1 / 77

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Kun András István egyetemi adjunktus DE KTK. Követelmény. Az előadás anyaga önálló irodalmazással Számonkérés: beadandó dolgozat 20-40 ezer karakter bármely tematikában lévő téma választható

karen-ware
Download Presentation

OKTATÁSGAZDASÁGTAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. OKTATÁSGAZDASÁGTAN Kun András István egyetemi adjunktus DE KTK

  2. Követelmény • Az előadás anyaga önálló irodalmazással • Számonkérés: • beadandó dolgozat 20-40 ezer karakter • bármely tematikában lévő téma választható • eljuttatása elektronikusan (esetleg nyomtatva is) annak az oktatónak, aki a témát tárgyalta

  3. Az előadás felépítése • Elméleti alapok • A klasszikusok • Az emberi tőke elmélet • Alternatív magyarázatok az oktatási beruházásra • Szűrés és jelzés az oktatási piacon • A finanszírozás teoretikus modelljei • „Jegyrendszer” az oktatásban: a voucher-ök • Hirschmann „beleszólás-kivonulás” modellje • Néhány szó az oktatásmarketingről

  4. Elméleti alapok

  5. Adam Smith • Gépi beruházáshoz hasonlítja a munkások képzését • A képzést az állótőke részének tekinti • Kritizálja a céhes képzést: az csak versenyt hivatott korlátozni • Kritizálja a közpénzen történő oktatást is

  6. Adam Smith: "Költséges új gépet azért állítunk üzembe, mert azt várjuk, hogy különleges munkájával, amit teljes elavulásig végez, nemcsak megtéríti nekünk a ráfordított tőkét, hanem ezen felül még meghozza legalábbis a szokásos profitot. Ilyen költséges géphez hasonlíthatjuk az olyan embert, aki sok munkát és időt áldoz, hogy kitanuljon valami különleges készséget és szaktudást igénylő mesterséget. Azt várjuk, hogy a munka, amit magtanult, az egyszerű munka bérén felül megtéríti a tanulásra fordított összes költséget, és ezen felül meghozza egy a költségösszeggel egyenlő nagyságú tőkének legalábbis a szokásos profitját. "

  7. Robert Thomas Malthus • A gazdi növekedés feltétele a társadalmi béke • A béke feltétele a társadalmi konfliktusok elkerülése • A konfliktusok forrása lehet a népesedés mértani haladvány szerinti növekedése a termelés számtani haladvány szerinti növekedése mellett • Szükség van a népesedés szabályozására • A kötelező népoktatást látta a racionalizálás eszközének (felvilágosít, kitolja a házasságot, megszünteti a gyermekmunkát)

  8. Fridrich List • Szellemi (műveltség, szakképzettség) és társadalmi erők szerzésére anyagi javakat kell áldoznia a nemzetnek • Az oktatás hatványozottan megtérül az egyén mellett a társadalomnak is

  9. John Stuart Mill • Kötelezővé kell tenni az oktatást • A szegények oktatását támogatni kell, a többieknek önköltséges • A kapitalista értékeket is oktatni kell • Elveti az uniformizáló állami oktatást: verseny!

  10. Joseph Schumpeter • A műszaki haladás (innováció) szerepe a ciklusokban • A vállalkozó szerepe a haladás gyorsításában

  11. A Cobb-Douglas termelési függvény • P.H. Douglas és Ch. W. Cobb - a gazdasági növekedést a tőke és a munkaerő figyelembe vételével magyarázta. Q=f(K, L) • Elsőnek próbálták számszerűsíteni a munka hatását a termelésre: • Q=1,01*L0,75*K0,25

  12. Robert M. Solow • A technikai haladás bevezetése a Cobb-Douglas termelési függvénybe: • Y=A(t)+f(K, L) • Ahol az ‘A’ csak az időtől függ

  13. Odd Aukrust • A harmadik tényezőt már emberi tényezőnek nevezi • Tartalma: szervezés, szaktudás, technikai ismeretek • Norvég vizsgálat 1900-1956: 1,81% a 3,39%-os gazdasági növekedésből az emberi tőkének tudható be

  14. Vizsgálódások a Cobb-Douglass függvénnyel • Eduard F. Denison: Az USA 1929-1957 közötti gazdasági fejlődésének 20 %-a tulajdonítható az emberi tudásmennyiség növekedésének • Vizsgálja, hogy az USA nemzeti jövedelem növekedési ütemének 0,1 %-kal történő emelését milyen módszerekkel lehetne megvalósítani. Ehhez 20 év alatt: • vagy a munkaerő létszámát kellene 2,4 %-kal növelni, • vagy a nemzeti jövedelem 1 %-ának megfelelő többlet-megtakarításra és a reáltőke beruházások növelésére lenne szükség, • vagy a munkaerő másfél évvel hosszabb ideig történő iskoláztatásával lehetne megvalósítani e célkitűzést.

  15. Az endogén növekedéselméletek • A „harmadik tényező” nagysága a gazdaság döntéshozói által befolyásolt, nem pedig gazdaságon kívüli „adottság”. • Felteszi, hogy az emberi tőke határterméke növekvő! • Ennek okai lehetnek: 1) a tudás nem zárható el (Romer),2) az emberi tőke termelése emberitőke-intenzív (Becker – Murphy – Tamura) • Az eltérő emberi-tőke mennyiséggel rendelkező országok gazdasági növekedésének sebessége eltérően gyorsul, a jobban ellátottak javára.

  16. Az emberi tőke elméletek Human Capital (HC)

  17. Az emberi tőke • Beruházással jön létre (költség, idő, fogyasztásról való lemondás) • Tartós termelékenységnövekedésben térül meg

  18. Az emberi tőke elmélet • Theodore W. Schultz(„Nobel”-díj 1979) szerint a munkaerő gazdasági szerepében meghatározó jelentőségű emberi tudás egy hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít, s a fogyasztásnak nevezett folyamat jó része az emberi tőkébe való beruházást jelent. • Az emberi tőkébe eszközölt ilyen beruházások megmagyarázzák az egy dolgozóra jutó reáljövedelem növekedésének legnagyobb részét.

  19. Az emberi tőke elmélet • Az emberi képességeket növelő tevékenységek öt fő kategóriája (T. W. Schultz): • az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások - amelyek az emberek élettartamát, erejét, állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolják; • a munka közbeni képzés; • a formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás; • a felnőttképzési programok; valamint • az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében.

  20. Ugyanez egyéni szinten… (Mark Blaug) • egészségügyi célú költségek (nem csak gyógyászat, de az egészségesebb élettel összefüggő költségek is, például egészségesebb ételek), • a kötelező iskoláztatáson felüli, önkéntes tanulás költségei, • a legmagasabb lehetséges fizetést kínáló állás megtalálásának időköltségei, • információ vásárlása a lehetséges álláslehetőségekről, • a jobb álláslehetőségekhez segítő migráció, • alacsonyabb fizetést és jobb karrierlehetőséget (Blaugnál konkrétan „magas tanulási potenciál” szerepel) kínáló állás választása a magasabb keresetet kínáló, de „zsákutcát jelentő”, fejlődési lehetőséget nem kínáló állásokkal szemben.

  21. Az emberi tőke elmélet A gazdaság növekedésében az emberi (munkaerő) tényező becslése, mérése három „ok”-ra vezethető vissza: • a dolgozók számának növekedésére, • az átlag dolgozó iskolában töltött éveinek számára; • az oktatási költségekre. E három tényezőből, az első mennyiségi, a másik kettő minőségi jellegű - amelynek megjelenési formája az emberi tőke. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy az emberi tőkeképződés olyan beruházás amelynek során növekszik az egyén termelékenysége, s ennek következtében növekszik részint az egyén jövedelme, részint az egész gazdaság teljesítőképessége (ortodox felfogás).

  22. Az emberi tőke különös és jellemző tulajdonságai • Az emberi tőke (HC) nem választható el attól akié. • A HC emberekbe történő befektetéssel szerezhető meg. • A HC nem látható • A HC belső hatásai (iskolázottság, munkahelyi továbbképzés, munkatapasztalatok, az egészségi állapot, és a felhasznált információk) nyomán növekszik az egyén magánhaszna. • A HC külső hatásainak – mint pl. a tovagyűrűződő hatások (spill-over effects), ami azt jelenti, hogy magasabb emberi tőke környezetben az emberek szakértelmének szintje magasabb – jelentékeny pozitív hatása van a gazdasági növekedésre. A HC növeli mind a munka(erő), mind a fizikai tőke termelékenységét. • ? (A HC két részből áll: az öröklött és a megszerzett képességekből.)

  23. Az emberi tőke externális hatásai (hozamai)(Az állami szerepvállalást leggyakoribb indoklása) • Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők; • Az embereknek – illetve a munkaerőnek – megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége; • Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások; • Alacsonyabb a bűnözés, amely csökkenti a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer költségeit; • Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon; • Közösségileg előállított közszolgáltatások növekedése.

  24. Az egyéni beruházás – az életciklus-modellek • Pl. 1. iskolába járás, 2. munka és munka melletti tanulás, 3. kizárólag munkavégzés szakasza, 4. nyugdíjas életszakasz (általában átfedik egymást) • a következő változók alakulása jellemzően igazodik ezekhez az életszakaszokhoz: • K(t): emberitőke-állomány, • W(t): bérek, • Y(t): nem vagyonból származó összes jövedelem, • B(t): magánvagyon, • h(t): munkára és tanulásra fordított időhányad, • l(t): szabadidőhányad (szórakozás, pihenés), • x(t): emberitőke-beruházás mértéke.

  25. K(t) B(t) Y(t) W(t) X(t) l(t) h(t) életkor • 1. ábra: életkor szakaszok • (forrás: Fokas-Rodatos [1987] 27.o.)

  26. Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990) • Ami nem kétséges: az iskolázottabbak átlagosan többet keresnek • Ami kétséges: köze van-e ennek az oktatáshoz?

  27. Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990) • Tényezők árazásának neokl. elmélete • Egyensúlyban a bérek megegyeznek a határtermelékenységgel (határtermékkel) • Azonos termelékenység = azonos bér; magasabb termelékenység = magasabb bér • Aki képzettebb, többet keres átlagosan, tehát a képzettebb termelékenyebb is (1) és ezt az oktatás okozta (2)

  28. Nincs bizonyíték az oktatás és a termelékenység kapcsolatára • Idősoros vizsgálatok: A növekedési mutatók és az iskolázottság összefüggése a vizsgálatok többségénél ellentmondásos • Komparatív vizsgálatok: a módszer alkalmatlanansága + nincs konzisztens kép • Foglalkozáson belüli összehasonlításokesetén csak az agráriumban és csak az elmaradott országokban és csak az alapoktatásban van termelékenységi hozama az oktatásnak • A vállalatközi összehasonlítások is csak a technológiai újítások használatában mutatták ki az oktatás gazdaági szerepét

  29. A modell belső problémái • Az eltérő képzettségűek eltérő kínálata is lehet a bérkülönbségek oka (diszkrimináció ?) • A specifikus képzéssel nem számol • Szolgáltatások, közszolgálat, önfoglalkoztatók • Nincs bizonyíték a keresetek és a termelékenység kapcsolatára sem!!! • Alternatív elméletek

  30. Szociológiai megközelítések

  31. A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete • A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete szerint az oktatás elsődleges feladata a társadalmi osztályok újratermelése. • Minél inkább arra szerveződik az oktatás, hogy újratermelje a társadalom osztályszerkezetet, annál inkább gyengül annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása. • Ennek oka, hogy a társadalmi hovatartozást újratermelő oktatási rendszer • a tananyag tartalmában a magas kultúrát helyezi előtérbe a szakismeret helyett, • a felvételi keretszámban a társadalmi hovatartozást helyezi előtérbe a munkaerőpiac igényei helyett, • inkább kötődik a közintézményekhez, mint a gazdasági vállalkozásokhoz.

  32. A státuszkonfliktus elmélet • A státuszkonfliktus elmélet szerint az oktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez. • Az egyes csoportok versengenek abban a tekintetben, hogy magasabb iskolázottságot érjenek el mint versenytársaik, - s ez oktatási expanziós spirált eredményez. • amilyen mértékben az iskolázottság növekedése a státuszversenyt tükrözi, olyan mértékben gyengül az iskolai végzettségnek a gazdaságra gyakorolt hatása, - mert • az iskolázottság emelkedése a státuszverseny eredménye s nem a munkaerőpiac követelményeire való reagálás, • ilyen rendszereknél az előremenetelnél a végzettség egyre nagyobb szerepet kap, • viszont romlik az oktatás és a tananyag színvonala.

  33. Az oktatás fogyasztása

  34. Az oktatási fogyasztás • Fritz Machlup szerint nem minden oktatási kiadás beruházás, hanem csak azok, amelyek az emberek jövőbeni szükséglet kielégítése érdekében (gazdasági, kulturális, stb., azaz jövőbeni élvezetek forrásaként) kerülnek befektetésre. A ma megvalósuló örömök, élvezetek érdekében történő kiadás = fogyasztás. A munkahelyi képzés pedig, folyó termelés. • Az oktatás négy célját különíti el,- az oktatás növelheti: • a termelékenységet (a termelési képességet) a távoli jövőben; • a termelékenységet a közeli jövőben; • az élvezeteket (örömöt, szükségletek kielégítését) a távoli jövőben; • az élvezeteket a jelenben. • az 1. és 3. beruházás, a 2. termelési ktg, a 4. fogyasztás.

  35. Az oktatási fogyasztás • Gábor R. István szerint míg a fizikai beruházás a beruházó számára jövőbeli hozam reményében vállalt jelenbeli áldozat, addig a tanulás alapvetően pozitív élmény, s ennyiben magában hordja jutalmát. • A továbbtanulási igények gazdasági növekedést kísérő folyamatos emelkedésének megmagyarázására a fogyasztáselmélet tűnik alkalmasabbnak: más úgynevezett normál fogyasztási jószágokhoz hasonlóan, az iskola mint fogyasztási szolgáltatás iránt is a reáljövedelmek emelkedésével természetszerűen növekszik a lakossági kereslet.

  36. Az oktatási fogyasztás Lazear [1977]: empirikus vizsgálata • Az oktatásban a beruházási elem a meghatározó • Az oktatásban töltött idő növeli a kereseteket, nem csupán együtt jár azokkal • Az oktatásba a jólét-maximalizálás szempontjából optimálisnál kevesebbet ruháznak be az egyének, azaz az oktatás hasznossága az egyén számára negatív

  37. Tervezési elméletek

  38. Munkaerőpiaci szükségleten alapuló oktatástervezés (Jánossy Ferenc) • Munkahelystruktúra (rövid távon adott): a meglévő fizikai tőke és gazdasági szerkezet • Foglalkozási struktúra: milyen tevékenységeket igényel a munkahelystruktúra • Szakmastruktúra: mihez értenek az emberek Az oktatási rendszer rövid távon meg kell feleljen a munkahelystruktúrának, hosszú távon pedig lehetővé kell tegye annak fejlesztését

  39. Háborúk, helyreállítási periódusok és emberi (tudás) tőke

  40. Jan Tinbergen modellje • Infrastrukturális oktatás: elemi c általános középiskola • Szakmai oktatás: közép- és felsőfokú szakképzés

  41. Az oktatás finanszírozásának elméleti alapjai

  42. Kinek miért éri meg beruházni? • Egyén • Vállalat • Közösség (állam) • Ki mennyit fizessen?

  43. Az állami beleszólás és finanszírozás melletti érvek • Kvázi közjószág jelleg • Oktatási piac tökéletlensége • monopolhelyzet, • hosszú szolgáltatási idő, vevő kiszolgáltatottsága • tőkepiaci finanszírozás elégtelensége • stb. • Információs tökéletlenségek (egyéni kockázat magasabb a társadalminál)

  44. Hogyan finanszírozzon az állam? • Csak finanszírozó vagy szolgáltató is? • Rész- vagy teljes finanszírozás? • A finanszírozás módja: • Tisztán bürokratikus mechanizmus • Kvázipiaci megoldások: • Normatív (közvetlen) finanszírozás fajtái • Közvetett finanszírozás (intézmény helyett a tanulót) • Ösztöndíjak • Oktatási utalványok (voucher)

  45. Oktatási utalványok rendszerei • Friedman, Atkinson • Biztosítja a választást (verseny), javítja a hatékonyságot • A források összege nem változik feltétlenül • Költséget takarít meg (közvetlen fizetés, nem adórendszeren keresztül) • Átvezet a privatizáláshoz (ami Friedmannél cél is) mert motivációt jelent a magánszektornak • A privatizáció és a verseny innovációhoz vezet és javítja az oktatói hivatás vonzerejét (és minőségét)

  46. Mennyire „igazi” piaci az oktatási? • A tanuló nem léphet szabadon ki-be, nincs lehetősége a próbára • Hirschman szerint megoldás a jegyrendszer ha fennállnak: • Nagy ízlésbeli különbségek • Ismert a szolgáltatások minősége a vevők által • Ismétlődő, kis összegű vásárlások (könnyű kivonulni) • Sok eladó (ellátó) • A 2-4. az oktatásra nem igaz: a jegyrendszer alkalmatlan, helyette a beleszólást kell biztosítani(~ szerint az állami iskolákból való kivonulás káros is lehet, mert tovább rontja a színvonalat, és ez visszahat a kivonulókra is)

  47. A jelző/szűrő hipotézis Az oktatás mint a munkaerőpiaci információs aszimmetriát csökkentő mechanizmus

  48. Az oktatás gazdasági funkciói • Termelékenység-növelés • Jelzés (termelékenység, társi réteg stb.) • Közvetlen fogyasztás • Fogyasztási beruházás • Externális hatások (pl. bűnözés csökkentése)

  49. Az oktatási beruházás szintjei • Egyéni: • keresetnövelés és • fogyasztási beruházás • Vállalati: • termelékenységnövelés • Állami: • termelékenységnövelés • extern hatások (kvázi közjószág)

More Related