Energetikai gazdaságtan

1. Energetikai gazdaságtan 2. Energetika, (nemzet)gazdaság és társadalom – 2. rész.

2. Gazdasági jellemzők GDP: nominál és reálérték

3. Energetika és gazdaság GDP1995 és energiafelhasználás (Magyarország)

4. Energetika és gazdaság Energiaigényesség változása

5. Energetika és gazdaság Energetikai rugalmasság – Magyarország

6. Energetika és gazdaság Energetikai rugalmasság – Németország

7. Magyarország a számok tükrében Az adatok PJ-ban A hasadóanyag (atom) hazai forrásnak tekintve 1 cm = 200 PJ import (901,7) összes energiaforrás nettó import hazai termelés 434,9 724,2 1159,1 export (177,5) összes felhasználás 100% 1126,8 készletezésre (32,3) átalakítási veszteség 246,6 2009 végső fogyasztás saját igény és veszteség 81,7 71% összes energia- felhasználás: 1040 PJ 798,5 nem energetikai célú energetikai fogyasztás 82,5 716,0 -7,7% lakosság 233,9 bruttó végső energiafogyasztás 716 PJ (64%) 202,9 közlekedés ipar 140,4 (nettó = bruttó – szállítási, elosztási, veszteségek) szolgáltatás és egyéb 138,8 Forrás: Energia Központ Kht.

8. Magyarország a számok tükrében 233,9 PJ 8,6% 202,9 9,9% 3,4% 2,1% 17,8% 140,3 138,8 3,7% 5,3% 10,8% 7,2% 94,4% 25,4% 30,6% 59,0% 37,0% 48,6% 5,3% 1,8% 17.8% 8,2% 3,0% 19,6% 32,7% 19,4% 28,3% Forrás: Energia Központ Kht.

9. Várható változások GDP Primer energia Lakosság 12 120 1018 USD (2009) PPP előre-jelzés előre-jelzés előre-jelzés Mrd fő Mrd toe 100 10 80 8 6 60 40 4 2 20 0 0 Forrás: BP StatisticalReview: BPEnergy Outlook, 2011. január, p. 8.

10. Várható változások %/a (évi átlagos növekedési ütem) Forrás: BP StatisticalReview: BPEnergy Outlook, 2011. január, p. 14.

11. Energiafüggőség – EU27 2009-ben Magyarország EU-27: 54% Málta: 100% (egyedüli teljes) Dánia: -20% (egyedüli exportőr) Forrás: EU-Commission: Key Figures . 2011. június (Eurostat May 2011)

12. Várható változások Nemzeti primerenergia-megtakarítási tervek EU-27: 206,9 Mtoe 2020-ig a bázishoz képest Forrás:EU-Commission: Key Figures . 2011. június (Eurostat May 2011)

13. Célkitűzések • Energiapolitikai és -stratégiai célkitűzések: • függőség csökkentése, • hatékonyság növelése, • ÜHG kibocsátás csökkentés, • ellátásbiztonság szinten tartása • Eszközök • megújulók nagyobb mértékű és hatékonyabb használata, • hazai energiahordozók jobb használata, • pontosabb kép a jövőről Energiatervezés

14. Energiatervezés Okok: • energiahordozó-szerkezet strukturális változásai; • technológiai fejlődés; • gazdasági átalakulások; • társadalmi elvárások; • környezetvédelmi célkitűzések.

15. Energiatervezés Szempontok: • energiahordozókhoz való hozzáférhetőség; • a biztonságos energiaellátás: készletezési lehetőségek; • gazdasági hatások; • technikai-technológiai lehetőségek; • társadalmi elvárások; • igény oldali befolyásolás lehetőségi; • környezeti hatások; • „legkisebb társadalmi költség” elvének érvényesítése.

16. Energiatervezés Legfontosabb befolyásoló tényezők: • gazdasági növekedés; • társadalmi lehetőségek; • energiatakarékosság és -hatékonyság; • az energetika tőkeigényessége; • energiahordozók árstabilitása; • környezeti hatások; • regionális fejlődés.

17. Energiatervezés Alapelvek (Római Klub) (globális hosszú távú tervezés) • igények kielégítésének korlátai; • növekedés korlátai; • hiányos információk; • visszajelzések; • a trendek folytatása nem a jövő; • a jövő nem előre determinált; • folyamatok tehetetlensége; • komplex szemléletmód; • növekvő kölcsönös függőség (globalizáció); • egyedi és közösségi érdekek ütközése; • verseny helyett együttműködés.

18. Előrejelzési módszerek • A múltbéli folyamatok kivetítése a jövőre (forecasting): • időben előrehaladó, • bázis a jelenben, a cél kialakul • ökonometriai modell, regresszió alapú. • A jövőbeli cél kitűzése (backcasting) és visszavezetése a jelenig: • időben visszafelé haladó, • bázis=cél a jövőben, • egyes időszakokban végzendő feladatok.

19. Előrejelzési módszerek • trend extrapoláció (GDP, energiafelhasználás) • előny: egyszerű • hátrány: függetlenül kezeli a mennyiségeket • bizonytalanság: milyen szakaszt kell extrapolálni és milyen függvénnyel (lineáris vagy hatvány vagy exponenciális) • makrogazdasági forgatókönyv alapján • előny: megbízhatóbb, mint az előző • hátrány: komplexebb (mi legyen a másik változó: hatékonyság vagy a rugalmasság) • bizonytalanság: makrogazdasági előrejelzések

20. Trend extrapolációs módszer Az extrapoláció bázisidőszaka meghatározza a jövőbeli értékeket. A függvény típusának megválasztása kritikus. Esetünkben exponenciális, de „ránézésre” lineáris is lehetne.

21. Trend extrapolációs módszer Bázisidőszak megválasztása: GDP 2005-2010

22. Trend extrapolációs módszer

23. Cobb-Douglas függvény Általános alak: • folytonos, • differenciálható, • monoton növekvő, • konkáv.

24. Cobb-Douglas függvény Energiaigények meghatározása c: skálázási együttható Y: jövedelem (pl. GDP) P: energiaár d: energetikai rugalmasság b: ár rugalmasság