1 / 33

rad8012@helka.iif.hu Honlap: members.iif.hu/rad8012/

Radnóti Katalin Mérés és értékelés az oktatásban az alakuló szakmódszertani doktori iskola fényében. rad8012@helka.iif.hu Honlap: http://members.iif.hu/rad8012/. Az előadásban érintett témák. A pedagógiai mérések céljairól A mérés lebonyolítása, mérőeszközök Példák

jin-flowers
Download Presentation

rad8012@helka.iif.hu Honlap: members.iif.hu/rad8012/

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Radnóti KatalinMérés és értékelés az oktatásban az alakuló szakmódszertani doktori iskola fényében rad8012@helka.iif.hu Honlap: http://members.iif.hu/rad8012/

  2. Az előadásban érintett témák A pedagógiai mérések céljairól A mérés lebonyolítása, mérőeszközök Példák SES index, hozzáadott érték • Szatmári - Bajkó Ildikó: Káoszelmélet a középiskolában (Fizikai Szemle) • Csapó Benő (Szerkesztő): Az iskolai tudás • Nagy Lászlóné: Az analógiás gondolkodás (PhD) • Korom Erzsébet: Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás (PhD) • Tóth Zoltán és munkatársai, PhD hallgatói: mérések a kémia tantárgy esetében (Debreceni Egyetem Kémia Szakmódszertani Részleg) • Ujvári Sándor: a Szilárd Leó Verseny feladatainak elemzése (PhD dolgozat részlete, Fizikai Szemle) • Mikkel Heise Kofoed: The Hiroshima and Nagasaki bombs: role-play and students' interest in physics

  3. A pedagógiai mérések célja -Tudománnyá válás - Döntési folyamatok megalapozása • Nemzetközi vizsgálatok: PISA (Programme for International Students Assessment) IEA (International Association for the Evaluation of Educational Achievement) – országos reprezentatív mintán • Országos: Országos kompetenciamérés • Regionális: Például: Szeged és környéke, Pécs és környéke • Iskolai szintű • Osztályszintű • Pedagógiai folyamatokkal kapcsolatos vizsgálatok, kvantitatív megközelítések pl. tankönyvekben kérdések száma és jellege, fogalmak száma egy témakör esetében (Martinás Kati hőtan 60 fogalom/10 óra), tanórai folyamatok, versenyfeladatok nehézsége stb. A pedagógiai méréshez szükséges fogalmi keret napjainkban formálódik!

  4. A pedagógiai mérések lebonyolítása • Célkitűzés, hipotézisalkotás. • Minta kiválasztása. • Mérőeszköz megkonstruálása, mely vagy kérdőív, vagy feladatlap és a hozzá tartozó kiértékelő program elkészítése. • Kismintás kipróbálás. • Mérés, feladatlap vagy kérdőív kitöltetése. • Adatok feldolgozása, adatbevitel (pl. Ecxel táblázat készítése) kiértékelés, szignifikancia vizsgálatok, összefüggések stb. • Adatok elemzése, értékelése, összevetése a kiinduló hipotézisekkel. • Javaslatok megfogalmazása.

  5. Az értékelés formái Kritériumorientált – normaorientált Más osztályozás szerint: - diagnosztikus, - formatív, - szummatív.

  6. Mérőeszközök • Tudásszintmérő feladatlapok • Háttérkérdőívek (tanulói, tanári, igazgatói, iskolai…) • Attitűdvizsgálatok kérdőívei A mérőeszköz megtervezésével együtt kell a kiértékelést is tervezni!

  7. Tudásszintmérő feladatlapok • Azt a tudást méri, mely az iskolai tanulásban játszik szerepet. • Feladatokból áll, melyek legkisebb önállóan értékelhető részei az itemek. • Teszt összpontszáma: itemekre kapott pontok összege. Tesztek jósági mutatói: Objektivitás: adatfelvétel és értékelés, elemzés tekintetében. Megbízhatóság: az egyes feladatok megoldása közt magas a korreláció. Pl.: Cronbach-alfa , kritérium ZH tesztekre 0,85. Érvényesség: azt méri-e, amit szeretnénk? Feladattípusok: Feleletválasztó (tesztek), feleletalkotó.

  8. Adatok kiértékelési lehetőségei • Válaszok számszerűsítése, szöveges válaszok esetében kategóriák létrehozása. • Kódolás lehetőségei: Pl. dupla kód alkalmazása (megoldás jósága – megoldás, illetve esetleges hibák típusai) tudásszintmérő feladatok esetében. Szignifikancia kritériumok a pedagógiában 5%. • Összefüggések vizsgálata, keresztlekérdezések, pl. életkor, nemek szerint, tanulmányi eredmény szerint, SES hatás szerint…

  9. Statisztikai kiértékelés Mint bármely más mérés esetében, • átlagok, • szórások, • gyakoriságok, relatív gyakoriságok, %-ok, • korrelációk (-1 … 1)… a probléma jellegétől függően. Megjelenítés: általában oszlop vagy kördiagram formájában.

  10. A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolata Magas Tanulói teljesítmény A szociális háttér jelentős mértékben befolyásolja a tanulói teljesítményt(Szülők foglalkozása, anyagi háttér, kulturális javak, szülők végzettsége, családszerkezet, bevándorlói státusz) De nem feltétlenül vezet gyenge eredményekhez Alacsony -3 -2 -1 0 1 2 3 Hátrány Előny Szocio-ökonómiai státusz index OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176.

  11. A teljesítmény és a SES viszonya

  12. A tanévenként sorra kerülő országos kompetenciamérések egy-egy tanulói évfolyam tudását és képességeit mérik fel két területen: A FELMÉRÉS CÉLJA matematika, olvasás-szövegértés. Visszajelzés arról, hogy az iskola milyen eredménnyel közvetíti a társadalom által elvárt tudást. Az iskola képes legyen összehasonlítani a teljesítményét más iskolákkal. A tanárok visszajelzéstkapjanak arról, hogy az általuk átadott tudást a tanulók mennyire tudják alkalmazni. A teljes populációból iskolánként 20-30 tanulót választanak ki a központi adatfeldolgozáshoz. Az iskola tanulói által képviselt un. hozott érték alapján becsült teljesítmény (Tb) és az iskola tanulói által ténylegesen elért teljesítmény(Tt) különbsége (Vári Péter, 2004). Számítása: HPÉ= Tt - Tb HOZZÁADOTT PEDAGÓGIAIÉRTÉK

  13. Mi a kompetencia? „Akompetencia a pszichikus képződmények olyan rendszere, amely felöleli az egyénnek egy adott területre vonatkozó ismereteit, nézeteit, motívumait, gyakorlati készségeit, s ezáltal lehetővé teszi az eredményes tevékenységet.” (Falus 2006.) Kulcskompetenciák: • Anyanyelvi kommunikáció • Kommunikáció idegen nyelven • Matematikai, természettudományos és technológiai kompetenciák. • Digitális írástudás • Tanulásmódszertan • Társas, kultúraközi kompetenciák • Állampolgári kompetenciák • Vállalkozói kompetenciák

  14. A PISA-vizsgálat egy tanulsága: „A magyar PIZZA-példa” Feladat: Szerinted melyik éri meg jobban? Ha 20 cm átmérőjű pizzát veszünk 200 Ft-ért, vagy 30 cm átmérőjű pizzát 300 Ft-ért? Megoldás: A terület és az ár nem állnak egyenes arányban: A kör területe: r²x Az árak aránya: 300 Ft/ 200 Ft A 300 Ft-os pizza ára tehát 1,5-szerese a 200 Ft-os pizzának, míg ez előbbi területe 2,25-szöröse a kisebbiknek, vagyis ebben az esetben a drágább pizzát érdemesebb megvenni. A választ a megkérdezett tanulók 3%-a tudta!

  15. Hozott Érték Index (HÉI) Az iskola tanulóinak tanulási teljesítményét leginkább befolyásoló szocio-kulturális és szocio-ökonomiai tényezőkből képzett index. Összetevői (súlyarányaikkal): • Szülők iskolai végzettsége (45%) • Tanulást segítő eszközök: otthoni könyvek száma (30%) saját könyvek száma (10%) • Otthon felszereltsége: számítógép (10%) gépkocsi ( 5%)

  16. HOZZÁADOTTPEDAGÓGIAI ÉRTÉK Becsült teljesítmény görbéje • Iskola A teljesítménygörbe alatti Hozzáadott Pedagógiai Érték (-) valójában a ki nem használt lehetőséget jelenti

  17. Középiskolák

  18. Néhány megállapítás • Liberális oktatáspolitika alakult ki a rendszerváltás következtében, szabad iskolaválasztás. • Hazánkban nagyon nagyok az iskolák közti különbségek. • A tanulói teljesítményekben tapasztalható különbségek az életkor függvényében jelenősen növekednek az iskoláztatás során! • Növekszik a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, miközben a gyermeklétszám csökken! • Iskolai rangsor a hozzáadott érték alapján. • Integrált nevelés fontossága. Nem csak a jövő képviselői, jogászai, mérnökei, tudósai ülnek jelenleg az iskolapadokban, hanem a jövendő „munkanélküliek” is, ha így marad.

  19. Szatmári - Bajkó Ildikó: Káoszelmélet a középiskolában A vizsgálat tárgya: középiskolai tanulók káosszal kapcsolatos előképe, és a téma taníthatósága a mechanika keretében. Tananyagfejlesztés, majd kipróbálása két csoportban. Legfontosabb fogalmak kiválasztása, kísérletek, számítógépes szimulációk kifejlesztése. Diagnosztikus felmérés a tanítás előtt, majd felmérés utána.

  20. Csapó Benő: Az iskolai tudás Mintaválasztás: Szeged és vonzáskörzete, 547 fő 7-es általános iskolai és 503 fő 11-es gimnáziumi, illetve szakközépiskolai tanuló. A vizsgálat témakörei: • Mit tükröznek az osztályzatok? Tantárgyi attitűdök. • Természettudományos ismeretek alkalmazása (30% és 50%). • Természettudományos tévképzetek (40% és 60% ). • Matematikai megértés (35% és 50%). • Induktív (45% és 64%), deduktív (25% és 45%), valószínűségi és korrelatív (30 és 45%) gondolkodás. • Különböző összefüggések pl. osztályzatok, attitűdök és teszteredmények. • A vizsgálatban használt mérőeszközök, háttérkérdőív és tudásszint mérő tesztek. A mérés kiértékeléséhez felhasznált statisztikai számítások: átlag, szórás, kétmintás t-próba, korrelációs együttható, többváltozós lineáris regresszióanalízis, kalszteranalízis.

  21. Példák a feladatok köréből • Zárt garázsban igen veszélyes járatni a járművek motorját. Miért? (32% és 45%) • Miért látható hideg időben a leheletünk? (27% és 38%) • Az egyik pohárban cukor, a másikban benzin van. Melyik anyag szagát érezzük? Karikázd be a válaszodat! Csak a benzin szagát érezzük. • Csak a cukor szagát érezzük. • Mindkettő szagát érezzük. • Egyik szagát sem érezzük. Miért? Fejtsd ki válaszod tudományos magyarázatát! (85% jó, de csak 10% indokolt jól) Korrelatív példa: Mit gondolsz, van-e összefüggés a nappalok hossza és az évszakok között? (Karikázd be a véleményedet legjobban kifejező válasz betűjelét!) (83% és 96%) • A) Van B) Nincs C) Nem lehet eldönteni Induktív példa: Szóbeli analógiák (57% és 79%) SZÉK:BÚTOR = KUTYA : ? a.) macska b) állat c) tacskó d) róka e) kutyaól Folytasd a következő számsort: 3 6 11 14 19 22 (30% és 45%)

  22. Néhány megállapítás • Az osztályzatok az induktív teszttel függnek össze legszorosabban, nem a tantárgyi teszteken nyújtott teljesítménnyel. Ez a fizika esetében kifejezetten igaz!!!!!!!! • Tévképzet-vizsgálatok fontossága, problematikus témakörök gyűjtése fontos. • A tanulók sok mindent tudnak, de nem képesek azok alkalmazására. • A tanulók tudása erősen kontextusfüggő, csak azt tudják, ami és ahogy a tanórán szerepelt.

  23. Nagy Lászlóné: Az analógiás gondolkodás fejlődése A könyv a biológia tantárgy vonatkozásában egy konkrét kutatás keretében bemutatja az analógiás gondolkodásmód, mint egy kiemelten fontos képesség fejlesztési lehetőségeit a biológia tantárgy tartalmainak feladat-centrikus, tanórai keretekben történő feldolgozásán keresztül. Témái: • Az analógiás gondolkodásmód elvi alapjainak áttekintése. • Analógiák a biológia tudományában és tanításában, 19 tankönyv elemzése, 569 analógia azonosítása. • Fejlesztő program „Az emberi szervezet felépítése és működése” témakörében. Tanári és tanulói segédletek kidolgozása. • Oktatási kísérlet, kísérleti és kontrolcsoport kiválasztása. • Elő és utómérés mindkét csoport esetében. • A teszteredmények alapján a fejlesztést befolyásoló tényezők összefüggéseinek vizsgálata, háttérváltozók szerinti összehasonlítások, mint nemek közti, osztályzatok szerinti, attitűdök, szülők iskolai végzettsége stb.

  24. Néhány feladat a fejlesztő programból Analógiatesztek: - SZÖVET : SEJT = SZERVEZET : ? a) sejtalkotó b) molekula c) szervrendszer c) élőlény - LÉGZŐIZOM : REKESZIZOM = EMÉSZTŐNEDV : ? • tápcsatorna b) emésztés c) emésztőenzim d) hasnyál Összehasonlítások: - Hasonlítsd össze a kályhában és a szervezetben végbemenő égési folyamatot! Mi a hasonlóság és mi a különbség? - Miért mondjuk, hogy a nyirok a vér szegény rokona?

  25. Korom Erzsébet: Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás A szerző a fogalmi fejlődés és fogalmi váltás kérdéskörét járja körül, majd egy konkrét témákban, a tanulók néhány fizikai jellegű kérdésről alkotott képe és a részecskeszemléletének fejlődésével kapcsolatos saját kutatásait mutatja be. Fizikai kérdéskörök: a fény szerepe a látásban, a feldobott pénzérme, sűrűség. Megállapítja, hogy ugyan az oktatás hatására csökken a tévképzetek száma, ellenben azok nem tűnnek el. Sok érdekes tanulói elképzelést hozott felszínre. Pl. tizenegyedikesek körében azt, hogy a szerves anyagok élők, míg a szervetlenek élettelenek lennének, a meleg levegő felszáll, mert ott van a természetes helye, a tömegsűrűség és a viszkozitás fogalmak keveredése, meleg hatására a részecskék kitágulása stb. • A tanulók megtanulják a részecskemodell jellemzőit, de nem igazából értik azokat, hisz az alkalmazás jellegű feladatokban sokkal gyengébben teljesítenek. • A tanulók egy része keveri az atom, ion, molekula fogalmakat, a kémiai szimbólumokat helytelenül használja. • Arra kérdésre, hogy mi van a részecskék közötti térben sokan írták, hogy kötés, mintha az valami anyagszerű dolog lenne. • A szakközépiskolások válaszai a nyolcadikosok válaszaihoz álltak közel.

  26. Tanári kérdőív néhány tanulsága • A tantárgyakkal kapcsolatos tanulói attitűdök a tanárok szerint teljesen összhangban vannak más vizsgálatok eredményeivel, miszerint a gyerekek nem szeretik a fizikát és a kémiát. • A tanárok szerint a tananyag nincs összhangban a tanulók érdeklődésével és életkori sajátosságaival. • A tanárok az alkalmazásképes tudáson azt értik, hogy a tanulók megszokott feladatokban, jelenségek körében tudják használni tudásukat. A más kontextusra, a transzferre nem gondolnak. • A sikertelenség okait az esetek 90%-ban a tanulókban, vagy a tananyagban, és nem saját tanítási módszereikben látják. Ezek zömmel a hagyományos, elsősorban frontális tanítási módszerek.

  27. Néhány általános megállapítás • A tanároknak is át kell esniük egy fogalmi váltáson. El kell, hogy fogadják azt, hogy a gyerekek már sokféle ismerettel rendelkeznek a világról, amikor belépnek az iskolában, és ez képezi számukra az iskolai tanulmányok alapját. • A tanulók előismereteit fel kell tárni (diagnosztikus mérés), és a téma tanítása során is folyamatosan nyomon kell követni a tudás alakulását (formatív értékelés). • Az eddigieknél sokkal többször kell alkalmazni különböző kooperatív munkaformákat, mint csoportmunka, szituációs játékok, projekt stb. • A gyerekeket nem szabad magukra hagyni a következtetések levonásában. • Az új fogalmakat minél többféle, változatos kontextusban kell megjeleníteni. Különösen körültekintően kell eljárni, ha az adott tudományos fogalmat a hétköznapi életben is használják. • A tanulók is folyamatosan elemezzék saját gondolkodási tevékenységüket (metakogníció). A legújabb tantervfejlesztéseknek ez az egyik legfontosabb eleme!

  28. Tóth Zoltán és munkatársai,PhD hallgatói: mérések a kémia tantárgy esetében (Debreceni Egyetem Kémia Szakmódszertani Részleg) Elsősorban a tanulói elképzeléseket, a jellegzetes tévképzeteket kutatják különböző tanulói feladatlapok segítségével, melyeket sok iskola, kb. 500-1000 fő tanulóival töltetnek ki, majd elemeznek. Eredményeikről cikkekben, konferenciákon számolnak be. Dobóné Tarai Éva cikksorozata a KÖKÉL-ben 2004/2,3,4. számok Műhely című rovatában: Gyermektudományos elméletek az égéssel kapcsolatban Tanulói elképzelések az anyag részecsketermészetével kapcsolatban Oldódás – ahogy a gyerekek látják

  29. Tanulói elképzelések az anyag részecsketermészetével kapcsolatban 14 fővárosi általános iskola 542 tanulója vett részt az adatgyűjtésben. A vizsgálat témakör: hogyan viselkedik a levegő, ha összenyomjuk, változik-e eközben a tömege, térfogata és a benne lévő részecskék száma? Kérdés: mi történik a fecskendőben lévő levegővel összenyomás után? Szöveges és rajzos választ is kellett adni. Eredmények: a 438 rajzos válasz közül 270-en folytonos anyagként ábrázolták a levegőt. Életkor függvényében nincs különbség (7. 8. oszt.). Lányok 43%, fiúk 53%-a gondolkodott így. Néhányan az összenyomás után sötétebben árnyalva ábrázolták a levegőt (a 7. oszt. 22%-a, a 8. évf. 28%-a). Részecskés választ a tanulók 25%-a adott, életkortól függetlenül. Változatlan tömeget mindössze a tanulók 40% várt. A tömeg, térfogat és a sűrűség fogalmak keverednek. A lányok véleménye jobban megoszlik a különböző válaszlehetőségek közt, míg magyarázataik kidolgozottabbak. A fiúk állásfoglalása határozottabb, és több a jó válasz. Néhány tanuló szerint kisebbek lesznek a részecskék, ha összenyomjuk a gázt.

  30. Ujvári Sándor: A Szilárd Leó Verseny feladatainak elemzése A verseny döntőjének elméleti feladatainak megoldását elemezte a feladatok típusai és az eredményesség szempontjából a 1998-2005. időszakban. A feladatok csoportosítása: a feladat témája, jellege (szöveges, számolós), komplexitása (egy vagy több fizikai témakör alkalmazása szükséges a megoldáshoz). Feladatok nehézsége: a helyes megoldások száma osztva az összes megoldók számával. 0,7-1 könnyű, 0-0,3 nehéz. Megoldott a feladat, ha 4 vagy 5 pontot kapott a versenyző. Nehéznek a komplex feladatok bizonyultak! A 2001. évi feladatsor túl könnyű volt, a 2004-es túlzottan nehéz.

  31. Physicseducationwww.iop.org/journald/physed Mikkel Heise Kofoed:The Hiroshima and Nagasaki bombs: role-play and students' interest in physics Center for Science and Mathematics Education & DREAM, University of Southern Denmark A cikk témája: a drámapedagógiai módszerek alkalmazása a fizika tanításában. A második világháború ideje alatt kifejlesztett atombomba létrehozásának körülményeit alakították a tanulók szerepjátékká, majd ténylegesen el is „játszották” a maguk készítette darabot. A cikk szerzője kérdőíves módszerrel vizsgálta ennek a tevékenységnek a szerepét a fizika iránti attitűd alakulásában.

  32. Köszönöm a figyelmet!

More Related