1 / 11

A többszintű kormányzás – többpólusú kormányzás értelmezése

A többszintű kormányzás – többpólusú kormányzás értelmezése. Az Európai Unió irányításának sajátosságai. EU működése?. Viták kereszttüzében:

kyros
Download Presentation

A többszintű kormányzás – többpólusú kormányzás értelmezése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A többszintű kormányzás – többpólusú kormányzás értelmezése Az Európai Unió irányításának sajátosságai

  2. EU működése? • Viták kereszttüzében: • - Cél-orientáltak - még ma is megtaláljuk a föderatív és kormányközi álláspont képviselőit – elég csak Joschka Fischer humboldti beszéde nyomán kialakult vitára gondolnunk. • - Intézmény-orientáltak – institucionalisták, akik szerint az integráció intézményesített kooperáció, amely alapja a kölcsönös függőség. (Kaiser, 2003. 18-25) • - Funkció-orientáltak – neofunkcionalizmus és a rezsim-elmélet hirdetői. • - Kormányzás-orientáltak – amely szerint az EU-ban már megvalósult vagy a megvalósulás küszöbén van a kormányzat nélküli kormányzás a különböző szintek sajátos együttműködése miatt (multilevel governance MLG).

  3. Kormányzás • Értelmezése: kormányzat és kormányzás kategóriái különbsége - a végrehajtó hatalom megtestesítője + hatalmi központ ↔módszer, tevékenység, ahogyan az alternatívák közötti választás, a cselekvés történik:„nyitott koordináció módszere”Jean Monnet:’73: előretervező kormányzás: Tanács+Bizottság!

  4. Governance • Értelmezés: állami – nem-állami szereplők kollektív cselekvése; • „Public-private partnerség” – intézményes döntésben részvétel, hatáskör átengedés - csak output-legitimáció erősítése! • Input-legitimáció hiányos: bevont szereplők: közvetett felhatalmazás • Neoliberális paradigma: állam visszaszorulposztfordista gazdaságmodell

  5. 2001 bizottsági fehér könyv Többszektorúság – többszintűség vizsgálata hatáskör-átadás: 1, racionális okok – költséghaszon-számítás! 2, parl-i többség az eu-i belpolitikát saját érdekei alapján; 3, hat. decentralizálása: kormány helyi támogatottsága  ; 4, nem képes akadályozni jogosítványai csökkenését; Bizottság: közvetlen kapcsolattartás a szereplőkkel, bár „korlátozott hatalom-átruházás”. - Szakpolitikák: kizárólagos, megosztott (versengő), kiegészítő és tagállami. Gond: nincsenek szétválasztva a jogalkotói és végrehajtókompetenciák.

  6. 2008-as válság hatása • 2010. ápr. Herman Van Rompuy:„az összes kormányzati szintnek együtt kell működnie közös stratégiánk megvalósítása érdekében..” • 2010. dec. Spinelli csoport: Európa csak akkor lesz erős, ha újra egyesítik érdekeiket és közösen gyakorolják szuverenitásukat – „szemeszter” – európai szintű gazdasági kormányzás!

  7. Régiók Bizottsága • 2009: többszintű kormányzásról szóló fehér könyv: „az Unió, a tagállamok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok partnerségen alapuló összehangolt cselekvéseként fogja fel, amelynek célja az Európai Unió politikáinak kidolgozása és végrehajtása. • Ez a különböző érintett hatalmi szintek megosztott felelősségét vonja maga után, valamint a demokratikus legitimitás valamennyi forrására és a különböző bevont szereplők reprezentativitására támaszkodik”

  8. Célok elérése • Szubszidiaritás + MLG – feladatok: RB • - egyeztetés a többszintű kormányzás chartájának kidolgozásáért; • - kezdeményezi a szorosabb együttműködést az EP-tel és az Európai Bizottsággal; • - kéri a nemzeti kormányokat, hogy a szubnacionális szintek ugyanakkor megkaphassák a közösségi előterjesztéseket, mint a nemzeti parlamentek; • - magas szinten épít ki kapcsolatot a helyi és regionális hálózatokkal mind Európában, mind Európán kívüliszervezetekkel; • - Erasmus típusú kapcsolatépítési lehetőséget szorgalmaz a szubnacionális képviselők részére; • - a helyi média figyelmét az EU napi gyakorlatának megvalósítására irányítja; • - megvizsgálja a nyitott koordinációs módszer jobb alkalmazásának lehetőségeit.

  9. Valóság 1. • Régiók helyzete? EP: vita a kohéziós és strukturális alapok megőrzéséről: 2010-2011 • Új tagállamok: centralizáció! • Válság nyomán: nemzeti érdekek dominánssá válnak – kormányok szerepe • Európában ma sok vezetőnk van, de nincs vezetésünk. (Harms: EP ’11.06.22) (Paul Krugman: The New York Times 2011.12.12.)

  10. Valóság 2. • Többpólusú folyamatok: lobbizás 3435 szervezet regisztrált 2011-ig: döntéselőkészítés befolyásolása! • Hálózatos Európa • Többintézményes, többpilléres, sokszereplős rendszer (Tabajdi, 2008. 6. o.), amely magában rejti a formális és informális befolyásolhatóságot, sőt a manipuláció eszközrendszerét is.

  11. Hogyan tovább? Köszönöm a figyelmet: Tuka Ágnes

More Related