300 likes | 782 Views
Az egész életen át tartó tanulás koncepciója. Összeállította: Marton Eszter. Korábban: esti, levelező képzések, tanfolyamok, átképzések, továbbképzések rendszere Állam felelőssége Központilag finanszírozott Intézményesített Hagyományos tanár-diák kapcsolat Oktatáson van a hangsúly
E N D
Az egész életen át tartó tanulás koncepciója Összeállította: Marton Eszter
Korábban: esti, levelező képzések, tanfolyamok, átképzések, továbbképzések rendszere • Állam felelőssége • Központilag finanszírozott • Intézményesített • Hagyományos tanár-diák kapcsolat • Oktatáson van a hangsúly Ma: megnő az egyén felelőssége saját tanulásában! • Tanuláson van a hangsúly • Tanulni minden színtéren, minden körülmények között • Önálló tanulás, önképzés, önnevelés Értelmezése
a munkavégzéshez, a munkaerő-piaci pozíciók megőrzéséhez kapcsolódó ismeretszerzést helyezi előtérbe • az embert mint munkaerőt tekinti, aki az LLL révén képes megőrizni foglalkoztathatóságát élete végéig Szűkebb értelmezés
Az élethosszig tartó tanulásnak nemcsak közösségi céljai vannak • az ember személyes boldogulása mint fő cél jelenik meg Az oktatás 4 alappillére: • megtanulni megismerni, • megtanulni dolgozni, • megtanulni együttműködni másokkal, • megtanulni élni. „a gyermekkortól kezdve egész életen át segítsen mindenkit abban, hogy dinamikus ismereteket szerezhessen a világról, a többi emberről és saját magáról” Oktatás – Rejtett kincs. A Jacques Delors vezette Nemzetközi Bizottság jelentése. Osiris Kiadó – Magyar UNESCO Bizottság, Bp., 1997. A tágabb értelmezés:
Az oktatás, képzés esélyteremtő szerepének erősítése. • Az oktatás, képzés és a gazdaság kapcsolatainak erősítése. • Új kormányzási módszerek, közpolitikai eljárások alkalmazása. • Az oktatás, képzés hatékonyságának javítása, össztársadalmi ráfordításainak növelése. • Az oktatás, képzés minőségének javítása. Strukturális Alap öt prioritása(2007-2013)
Alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése a közoktatásban. • Széles és gazdag kínálat a szakképzésben, felsőoktatásban és a felnőttkori tanulásban. • Folyamatosan bővülő tanulási lehetőségek (IKT, munkahelyi tanulás, informális tanulás). • Pályaorientáció, tanácsadás és pályakövetés. • Az informális és nem formális tanulás elismerése. • Hátrányos helyzetű és munkaerő-piaci szempontból veszélyeztetett csoportok támogatása (lemorzsolódás megelőzése, esély az LLL-be való bekapcsolódásra). • Újfajta tanítási/tanulási kultúra meghonosítása (új pedagógusszerepek, minőségkultúra) A fejlesztés kulcsterületei
Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát • a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, • aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához Kulcskompetenciák (NAT)
A munkaerőpiac állandóan változó követelményeinek, új feladatoknak képes legyen az egyén megfelelni. • Problémamegoldó képesség és kreativitás • Tanulási és gondolkodási képesség • Indoklási és értékelési képesség • Kooperációs és kommunikációs képesség • Felelősségvállalás képessége • Önállóság és teljesítőképesség Kulcsképességek
Kiegészítik az alapkészségeket és felkészülésül szolgálnak az egyén számára: Új ismereteket elsajátítása és a saját tudás igazítsa az új igényekhez Saját tudás és készség igazítása a „tanuló szervezetek” igényeihez Alkalmazkodása változó karrierlehetőségekhez, az LLL segítségével legyen képes javítani a saját mobilitásán Kulcskompetencia, alapkompetencia (felnőttképzés)
Harangi László (2003): Európai jelentés az egész életen át tartó tanulás minőségéről. In: Felnőttképzés, 1. évf. 1. sz., pp. 30-32. Kőpatakiné M. M. – Mayer J. – Singer P. (2006): Élethosszig tanulni, de hogyan? Sajátos nevelési igényű tanulók a középfokú iskolákban. In: ÚPSz, 2006. október, pp. 87-113. (http://www.ofi.hu/tudastar/kopatakine-meszaros-090617 letöltés dátuma: 2012-08-26) Kraiciné Sz. M. (2004): Egész életen át tartó tanulás, felnőttoktatás – kihívások az ezredfordulón. (http://www.tofk.elte.hu/tarstud/filmuvtort_2004/szokoly.htm letöltés dátuma: 2012-08-26) Kraiciné Sz. M. (2004): Felnőttképzési módszertár. Budapest, ÚMK p. 16. Németh Balázs (2008): A lifelong learning paradigma értelmezése. In: Felnőttképzés, 6. évf. 1. sz., pp. 1-7. Óhidy A. (2006a): Az élethosszig tartó tanulás és az iskola. In: Új Pedagógiai Szemle, 2006. szeptember, pp. 109-120. (http://www.ofi.hu/tudastar/elethosszig-tarto-090617-1 letöltés dátuma: 2012-08-26) Óhidy A. (2006b): Az élethosszig tartó tanulás és a felnőttképzés. In: Új Pedagógiai Szemle, 2006. október, pp. 114-125. (http://www.ofi.hu/tudastar/elethosszig-tarto-090617-2 letöltés dátuma: 2012-08-26) Veres Pál (2004): Az egész életen át tartó tanulás magyarországi megvalósítása a magyar felsőoktatásban. In: Felnőttképzés, 2. évf. 1. sz., pp. 26-29. Irodalomjegyzék