Kinek meddig tart a felsőoktatás?
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 11

„A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek” - Műhelykonferencia PowerPoint PPT Presentation


  • 40 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása. „A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek” - Műhelykonferencia

Download Presentation

„A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek” - Műhelykonferencia

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása

„A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek” - Műhelykonferencia

Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

2014. május 7.

Veroszta Zsuzsanna


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

A probléma

Felsőoktatás és munkaerőpiac = felsőfokú (tovább)tanulás és munkavállalás kapcsolatának feltárása

A vizsgálati kérdések

Hogyan érdemes a tanulmányok alatti munkavállalást megragadni?

Hogyan hatnak a különböző munkavállalási formák a képzési tervekre?


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

Elméleti háttér

A képzés és munkaerő-piac közti átmenet értelmezése

autonóm időszak, relatív sikertelenség (Teichler; 1998, 2002)

életciklus-foglalkozások (Oppenheimer-Kalmijn, 1995)

atipikus-foglalkoztathatóság (Lindberg, 2005);

A szakterületi munkavégzés hatása

Kilépés sikerességében és illeszkedésben mérhető, jövedelmekben kevésbé (DPR; CHEERS) (Schomburg-Teichler, 2006)

A továbbtanulás hatása

Diplomához kapcsolódó jelentős jövedelemtöbblet (Varga, 2010)

A hallgatói percepciók

Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai reálisak (Betts, 1996; Wolter, 2000; Brunello et al., 2001; Varga, 2001)

Képzési átlépés mint stratégia

Emberi tőke elmélet: életkereseti hozam becslés és továbbtanulási döntés (Galasi-Varga, 2005)

Képzési átlépés mint szelekció

Szelekció a felsőoktatási expanziót követően: „Persistentinequality” (Blossfeld-Shavit, 1993; Csákó et al., 1998; Hrubos, 2012)


A ba ma tl p s adatai

  • A bachelor/master átlépés mutatói néhány európai országban (Forrás: Schomburg – Teichler, 2011)

A BA/MA átlépés adatai

  • MA átlépési tervek a BSc hallgatók körében

    • Gábor/Szemerszki (2006): 50 % felett

    • DPR Hallgatói kutatás (2011): 67%

    • Eurostudent V. (2013): 70%


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

A felhasznált adatok

Adatbázis

Eurostudent V. magyarországi súlyozott adatbázisa (2013)

N=16.745

Intézményi online lekérdezés

Minta

Nappali tagozatos BA/BSc hallgatók

N=9.529


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

A magyarázó modell és változói

Függő változó

nappali tagozatos bachelor hallgatók által jelzett mesterképzési továbbtanulási tervek esélyhányadosai

Háttérváltozó-csoportok

Anyagi helyzet:

  • Objektív (a hallgatók által havi szinten realizált bevételek és havi kiadásaik hányadosa)

  • Szubjektív (anyagi helyzet megítélése ötfokú skálán)

  • Kontroll változó: munkavállalás és anyagi helyzet

    Munkaerő-piaci részvétel:

  • A munkavállalás horizontális illeszkedése

  • A végzett munka időterhelése

  • A munkavállalói-hallgatói státusz szubjektív megítélése

    Munkaerő-piaci várakozások:

  • Szubjektív elhelyezkedési esély (ötfokú skálán)

  • Kontroll változó: munkavállalás és elhelyezkedési esély megítélése

    Szocio-demográfiai háttér:

  • Nem

  • Középiskolai képzési háttér

  • Szülői iskolai végzettsége

  • Kibocsátó család társadalmi helyzete (szubj.)

    Felsőoktatási intézményi háttér:

  • Tanulmányok képzési területe

  • Intézménytípusa

  • Intézmény regionális elhelyezkedése


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

Referencia-csoportok: szakmai kapcsolódás: szakterületi munkát végez; szubjektív munkaerő-piaci státusz: munkavállaló, aki tanul; munkaterhelés: teljes munkaidő; középiskolai háttér: szakközépiskola; képzési terület: műszaki; felsőoktatási intézmény típusa: klasszikus egyetem; intézmény régiója: Kelet-Magyarország


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

Modell-statisztikák


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

Következtetések

A szocio-demográfiai háttér-tényezők jelentős szerepe a továbbtanulási aspirációkban

A felsőfokú képzési rendszer hatása jelentős

Az anyagi nehézségek nem hatnak negatívan a továbbtanulási tervekre

A kedvezőbb munkaerőpiaci-várakozások növelik a továbbtanulási hajlandóságot (befektetést)

A munkaerő-piaci kapcsolódás ténye helyett a bekapcsolódás jellege hat a tervekre

A munkaerő-piaci beágyazottság csökkenti a továbbtanulási motivációkat


K sz n m a figyelmet kapcsolat veroszta zsuzsanna @ educatio hu

Köszönöm a figyelmet!

Kapcsolat:

[email protected]


A fels oktat si strukt r ba k dolt egyenl tlens gek m helykonferencia

Hivatkozott irodalom

Teichler, U. (1998): The TransitionfromHigher Education toEmploymentin Europe. Higher Education in Europe, Vol. 23 (4)

Teichler, U. (2002): GraduateEmployment and Workin Europe: DiverseSituations and CommonPerceptions. Tertiary Education and Management, 8.

Oppenheimer, V. K. – Kalmijn, M. (1995): Life-cyclejobs. Research insocialstratification and mobility 14.

Lindberg, M. (2005): Is ItWorth Being ‘Traditional’ in An Era of MassIndividualization? Higher Education in Europe, Vol. 30 (3–4)

Schomburg, H. - Teichler, U. (2006) Higher Education and Graduate Employment in Europe. Results of Graduate Surveys from Twelve Countries. Higher Education Dynamics, Vol. 15. Dordrecht, Springer

Varga J. (2010): A felsőfokú végzettségűek aránya, a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci értéke a 2000-es években. Educatio, 3. szám, pp. 370-383.

Betts, J. R. (1996): WhatDoStudentsKnowAboutWages? Evidencefrom a Survey of Undergraduates. The Journal of Human Resources, 31.

Brunello, G. – Lucifora, C. – Winter-Ebmer, R. (2001): The WageExpectations of European College Students. Iza DiscussionPaper, No.299.

Wolter, S. C. (2000): WageExpectations: A Comparison of Swiss and US Students. Kyklos, Vol. 53.

Varga J. (2001): A kereseti várakozások szerepe az érettségizők továbbtanulási döntésében. Közgazdasági Szemle, Vol. 48. (7-8), pp. 615-639.

Shavit, Y.–Blossfeld, H-P. (eds.) (1993): PersistentInequality. ChangingEducationalAttainmentinThirteenCountries.Boulder, Westview Press

Csákó M. et al. (1998): A felsőfokú továbbtanulás meghatározói 1998-ban. Kézirat. ELTE Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ

Hrubos I. (2012): A társadalmi esélyegyenlőtlenségek új színterei a felsőoktatásban. Iskolakultúra, Vol. 22. (1), pp. 85–90.

Galasi P. – Varga J. (2005): Munkaerőpiac és oktatás. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest


  • Login