorcium 12 európai ország élelmiszer-feldolgozó szövetségeinek konzorciuma Olaszország Magyarország Belgium
E N D
Az élelmiszeripari innováció jellegzetességei az SMEs-NET projekt részeredményei alapján dr. Sebők András ÉFOSZ / C&C
A SPES konzorcium és az SMEs-NET projekt (1) • A SPES konzorcium 12 európai ország élelmiszer-feldolgozó szövetségeinek konzorciuma Olaszország Magyarország Belgium Spanyolország Csehország Dánia Franciaország Görögország Németország Portugália Törökország Ausztria • Alapítva: 2003 • Az innováció elősegítése az élelmiszeripari szövetségek segítségével – kiemelten KKV-k • SPES: Spreading European Safety „Az élelmiszer-biztonság elterjesztése Európában”
A SPES konzorcium és az SMEs-NET projekt (2) • Közös projektek (EU 6. Keretprogram • Integrált projekt – Kíméletes feldolgozás • elutasítva, de tartalmilag megfelelt, magas pontszám • SMEs-NET – SSA „Az élelmiszeripari innováció helyzetének , mozgatórugóinak, akadályainak felmérése 2004-2005 • TRUEFOOD integrált projekt – „A hagyományos élelmiszerek fejlesztése innovatív módszerekkel 2006-2009 • A CIAA kutatási szakértői csoportja létrehozásának kezdeményezése 2004 • Az Európai Élelmiszer-technológiai Platform létrehozásának egyik kezdeményezője 2005
Az SMEs-NET projekt • A 6. Közösségi kutatási keretprogram támogatásával • 2004 május – 2006 június • Célja: a résztvevő országokban • az innováció erőforrásainak • mozgató rugóinak • akadályainak • fő területeinek • távlati irányainak felmérése, különös tekintettel a KKV-kra • javaslatok kidolgozása a helyzet, a hatékonyság javítására
Az SMEs-NET projekt megvalósításának módszerei • Vitairat • A kulcs területek. Fő kérdések meghatározása • Kérdőíves felmérés 12 országban • 42 kérdés, minden országban azonos, lefordítva a nemzeti nyelvre • Regionális klaszterek • A helyzet, a hasonlóságok és eltérések megvitatása • Jövőkép dokumentum • A fő megállapítások összegzése • Ajánlások, javaslatok
A kérdőíves felmérés Fő fejezetek • A vállalatok jellemzői • A vállalatok innovációs kapacitása és képességei • A vállalatok jelenlegi innovációs tevékenysége • Önértékelés és a vállalatok elképzelései és elvárásai a jövőbeli innovációra • Az előnyben részesített innovációs politikák
A kérdőíves felmérés eredményei • Kb. 1400 válasz • Számos európai jellegzetesség mutatható ki, • regionális nemzeti sajátosságok • tanulságos a magyar helyzet összehasonlítása az európai átlaggal és más országokkal
A válaszadók mérete az alkalmazottak száma alapjánMagyarország
Megállapítások (1) Az innovációs képesség szempontjából • A vállalat mérete önmagában csak kis mértékben meghatározó • Inkább az erőforrások összességének van jelentősége: • méret • a K+F tevékenységgel foglalkozó részleg kiépítettsége és ellátottsága • az ezen a területen foglalkoztatott emberi erőforrások szintje és minősége. • A közepes méretű vállalatok között sok erősen innovatív található • Van jó néhány erősen innovatív KKV is.
Mi a szerepe az informális információ gyűjtésénél a nem K+F alkalmazottaknak
Az elmúlt 3 évben milyen jellegű innovációt vezetett beÁtlag
Az elmúlt 3 évben milyen jellegű innovációt vezetett beMagyarország
Osztrák tapasztalatok(339 projekt alapján 1998 – 2004) Forrás: GBI, KMU Forschung Austria, 2005 + LVA
Forgalom növekedésés megvédett forgalom az innováció mértéke szerint Mio Euro Forgalom növekedés Megvédett forgalom Forrás: GBI, KMU Forschung Austria, 2005 + LVA
Melyik szakterület segítette legjobban az Önök innovációját az elmúlt 3 évben? 14,0% 12,0% 10,0% 8,0% 12,1% 6,0% 10,4% 10,3% 4,0% 7,1% 7,1% 7,0% 6,2% 7,4% 4,7% 4,5% 4,2% 4,0% 3,9% 2,0% 3,5% 2,8% 2,8% 0,9% 0,0% 0,9% Elektronika Egyéb Kockázatbecslés Só csökkenés Genomika Cukorhelyettesítés Információ technológia Kíméletes feldolgozás A kényelmi élelmiszerek A higiéniai módszerek javítása Zsírok összetétel módosítása Alternatív csomagolási módszerek Természetes alapanyagok használata Alacsony input-u termelési módszerek Új, magas hozzáadott értékű, biotechnológiával előállított alapanyagok Új szennyezőanyag kimutatási módszerek Érzékszervi és fogyasztói vizsgálati módszerek A nyersanyagok mikrobiológiai biztonsága Source: SMEs-NET firms innovation needs European survey
Melyek a leghatékonyabb technológia transzfer módszerek 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Közös kutatás Partnerkeresés Hálózati kapcsolatok Tanfolyamok Internet homepage-ek Legjobb gyakorlat útmutatók Szemináriumok, konferenciák Üzemi bemutatók, próbák Tudományos szakirodalom Személyes technológia transzfer Brossúrák a technológiák rövid leírásával Alacsony költségű technológia transzfer módszer Hatékony Nagyon hatékony
Az innováció legkedveltebb forrásaiÁtlag 50% 39% 40% 36% 35% 33% 32% 32% 31% 28% 30% 25% 22% 20% 15% 10% 6% 0% Internet Vevők Tanácsadók Egyetemek Beszállítók szervezetek Versenytársak Kutató intézetek Saját K+F -10% Berendezés gyártók Kiválósági centrumok Technológia transzfer -10% Szakmai szövetségek Műszaki szakirodalom Tudományos szakirodalom -20% -22% -30% SMEs-NET innovációs kérdőív Forrás:
Az innováció akadályaiÁtlag 18,0% 16,0% 14,0% 12,0% 10,0% 16,0% 8,0% 6,0% 9,7% 8,8% 8,6% 4,0% 6,0% 6,0% 5,3% 5,2% 5,2% 5,1% 4,6% 4,5% 2,0% 3,1% 2,6% 2,6% 0,5% 0,7% 1,9% 1,9% 1,7% 0,0% Egyéb rendeletek Túl szigorú hiánya hiánya Elaprózott Ötletek hiánya Nagy költség Szervezeti források hiánya nehézségek A belső pénzügyi Kommunikációs hiánya Az állami pályázatok A speciális Túl szigorú korlátok K+F források A tudás átadás Kevés szabadalom Képzett személyzet szakismeret hiánya szabadalmi védelem A nagy bürokrácia A lehetőségek hiánya Konzultáció hiánya A beszállítókkal való A tulajdonos szemlélete hiánya A vezetői odafigyelés Kulturális nehézségek SMEs-NET innovációs kérdőív Forrás:
