„A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek” - Műhelykonferencia

1. Kinek meddig tart a felsőoktatás? A tanulmányok alatti munkavállalás továbbtanulási tervekre gyakorolt hatása „A felsőoktatási struktúrába kódolt egyenlőtlenségek” - Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2014. május 7. Veroszta Zsuzsanna

2. A probléma Felsőoktatás és munkaerőpiac = felsőfokú (tovább)tanulás és munkavállalás kapcsolatának feltárása A vizsgálati kérdések Hogyan érdemes a tanulmányok alatti munkavállalást megragadni? Hogyan hatnak a különböző munkavállalási formák a képzési tervekre?

3. Elméleti háttér A képzés és munkaerő-piac közti átmenet értelmezése autonóm időszak, relatív sikertelenség (Teichler; 1998, 2002) életciklus-foglalkozások (Oppenheimer-Kalmijn, 1995) atipikus-foglalkoztathatóság (Lindberg, 2005); A szakterületi munkavégzés hatása Kilépés sikerességében és illeszkedésben mérhető, jövedelmekben kevésbé (DPR; CHEERS) (Schomburg-Teichler, 2006) A továbbtanulás hatása Diplomához kapcsolódó jelentős jövedelemtöbblet (Varga, 2010) A hallgatói percepciók Hallgatók munkaerő-piaci várakozásai reálisak (Betts, 1996; Wolter, 2000; Brunello et al., 2001; Varga, 2001) Képzési átlépés mint stratégia Emberi tőke elmélet: életkereseti hozam becslés és továbbtanulási döntés (Galasi-Varga, 2005) Képzési átlépés mint szelekció Szelekció a felsőoktatási expanziót követően: „Persistentinequality” (Blossfeld-Shavit, 1993; Csákó et al., 1998; Hrubos, 2012)

4. A bachelor/master átlépés mutatói néhány európai országban (Forrás: Schomburg – Teichler, 2011) A BA/MA átlépés adatai • MA átlépési tervek a BSc hallgatók körében • Gábor/Szemerszki (2006): 50 % felett • DPR Hallgatói kutatás (2011): 67% • Eurostudent V. (2013): 70%

5. A felhasznált adatok Adatbázis Eurostudent V. magyarországi súlyozott adatbázisa (2013) N=16.745 Intézményi online lekérdezés Minta Nappali tagozatos BA/BSc hallgatók N=9.529

6. A magyarázó modell és változói Függő változó nappali tagozatos bachelor hallgatók által jelzett mesterképzési továbbtanulási tervek esélyhányadosai Háttérváltozó-csoportok Anyagi helyzet: • Objektív (a hallgatók által havi szinten realizált bevételek és havi kiadásaik hányadosa) • Szubjektív (anyagi helyzet megítélése ötfokú skálán) • Kontroll változó: munkavállalás és anyagi helyzet Munkaerő-piaci részvétel: • A munkavállalás horizontális illeszkedése • A végzett munka időterhelése • A munkavállalói-hallgatói státusz szubjektív megítélése Munkaerő-piaci várakozások: • Szubjektív elhelyezkedési esély (ötfokú skálán) • Kontroll változó: munkavállalás és elhelyezkedési esély megítélése Szocio-demográfiai háttér: • Nem • Középiskolai képzési háttér • Szülői iskolai végzettsége • Kibocsátó család társadalmi helyzete (szubj.) Felsőoktatási intézményi háttér: • Tanulmányok képzési területe • Intézménytípusa • Intézmény regionális elhelyezkedése

7. Referencia-csoportok: szakmai kapcsolódás: szakterületi munkát végez; szubjektív munkaerő-piaci státusz: munkavállaló, aki tanul; munkaterhelés: teljes munkaidő; középiskolai háttér: szakközépiskola; képzési terület: műszaki; felsőoktatási intézmény típusa: klasszikus egyetem; intézmény régiója: Kelet-Magyarország

8. Modell-statisztikák

9. Következtetések A szocio-demográfiai háttér-tényezők jelentős szerepe a továbbtanulási aspirációkban A felsőfokú képzési rendszer hatása jelentős Az anyagi nehézségek nem hatnak negatívan a továbbtanulási tervekre A kedvezőbb munkaerőpiaci-várakozások növelik a továbbtanulási hajlandóságot (befektetést) A munkaerő-piaci kapcsolódás ténye helyett a bekapcsolódás jellege hat a tervekre A munkaerő-piaci beágyazottság csökkenti a továbbtanulási motivációkat

10. Köszönöm a figyelmet! Kapcsolat: veroszta.zsuzsanna@educatio.hu

11. Hivatkozott irodalom Teichler, U. (1998): The TransitionfromHigher Education toEmploymentin Europe. Higher Education in Europe, Vol. 23 (4) Teichler, U. (2002): GraduateEmployment and Workin Europe: DiverseSituations and CommonPerceptions. Tertiary Education and Management, 8. Oppenheimer, V. K. – Kalmijn, M. (1995): Life-cyclejobs. Research insocialstratification and mobility 14. Lindberg, M. (2005): Is ItWorth Being ‘Traditional’ in An Era of MassIndividualization? Higher Education in Europe, Vol. 30 (3–4) Schomburg, H. - Teichler, U. (2006) Higher Education and Graduate Employment in Europe. Results of Graduate Surveys from Twelve Countries. Higher Education Dynamics, Vol. 15. Dordrecht, Springer Varga J. (2010): A felsőfokú végzettségűek aránya, a felsőfokú végzettség munkaerő-piaci értéke a 2000-es években. Educatio, 3. szám, pp. 370-383. Betts, J. R. (1996): WhatDoStudentsKnowAboutWages? Evidencefrom a Survey of Undergraduates. The Journal of Human Resources, 31. Brunello, G. – Lucifora, C. – Winter-Ebmer, R. (2001): The WageExpectations of European College Students. Iza DiscussionPaper, No.299. Wolter, S. C. (2000): WageExpectations: A Comparison of Swiss and US Students. Kyklos, Vol. 53. Varga J. (2001): A kereseti várakozások szerepe az érettségizők továbbtanulási döntésében. Közgazdasági Szemle, Vol. 48. (7-8), pp. 615-639. Shavit, Y.–Blossfeld, H-P. (eds.) (1993): PersistentInequality. ChangingEducationalAttainmentinThirteenCountries.Boulder, Westview Press Csákó M. et al. (1998): A felsőfokú továbbtanulás meghatározói 1998-ban. Kézirat. ELTE Szociológiai, Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ Hrubos I. (2012): A társadalmi esélyegyenlőtlenségek új színterei a felsőoktatásban. Iskolakultúra, Vol. 22. (1), pp. 85–90. Galasi P. – Varga J. (2005): Munkaerőpiac és oktatás. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest