„A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza

1. A vízgazdálkodás szerepe az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásbanBencsik Jánosa Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetőjeaz MFGI igazgató-helyettese „A Tatai-medence tiszta vizeiért” Műhelykonferencia 2014. március 21. Tata – Városháza

2. I. Szűkössé váló globális vízkészlet

3. Globális kísérlet zajlik Egy korlátlan növekedésre berendezkedett gazdaság próbálja növekvő igényeinket egy véges földi térben kielégíteni. Vida Gábor

4. Földünk megtelt - a tányérok és a poharak üresek

5. Globális vízfogyasztás alakulása

6. A Föld édesvíz készletei

7. Édesvíz készletünk a talpunk alatt van A Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét leszámítva, az édesvíz 98 százaléka felszín alatti víz. Magyarország esetében ivóvízellátásunk több, mint 95 százalékban a felszín alatti vizeken alapszik. Mindezek ismeretében jól látható, hogy miért is fontos felszín alatti vizeink jó állapotának megőrzése.

8. II. Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik

9. Hogyan, gazdálkodunk a vízzel? Gazdagok vagyunk, vagy szegények? Forrás: Molnár Géza: Vízgazdálkodás és tájhasználat - Kérdések és válaszok

10. Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m3/s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel 125 Dunántúl a dunai kivezetésekkel 35 72 20 Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de háromszorosára növelhető! Kihasználtság kb. 25 %, de jön az éghajlatváltozás öntözés!

11. Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok Észak-Magyarország (éves értékek parti szűrésű víz nélkül, millió m3/év) 240 125 Dunántúl 1700 Alföld 410 285 265 Alföld: kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet! Ivóvíz?

12. Magyarország a vízben szegény országok közé tartozik! Természetes körforgásban kevesebb mint 1000 (600) köbméter/fő/év csapadék jut az ország területére. Az ország felszíni vízkészletének több mint 90 százaléka külföldről származik. Vizeink alvízi jellegűek, így folyóink mennyiségét és vízminőségét csekély mértékben van módunk szabályozni. A vízkészletek 85 százaléka a Duna, 15 százaléka a Tisza vízrendszeréhez tartozik. A felhasználási igények 59 százaléka a Duna és 41 százaléka a Tisza vízrendszeréhez kötődik. Aszályos időszakban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkeznek.

13. Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben! Szolnok, 2000. április

14. A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van!

15. Aszályossági zónák

16. Mocsárra épült sivatag

17. Melyik van jó helyen?

18. Az iparszerű és a természetszerű szabályozás elvi különbsége Balogh Péter

19. A víz megtartása a táj működésében • talajban • növényzetben • alsó légkörben Balogh Péter

20. III. A várható éghajlatváltozás Magyarországon

21. Az éves és a nyári átlaghőmérséklet változása (C) 1983 és 2012 között

22. Az éves és évszakos csapadékösszeg-változás (%) Regionális klímamodellek alapján az 1961-1990 közötti időszak átlagaihoz viszonyítva. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

23. Várható éghajlatváltozás Magyarországon - összefoglaló értékelés (2021-2050) • Az évi középhőmérséklet 1-2,5 fokos emelkedése valószínűsíthető, télen és nyáron valamivel nagyobb felmelegedésre számíthatunk. • Fagyos napok száma 30-35%-kal csökkenhet, míg a hőségriadós napok száma – különösen az ország középső és délkeleti térségeiben – több, mint 30 nappal gyarapodhat. • Télen a csapadék mintegy 15-20%-os növekedése, nyáron pedig 10-30%-os csökkenése vetíthető előre, de az eredmények nem szignifikánsak. • Száraz napok száma télen 10-15%-kal csökkenhet, nyáron pedig – különösen a Dunától keletre – 15-25%-kal növekedhet. • Összességében a hőhullámok gyarapodásával és a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással kell számolni. • A szélsőségek várható alakulása elsősorban Magyarország középső, keleti, és délkeleti területeit érinti kedvezőtlenül, mely a területi sérülékenység vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet.

24. Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai I. Múltbeli tapasztalatok igazolják, hogy a csapadék és a hőmérséklet viszonylag kismértékű változásai a vizeinkben felerősödnek. Többéves időszakok átlagos évi csapadékai közötti 15-20 %-os eltérés, párosulva az évi középhőmérséklet 1-2 °C-os eltérésével az átlagos évi lefolyásban akár 60 %-os különbséghez is vezethet. (Nováky Béla) Az átlagos évi lefolyás csökken, várható az éven belüli átrendeződése, a lefolyás télen nő, nyáron csökken. A síkvidéki folyók olvadásos árvizei korábbra tolódnak, gyakoribbá válnak az esőeredetű árvizek, tetőző vízhozamuk növekedhet, az olvadásos árvizeké a vízgyűjtő fekvésétől függően csökkenhet, vagy növekedhet.

25. Az éghajlatváltozás vizekre gyakorolt hatásai II. A kisvízgyűjtők villámárvizei gyakoribbá válnak. A nagytavak vízmérlege romlik, gyakoribbá válnak a tartós alacsony vízállások. A beszivárgás csökken, kevesebb lehet a felszín alatti vizek természetes utánpótlása. A talaj romló nedvesség-ellátottsága növeli az aszályhajlamot, nő az aszályos évek gyakorisága, az aszály a mainál nagyobb térségre terjedhet ki. A belvizek alakulása szélsőségessé válik. A vízhőmérséklet emelkedik, a jégjelenségek csökkennek.

26. Tényekkel igazolt változások Szélsőséges árvizek, a kisebb vízfolyásokon a villámárvizek A Balaton évi természetes vízkészlete éven belül jelentős ingadozást mutat A Duna vízhőmérséklete a léghőmérséklethez hasonlóan 0,6 °C-kal emelkedett A nagymarosi szelvényében a jégjelenségek időtartama 2,5 hónapról egy hónapra zsugorodott A Duna-Tisza köze hátsági részén a talajvíz tartósan lesüllyedt Esetenként jelentős lehet a vizeket érő közvetlen emberi beavatkozás, a tározók, a vízkivételek (talajvíz) hatása.

27. Antropogén hatások/hatásláncok A sérülékenységet növelik a nem éghajlati hatások, a nem megfelelő gazdálkodás a vizekkel, a növekvő környezetterhelés, az árvízi létesítmények nem megfelelő fenntartása, a hidrológiai, terhelési, vízminőségi problémák bonyolult kölcsönhatása. Az éghajlatváltozás mértéke és üteme olyan lehet, amire történelmi időkben nincs példa, ezért a múlt kevés tanulságul szolgálhat a jövő számára. Az éghajlat változása Magyarország vízgazdálkodására általában kedvezőtlenül hat, vagy kedvezőtlenül erősíti a nem éghajlati hatásokat.

28. Az éghajlatváltozás várható hatásai a természeti erőforrásokra: vizek

29. Magyarország vizeiben megfigyelt változások

30. A vízgazdálkodás szakterületeinek adaptációs eljárásaiForrás: Nováky (2013)67

31. A legfontosabb cselekvési irányok: vízgazdálkodás • Rövidtávú cselekvési irányok • Szükséges a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program teljes körű megvalósítása. • A Víz Keretirányelvből adódó feladatok ütemes végrehajtása. • A vízvisszatartó vízrendezés kialakításának megkezdése. • A területhasználatokfelülvizsgálata és igazítása a változó ökológiai és éghajlati feltételekhez. • Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek kialakítása. • A víztakarékos vízhasználatok, öntözési technológiák elterjesztési lehetőségeinek feltárása. • A települési vízgazdálkodás éghajlati érzékenységének feltárása. • Az adaptációs eljárások feltárása, az adaptációs intézkedések lehetséges alternatíváinak, megvalósíthatóságának, költségeinek vizsgálata. • Indikátor- és monitoringrendszer kialakítása és fejlesztése. • Az alkalmazkodási eljárások számbavétele, a jó gyakorlat példáinak bemutatása. • Középtávú cselekvési irányok • Vízvisszatartóvízrendezési gyakorlat teljes körű bevezetése vízgazdálkodásunkban. • Ártéri tájgazdálkodási mintaterületek, mélyárterek reaktiválási programjának kiterjesztése. • A hajózás feltételeinek éghajlatváltozási szempontú vizsgálata. • A vizekkel szemben támasztott igények várható változásainak előrejelzése. • Monitoringrendszer kialakítása az éghajlatváltozás vízjárási, vízminőségi és vízgazdálkodási hatásainak nyomon követésére. • Hosszú távú cselekvési irányok • A ténylegesen bekövetkező klímamódosulások figyelembevételével az éghajlatváltozáshoz igazodó vízgazdálkodás, mint peremfeltétel teljes körű integrálása a nemzetközi együttműködésekbe és a külpolitikába.

32. Seneca: „ …nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja melyik kikötőbe tart.”

33. „Természeti kincsekben ugyan bővelkedünk, mégis felelősséggel kell velük gazdálkodnunk, hogy az utánunk jövő nemzedékek is bővelkedhessenek bennük.” Átépítettük és modernizáltuk Tatabánya és Tata szennyvíztisztítóját. Elvégeztük az Által-ér felső szakaszának rehabilitációját. Megkezdtük a XV/C karsztakna rekonstrukcióját. Biogáz erőművet építettünk Tatabányán. A hulladéklerakón képződő depóniagázból villamos energiát állítunk elő. Megépült a Tatabánya-Vértesszőlős-Tata kerékpárút.

34. Tervezett munkálatok - 2014 A NATéR létrehozásának folytatása (határidő: 2016) A Természeti Erőforrás Kataszter (TEREK) koncepcionális és megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése NAS cselekvési terveinek megalapozása: mezőgazdaság, vidékfejlesztés, természetvédelem, energetikai infrastruktúra, turizmus Dekarbonizációs pályák finomhangolása Önkormányzati, járási szintű alkalmazkodási stratégiák készítésének módszertani megalapozása(Tatai járás: gyakorlatban) A Tatai-medence hidrogeológiai modellezése, a visszatérő források alkalmazkodási célú hasznosítási lehetőségeinek feltárása

35. Köszönöm a figyelmet!http://nak.mfgi.hu