1 / 18

Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és társadalmi következményei

Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és társadalmi következményei. Ausztria – Magyarország gazdasági helyzete 1914 előtt. 1914 előtt: a Monarchia közepesen fejlett ország Jelentős belső egyenlőtlenség jellemezte

karif
Download Presentation

Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és társadalmi következményei

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és társadalmi következményei

  2. Ausztria – Magyarország gazdasági helyzete 1914 előtt • 1914 előtt: a Monarchia közepesen fejlett ország • Jelentős belső egyenlőtlenség jellemezte • Leggazdagabbak: Cseho. és Au.; Mo. közepes, legszegényebbek: Galícia és Bukovina • 19. sz.: gyors iparosodás – fejlődő gazdasági munkamegosztás, állami beavatkozás • Erősödő külkereskedelem és összetartozás • Nemzetiségi kérdés: liberális alapon • Erőteljes német kapcsolatok (függés) kialakulása

  3. A világháború alatti gazdasági változások Európában • Állami beavatkozás a gazdasági rendszerbe • Technikai, gépipari és nehézipari fejlődés • A mezőgazdasági és polgári gazdasági ágazatok visszaszorulása • Óriási infláció, eladósodás (állam + magán) • Szociális nehézségek, nyomor, ellátási problémák, járványok • 10 m. népességveszteség, csökkenő munkaerő • Haszonélvezők: gyors karrierek, hadiszállítók

  4. Ausztria veszteségei 1919-ben A monarchiában: államalkotó, fejlett ipari ország 1914 előtt: a Monarchia területe: 676 443 km2 1919: kényszerbéke St. Germainban, maradt 85 533 km2; a volt terület 80 %-a elvszett. Veszteség: cseh, galíciai, bukovinai, dalmát és isztriai, dél-tiroli területek Maradék népessége: 6,5 millió fő Ebből Bécs: 2,5 millió fő Egyoldalú ipari országgá vált, agrárimportra szorult Eladósodott, instabil rendszer, tőkemenekülés

  5. Magyarország veszteségei

  6. Párizs, Versailles, a Nagy-Trianon kastély

  7. A terem, ahol aláírták a békeszerződést.

  8. Magyarország veszteségei

  9. Magyarország gazdasági veszteségei (1) • 1 millió ember meghalt, 2 millió munkaképtelen – megváltozott a munkaerő-szerkezet, főleg az agrárnépesség (férfiak) pusztult. • 1920. 06. 4. A trianoni kényszerbéke aláírása • Mo. területének több mint 70 %-a elveszett • Szétesett az 1914 előtti külkereskedelmi rendszer, Németország szerepe erősödött • Nem voltak exportálható készletek • Elvágták az egybetartozó gazdasági régiókat • Elcsatolták a nyersanyagkészleteket

  10. Magyarország gazdasági veszteségei (2) • A településhálózat változása: nagyvárosok • Az infrastruktúra szétesése, a vasút • Vagyonveszteség, az ipar szerepének erősödése • Felbomlott a belső piac, állami beavatkozás, készletgazdálkodás • Fogyasztáskorlátozás, jegyrendszer • Éhezés, nyomor egy agrárországban • 1918-21 között: megszállás, az ország kirablása • Állami fizetési nehézségek – hatalmas infláció • A munkaerő-mobilitás lehetősége lecsökkent

  11. A kényszerbéke társadalmi következményei • A magyar történelem legnagyobb vesztesége, a népesség 60 %-a került más állam területére • Maradt: 8 millió fő (mobilitás) • Csonka-Magyarország: népsűrűség nőtt • Családok, rokonsági kapcsolatok estek szét • Óriási lelki trauma (irodalom, közgondolkodás) • Áttelepülési hullám (barakkok, vagonlakások), mintegy 400 000 ember menekült vissza • Megváltozott társadalmi struktúra (földnélküli arisztokraták, hivatal nélküli középosztály stb.)

  12. A stabilizáció évei Pénzügyi stabilizáció • Háború alatt: fedezetlen papírpénz-kibocsátás • 1920: defláció (Hegedűs Lóránt): pénzmennyiség-csökkentés – stabil értékviszonyok – egyensúly • Köv: likviditási gondok, pénzszűke – nincs beruházás - egyszeri vagyonadó kivetése - 24 milliárd koronának csak a töredéke folyt be • 1921 végétől: irányított infláció • Inflációs pénzteremtés, valorizálatlan hitelek • Eladósodás – külső források szükségessége

  13. A stabilizáció időszaka (2) Szanálási terv – Népszövetség, kapcsolatok Előírt feladatok: - infláció megállítása, jegybank létrehozása - 1926-ra költségvetési egyensúly megteremtése - megegyezés a jóvátételben a szomszédokkal - gazdasági újjáépítési terv - a korábbi (OMM) közös vagyon szétválasztása Eredmények (Korányi Frigyes pm): 1924.MNB (külső kölcsön), + ker. bankok erősödése 1926 végén: Pengő bevezetése (1,2 ak = 1 P)

  14. A stabilizáció évei (3) Az agrárrendszer stabilizációja • 1920: Nagyatádi-féle földreform, 1,5 holdas parcellák osztása (kevés a fölös föld) • Világpiaci árak – nehéz külker – elmarad a deviza-beáramlás • Nagybirtok: birtokvesztés, majd lassú javulás • Kisüzemek: kevés változás, eladósodás (1935-ben: az üzemek 73%-a 5 holdon aluli) • Tőkehiány, gyenge termelékenység, gépesítettség • Agrárszegénység – szociális és politikai kérdés

More Related