A szervetlen vegyipar sz let se ii
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 15

A szervetlen vegyipar születése II. PowerPoint PPT Presentation


  • 61 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A szervetlen vegyipar születése II. Alumíniumgyártás, a klóralkáli ipar, ammóniaszintézis és salétromsavgyártás. Alumíniumgyártás – az „agyagezüst”. Johann Christian Oersted (1777-1825) dán vegyész 1825-ben ásványból tiszta aluminium-kloridot nyert, majd káliumammalgámmal redukálta.

Download Presentation

A szervetlen vegyipar születése II.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A szervetlen vegyipar sz let se ii

A szervetlen vegyipar születése II.

Alumíniumgyártás, a klóralkáli ipar, ammóniaszintézis és salétromsavgyártás


Alum niumgy rt s az agyagez st

Alumíniumgyártás – az „agyagezüst”

  • Johann Christian Oersted (1777-1825) dán vegyész 1825-ben ásványból tiszta aluminium-kloridot nyert, majd káliumammalgámmal redukálta.

  • 1827: a német Wöhler megállapította, hogy Oersted féme jórészt kálium. Tiszta káliummal végezve a redukciót kevés finom port kapott, amit fizikai és kémiai vizsgálatoknak vetett alá. Berzélius szerint az alumíniumot Wöhler fedezte fel, de a dánok ezt száz évvel később vitatták…

  • 1854-ben Henri-Étienne Sainte-Claire Deville (1818-1881) bauxitból aluminium-oxidot, majd klórral alumínium-kloridot nyert, aminek a gőzeit nátriumolvadék fölé vezette → 1 kg-os alumínium tömb az 1855-ös párizsi világkiállításon – ára az aranyéval vetekszik, III. Napóleon számára evőeszközöket és mellvértet(!) készítettek belőle…


Alum niumgy rt s folyt

Alumíniumgyártás folyt.

  • Young Hamilton Castner (1858-1899) amerikai vegyész 1886-ban feltalált olcsóbb nátrium-előállítási módszerét hasznosítja Angliában az alumíniumgyártásban, de még így is nagyon drága!

  • Charles Martin Hall(1863-1914) Amerikában és Paul Luis Héroult(1863-1914) Angliában 1886-ban egymásról nem tudva nyújtottak be szabadalmat az alumínium elektrolízissel történő előállítására. Az alumínium-oxid olvadáspontját kriolittal csökkentették és a kohókat az olcsó áramot adó vízi erőművek mellé telepítették. A szükséges egyenáramot Jedlik Ányos 1861-ben, ill. Werner Siemens 1867-ben elkészült dinamója adta. A kutatókat meglepte, hogy egy szabadalomjogi vita közepébe csöppentek, s míg a társaságok pereskedtek, addig ők összebarátkoztak. Az salamoni ítélet szerint Hall szabadalma Amerikában, Héroult-é Európában érvényes.

  • Karl Joseph Bayer(1847-1904) 1892-ben a bauxitot nátronlúggaltárja fel. A keletkező nátrium-aluminátból →Al(OH)3 majd izzítással →AL2O3.


A szervetlen vegyipar sz let se ii

Bauxit fényképe (1 penny-vel) és alumínium2007. 04. 17.http://en.wikipedia.org/wiki/Image:BauxiteUSGOV.jpghttp://igorav2.netrics.ch/index/alu/alu-downloads/alu-dow-photos.htm


Kl ralk li ipar

Klóralkáli ipar

  • A timföldgyártáshoz olcsó nátronlúg kellett. Ezt és a szappangyártás, valamint a textilipar nátrium-hidroxid és klórigényét egyre inkább az elektrolízissel előállított termékek elégítették ki (a régi „mész+szóda” eljárás helyett).

  • Ismert volt hogy a kősó-oldat elektrolízise során hidrogén és és klór válik le, s ugyanakkor a katód környékén nátrium-hidroxid keletkezik, de a lúgot nem tudták elválasztani a sótól.

  • Két belga kémikus, 1883-ban A. L. Nolf, majd 1889-ben E. A. Le Sueur az alkáli-kloridok elektrolízisekor diafragmával választotta el a két elektródot.


Kl ralk li ipar folyt

Klóralkáli ipar folyt.

  • Hamilton Young Castner (1858-1899) – ugyanaz aki 1886-ban az alumíniumgyártásra fémnátriumos eljárást dolgozott ki - 1894-ben szabadalmaztatta a higanykatódos eljárást. A három kamra közül a két szélsőben tömény nátrium-klorid oldat, a középsőben tiszta víz van, alul higany kötötte őket össze. A tömény sóoldatban a klórgáz nem oldódik→elvezethető→fehérítőszer, ill. hidrogén-klorid gyártás!. A leváló fémnátrium amalgámot képez, ami úszik a higany tetején, s a középső kamrában lévő vízzel reagálva tiszta nátrium-hidroxid-oldatot ad, amiből a lúgkő bepárolható.

  • Karl Kellner (1851-1905) osztrák vegyész már Castnert megelőzve benyújtotta szabadalmát egy hasonló eljárásra. Castner a per költségeit megtakarítva megvette ezt a szabadalmat, de a saját módszerét használta továbbra is. A legutóbbi időkig így gyártják a nátrium-hidroxidot, bár az újabb üzemek (környezetvédelmi okokból) már higanymentes technológiára épülnek.


A szervetlen vegyipar sz let se ii

A higany szerepe a klór-alkáli iparban2007. 04. 17. http://www.eurochlor.org/upload/documents/document109.pdf

  • Európa az USA után a legnagyobb klór-alkáli iparral rendelkezik: 1997-ben 9,4 millió tonna klórt gyártottak

  • 1998-ban a teljes kapacitás 64%-a használt még higanyos technológiát.

  • Viszont 1987-1997 között 85%-kal csökkentették a higany-emissziót!

  • Az üzemek átlagos élettartama 40-60 év.


A szervetlen vegyipar sz let se ii

Idézet egy higanyemisszióról szóló egyezmény szövegéből:2007. 04. 17. http://www.eurochlor.org/upload/documents/document109.pdf

  • “Contracting parties to the Paris Convention for the Prevention of Marine Pollution from Land-Based Sources AGREE:

  • That existing mercury-based chlor-alkali plants shall be required to meet by 31 December 1996 a standard of 2 g Hg/t Cl2 capacity for emissions to the atmosphere, unless there is a firm commitment that the plant will be converted to mercury-free technology by the year 2000;

  • That mercury in hydrogen which is released to the atmosphere, or is burnt, is to be included in this standard;

  • AND RECOMMEND that existing mercury cell chlor-alkali plants be phased out as soon as practicable. The objective is that they should be phased out completely by 2010.”

    1991: 4,1 g Hg/tonna klór; 1997: 1,5 g Hg/tonna klór;

    2010: 1 g?!


2007 04 17 http www eurochlor org upload documents document109 pdf

2007. 04. 17. http://www.eurochlor.org/upload/documents/document109.pdf

70 000t klór/év kapacitású üzem Hollandiában

Egy spanyol üzem, ahol a pirosra festett csövekben nyerik vissza a hidrogén áramból a higanyt:


Nitrog nt a leveg b l

Nitrogént a levegőből?

  • A szerves vegyiparnak és a mezőgazdaságnak ammónia és salétromsav is kellett (volt már szuperfoszfát és a káliműtrágyát a kősótelepek fedősójaként bányászták, de a nitrogénutánpótlás nem volt megoldott!). A gázgyári mosóvizekből nyert ammónia kevés volt.

  • A nitrogén molekula az erős, háromszoros kovalens kötés miatt igen kevéssé reakcióképes („inert” – „lusta” gáz!)

  • Két norvég: Olaf Kristian Birkeland és Samuel Eyde: 1903: „légsalétromgyártás” (az elektromos ívfény hőmérsékletén oxidálták a nitrogént és vízben elnyeletve kaptak salétromsavat (probléma: 3000°C, egyensúly!).


Amm niaszint zis

Ammóniaszintézis

  • Adolf Frank és Nikodem Caro 1901: kalcium-karbid reakciója nitrogénnel 1000 °C-on „mésznitrogén” műtrágya (kalcium-ciánamid).

  • Németországban az I. világháború alatt a chilei salétrom (nátrium-nitrát) elérhetetlenné vált, mert a tengereket az angol hadiflotta uralta. → Meg kellett oldani az ammónia és a salétromsav előállítását a levegő nitrogénjéből, hiszen salétromsav kellett a TNT („trotiyl”) előállításához is!

  • Fritz Haber (1868-1934) és Carl Bosch (1874-1940) sokoldalú technológiai és fizikai-kémiaimegfontolások alapján kísérletezett (Le Chatelier-elv: 100 atm nyomás, Nernst 1905-1906: a termodinamika harmadik főtétele!).


Az amm niaszint zis folyt

Az ammóniaszintézis folyt.

  • Haber 1909-ben kiváltott szabadalmát felkínálta a Badische Anilin und Soda Fabrik (BASF) számára. A levegő cseppfolyósítása során nyert nitrogént és a (szén+vízgőz reakciójakor) vízgázból kapott hidrogént vas-oxidkatalizátor segítségével reagáltatták.

  • Problémák: A hidrogén bediffundálása az acélba nagy nyomáson és magas hőmérsékleten az acél szilárdságát csökkentette, ezért a hideg szintézisgázt a reaktor fala mentén kellett bevezetni. Ugyanakkor a magas hőmérséklet a bomlás irányába tolta el az egyensúlyt, de a nitrogén alacsony hőmérsékleten nem reagált – optimalizálás!

  • Így 1913-ra az első nagynyomású technológiát alkalmazó modern nagyipari módszer – az ammóniaszintézis – bevezetésre készen állt. Az ammóniát kénsavval reagáltatva készítették a nitrogénműtrágyát.


A szervetlen vegyipar sz let se ii

Ammóniagyártó üzem N.E.T., Marino Point, Cobh, Co.Cork(2007. 04. 17.) http://www.ul.ie/~childsp/CinA/cina1/TOC9_Ammonia.htm


Sal tromsavgy rt s

Salétromsavgyártás

  • 1789-ben Isaac Milner felhevített ammóniát mangán-dioxid fölött elvezetve salétromsavat állított elő.

  • 1839: Charles Frédérick Kuhlmannplatinakatalizátort használ az ammónia levegőben történő égetésére.

  • 1901: Ostwald, a fizikai-kémia atyja kísérleti üzemben próbálja ki a platinakatalizátoros módszert. Probléma: az oxidáció ne álljon meg a nitrogénnél és a térfogatnövekedés miatt nyomásnöveléssel nem lehet eltolni az egyensúlyt a képződés irányába!

  • Viszont a nitrogén-monoxid oxidációjakor keletkező nitrogén-dioxid elnyeletésénél előnyös a nagyobb nyomás, ezért néhány atmoszférán dolgoztak. A körülményeket optimalizálni kellett és a gyártás során pontosan betartani!


Sal tromsavgy rt s folyt

Salétromsavgyártás folyt.

  • Ammónia+salétromsav →ammónium-nitrát műtrágya.

  • Magyarországon 1931-ben hozták létre a Magyar Ammóniagyárat és a Műtrágyagyárat, amiket 1933-ban Péti Nitrogénművek néven egyesítettek.

  • Szigeth Gábor (1879-1940) a szintézisgázt (nitrogén:hidrogén=1:3) jó minőségű koksz helyett olcsó lignitből állította elő – világviszonylatban újszerű módszer!

  • A „pétisó” (Pét a gyártás helye) ammónium-nitrát+mészkőpor (robbanás ellen).


  • Login