A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 88

A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA PowerPoint PPT Presentation


  • 41 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA. NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK. politikai célok; társadalmi célok; gazdasági célok; környezeti célok; katonai célok. az alapvető nemzeti érdekek. a nemzeti célkitűzések biztonságot érintő területei.

Download Presentation

A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOK KAPCSOLATA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A NEMZETI BIZTONSÁG ÉS A HONVÉDELMI FELADATOKKAPCSOLATA

NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK

politikai célok;

társadalmi célok;

gazdasági célok;

környezeti célok;

katonai célok

az alapvető nemzeti érdekek

a nemzeti célkitűzések biztonságot érintő területei

külső biztonság;

belső biztonság;

szociális biztonság; gazdasági biztonság;

környezeti biztonság

NEMZETI BIZTONSÁGI CÉLKITŰZÉSEK

biztonsági környezet;

stratégiai elvek;

megvalósítási eljárás

NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA

a nemzeti bizton-ság megvalósítá-sának módja

a katonai bizton-ság megvalósítá-sának módja

NEMZETI KATONAI STRATÉGIA

feladatok;

képességek;

körülmények

alaprendeltetési;

belbiztonsági; környezetbiztonsági;

egyéb feladatok

a katonai stratégia megvalósításának rendje

KATONAI FELADATOK

tartalma:

elemei:


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Közigazgatás

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Honvédelmi igazgatás

Katasztrófavédelmi igazgatás

Katonai igazgatás

iparbiztonsági

tűzvédelmi

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Védelmi igazgatás

polgári védelmi

A védelem komplex rendszere

A védelmi feladatok átfogó megközelítése


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A védelmi igazgatás fogalma:

  • Védelmi igazgatás:

  • a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer,

  • amely az állam védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység;

  • magában foglalja a különleges jogrendre történő felkészülést,

  • továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.

  • 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1.§ n)


A v delmi igazgat s funkci i

A VÉDELMI IGAZGATÁS FUNKCIÓI

az állami (kormányzati-központi, területi, helyi) irányítás-vezetés folyamatosságának és fenn- tartásának biztosítása

az adott védelmi feladatra rendelt szervezet működési feltételeinek biztosítása, támogatása

a lakosság, az anyagi javak védelme

a nemzetgazdaság erőforrásainak mobilizálása, a gazdaság védelme

vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelmi igazgatás fogalma:

A védelmi igazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amelynek keretében az ország védelmére létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közi-gazgatási szervek, továbbá a honvédelemben közreműködő más szervek ellátják a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározottak honvédelemre való felkészítésével, az országvédelemmel és a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos feladatokat.

290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. § b)

Hvt. 1. § (3): A honvédelemre való felkészülésben és a honvédelmi feladatok végrehajtásában e törvényben meghatározott keretek között a törvény alapján létrehozott jogalanyok és minden Magyarországon tartózkodó ember a szolgáltatások, az állampolgárok pedig a személyes szolgálat teljesítésével vesznek részt.


A honv delmi igazgat s funkci i

A HONVÉDELMI IGAZGATÁS FUNKCIÓI

az ország honvédelmi felkészítésének biztosítása

A Magyar Honvédség rendkívüli jogrendben való működése feltételeinek biztosítása, támogatása

a honvédelmi kötelezettségek teljesítésével összefüggő ágazati feladatok végzése

a védelmi felkészítés és országmozgósítás honvédelmi feladatainak koordinálása

a védelmi igazgatási rendszer honvédelmi feladatainak irányítása, koordinálása

a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésével összefüggő nemzeti honvédelmi feladatok biztosítása

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelmi igazgatás

Klasszikus igazgatási terület

Állampolgárokra, az állami és nem állami szervek teljes körére kiterjedő szabályozást érintő terület

Sajátos igazgatási terület, tárgya elsődlegesen (de nem kizárólagosan)a honvédelmet érintőkötelezettségek szabályozása

Elsődleges jogforrás jellegű, a szubszidiaritás elvének érvényesülése

Az igazgatási jogosítványok össztársadalmi érdekű tevékenység szabályozását biztosítják


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

A honvédelmi igazgatás

ALANYAI:az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, állampolgárok

KÜLSŐ IGAZGATÁSa honvédelmi ágaza-ton kívüli szervekre, szervezetekre, személyekre terjed ki

BELSŐ IGAZGATÁSa honvédségre és igazgatási szerveire terjed ki

TÁRGYA:a honvédelmi felkészítést és a honvédelem megvalósí-tását biztosító jogok és köte-lezettségek érvényesítése


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A katonai igazgatás fogalma:

  • Katonai igazgatás:

  • a közigazgatás része,

  • közigazgatási szervek (állami, önkormányzati, katonai) jogilag szabályozott tevékenysége,

  • amely a haza fegyveres védelme feltételeinek megteremtése és megvalósítása érdekében

  • törvény alapján létrehozott jogalanyok és a természetes személyek honvédelmi kötelezettségeinek és önként vállalt honvédelmi feladatainak tervezésére,

  • valamint a kötelezettségek és a vállalt feladatok végrehajtására irányul.

  • 2011. évi CLXXVII. törvény 1.§ e)


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A KATONAI IGAZGATÁS FUNKCIÓI

  • a Magyar Honvédség tartalékos komponense (önkéntes tartalékosok, kiképzett tartalékosok, potenciális hadköte- lesek) nyilvántartásával, katonai szolgálatával kapcsolatos feladatok tervezése, szervezése és végrehajtása

  • jogszabályban meghatározott nyilvántartás vezetése a meghagyásba bevont szervekrõl, a meghagyásra kijelölt munkakörökrõl békében, és a hadkötelezettség bevezetését követõen a meghagyásban részesült hadkötelesekrõl

  • a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a honvédelemben közreműködõ szervek részére szükséges gaz- dasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítésének tervezése, végrehajtásának irányítása, felügyelete, ellenõrzése

  • az önkéntes tartalékos állomány behívásának elõkészítéséhez és a behívás végrehajtásához szükséges, törvény- ben meghatározott nyilvántartás kezelése, az önkéntes tartalékosok munkáltatóival történõ kapcsolattartás,az önkéntes tartalékos állomány behívása

  • a Magyar Honvédség központi személyügyi nyilvántartásának, hadköteles nyilvántartásának, központi toborzó és érdekvédelmi nyilvántartásának kezelése, a hadkötelezettség bevezetését követõen a hadköteles nyilvántartás átadása a sorozó központoknak illetékességi területük szerinti bontásban

  • a behívhatósági korhatárt elért tartalékos állomány adatainak átadása a Magyar Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének

  • a háborús veszteség-nyilvántartás és tájékoztatás nemzetközi egyezmények szerinti végrehajtása

  • a Magyar Honvédség személyi állománya részére a szolgálati-, a kormánytisztviselõi-, a közalkalmazotti-, a nyug- díjas-, a hadkötelezettség bevezetését követõen a katonai igazolványok kiadása, továbbá a katonák személyi igazolójeggyel és az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezmények hatálya alá tartozó egyéb igazoló iratokkal történõ ellátása.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELMI IGAZGATÁS HELYE ÉS SZEREPE A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERÉBEN


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE

VÉDELMI IGAZGATÁSI

RENDSZER

  • KATONAI VÁLSÁGHELYZET- KEZELÉSI ALRENDSZER

  • Honvédelem

  • NATO műveletek

POLGÁRI VÁLSÁGHELYZET- KEZELÉSI ALRENDSZER

- Katasztrófavédelem

- Belbiztonság

- Polgári védelem

NEMZETGAZDASÁGI ALRENDSZER

HM

BM

NGM


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELEM

RENDSZERE


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Idegen hatalom fegyveres támadása ellen Magyaror-szág függetlensége, területi sérthetetlensége, a lakosság és az anyagi javak katonai erővel való megvédése.

Az államszervezet - ezen belül a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek - továbbá a nemzetgazdaság, a társadalmi szervezetek és az érintett állampolgárok erre való összehangolt felkészítése.

A HONVÉDELEM CÉLJA

A HONVÉDELEM ALAPELVEI

A honvédelemre való felkészülésben, a honvédelmi feladatok végrehajtásában a honvédséget

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

„az állami szervek a működéshez szükséges irányító és szervező munkával”

„a gazdálkodó szervek és a lakosságszolgáltatások teljesítésével támogatják”

„az állampolgárok pedig személyes szolgálatteljesítésével vesznek részt abban”


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

elemei

A védelemrefelkészült ésműködőké-pesÁLLAM-SZERVEZET

A katonai vé-delmet ellát-ni képesFEGYVERESERŐ

A védelmi szükséglete-ket kielégí-teni képesGAZDASÁG

A lakosság védelmét szolgálóPOLGÁRIVÉDELMIszervek

Az Észak-at-lanti Szerző-désből faka-dójogok és kötelezettsé-gekegysége

A Magyar Honvédség demokratikuspolgáriirányítása ésellenőrzése

A védelmi igényeket tudatosan elfogadótársadalom

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Az állampolgá-roklétfeltételei-nek, élet- és vagyonbiztonsá-gának, a közja-vak védelme(polgári oltalmazás)

A honvédség, a rendvédelmi szervek alkalma-zása, tevékeny-ségük feltétele-inek biztosítása

Anemzet-gazdaság mozgósítása

Az állam- ésközigazgatás működtetése

Hozzájárulása Szövetségés az EU kollektívvédelméhez

funkciói

A

HONVÉDELMI

RENDSZER


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

A HONVÉDELEM KÖZPONTI IRÁNYÍTÁSÁNAK SZINTJE

KÖZTÁRSASÁGI

ILLETÉKES

MINISZTER

HONVÉDELMI

ORSZÁGGYŰLÉS

KORMÁNY

TANÁCS

ELNÖK

Megyei szint

Járási szint

Centrálisirányítású

Centrálisirányítású

Helyi

Megyei (F

ővárosi)

MH HKNYPterületi szervei

MH HKNYPhelyi szervei

területiszervek

területiszervek

Védelmi Bizottság

Védelmi Bizottság

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE

A HONVÉDELEM HELYI IGAZGATÁSÁNAK SZINTJE

Helyi védelmi bizottságok:

 fővárosi körzetekben (23) járásokban (175)

Települési szint

polgármester

(jegyző)


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELEM RENDSZERE ÉS AZ AZT MEGHATÁROZÓ JOGI ALAPOK


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Codex Hammurabbi: "A katonakötelezettségek két formájából ... a népfelkelés tagjait az összes szabadok közül királyi mozgósító tisztek, az egyes területek helytartóinak felügyelete alatt vessék sor alá.„

Az ókori Kína: Szun Ce a Kr. e. IV. század, elemzi a háború megvívásának törvényszerűségeit, a had-viselés katonai és polgári oldalát – bemutatva az ország honvédelmi (a szerző megfogalmazásában "katonai") felkészítésének, a hadsereg működését biztosító gazdasági feltételek, a lakosság kötelezettségeinek helyét és szerepét a hadviselésben

Kantilja a Kr. e. III-IV. századi India:: "Tisztában voltak a hátország szerepével, szükségesnek tartották, hogy a lakosság el tudja tartani magát és a hadsereget, s hogy szorgalmas, elégedett és hű legyen."

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Királyi rendeleti szabályozás

(korai és késői középkor)

Törvényi szabályozás

(1867-1946)

I. István decretumai. "Szent Imre herczegnek írott intelmei"

1848. évi III. tc. a független magyar felelős minis-terium alakításáról

II. Endre király decretuma. "Az Aranybulla"

1848. évi XXII. tc. a nemzeti őrseregről

Zsigmond király 1435. évi I. decretuma

1868. évi XL. tc. a véderőről

Albert király 1439. évi decretuma

1868. évi XLI. tc. a honvédségről

V. László király 1454. évi decretuma

1868. évi XLII. tc. a népfelkelésről

I. Mátyás király 1471. évi decretuma

1873. évi XX. tc. a hadsereg és a honvédség szükségletének fedezéséről mozgósítás esetében

II. Ulászló király 1492., 1498., 1500. és 1514. évi decretumai

1890. évi V. tc. a honvédségről

II. Lajos király 1518. évi tolnai, 1518. évi bácsi, 1522. évi budai és 1526. évi rákosi decretumai

1912. évi XXX. tc. a véderőről

I. Lipót király 1659. évi decretuma

1912. évi LXIII. tc. a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről

III. Károly király 1715. évi decretuma

1939. évi II. tc. a honvédelemről

I. Ferenc király 1808. évi és 1830. évi decretumai

1946. évi I. törvény a Magyar Köztársaságról

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Alkotmányos alapú törvényi szabályozás

(1949-től napjainkig)

1949. évi XX. törvény. A Magyar Köztársaság Alkotmánya

1960. évi IV. törvény a honvédelemről

1976. évi I. törvény a honvédelemről

1989. évi XXXI., 1990. évi XL. és XXIX., 1993. évi CVII., 2000. évi XCI. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról

1993. évi CX. törvény a honvédelemről

1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről

1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről

1997. évi XXXII. törvény a határőrizetről és a határőrségről

1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról

2004. CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

Magyarország Alaptörvénye 2011. 04. 25.

2011. CXIII. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A HONVÉDELMI IGAZGATÁS SZABÁLYOZÁSA

A honvédelmi igazgatás rendszere jogi szabályozásának és működésének történeti áttekintése

A királyi rendeleti szabályozás időszaka (államalapítástól 1848-ig)

A törvényi alapú szabályozás időszaka (1848-1949)

Az alkotmányos alapú szabályozás időszaka (1949-től napjainkig)

A mindenkori állami főhatalom kiemelt szabályozási jogát és feladatát képezte

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELMI IGAZGATÁS JOGI KÖRNYEZETE ÉS A VÉDELEM KOMPLEX RENDSZERE


Magyarorsz g biztons g s v delempolitikai alapelvei

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Magyarországbiztonság- és védelempolitikai alapelvei

94/1998. (XII. 27.) OGY határozat

  • A biztonság átfogó értelmezése

  • A kétpólusú világrendszerhez képest összetettebb kockázatok és veszélyforrások

  • Új típusú és növekvő biztonsági kockázatok

  • Magyarország biztonságpolitikájának céljai

  • A célok elérésének módjai

  • A biztonság elérése szövetségi keretekben

  • A biztonság nem katonai területei

  • A biztonság katonai tényezői

1./ Az új OGY határozat szükségességének indokai

2./ Az új OGY határozat tartalmi területei:


Magyarorsz g biztons g s v delempolitikai alapelvei1

Magyarországbiztonság- és védelempolitikai alapelvei

A biztonság átfogó értelmezése

Hagyományos tényezőkön (politikai, katonai) túl magába foglalja a szélesebb értelmű biztonság területeit (gazd-i, pénzügyi, emberi jogi-kisebbségi, információs és technológiai, környezeti, nemzetközi jogi)

A kétpólusú világrendszerhez képest összetettebb kockázatok és veszélyforrások

Minimális a világméretű konfliktus veszélye, helyette új típusú és növekvő biztonsági kockázatok (eltérő társadalmi fejlődés miatti, pénzügyi-gazdasági, társadalmi válságok, etnikai és vallási feszültségek, terrorizmus, szervezett bűnözés, illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, tömeges migráció, környezeti ártalmak)

Magyarország biztonságára elsősorban az euro-atlanti régió biztonsága bés a régióban végbemenő társadalmi-gazdasági-politikai változások hatnak, de nem függetleníthető a globális változásoktól sem

Az új típusú és a hagyományos kihívások egyidejűleg, egymást erősítve jelennek meg

Magyarország biztonságpolitikájának céljai

Függetlenség, szuverenitás, területi épség szavatolása

Jogállamiság, demokratikus intézmények és piacgazdaság érvényesülése, belső stabilitás

Állampolgári, emberi, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényesülése

Élet-, vagyon- és szociális biztonság érvényesülése

Hozzájárulás az Észak-atlanti Szerződésben foglaltak megvalósulásához, szövetségesek biztonságához

Nemzetközi béke fenntartása, euro-atlanti térség, Európa, a régió stabilitása

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

94/1998. (XII. 27.) OGY határozat:


Magyarorsz g biztons g s v delempolitikai alapelvei2

Magyarországbiztonság- és védelempolitikai alapelvei

A célok elérésének módjai

Biztonságpolitikai célok érvényesítése elsősorban a külpolitika, gazdaságpolitika, védelempolitika útján

Biztonság két alappillérre épül: nemzeti önerő, valamint euro-atlanti integráció és nemzetközi együttműködés

Nemzetközi együttműködés csak hatékony nemzeti szerepvállalással érhető el

Európai biztonsági és védelmi identitás fejlesztésével

EU-s tagsággal, ezáltal az EU közös kül- és biztonságpolitikájában való részvétellel

A biztonság elérése szövetségi keretekben

Kollektív védelemre épülő NATO szövetségi tagság

Transzatlanti együttműködéssel

ENSZ, EBESZ regionális együttműködés

A biztonság nem katonai területei

Jószomszédi együttműködés, gazdasági, kulturális emberi jogi kapcsolatok

Fejlett piacgazdaságra épülő társadalmi fejlődés

Két- és többoldalú keretekben igazságügyi, belügyi, vám- és pénzügyi, környezet- és katasztrófavédelmi együttműködés

A biztonság katonai tényezői

Továbbra is szükség van a megbízható védelmet jelentő és a Szövetség biztonságához hozzájáruló fegyveres erőre

A honvédelem az állampolgárok közös felelősségvállalására épülő nemzeti ügy

A honvédelem rendszerének elemei

A fegyveres erő feladatai

A haderőszervezet és felszerelés Szövetséggel egyeztetett kialakítása

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

94/1998. (XII. 27.) OGY határozat


Nemzeti biztons gi strat gia

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Nemzeti Biztonsági Stratégia

1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat:

  • Magyarország biztonságpolitikai környezete

  • Magyarország helye és biztonságpolitikai érdekei a világban

  • A Magyarországot érintő biztonsági fenyegetések, kihívások és azok kezelése

  • A Nemzeti Biztonsági Stratégia végrehajtásának eszközrendszere


Nemzeti biztons gi strat gia1

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Nemzeti Biztonsági Stratégia

1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat:

  • MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGPOLITIKAI KÖRNYEZETE

  • Átfogó biztonság

  • Katonai szegmens új hangsúlyai

  • Globalizáció és új hatalmi központok

  • Hagyományos támadás veszélye elenyésző

  • Nem kizárt a katonai erő elsődlegessége regionális konfliktusban

  • A biztonság nem a határainknál kezdődik

  • Konfliktus-megelőzés és kezelés átfogó megközelítéssel

  • Összkormányzati felelősség, megközelítés, részvétel

  • A globális pénzügyi-gazdasági válság biztonsági kihívást jelent


Nemzeti biztons gi strat gia2

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Nemzeti Biztonsági Stratégia

1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat:

  • MAGYARORSZÁG HELYE ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI ÉRDEKEI A VILÁGBAN

  • Vitás kérdések: ENSZ Alapokmány, nemzetközi jog, békés eszközökkel

  • Alapvető értékek: béke, biztonság, szuverenitás, területi épség, demokrácia, jogállamiság, emberi jogok, alapvető szabadságok

  • Alapvető biztonsági érdekek: szuverenitás, területi épség, alkotmányos rend, stabilitás, gazdasági-társadalmi-kulturális fejlődés, emberi jogok, szabadságjogok érvényesülése

  • ENSZ, EBESZ, NATO, EU

  • Magyarország biztonságának sarokköve a kollektív védelem

  • Határon túli magyarság

  • Földrajzi sebezhetőség, gazdasági nyitottság hatásai


Nemzeti biztons gi strat gia3

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Nemzeti Biztonsági Stratégia

1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat:

  • A MAGYARORSZÁGOT ÉRINTŐ BIZTONSÁGI FENYEGETÉSEK, KIHÍVÁSOK ÉS AZOK KEZELÉSE

  • Magyarország biztonsági helyzete szilárd

  • Fenyegetések, kockázatok azonosak a szövetségi rendszerünkével

  • Nemzeti feladatoknál kiindulópont a NATO szerződésben, NATO Stratégiai Koncep- cióban, Lisszaboni Szerződésben, Európai Biztonsági Stratégiában foglaltak

  • Hagyományos konfliktusok lehetősége fenn áll

  • Regionális konfliktusok, TÖPFE elterjedése, terrorizmus

  • Kíberbiztonság, energiabiztonság, környezeti biztonság, szervezett bűnözés, kábítószer-kereskedelem, illegális migráció, szélsőséges csoportok


Nemzeti biztons gi strat gia4

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Nemzeti Biztonsági Stratégia

1035/2012. (II. 21.) Korm. határozat:

  • A NEMZETI BIZTONSÁGI STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSÁNAK ESZKÖZ- RENDSZERE

  • Szilárd gazdasági alapok

  • Szilárd társadalmi alapok

  • Aktív külpolitikai tevékenység

  • Fenyegetések összkormányzati kezelése

  • A Magyar Honvédség a szuverenitás alapvető intézménye, a külpolitika megvalósí- tásának egyik meghatározó eszköze

  • Nemzetközi válságkezelésben katonai komponens mellé civil is

  • Civil-katonai együttműködés nemzetközi válságkezelésben

  • Hírszerzés, elhárítás szerepe

  • Belső biztonság fenntartása, rendvédelem, információszerzés

  • Komplex megelőzési és válságkezelő rendszer


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Nemzeti Katonai Stratégia

1656/2012. (XII. 20.) Korm. határozat:

  • Bevezető és alapvetések

  • Működési és biztonsági környezet

  • A Magyar Honvédség várható alkalmazásának jellemzői

  • Az ehhez szükséges erőforrások

  • A Magyar Honvédség feladatai

  • Képességfejlesztési és végrehajtási irányelvek


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

BEVEZETŐ ÉS ALAPVETÉSEK

  • A Nemzeti Katonai Stratégia célja, hogy Magyarország Alaptörvényével, a védelmi szféra tevékenységét meghatározó jogszabályokkal, a NATO Stratégiai Koncepciójával, valamint az Európai Biztonsági Stratégiával összhangban, továbbá a Nemzeti Biztonsági Stratégiában lefektetett elvek alapján kijelölje azokat a stratégiai szintű célkitűzéseket, irányokat, eszközöket és forrásokat, amelyek révén a Magyar Honvédség teljesítheti küldetését.

  • A Stratégia közép- és hosszú távú iránymutatást nyújt a Magyar Honvédség számára, meghatározva az ország védelmében és érdekeinek érvényesítésében betöltött szerepét. Ennek érdekében kijelöli a haderő alkalmazásának és fenntartásának fő elveit, fejlesztésének irányait, meghatározza azokat a célokat és eszközöket, amelyek révén a Magyar Honvédség korszerű, rugalmasan és hatékonyan alkalmazható képességekkel, kiegyensúlyozott struktúrával rendelkező haderővé válik.

  • A globális biztonsági környezetben zajló rendkívüli dinamikájú és méretű változások kiszámíthatatlanságot okoznak. Európában és szomszédságában a 21. század elején is előfordulhat, hogy a katonai erő kap elsődleges szerepet egy regionális konfliktusban. Mindez továbbra is szükségessé teszi a hiteles katonai erő fenntartását.

  • Magyarország elkötelezett a nemzetközi béke és biztonság megőrzése iránt. A válságok megelőzését és a konfliktusok kezelését szolgáló nemzetközi mechanizmusok erősítése alapvető fontosságú Magyarország biztonsága szempontjából is, ezért tevékeny szerepet kíván betölteni a nemzetközi biztonsági felépítmény részét képező globális és regionális szervezetekben.

  • A biztonság összetett és elemei szorosan összefüggnek egymással, ezért a honvédelem ügyét nem lehet a biztonság más területeitől elválasztva, önmagában értelmezni. A biztonsági kihívások kezelése túlnyúlik az egyes szakminisztériumok hatáskörén, ezért összehangolt kormányzati együttműködést kíván meg.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

MŰKÖDÉSI ÉS BIZTONSÁGI KÖRNYEZET

  • A biztonság nem katonai vetületeinek egyre inkább megnő a fontossága, ez ugyanakkor nem jár együtt a katonai tényezők szerepének csökkenésével.

  • Magyarország biztonsági környezetét egyszerre jellemzik térségünk és benne az ország stabilitását erősítő és gyengítő folyamatok. A Magyarország közvetlen környezetében megfigyelhető tendenciák a stabilitás irányába mutatnak, ugyanakkor a korábban válságok sújtotta területek biztonsági helyzete továbbra is törékeny. A globális folyamatok hosszú távon nehezen kiszámítható biztonsági környezetet valószínűsítenek, ami a legrosszabb esetben akár megállíthatja vagy vissza is fordíthatja a térségünkben jelenleg tapasztalható pozitív irányú változásokat. Az új típusú, globális méretekben jelentkező kihívások szerepe várhatóan jelentősen felértékelődik közép- és hosszú távon.

  • A Magyarország, illetve szövetségesei ellen irányuló, hagyományos fegyverekkel végrehajtott támadás veszélye jelenleg elenyésző mértékű, és a jelenlegi folyamatok középtávon is ezt valószínűsítik. Egy nem hagyományos eszközökkel végrehajtott, céljait tekintve korlátozott támadás valószínűsége is igen alacsony, ugyanakkor teljes mértékben nem zárható ki.

  • Egyre súlyosabb problémát jelent az energiabiztonság kérdése. Növekszik az import-függő fogyasztók száma és a szállítási útvonalak sebezhetősége. Régiónkra különösen is jellemző az energiaforrások beszerzésének nem megfelelő diverzifikáltsága. A globális éghajlat- és környezetváltozás, a környezetszennyezés, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásai, a nyersanyag- és természeti erőforrások kimerülése, az egészséges ivóvízhez jutás és a világban egyre súlyosabb formában jelentkező élelmezési gondok várhatóan a konfliktusok fő forrásai, illetve erősítő tényezői lesznek. Számolni kell azzal, hogy növekedhet a természeti és ipari katasztrófák száma és súlyossága.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MAGYAR HONVÉDSÉG VÁRHATÓ ALKALMAZÁSÁNAK JELLEMZŐI

  • A haderő bevetésére a lehetséges alkalmazás teljes spektrumában sor kerülhet az alacsony intenzitású műveletektől kezdve a magas intenzitású műveletekig. Annak ellenére, hogy a Magyar Honvédség napjainkban alacsony intenzitású nemzetközi műveletekben vesz részt, középtávon képesnek kell lennie a magas intenzitású műveletek végrehajtására is. A Magyar Honvédség alkalmazására jellemzően válságkezelő műveletekben kerül sor, sok esetben Magyarországtól jelentős távolságra, szélsőséges természeti és éghajlati viszonyok között, nehezen megközelíthető terepen, ahol csupán korlátozott mértékben vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre befogadó nemzeti támogatás. A válságok keze-lése során a hálózatalapú hadviselés, a hírszerzés és a felderítés, a precíziós fegyverek és modern technikai eszközök, a civil-katonai együttműködés, a pszichológiai hadviselés, valamint a különleges rendeltetésű erők széles körű alkalmazása szükséges.

  • Egyre többször válhat szükségessé a nemzetközi közösség humanitárius célú beavatkozása és segítségnyújtása katonai erő alkalmazásával. A válságok kizárólag katonai erővel nem kezelhetőek, kezelésük összetett civil és katonai erőfeszítést, együttműködést igényel, különös tekintettel az azonos műveleti területen működő katonai és polgári szakemberek egymásra utaltságára. A katonai és a civil erőfeszítések nem választhatóak el élesen egymástól. A műveleti területen nem csupán állami, hanem számos nem állami szereplő is meghatározó módon van jelen.

  • A nem fegyverrel elkövetett, halálos áldozatot közvetlenül nem követelő, de hatalmas anyagi károkat és káoszt előidézni képes újfajta, aszimmetrikus kihívások miatt bővült a háború és a támadás fogalmainak jelentése. A károkozás mértékétől függően egy nem fegyveres támadás – megítélését tekintve – akár egy fegyveres támadással is egyenértékű lehet. Ilyen fenyegetést jelent elsősorban a kiber hadviselés, amely anyagi kár okozásában és a közrend megzavarásában potenciálját tekintve egyre kevésbé marad el a hagyományos fegyverektől.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A SZÜKSÉGES ERŐFORRÁSOK

  • Magyarország Kormánya határozatban kötelezte el magát arra, hogy a HM költségvetése a 2013–2015-ös költség-vetési évekre vonatkozóan legalább a 2012. évi tervezett költségvetési támogatásának nominálértékén kerül biztosításra, a 2016-os költségvetési évtől kezdődően pedig a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékpontos növelésével a támogatási főösszeg 2022-re – az európai NATO tagállamok átlagát közelítve – eléri a GDP 1,39%-át.

  • A Stratégiában foglaltak és különösen egy fenntartható haderő kialakítására irányuló célkitűzés megvalósítása érdekében szükséges, hogy a védelmi költségvetésben már középtávon megvalósuljon a személyi juttatások, a működési és a fejlesztési kiadások 40-30-30 %-os aránya.

  • A Magyar Honvédség működése szempontjából az anyagi erőforrásokon túlmenően, kritikus jelentőséggel bír, hogy milyen humán erőforrás áll a rendelkezésére. A sajátos közszolgálatot teljesítő, felkészült, motivált és elkötelezett katona a Magyar Honvédség legnagyobb értéke. Megtartását, megfelelő utánpótlását a tárca humánstratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a humán alrendszerek tervszerű működtetése biztosítja.

  • Korunk összetett katonai kihívásaira csak olyan haderő képes sikeres választ adni, amelynek állománya magas színvonalú képzésben és kiképzésben részesült, megfelelő fizikai és pszichikai állóképességgel rendelkezik, képes nemzetközi környezetben történő magas színvonalú munkavégzésre, valamint feladatai végrehajtását illetően motivált és elkötelezett. Ehhez a feladatok sikeres végrehajtására felkészítő, a kor követelményeinek megfelelő – közép- és felsőfokú – képzésekre, tanfolyamokra, kiképzések-re, gyakorlatokra, valamint a vezetők kiválasztása érdekében megfelelő kiválasztási rendszerre van szükség. Az átalakuló, vezetői képesség központú tisztképzésnek és az ehhez igazodó altisztképzésnek meg kell teremteniük a közszolgálati pályák közötti át-járhatóság feltételeit.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MAGYAR HONVÉDSÉG FELADATAI

  • A Magyar Honvédség alapfeladata – önállóan vagy szövetségi keretek között – Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme. Ehhez szükség van a Magyarországot közvetlenül és közvetve érintő katonai fenyegetések érzékelésére, a megfelelő visszatartó képesség kialakítására, és szükség esetén a katonai fenyegetések kivédésére.

  • Alapfeladatának ellátásával összefüggésben fontos feladat a szövetséges országok erői részére történő befogadó nemzeti támogatás megszervezése és biztosítása. A Magyar Honvédség további fontos feladata a polgári légi járművek fegyverként történő alkalmazásának megakadályozása.

  • Magyarország ENSZ-, NATO-, EU-, valamint az EBESZ tagságával járó felelőssége a szövetségesi és egyéb nemzetközi kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, válságkezelési, humanitárius, valamint bizalom- és biztonságerősítő feladatok – teljesítése, amelyben döntő szerep hárul a Magyar Honvédségre. A nemzet-közi kötelezettségek teljesítése hozzájárul a nemzetközi béke és biztonság – és ezáltal Magyarország biztonságának – erősítéséhez, és egyben növeli az ország nemzetközi tekintélyét.

  • A Magyar Honvédség közreműködik a természeti és ipari katasztrófák elhárításában, következményeinek felszámolásában, a humanitárius vészhelyzetek kezelésében, valamint szükség esetén részt vesz a polgári hatóságok támogatásában. Ellát tűzszerészeti, valamint egyéb katonai szakértelmet és speciális eszközöket igénylő feladatokat, továbbá biztosítja egyes kijelölt kritikus infrastruktúra létesítmények őrzését és védelmét.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI ÉS VÉGREHAJTÁSI IRÁNYELVEK

  • A Magyar Honvédségnek olyan képességalapú haderővé kell válnia, mely hatékonyan képes együttműködni a szövetségesekkel, és amelynek szervezetében megtalálható az országvédelmi tervben rögzített valamennyi hadrendi elem és képesség legalább alapképesség szinten.

  • A biztonsági környezet esetleges romlásával, szövetségi tagságunk figyelembevételével, képesnek kell lenni az ország fegyveres védelméhez szükséges alapképességeknek a nemzetgazdaságból biztosított források igénybevételével történő fejlesztésére. A Magyar Honvédség képességfejlesztését a tárca Védelmi Tervező Rendszerének keretében, a NATO tervezési ciklusának és az EU képességfejlesztési folyamatának figyelembevételével kell tervezni és megvalósítani.

  • A kihívások sikeres kezelése érdekében a haderő legfontosabb tulajdonságainak a gyorsreagálásnak, a rugalmasságnak, a túlélőképességnek és az interoperabilitásnak kell lennie. Mind a kollektív védelmi kötelezettségek, mind pedig a nemzetközi műveleti szerepvállalások sikeres végrehajtása érdekében erősíteni kell a Magyar Honvédség alkalmazhatósági – telepíthetőségi és fenntarthatósági – képességeit a műveletek teljes spektrumában.

  • A Magyar Honvédségnek képesnek kell lennie a műveletek teljes spektrumában törté-nő részvételre. Ennek részeként tudnia kell együttműködni és kapcsolatot tartani a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, valamint a helyi hatóságokkal és lakossággal. Rendelkeznie kell a műveleti területen folyó kiképzési és mentorálási feladatok végzéséhez szükséges képességekkel.

  • A Magyar Honvédség egyik célja a hálózatalapú hadviselés feltételeinek megteremtése. Ennek részeként erősíteni kell a Magyar Honvédség kibervédelmét, amihez koncepcionálisan megalapozott rendszabályok kidolgozása, modern eszközök beszerzése, valamint az állomány megfelelő felkészítése és kiképzése szükséges.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

JOGSZABÁLYOK


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

290/2011. (XII. 22.) Korm. rendeleta honvédelemről és a Magyar Hon-védségről, valamiint a különleges jog-rendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

2011. évi CXIII. törvénya honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

Magyarország Alaptörvénye 2010

  • a honvédelmi miniszter feladat- és hatáskörét;

  • a honvédelem alapjait, a Magyar Honvédség irányításának elveit;

  • a honvédelmi kötelezett- ségek rendszerét;

  • a honvédelemben közreműködő szervezeteket, azok feladatait;

  • a honvédelemirányításá- nak alapelveit

  • a honvédelemben résztvevő szervezeteket, azok feladatait;

  • a minisztériumok és kormány- hivatalok honvédelmi tevékeny- ségének területeit;

  • a Magyar Honvédség feladatait;

  • a rendkívüli helyzeteket (különleges jogrendet) és bevezetésük rendjét;

  • a Magyar Honvédségre vonatko- zó részletes szabályokat;

  • a területi és helyi védelmi igaz- gatás hatásköreit;

  • a honvédelmi kötelezettségek rendszerét;

  • a Honvédelmi Tanács megalakításának és műkö- désének alapelveit.

  • a honvédelmi felkészítés fela- datait, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális műkö- désének feltételeit.

  • a rendkívüli időszakokban alkal- mazható különleges intézkedé- seket, és a HT-re vonatkozó sza- bályokat.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

m e g h a t á r o z z á k


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Alkotmányos alapelv

Alkotmányos alapelv

Alkotmányos alapelv

Alkotmányos alapelv

”Minden magyar állampolgár köte- les a haza védel- mére”. (XXXI. cikk)

”Rendkívüli állapot idején és az Ország-gyűlés döntése ese-tén megelőző védel-mi helyzetben a ma-gyarországi lakó-hellyel rendelkező, nagykorú magyar ál-lampolgárságú fér-fiak katonai szolgá-latot teljesítenek”.

”A magyarországi la-kóhellyel rendelke-ző, nagykorú magyar állampolgárok szá-mára rendkívüli álla-pot idejére honvé-delmi munkakötele-zettség, bármely idő-szakban polgári vé-delmi kötelezettség írható elő ”.

”A honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében minden-ki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető”.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

ÁLTALÁNOS HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK RENDSZERE

VAGYONI SZOLGÁLTATÁS

SZEMÉLYES SZOLGÁLAT

Anyagi szolgáltatási kötelezettség

Gazdasági szolgáltatási kötelezettség

Polgári védelmi kötelezettség

Had- kötelezettség

Honvédelmi munka-kötelezettség

Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy (állampolgárságtól függetlenül), Magyarországon működő jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

(18-40 év)RÁ, MVH

(18-65/55 év)RÁ

(18-65 év)minden időszak

Magyarországterületén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár

Magyarországterületén lakóhellyel rendelkező magyar férfi állampolgár

Magyarországterületén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár

  • szolgáltatás teljesítése, igénybevételének tűrése

  • tevékenységtől való tartózkodás

  • szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészület

  • szolgáltatás igénybevétele tervezéséhez szükséges adatközlés

  • Ha a honvédelem érdeke, a honvédelmi feladatok ellátása más módon nem, vagy nem megfelelő időben, vagy csak aránytalanul nagy ráfor-dítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani:

  • a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat,

  • az ország kormányzati és közig-i rendszerének zavartalan működését,

  • a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működő- képesség helyreállítását,

  • a fegyveres összeütközések polgári védelmi feladatainak ellátását,

  • az időszakos egészségügyi feladatok ellátását,

  • a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását.

Adatszolgál-tatási

Bejelenté-si

Megjelené-si

Szolgála-ti

Fegyveres katonai

Fegyver nél-küli katonai


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelemben közreműködő szervek

A rendvédelmi szervek, amelyek a jogszabályban meghatározott hatáskörükben, illetékességi területükön:

a) ellátják a honvédelem érdekében meghatározott feladataikat,

b) ellátják a részükre kijelölt személyek és létesítmények védelmét,

c) támogatják a Honvédséget egyes feladatainak végrehajtásában,

d) részt vesznek a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásában,

e) közreműködnek a rendkívüli intézkedések végrehajtásában,

f) együttműködnek a helyi védelmi igazgatás szerveivel a honvédelmi feladatok ellátásában.

A honvédelemi felkészülés egyes feladatainak ellátásában résztvevő szervek:

a) a központi államigazgatási szervek,

b) a települési önkormányzatok irányítása alatt álló szervek,

c) a bírósági és az ügyészi szervezet,

d) az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,

e) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,

f) a műsorszóró rádió- és televízióállomások, a nemzeti hírügynökség,

g) a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei,

h) a Magyar Nemzeti Bank,

i) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek, továbbá

j)továbbáminden olyan szerv, amely jogszabály alapján honvédelmi feladat ellátására vagy honvédelmi kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelemben közreműködő szervek

  • A honvédelemben közreműködő szervek az ott meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön:

  • felkészülnek a jogszabályban meghatározott honvédelmi feladataik teljesítésére,

  • folyamatosan biztosítják a honvédelmi célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,

  • gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi szolgáltatások fenntartásáról,

  • ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat,

  • közreműködnek a lakosság honvédelmi célú tájékoztatásában, szükség esetén a riasztásában,

  • teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,

  • közreműködnek a különleges jogrend idején kiadott rendeletek és intézkedések végrehajtásában.

  • A társadalmi szervezetek, egyházak és karitatív szervezetek – önkéntes alapon – a védelmi igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a honvédelmi feladatok ellátásában.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI ÉS IGAZGATÁSI RENDSZERE


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Az Országgyűlés

hatáskörei


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

AZ ORSZÁGGYŰLÉS HATÁROZZA MEG:

Magyarország biztonság és védelempolitikájának alapelveit94/1998. (XII. 27.) OGY hat.

A biztonság és védelempoli-tikai alapelvekben előírt fela-datok végrehajtásának főbb irányait és azok feltételeit

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámát, főbb haditechnikai eszközeit

Rendkívüli állapot idején bevezeti a hadkötelezettséget, megelőző védelmi helyzetben dönt a hadkötelezettség bevezetéséről

Biztosítja a Magyar Honvéd-ség működéséhez és fej-lesztéséhez szükséges anyagi forrásokat (az éves költségvetés keretében)


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A köztársasági elnők

hatáskörei


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét

Köztársasági elnöki lobogót, csapatzászlót adományoz a katonai szervezeteknek

Kinevezi

a Honvéd

Vezérkar

főnökét

Gyakorolja a tábornokokkal kap-csolatos egyes személy-ügyi jogköröket

Tájékoztatást kérhet az MH működésével kapcsolatos kérdésekben

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A Kormány feladatai és

hatáskörei


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A KORMÁNY

Magyarország védelmi felkészültségének biztosítása céljából:

  • meghatározza a honvédelemi miniszter honvédelmi-ágazati irányítási és az MH irányításával, vezetésével kapcsolatos fea-it,

  • az Országgyűlés elé terjeszti a biztonság- és védelempolitikai alapelvekről szóló határozati javaslatot,

  • összehangolja a katonai műveletek teljesítésével összefüggő kormányzati feladatokat,

  • meghatározza a nemzetgazdaság honv-i célú felkészítésének követelményeit, az ország védelmi célú tartalékait, hadiipari kapa- citását, az infrastruktúra honv-i célú felkészítésének, fejlesztésének, védelmének állami feladatait dönt a gazdaságmozgós-ról

  • meghatározza, összehangolja a miniszterek és – az autonóm államigazgatási szervek kivételével – a központi államigazgatási szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek honvédelmi feladatait,

  • gondoskodik a Kormány békétől eltérő, valamint a Honvédelmi Tanács működésének feltételeiről,

  • gondoskodik Magyarország honv-i igazgatási szervei által folytatott döntés-előkészítés és döntéshozatal, a Kormány békétől el- térő és a HT működése feltételeinek info-kommunikációs támogatásáról, az ezzel összefüggő minősített információ biztonságos tárolásáról, továbbításáról, gondoskodik a NATO Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá létrehozza és irányítja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések rendszerét,

  • meghatározza a fegyveres összeütközések idõszakában végrehajtandó polgári védelmi felkészítés feladatait

  • a köz- és a felsõoktatás keretein belül gondoskodik a honvédelmi nevelés programjának végrehajtásáról.

  • a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokról,

  • a Honvédség területi elhelyezésének, felszerelésének, felkészítésének alapvető követelményekről,

  • az ország területének hadműveleti előkészítésére vonatkozó feladatokról, továbbá

  • a Honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelmi miniszter

A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi, és a válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős tagja.

  • Felelős:

  • felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért

  • a Honvédség rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, azok végrehajtásának irányításáért.

  • gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket az Alap-törvény, vagy törvény nem utal más szerv/személy hatáskörébe.

  • Ellátja:

  • a Kormány által meghatározott honvédelmi ágazati irányítási, és a Honvédség irányításával és vezetésével kapcsolatos feladatokat.

  • Összhangolja:

  • a honvédelemben résztvevő szervek honvédelmi feladatokra történő felkészítését és felügyeli tevékenységüket


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A miniszter

A miniszter a jogszabály rendelkezésének megfelelően irányítja az alárendelt vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok honvédelemmel kapcsolatos tevékenységét.

  • meghatározza a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, valamint az irányítása alá tartozó szervek és a helyi védelmi igazgatási szervek együttműködésének rendjét

  • biztosítja a honvédelemért felelős miniszterrel együttműködve

  • a haditechnikai eszközök és anyagok kutatásában, fejlesztésében, gyártásá-ban, a szükséges hadiipari kapacitások biztosításában, beszerzésében, javí-tásában, felújításában, rendszerből való kivonásában, megsemmisítésében

  • a légtér légi közlekedési és egyéb célú igénybevétele feltételeinek, valamint a polgári légiforgalmi szolgálatok és az illetékes katonai szervezetek közötti együttműködés szabályainak megállapításában

  • a katonai védelem szempontjából fontos létesítmények elhelyezésében, fenn-tartásában, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, a közlekedési, a hírközlési és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő jelző- és riasztási rendszer működőképességének biztosításában meghatározott feladatokat

  • a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a hon-védelmi feladatok végrehajtásának költségeit


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelmi igazgatás területi

és helyi szerveinek

hatáskörei


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A Megyei Védelmi Bizottság struktúrája

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Megyei (fővárosi) Védelmi Bizottság elnöke

a megyei (fővárosi) kormányhivatal vezetője,kormánymegbízott

Megyei (fővárosi) Védelmi Iroda

MVB munkacsoportjai

honvédelmi elnökhelyettes

(HM Védelmi Hivatal vezetője vagy képviselője)

katasztrófavédelmi elnökhelyettes

(megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató)

  • Titkársági Munkacsoport

  • Elemei:

    • törzs;

    • szakértői csoport;

    • információs központ;

    • tájékoztatási csoport;

    • ügyeleti szolgálat;

    • ellátó csoport.

  • Állandó meghívottak:

    • OMSZ képviselője

    • BM vagy OKF képviselője

    • HM képviselője

    • Az együttműködésre kijelölt katonai szervezet képviselője

    • AVH megyei kirendeltség-vezető

    • NAV területi vezetője

    • BV (megyei) intézet parancsnok

    • BÁH területi vezetője

    • Katonai igazgatási szerv képviselője

MVB tagjai

Megyei Közgyűlés elnöke (főpolgármester)

Egészségügyi államigazgatási szerv képviselője

  • Katasztrófa-elhárítási

  • Munkacsoport

  • Elemei:

    • szakmai munkacsoport;

    • védekezési munkacsoport;

    • operatív törzs;

    • nukleáris értékelő csoport;

    • katasztrófa-elhárítási mun- kacsoport.

Megyei (fővárosi)

rendőrfőkapitány

Vízügyi igazgatási szerv képviselője

Megyei jogú város

polgármestere

Katonai igazgatás területi szervének vezetője vagy képv.

Megyei, fővárosi kormányhivatal főigazgató

Megyei Védelmi Bizottság titkára

  • Mozgósítási Munkacsoport

  • Elemei:

    • igazgatási munkacsoport;

    • szakértői munkacsoport;

Gazdaságmozgósítási és

Lakosság-ellátási

Munkacsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A Megyei Védelmi Bizottság

.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A megyei védelmi bizottság a Kormány irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely ille-tékességi területén ellátja a törvényben és kormányrendeletben számára megállapított honvédel-mi felkészítéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatokat.

A Kormány a honvédelmi miniszter útján irányítja a megyei védelmi bizottságok honvédelmi feladatainak végrehajtását.

h)

Megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket

Irányítja a helyi védelmi bizottságokat

Irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét

A honvédelmi felkészítés felada-tainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet le a polgár-mesterek, valamint a honvéde-lemben közreműködő szervek bevonásával

Irányítja a rendkívüli intéz-kedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,

Megállapítja honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelmi felkészítés követel-ményeit és feladatait, összehan-golja azok végrehajtását

Kijelöli a Honvédség és a rend-védelmi szervek, valamint a hon-védelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges in-gatlanokat és erről a polgármes-tert értesíti,

Ellátja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában jelentkező polgári védelmi feladatokat


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

A MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG

A megyei védelmi bizottság testületi szerv.

Szervezeti és működési rendjét a honvédelemi miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős belügyminiszter előzetes hozzájárulásával maga állapítja meg.

  • A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság elnöke

  • felel a megyei (fõvárosi) szintű honvédelmi feladatok összehangolásáért,

  • gondoskodik a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság munkaszervezetének működési feltételeirõl,

  • gondoskodik a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság info-kommunikációs rendszere és egyéb, katasztrófavédelmi célú elektronikus hírközlési kommunikációs rendszere működõképessé- gének folyamatos biztosításáról.

A megyei védelmi bizottság elnöke a védelmi igazgatási feladatait a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének (megyei Kormányhivatal) közreműködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidő-korlátozás nélkül a Megyei Kormányhivatal kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.

A megyei védelmi bizottság működési költségeinek fedezetét a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve (Megyei Kormányhivatal) részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

A MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG

  • A megyei védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében:

  • irányítja a helyi védelmi bizottságokat,

  • irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét,

  • ellátja a hatáskörébe utalt, a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatokat,

  • egyedi határozattal megállapítja a honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelmi felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,

  • kijelöli a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat és erről az illetékes polgármestert értesíti,

  • megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket,

  • biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,

  • a honvédelmi felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek közreműködésével.

  • A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság egyedi határozatában határozza meg:

  • a honvédelemben közreműködõk kiértesítésének, riasztásának, készenléte fokozásának, valamint az infor- mációk továbbításának követelményeit,

  • a polgármesteri hivatal köztisztviselõibõl és település lakóiból álló munkacsoport szervezetét és működését, a munkacsoport által kezelendõ iratokat,

  • a polgármesterek, jegyzõk és a munkacsoport tagjai honvédelmi felkészítésének követelményeit,

  • a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit,

  • a polgármesterek, a jegyzõk és a honvédelemben közremûködõ szervek vezetõi tartózkodási helye bejelentésének és nyilvántartásának rendjét,

  • az igénybevételre kijelölt technikai eszközök és ingóságok mozgásának korlátozására, az ingatlanok és szolgáltatások átadásának elõkészítésére vonatkozó követelményeket,

  • a polgári veszélyhelyzeti tervezés területi szintű feladatai koordinálásának szabályait.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

A MEGYEI (FŐVÁROSI) VÉDELMI BIZOTTSÁG

A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkárát – a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság elnökének, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelõs belügyminiszter elõzetes egyetértésével – a honvédelmi miniszter nevezi ki a HM Védelmi Hivatal, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv állományából.

A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkárává csak a legalább fõtiszti állománycsoportba tartozó személy nevezhetõ ki.

A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság munkaszervezete a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkársága, amely a fõvárosi és a megyei kormányhivatal törzshivatalában, a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság elnökének közvetlen alárendeltségében működõ önálló osztály jogállású szervezet.

A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkársága a HM Védelmi Hivatal, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és a fõvárosi és megyei kormányhivatal által foglalkoztatott személyekbõl áll. A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkárságát a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság titkára vezeti.

A megyei (fõvárosi) védelmi bizottság honvédelmi feladatai tekintetében a honvédelmi miniszter a HM Védelmi Hivatal útján felü-gyeletet gyakorol a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság felett. A honvédelmi miniszter e jogkörében megsemmisíti a megyei (fõvá-rosi) védelmi bizottság jogszabály sértõ döntését, szükség esetén új eljárásra utasítja a megyei (fõvárosi)védelmi bizottságot.

  • A honvédelmi miniszter a Kormány által meghatározott rendben és a Kormány által kijelölt szerveknél ellenõrzi a honvédelmi feladatok végrehajtását. Az ellenõrzést a HM Védelmi Hivatal fõigazgatója által kijelölt bizottság végzi a központi államigazgatási szervek bevonásával. Ennek keretében vizsgálja és értékeli:

  • a honvédelmi feladatok végrehajtására kialakított szervezeti és működési rendet,

  • a honvédelmi felkészítés intézkedési terveit,

  • a nemzetgazdaság erõforrásai védelmi célú felkészítésének tervezését,

  • a döntések jogszerűségét,

  • a vezetési feltételek meglétét,

  • a honvédelmi felkészülés terén végzett idõszaki munkát,

  • a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság felkészültségét, a gyakorlatok és felkészítések végrehajtását,

  • a megyei (fõvárosi) védelmi bizottság gazdálkodásának jogszerűségét és célszerűségét,

  • a támogató info-kommunikációs rendszer alkalmazását.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A Helyi Védelmi Bizottság

struktúrája

Elnök: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának vezetője

MVB titkárság

Katasztrófavédelmi elnök h.

(a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy)

Honvédelmi elnök h.

(a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona)

Tagok

Meghívottak

Eseti meghívottak:

Szükség esetén meghívott szervezetek vezetői

Szavazati joggal:

  • a kormányhivatal vezetője

  • az elnökhelyettesek

  • a rendvédelmi szervek HVB területe szerint illetékes vezetői

  • a központi ÁIG szervek területi szervének vezetője

  • megyei, fővárosi kormányhivatal képviselője

  • különleges jogrend bevezetése esetén a katonai igazgatási szerv képviselője


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A Helyi Védelmi Bizottság

.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A helyi védelmi bizottság a megyei védelmi bizottság irányítása alatt működő közigazgatási szerv, amely a járás területén irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását.

h)

Irányítja és összehangolja a Hon-védség hadkiegészítésével ösz-szefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását

Közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában

Béke, rendkívüli állapot, szük-ségállapot, megelőzõ védelmi helyzet és váratlan támadás idején szervezi és összehangolja a la-kosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat

Irányítja a járás honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését

Közreműködik a járás területén működõ szervek honvédelmi feladatainak irányításában

Összehangolja a járásra háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését


Helyi v delmi bizotts gok

Helyi Védelmi Bizottságok

Nem igénybevételi hatóság – feladatköre a nyilvántartás, adatszolgáltatás, koordinálás, együttműködés

irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását

irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását,

közreműködik a illetékességi területén működő szervek honvédelmi feladatainak irányításában,

összehangolja a illetékességi területére háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

irányítja az illetékességi területe honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését,

közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,

béke, rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet és váratlan támadás idején szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat.

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A polgármester

.

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A polgármester illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását

h)

biztosítja a honvédelmi kötele-zettségekkel összefüggő hatósági, vagy más közigazgatási feladatok

végrehajtásához szükséges feltételeket

béke, rendkívüli állapot, szük-ségállapot, megelõzõ védelmi helyzet, valamint váratlan táma-dás idején irányítja a hatáskö-rébe utalt, a fegyveres össze-ütközések idõszakában végre-hajtandó polgári védelmi fela-datok ellátását, és az azokra történõ felkészülést

elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését

szervezi és irányítja a Honvéd-ség hadkiegészítésével kapcso-latos közigazgatási feladatokra való felkészülést, végrehajtást

A polgármester a védelmi igazgatá-si feladatait fõvárosi kerületben, járásban a jegyzõ vagy a körjegyzõ és a polgármesteri hivatal közremûködésével látja el. A honvédelmi feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, munkaidõ-korlátozás nélkül a polgármesteri hivatal minden köztisztviselõje, közalkalmazottja,

munkavállalója rendkívüli túlmunkára kötelezhetõ.

közremûködik a gazdaságfel-készítés és -mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában

összehangolja a honvédelem-ben közremûködõ települési szervek tevékenységét

irányítja a rendkívüli intézkedésekbõl eredõ feladatok végrehajtását

részt vesz a település honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer mûködtetésében


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelem irányítása rendkívüli állapot idején


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A honvédelem irányítása rendkívüli állapot idején

(1) Az Országgyûlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély)

esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez

az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyűlés e döntések meghozatalában

akadályoztatva van.

(4) Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idő

rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt

elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot

kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök

egybehangzóan állapítja meg.

Alaptörvény 48. cikk

  • A Honvédelmi Tanács hatásköre

  • (1) A Honvédelmi Tanács az Alaptörvényben meghatározott feladatain túl

  • a) meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit,

  • b) a békeszerződés kivételével megköti a nemzetközi szerződéseket,

  • c) gondoskodik a nemzetközi szerződésen alapuló szövetségi kötelezettségvállalásból eredő feladatok ellátásáról,

  • d) feloszlatja az Alaptörvénnyel vagy a Honvédelmi Tanács rendeletével ellentétesen mûködõ képviselő-testületet,

  • e) meghatározza a közigazgatás területszervezésének rendkívüli rendszerét,

  • f) közkegyelmet gyakorol.

  • Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Honvédelmi Tanács ellátja és gyakorolja az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó valamennyi feladat- és hatáskört, ha azokat az Országgyűlés – akadályoztatása miatt – nem tudja ellátni vagy gyakorolni.

  • Hvt. 30. §


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELMI TANÁCS

  • Irányítja:

  • a Magyar Honvédség és az ország fegy- veres védelmében résztvevő szervek védelmi tevékenységét;

  • a védelmi igazgatás működését;

  • az ország erőforrásainak védelmi célú felhasználását és a védelem anyagi szükségleteinek kielégítését;

  • a közrend, a közbiztonság és a belső rend védelmét;

  • a lakosság támadó fegyverek hatása elleni védelmét és a következmények felszámolását.

  • Hatáskörében:

  • meghatározza a kormányzás szervezetét és annak rendjét;

  • a békeszerződés kivételével megköti a nem- zetközi szerződéseket;

  • gondoskodik a szövetségi kötelezettségek ellátásáról;

  • engedélyezi a Magyar Honvédségnek az államhatár átlépését;

  • meghatározza a közigazgatás területszerve- zésének rendkívül rendszerét;

  • közkegyelmet gyakorol.

Az előzőeken túl a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartoznak mindazok a jogok, amelyek gyakorlásában az Országgyűlés akadályoztatva van.

A Honvédelmi Tanács döntéseit rendelet formájában hozza meg, amelyet a köz-társasági elnök és a miniszterelnök ír alá.

A Honvédelmi Tanács a hatáskörét - az elnök vezetésével - testületként gyakorolja.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

HONVÉDELMI

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

ORSZÁGGYŰLÉS

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

TANÁCS

alkotmányos kontroll gyakorlása a HT döntései felett

a HT létrehozása,egyes jog- és hatáskörök átruházása

Honvédelmi Tanács munkacsoportok

Honvédelmi Tanács titkárságok

Honvédelmi Tanácshivatalok

Kormányzati és kormányzati alárendeltségű szervek

minisztériumok

centrális irányítású szervek

más országos hatás-körű szervek

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Elnöke: KE tagjai: ME miniszterek

OGY elnöke OGY frakcióvezetőktanácskozási joggal: HVKF


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A HONVÉDELMI IGAZGATÁS ÉS A KÜLÖNLEGES JOGREND KAPCSOLATA


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A KÜLÖNLEGES JOGREND ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA

1./ A KÖZIGAZGATÁS FUNKCIÓI VISZONYLATÁBAN

  • Társadalomirányítási (közhatalmi) funkciók

  • - szabályozás (jogalkotás)

  • - jogalkalmazás

  • Társadalomszervezési (igazgatási) funkciók

  • - közszolgáltatások

  • - intézményirányítás

  • - gazdálkodás stb.

  • Védelmi funkciók

  • - külső védelem (szuverenitás, függetlenség)

  • - belső védelem (rendvédelem, közbiztonság)

  • - katasztrófavédelem (környezeti biztonság)

  • Gazdasági funkciók

  • - állami működés biztosítása

  • - pénzügyi allokáció

  • Közszolgáltatási funkciók stb.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A KÜLÖNLEGES JOGREND ÉS A KÖZIGAZGATÁS KAPCSOLATA

2./ A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETRENDSZERE VISZONYLATÁBAN

  • BÉKE- (NORMÁL) IDŐSZAKI KÖZIGAZGATÁS

  • - államigazgatási feladatokat ellátó szervezetek

  • - önkormányzati feladatokat ellátó szervezetek

  • MINŐSÍTETT IDŐSZAKI KÖZIGAZGATÁS

  • - hierarchizált, centrális irányítás

  • - jog- és hatásköri átrendeződés

  • - közigazgatás-szervezeti átalakulás


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

I.

A KÜLÖNLEGES JOGREND SZÜKSÉGESSÉGE, ALAPTÖRVÉNYI KÖRNYEZETE

A KÜLÖNLEGES JOGREND

célja

alkalmazhatósága

alkalmazói köre

A KÜLÖNLEGES JOGREND TÖRTÉNELMI ÖSSZEFÜGGÉSEI

nemzetközi viszonylatban

hazai, nemzeti viszonylatban

alkotmányos viszonylatban


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Sarkalatos törvények

  • 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemről, a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről

  • 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

  • 2013. évi …... törvény a gazdasági biztonságról

Kormányrendeletek

  • 290/2011. (XII. 22) Korm. rendelet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető egyes intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletről

  • 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

II.

A KÜLÖNLEGES JOGREND SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZETE

1./ SZABÁLYOZÁSI RENDSZERE

Alaptörvény

Önálló cím, 48-54. cikk


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

Az Alaptörvény szabályozza:

 a különleges jogrend (minősített időszakok) fogalmát és tartalmát;

 a különleges jogrend (minősített időszakok) kihirdetésének vagy elrendelésének hatásköreit;

 a különleges jogrendben (minősített időszakokban) alkalmazható rendkívüli intézkedések alapjait (alapvető jogok korlátozása/felfüggesztése, rendkívüli jogrend szabályozása)


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A KÜLÖNLEGES JOGREND TARTALMA

A minősített időszakok közös jellemzője, hogy az állam életét, rendes működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát belső vagy külső eredetű társadalmi, illetve természeti, technikai jellegű erőhatás megjelenése veszélyezteti és ennek elhárítására, illetve bekövetkezése esetén következményeinek felszámolására – az Alaptörvény felhatalmazása alapján – a különleges jogrend eszközei vehetők igénybe.

A különleges jogrenden alapuló hatalom gyakorlása az állam általános, normál időszaki működésétől való időleges és részleges eltérést jelent, ami a kormányzati és egyéb államigazgatási – egyes minősített időszakokban részben az önkormányzatokon alapuló centrális irányítású – szervek szervezeti felépítésének, működésének és hatáskörének átrendeződésével, az állampolgári jogok részleges korlátozásával, a gazdasági folyamatokba való fokozott állami beavatkozással jár.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

ALAPVETŐ JOGOK

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

  • az élethez és emberi méltósághoz való jog;

  • személyes szabadság és biztonság joga;

  • személyes szabadságtól való megfosztás csak törvény alapján, törvényi eljárás szerint;

  • szabad vélemény-nyilvánítás joga;

  • közérdekű adat megismerésének és terjesz- tésének joga;

  • szabad mozgás és tartózkodási hely megvá- lasztásának joga;

  • szabad gyülekezés joga;

  • külföldiek kiutasítása csak törvény alapján hozott határozattal;

  • jó hírnévhez, személyes adatok védelméhez, magánlakás sérthetetlenségéhez való jog;

  • a gondolat, lelkiismeret, vallás szabadságá- nak joga;

  • emberi jogképesség joga;

  • bíróság előtti egyenlőség joga;

  • pártatlan és nyilvános bírói eljárás igénybe- vételének joga;

  • jogorvoslat joga;

  • bűncselekmény gyanúja esetén fogva tartás csak bírói határozattal;

  • kártérítés joga törvénytelen fogva tartás esetén;

  • az ártatlanság vélelmének joga;

  • kínzás, embertelen megalázó elbánás tilalma;

  • védelem joga a bírósági eljárásban;

  • az elkövetés idején a magyar jog szerint bűncselekménynek nem minősített cselekmény büntethetőségének tilalma;

  • menedéknyújtás joga;

  • törvény által nem tiltott célú szervezetalakítás és ahhoz való csatlakozás joga;

  • férfiak és nők egyenjogúságához való jog;

  • család védelmének joga;

  • anyanyelv szabad használatának joga;

  • állampolgárságtól való önkényes megfosztás és magyar állampolgár kiutasításának tilalma;

  • választás és választhatóság joga;

  • megkülönböztetés (faj, szín stb.) tilalma;

  • munkához és foglalkozás szabad megválasz- tásához való jog;

  • szociális biztonsághoz való jog;

  • testi és lelki szabadsághoz való jog;

  • sajtószabadság joga;

  • tudományos és művészeti élet, tanítás szabad- ságának joga;

ALAPVETŐ JOGOK, AMELYEK A KÜLÖNLEGES JOGREND IDŐSZAKÁBAN SEM FÜGGESZTHETŐK FEL

  • az élethez és emberi méltósághoz való jog;

  • személyes szabadság és biztonság joga;

  • személyes szabadságtól való megfosztás csak törvény alapján és törvényi eljárás szerint;

  • kínzás, embertelen megalázó elbánás tilalma;

  • bűncselekmény gyanúja esetén fogva tartás csak bírói határozattal;

  • kártérítés joga törvénytelen fogva tartás esetén;

  • az elkövetés idején a magyar jog szerint bűncselekménynek nem minősített cselekmény büntethetőségének tilalma;

  • védelem joga a bírósági eljárásban;

  • az ártatlanság vélelmének joga;

  • férfiak és nők egyenjogúságához való jog,

  • család védelmének joga;

  • anyanyelv szabad használatának joga;

  • állampolgárságtól való önkényes megfosztás és magyar állampolgár kiutasításának tilalma;

  • szociális biztonsághoz való jog;


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A különleges jogrend egyes időszakainak Alaptörvény szerinti fogalma

VÁRATLAN TÁMADÁS

„A Kormány külső fegy-veres csoportoknak Ma-gyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárí-tására, Magyarország te-rületének a honi és szö-vetséges légvédelmi és repülő készültségi erői-vel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köz-társasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot, vagy a rendkívüli állapot kihir-detésére vonatkozó dön-tésig a támadással ará-nyos és arra felkészített erőkkel azonnal intéz-kedni köteles."

Magyarország Alaptörvénye52. cikk (1).

MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET

RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT

SZÜKSÉGÁLLAPOT

VESZÉLYHELYZET

„ E jogkörében az Or-szággyűlés külső fegy-veres támadás veszé-lye esetén, vagy szö-vetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre ki-hideti (meghosszab-bítja) a megelőző vé-delmi helyzetet és fel-hatalmazza a Kor-mányt a rendkívüli in-tézkedések megtételé-re."

Magyarország Alaptörvénye51. cikk (1).

„Az Országgyűlés hadiállapot vagy ide-gen hatalom fegyve-res támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Taná-csot hoz létre."

Magyarország Alaptörvénye48. cikk (1) a).

"E jogkörében az Ország-gyűlés a törvényes rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos meg-szerzésére irányuló fegy-veres cselekmények, to-vábbá az élet- és vagyon-biztonságot tömeges mé-retekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegy-verkezve elkövetett sú-lyos erőszakos cselek-mények esetén szükség-állapotot hirdet ki.„

Magyarország Alaptörvénye48. cikk (1). b)

„A Kormány az élet és vagyonbiztonsá-got veszélyeztető elemi csapás, vagy ipari szerencsétlen-ség esetén, valamint ezek következmé-nyeinek az elhárítása érdekében veszély-helyzetet hirdet ki és rendkívüli intézke-déseket vezethet be.„

Magyarország Alaptörvénye53. cikk (1).


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Országgyűlés

Országgyűlés

Országgyűlés

Kormány

Kormány

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A különleges jogrend (minősített időszakok) kihirdetésének, elrendelésének hatáskörei

 RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT

 MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET

 SZÜKSÉGÁLLAPOT

 VESZÉLYHELYZET

 VÁRATLAN TÁMADÁS


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

  • Az Országgyűlés "hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre".

Rendkívüli állapot

Magyarország Alaptörvénye48. cikk (1) a).

  • Az Országgyűlés - döntésének meghozatalában való - akadályoztatása esetén az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a miniszterelnök alkotmányjogi nyilatkozata alapján a köztársasági elnök hirdeti ki a rendkívüli állapotot és hozza létre a Honvédelmi Tanácsot, amely gyakorolja: az Országgyűlés által átruházott jogokat, a köztársasági elnök teljes jogkörét, a Kormány teljes jogkörét.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Rendkívüli állapot

Magyarország Alaptörvénye48. cikk (1) a).

  • Az Országgyűlés "hadiállapot, vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre".

  • A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a miniszter-elnök, a miniszterek, és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar főnöke.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Rendkívüli állapot

Magyarország Alaptörvénye48. cikk (1) a).

A Honvédelmi Tanács gyakorolja

a) az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;

b) a köztársasági elnök jogait;

c) a Kormány jogait.

A Honvédelmi Tanács dönt

a)a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról;

b) a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;

c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.

A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Szükségállapot

  • Magyarország Alaptörvénye48. cikk (1) b)

Az Országgyűlés "az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki".

Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök rendeleti úton vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések 30 napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat az OGY – akadályoztatása esetén az OGY HRB – meghosszabbítja.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Szükségállapot

  • Magyarország Alaptörvénye48. cikk (1) b)

A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.

A szükségállapot idején a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség felhasználásáról.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Veszélyhelyzet

Magyarország Alaptörvénye53. cikk (1).

  • A Kormány"az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, valamint ezek következ-ményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be".

  • A Kormány az Alaptörvény fenti cikke szerint, továbbá a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket, továbbá az Alaptörvény 53. cikk (1) pontjában megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékű intézkedéseket - az Országgyűlés és a köztársasági elnök haladéktalan tájékoztatása mellett - rendeleti úton vezetibe.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Váratlan támadásMagyarország Alaptörvénye52. cikk (1).

  • Az Alapörvény felhatalmazása alapján „A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot, vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles."


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Váratlan támadásMagyarország Alaptörvénye52. cikk (1).

A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében – szükség esetén a KE által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal intézkedni köteles.

A kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be, valamint rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a váratlan támadás megszűnésével hatályát veszti.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Megelőző védelmi helyzet

Magyarország Alaptörvénye51. cikk (1).

Az Alaptörvény felhatalmazása alapján "E jogkörében az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén, vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet és felhatalmazza a Kormányt a szükséges intézkedések megtételére."

A Kormány az Alaptörvény fenti cikke szerint, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a rendkívüli jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket, továbbá az Alaptörvény 51. cikk (1) pontjában megjelölt célok eléréséhez szükséges mértékű intézkedéseket - az Országgyűlés és a köztársasági elnök haladéktalan tájékoztatása mellett - rendeleti úton vezeti be.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

A MINŐSÍTETT IDŐSZAKOK (KÜLÖNLEGES JOGREND) TÉNYÁLLÁSAI, FŐBB HATÁSKÖRI SZABÁLYOK

Megelőző védelmi helyzet

Magyarország Alaptörvénye51. cikk (1).

A Kormány – rendeletben – a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyről a köztársasági elnököt és az OGY érintett állandó bizottságait tájékoztatja.Az így bevezetett intézkedések hatálya az OGY védelmi helyzet kihirdetésére való döntésig, de legfeljebb 60 napig tart.

A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport

Dr. habil. Lakatos László ny. okl. mk. vezérőrnagy, egyetemi docens, c. egyetemi tanár, szakcsoportvezetőa Magyar Tudományos Akadémia Hadtudományi Bizottságának tagja

ÖSSZEGEZVE


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

A különleges jogrend normál időszaki szabályoktól való eltérés, illetve a kihirdetés (kinyilvánítás) joga szerinti összehasonlítása

MEGELŐZŐ VÉDELMI HELYZET

Alaptörvény 51. cikk)

RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT

Alaptörvény 49. cikk

SZÜKSÉG-ÁLLAPOT

Alaptörvény 50. cikk

VESZÉLY-HELYZET

Alaptörvény 53. cikk

VÁRATLAN TÁMADÁS

Alaptörvény 52. cikk

A minősített időszak kihirdetésének (kinyil-vánításának) joga

KormányAlaptörvény 53. cik (1)

Országgyűlés

Alaptv. 48. cikk (1) b)

Országgyűlés

Alaptörvény 51. cikk (1)

Nincs kihirdetési kötelezettség

Országgyűlés

Alaptörvény 48. cikk (1)

A rendkívüli intézke-dések (rendeleti) beveze-tésének joga

OGY felhatalmazása alapján a Kormány

Alaptörvény 51. cikk (1)

Köztársasági elnök

Alaptv. 50. cikk (3)

Honvédelmi Tanács

Alaptörvény 49. cikk (4)

Kormány

Alaptörvény 52. cikk (3)

Kormány

Alaptörvény 53. cikk (2)

Hatályos törvények al-kalmazása felfüggesz-tésének joga

Kormány

Alaptörvény 53. cikk (2)

Kormány

Alaptörvény 51. cikk (4)

Köztársasági elnök

Alaptv. 50. cikk (3))

Hatályos törvényektől való eltérő szabályozás joga

Honvédelmi Tanács

Alaptörvény 49. cikk (4)

Kormány

Alaptörvény 52. cikk (3)

Alapvető jogok gyakorlása fel-függesztésének joga

Kormány

Alaptörvény 51. cikk (4)

Honvédelmi Tanács

Alaptörvény 49. cikk (4)

Kormány

Alaptörvény 52. cikk (3)

Köztársasági elnök

Alaptv. 50. cikk (3)

Kormány

Alaptörvény 53. cikk (2)

A fegyveres erő alkal-mazásáról, igénybevé-teléről szóló döntés joga

Felfüggeszthető vagy korlátozható

Alaptv. 50. cikk (3)

Felfüggeszthető vagy korlátozható

Alaptörvény I. cikk (3)

Felfüggeszthető vagy korlátozható

Alaptörvény 49. cikk (4)

Felfüggeszthető vagy korlátozható

Alaptörvény 51. cikk (4)

Felfüggeszthető vagy korlátozható

Alaptörvény 52. cikk (3)

Honvédelmi Tanács

Alaptörvény 49. cikk (3)

Kormány

Alaptörvény 51. cikk (3)

OGY / közt. elnök

Alaptv. 50. cikk (1)

Honvédelmi miniszter, HVKF

Hvt. 36. § h)

Kormány

Alaptörvény 52. cikk (3)


A nemzeti biztons g s a honv delmi feladatok kapcsolata

Köszönöm a megtisztelő figyelmet !

Kérdések?

KATONAI VEZETŐKÉPZŐ INTÉZETHADÁSZATI ÉS HADELMÉLETI TANSZÉKHonvédelmi Igazgatási Szakcsoport


  • Login