eu kih v sok magyar feladatok
Download
Skip this Video
Download Presentation
EU kihívások - magyar feladatok

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 28

EU kihívások - magyar feladatok - PowerPoint PPT Presentation


  • 107 Views
  • Uploaded on

EU kihívások - magyar feladatok. Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány. Tartalom. Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' EU kihívások - magyar feladatok' - kort


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
eu kih v sok magyar feladatok

EU kihívások - magyar feladatok

Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára

Előadó: dr. Benedek László

Térfél Alapítvány

tartalom
Tartalom
  • Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban
  • Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben
  • Konzultáció és párbeszéd
  • A nyitott koordináció módszere
  • Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezetek számára
ngo szektor az eu joganyag ban
NGO-szektor az EU joganyagában
  • Maastrichti Egyezmény 1992. – az EU legyen a polgárok Európája
        • 23. Sz. Nyilatkozat: „fontos az Európai Közösség, valamint a jótékony célú egyesületek és alapítványok - mint a szociális létesítményekért és szolgálatokért felelős szervek - közötti együttműködés.”
  • Amszterdami Szerződés 1997.
        • Környezetvédelmi konvenció – környezetvédelmi szervezetek
        • Közlemény az önkéntes szervezetekről és alapítványokról - A nonprofit szektor teljesítményét gazdasági, szociális és politikai szempontból jelentősnek és támogatásra méltónak tartja, kiemelia szociálpolitikát, a fejlesztési és humanitárius segélyeket (fejlődő országoknak), a környezetvédelmet és az emberi jogokat
        • Párbeszéd – szociális NGO-k, Európai Szegénység-elleni Háló
  • Aarhusi Megállapodás 1998. – EU környezetvédelmi politikája
  • Lisszaboni stratégia 2000. – A szociális dimenzió megszilárdítása
ngo szektor az eu dokumentumokban
NGO-szektor az EU dokumentumokban
  • „Együttműködés jótékony szervezetekkel mint gazdasági és szociálispartnerekkel a szociális jólét területén” 1997.
  • „A civil szervezetek szerepe és hozzájárulása Európa építéséhez” 1999.
  • BIZOTTSÁGI VITAANYAG „Az Európai Bizottság és a Nem-kormányzati szervezetek: Szorosabb partneri kapcsolatok” 2000.
  • „Európai Kormányzás – Fehér Könyv” 2001.
  • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A konzultáció és a párbeszéd megerősített kultúrája felé – A Bizottság általános elvei és minimális előírásai az érdekelt felek konzultációjához” 2002.
  • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A Lisszaboni stratégia szociális dimenziójának megszilárdítása: a nyitott koordináció korszerűsítése a szociálpolitika területén” 2003.
a bizotts g s az ngo szektor k z tti egy ttm k d s alapjai
A Bizottság és az NGO-szektor közötti együttműködés alapjai
  • A részvételi demokrácia erősítése
  • Az állampolgárok meghatározott csoportjainak képviselete az európai intézményekben
  • Részvétel a politikai irányelvek kialakításában
  • Részvétel a programok végrehajtásában
  • Részvétel az európai integrációs folyamatban
a civil t rsadalom szerepe
A civil társadalom szerepe
  • Fehér Könyv: „A civil társadalom fontos szerepet játszik az állampolgárok ügyeinek felvállalásában, közvetítésében, illetve a polgárok érdekeinek megfelelő szolgáltatások biztosításában. A civil társadalom egyre inkább a politika-, és társadalomformálás terepeként tekint Európára. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a polgárok aktívabban bekapcsolódhassanak az Unió ügyeibe, és arra is, hogy strukturált csatornákon keresztül jelezhessenek vissza, kritizálhassanak, tiltakozhassanak.
a p rbesz d s konzult ci sor n k vetett f c lkit z sek
A párbeszéd és konzultáció során követett fő célkitűzések
  • Átláthatóbb konzultációs folyamat kialakítása
  • Hasznos információkkal – alapelvek és standardok – szolgálni
  • Koherens és rugalmas hálózatok kialakítása a konzultációk elősegítésére
  • Kölcsönös tanulás és a legjobb gyakorlatok átvételének elősegítése
a bizotts g s az ngo szektor k z tti p rbesz d folyamata
A Bizottság és az NGO szektor közötti párbeszéd folyamata
  • Ad hoc megbeszélések – az EU fontos eseményeihez kötődő egyeztető fórumok
  • Strukturált dialógus – az NGO-kal folytatott párbeszéd rendszeres keretek között, többnyire szektorálisan
  • Hivatalos konzultációk – szakértő tanácsadó testületekben, az NGO-k megfigyelő és kontrollfunkciója érvényesül
aj nl sok a civil szervezetekkel val konzult ci hoz
Ajánlások a civil szervezetekkel való konzultációhoz
  • Internetes adatbázis kialakítása az információkhoz való hozzáférés biztosítása és a konzultációs folyamat koordinálása céljából – CONNECS

http://europa.eu.int/comm/civil_society/coneccs/index_en.htm

  • A Bizottság évenként tárgyalja meg a fontosabb eseményeket
  • Megfelelő eszközök kifejlesztése a konzultációkhoz
  • Nyilvánosság és átláthatóság biztosítása
  • Minimális szabványok megfogalmazása a konzultációhoz
az eur pai gazdas gi s szoci lis bizotts g
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
  • Az Európai Bizottság az Európai Parlament és az Európai Tanács hivatalos véleményező intézménye
  • Az EGSZB hivatása, hogy híd szerepet töltsön be az EU intézményei és a tag-államok, Európa szervezett civil társadalma között
kikb l ll az egszb
Kikből áll az EGSZB?
  • Római Szerződés, 1957.

A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből

  • Nizzai Szerződés, 2000.

A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből

mi a szervezett civil t rsadalom
Mi a szervezett civil társadalom?
  • A mezőgazdasági és egyéb termelőket, a munkavállalókat, a szabad foglalkozásúakat, a fogyasztókat és a szociális gazdaságot képviselő szervezetek és egyéb civil szervezetek;
  • A szervezett civil társadalom a közigazgatási szervek és a polgárok közötti közvetítő szervezet szerepét tölti be.
kik alkotj k az egszb t
Kik alkotják az EGSZB-t?
  • Az EGSZB egy Közgyűlés, melyet az Európai Unióból érkező 317 tag alkot;
  • A bizottsági tagokat 4 évre nevezik ki, mandátumuk megújítható;
  • A tagokat a nemzeti kormányok által összeállított listák alapján a Tanács nevezi ki;
  • Az EGSZB munkájában 12 magyar képviselő vesz részt, 3 csoportban: munkaadók, munkavállalók, egyéb szakmai civil szervezetek
  • 4 magyar képviseli a civileket (Herczog, Barabás, Garai, Tóth)
az egszb szervei
DÖNTÉSHOZÓK

Elnökség

Vezető testület

Közgyűlés

MUNKAVÉGZŐ SZERVEK

6 szakosított szekció

Egységes piac, termelés és fogyasztás

Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem

Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és szociális kohézió

Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és állampolgárság

Külkapcsolatok

+ két új szervezet

Egységes Piac Megfigyelő Központ

Ipari Változások Tanácsadó Testülete

Az EGSZB szervei
az egszb tev kenys ge
Az EGSZB tevékenysége
  • Az EGSZB feladata az EU politikai dokumentumainak véleményezése (évente kb. 150)
  • Kötelező és választható konzultáció
  • Kezdeményezési jogkör
  • Feltáró véleményeket dolgozhat ki
  • Megkönnyíti és elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet
munkam dszerek temez s
MUNKAMÓDSZEREK

A vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire „tanulmányozó csoportokat” hoznak létre, előadóval

A „dinamikus kompromisszum” lehetőségénekfolyamatos keresése

Szakértelemre alapozott konstruktív viták

Szavazás a szekción belül, majd a plenáris ülésen

ÜTEMEZÉS

Évente 9 plenáris ülés

6 szakosított szekció havonta ülésezik

Tanulmányozó csoportok esetileg 1-3 alkalommal tanácskoznak

Munkamódszerek, ütemezés
civil p rbesz d
Civil párbeszéd
  • A párbeszéd a közhatalom és az NGO-k között folyik
  • Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az országos gazdasági és szociális tanácsokkal valamint a civil szervezetekkel
    • európai uniós szinten
    • a tagállamokban és más európai országokban
    • Az Euromed-társulás országaiban
    • Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban
    • A Mercosur-államokban és más latin-amerikai országokban
    • Indiában, Kínában
miben rejlik az egszb ereje
Miben rejlik az EGSZB ereje?
  • Nagy szakértői bázis
  • Konszenzuskeresés – dinamikus kompromisszum
  • Összekötő szerep a civil társadalom és az európai uniós intézmények között
  • Valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában
k z ss gi egy ttm k d s a nyitott koordin ci m dszer vel
Közösségi együttműködés a nyitott koordináció módszerével
  • A módszer lényege: a tagállamok – konszenzus alapján – egy-egy területen közös célkitűzéseket határoznak meg és ezeket beépítik a nemzeti szakpolitikába
  • Évente nemzeti jelentések/akciótervek
  • EU szinten közös mutatók, összegző Bizottsági közös jelentés – közösségi akcióprogramok pl. a Társadalmi kirekesztődés elleni Közösségi Akcióprogram
k z s c lkit z sek a t rsadalmi beilleszked s el seg t s re
Közös célkitűzések a társadalmi beilleszkedés elősegítésére
  • Foglalkoztatottság lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára – aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések, munkahely és családi élet összeegyeztethetősége, gyermekek, rászorulók gondozása, szociális gazdaság fejlesztése, élethosszig tartó tanulás, szociális védelmi rendszerek, jó lakáskörülmények és egészségügyi ellátás
  • A társadalmi kirekesztődés kockázatának elkerülése - tudás alapú társadalom fejlesztése, társadalmi krízis helyzetek megelőzése
  • A legelesettebbek segítése – fogyatékkal élők, gyermekek, leszakadó régiók lakói
  • Minden érintett szerv mozgósítása – kormányzati és nem kormányzati szervek egyaránt
t mogat si rendszerek p ly zati lehet s gek civil szervezeteknek
Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezeteknek
  • Közösségi Kezdeményezések
  • Közösségi Programok
  • Hazai támogatások civil szervezetek számára
  • Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjainak pályázatai
k z ss gi kezdem nyez sek
Közösségi Kezdeményezések
  • Equal – Küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségek és diszkrimináció ellen
  • Interreg III – Határokon átnyúló együttműködés
  • Leader+ - a fenntartható helyi fejlesztés integrált stratégiája
  • Urban – fenntartható fejlődés a városi övezetekben
k z ss gi programok
Közösségi Programok
  • Altener Megújuló energiák
  • Culture Az Európai nemzetek kultúrája
  • Daphne Gyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak elleni küzdelem
  • eContent Az európai digitális tartalom szolgáltatások elterjesztése
  • eEurope Modern online közszolgáltatások
  • eTen Telekommunikációs hálózatok Európában
  • Enterprise & SME Növekedés és versenyképesség növelése az üzleti szektorban
  • Intelligent Energy Europe Intellegins Energia Európa számára
  • Leonardo da Vinci II Szakképzés, átképzés
  • Life III Környezetvédelmi program
  • Lingua Nyelvtanulás, nyelvtanítás, nyelvi sokszínűség
  • Media Europai audiovizuális szektor erősítése
  • Save Energiahiány kezelése nem technológiai akciókkal
  • Socrates III Nyelvtanulás, mobilitás, innováció az oktatásban
  • Youth Mobilitás és oktatás az ifjúság körében
  • 6-os Keretprogram Kutatás-fejlesztés, innováció
access programok
ACCESS Programok
  • Az EU és a csatlakozó országok közös keretprogramja a csatlakozó országok civil társadalmának megerősítése és a csatlakozási felkészítés céljából
  • Access 1999, 2000, 2001, 2002, 2003
  • Prioritás területek
    • Környezetvédelem
    • Társadalmi-gazdasági fejlesztés és fogyasztóvédelem
    • Emberi jogok képviselete
    • Szociális szektor, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok
  • Makroprojektek, mikroprojektek, hálózatépítés
tag llami szint p ly zatok
Tagállami szintű pályázatok
  • Nemzeti Fejlesztési Terv
  • 5 operatív programjának pályázatai
  • Civil szervezetek számára számos intézkedés nyitott
ad