Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. május

1. Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2013. május 2013. május 21.

2. Pénzügyi stabilitási hőábra Forrás: MNB.

3. Összefoglaló I. – A bankrendszer továbbra is prociklikusan viselkedik • Hitelezési feltételek:A bankrendszer a gazdaság támogatási funkcióját továbbra is csak korlátozottan tölti be. • A bankrendszer az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati szegmensben erősen prociklikus, ami különösen a banki finanszírozásra rászorult kkv-szektor forráshoz jutását nehezíti meg. • Sokkellenálló képesség: A stresszhelyzetben növekvő tőkeigény a tulajdonosok elkötelezettsége miatt kezelhető mértékű. • LIKVIDITÁS: A likviditási kockázatok továbbra is alacsonyak, melyet a stressztesztek is visszaigazolnak. Ugyanakkor a likviditás döntően forintban áll rendelkezésre, ami a devizaswappiac súrlódásmentes működését igényli. • TŐKE: Bankrendszeri szinten a tőkeellátottság javult. Ugyanakkor egyes bankok kedvezőtlenebb induló tőkepozíciója miatt a szolvencia stresszteszt némileg magasabb tőkeszükségletet jelez. Ez azonban az anyabanki elköteleződést is figyelembe véve kezelhető mértékű.

4. Összefoglaló II. – Kiemelt kockázatok és azok kezelése

5. Hitelezési feltételek

6. A bankrendszer a gazdaság növekedését támogató funkcióját nem tölti be Pénzügyi Kondíciós Index (PKI), a reál-GDP éves növekedése • Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítő szektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál-GDP éves növekedési üteméhez. Forrás: MNB.

7. A vállalati hitelállományok a válság óta folyamatosan csökkennek A vállalatok hitelállományának nettó negyedéves változása Forrás: MNB.

8. A vállalati hitelezés visszaesésében mind a keresleti, mind a kínálati tényezők szerepet játszanak A vállalati hitelezés visszaesésének dekompozíciója keresleti és kínálati tényezőkre (2008 szeptemberéhez képest) Forrás: MNB.

9. A kamatcsökkentési ciklussal ugyanakkor enyhültek a vállalati hitelezés árjellegű feltételei… A hitelintézetek vállalati hitelkamatai és a jegybanki alapkamat Forrás: MNB.

10. … és ezzel vélhetően javult a belföldi vállalati hitelezési pálya A vállalati hitelezés előrejelzése különböző forgatókönyvek mellett Forrás: MNB becslés.

11. A vállalati hitelpiaccal ellentétben a lakossági piacon továbbra is a keresleti tényezők dominálnak A háztartások hitelállományának nettó negyedéves változása Forrás: MNB.

12. Az új hitelkihelyezések trendszerűen tovább mérséklődtek az elmúlt évben Hitelintézetek új hitelkihelyezései a háztartási szegmensben Forrás: MNB.

13. Sokkellenálló képesség

14. Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) alacsony szintje a kulcsfontosságú piacok viszonylagos nyugalmát jelzi A Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index • Megjegyzés: A magasabb érték nagyobb mértékű stresszt takar. Forrás: MNB.

15. A likviditási stresszteszt forgatókönyve Megjegyzés: A likviditási stresszteszt 30 napra előretekintő. Forrás: MNB.

16. Likviditási Stressz Index alacsony likviditási kockázatot mutat A Likviditási Stressz Index, a bankok szabályzói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stressz pályán Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.

17. A szolvencia stresszteszt forgatókönyve • Nyolc negyedéves előrejelzési horizont a 2012. év végi állapotból indulva, a sokk 2013. II. negyedévben érkezik. • Alappályánk a 2013. márciusi inflációs jelentés előrejelzése. • Stresszpályán az alappályához képest: • 4,3 százalékponttal alacsonyabb GDP-növekedés; • 15 százalékkal gyengébb forint árfolyam; • 300 bázispontos kockázati prémium sokk; • 10 százalékos lakásár-csökkenés. • Stresszpályán a már nemteljesítő hitelek után is pótlólagos értékvesztést számoltunk el, mivel egy jelentősen romló gazdasági környezetben ezeknél az ügyleteknél is csökken a megtérülési arány. • Az árfolyamgátnál alap- és stresszpályán egyaránt 50 százalékos belépési aránnyal számoltunk. • A bankadót az egész időhorizonton teljes összegben érvényesítettük, a tranzakciós adó teljes áthárításával számoltunk.

18. A főbb kockázatoknak a bankrendszer eredményére gyakorolt hatása a stressztesztben, két éves időhorizonton Forrás: MNB.

19. Alappályán nincs pótlólagos tőkeigény, a stresszpályán azonban már több banknál is tőkepótlásra lehet szükség Forrás: MNB.

20. Tőke Stressz Index növekvő, de még kezelhető mértékű szolvencia kockázatot jelez Tőke Stressz Index, a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stressz pályán • Megjegyzés: A mutató a hiány mértékével súlyozott piaci részarányok összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvencia kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.

21. Kiemelt kockázatok és kezelésük

22. Kiemelt kockázatok • Az eurozóna adósságválságának elhúzódása. • A magyar gazdaság sérülékenysége a technikai recesszióból kikerülés ellenére is fennmarad. • Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-szegmensben • Magas a természetes fedezettel nem rendelkező vállalatok árfolyamkitettsége • Ráutaltság a külföldi forrásokra, amely jelentős részben rövid lejáratú • A bankrendszer mérlegét nagymértékben terheli a jelentős nemteljesítő állomány, ami előrejelzéseink szerint tovább növekedhet. • A bankok közötti verseny hiánya növekedési és jóléti veszteséget okoz.

23. Kockázatok a pénzügyi közvetítő rendszer külső környezetében • Az eurozóna adósságválsága elhúzódik. • Számos periféria ország a korábbiaknál nagyobb költségvetési megszorításra kényszerül. • Egyes centrum országokban is a kormányok várhatóan jelentős költségvetési megszorításokat hajthatnak végre. • Jelentősen romolhat az eurozóna gazdasági növekedési kilátása, miközben a befektetői hangulat is hektikus maradhat. • A magas forrásköltségek és a romló portfólió miatt gyenge az európai bankok jövedelemtermelő képessége. • A romló növekedési kilátások nyomás alá helyezhetik az európai bankok mérlegeit. • Több országban a bankrendszer jelentős tőkeinjekcióra szorul.

24. A kínálati korlátok nagyobb mértékben sújtják a kkv-szektort A vállalati új hitelkihelyezések változása vállalatméret szerinti bontásban Forrás: KHR, MNB becslés.

25. A fedezetlen árfolyamkitettség jelentős kockázatot hordoz a kkv-szegmensben Az árfolyamleértékelődés eloszlása hitelszerződésenként a kkv-szegmensben Forrás: KHR, MNB becslés.

26. A hitelezési trendek megfordítását és a kkv szegmens árfolyamkockázatának csökkentését célozza a jegybank a Növekedési Hitelprogramjának első két pillére Belföldi vállalati hitelek növekedési dinamikája Teljes vállalati szektor Kkv-szegmens Forrás: MNB.

27. A NHP harmadik pillére gyorsítja a rövid külföldi források mérséklődését, de ez nem jár együtt mérlegalkalmazkodással A bankrendszer külföldi forrásainak és a hitel/betét mutatójának alakulása az előrejelzési horizonton Forrás: MNB.

28. Az NHP III. pillére racionalizálja az adósságszerkezetet, csökkenti az MNB költségeit • A rövid külső adósság csökkentése alacsonyabb devizatartalékot és MNB-kötvényállományt tesz lehetővé • a sebezhetőség növelése nélkül • Az MNB által nyújtott swap hatása a bankrendszer mérlegére: • A konszolidált államháztartás mérlegének változása, amennyiben az ÁKK közreműködésével csökkentjük a rövid külső adósságot

29. A hitel/betét mutató 100 alá csökkenésével is fennmarad a bankok külföldi finanszírozási szükséglete A bankrendszer stilizált mérlege 100 százalékos hitel/betét mutató mellett Forrás: MNB.

30. A hazai pénzügyi közvetítő rendszerben a romló hitelportfólió kezelése továbbra is kihívás A nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása Vállalatok Háztartások Forrás: MNB.

31. A vállalati szegmensben az NHP első két pillére, míg a háztartásoknál a családi csőd intézményének bevezetése javíthatja a portfólió minőségét A családi csődeljárás lehetséges folyamatábrája Forrás: MNB.

32. Az árfolyamgát kihasználtságának növekedése is jótékonyan hatna a portfólióminőségre Az árfolyamgát intézményének kihasználtsága Forrás: MNB.

33. A magas költségeket a bankok a kamatmarzs növelésével próbálják ellensúlyozni A bankrendszeri kamatmarzs A nettó kamatjövedelem aránya a mérlegfőösszeghez (2012. június – konszolidált adatok) Forrás: EKB CBD adatbázis, MNB.

34. Az árazásban megfigyelhető piaci kudarcot a verseny erősítésével lehetne kezelni • Célszerű lenne az előtörlesztési díj szabályozói maximumát 1-1,5 százalékra csökkenteni más bank hiteléből történő kiváltás esetén is. • A GVH korábbi javaslatával egyetértve megvizsgálandónak tartjuk az állami támogatás hordozhatóságának bevezetését. • A maximális közjegyzői díjak csökkentése indokolt lehet, hiszen egy jelentős, a hitelkiváltást érdemben ellenösztönző tételről van szó, melyet nem versenyző, de nem is állami szereplők számítanak fel. • A legtöbb jelzáloghitel termékkapcsolást tartalmaz, ezért ösztönözni kell a folyószámlák hordozhatóságát. • Támogatandó olyan szereplők megjelenése, melyek segítenék a háztartásokat a legkedvezőbb ajánlatok felkutatásában.

35. Köszönöm a figyelmet!