Eu kih v sok magyar feladatok
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 28

EU kihívások - magyar feladatok PowerPoint PPT Presentation


  • 65 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

EU kihívások - magyar feladatok. Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára Előadó: dr. Benedek László Térfél Alapítvány. Tartalom. Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben

Download Presentation

EU kihívások - magyar feladatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Eu kih v sok magyar feladatok

EU kihívások - magyar feladatok

Lehetőségek és feladatok az EU-ban magyar civil szervezetek számára

Előadó: dr. Benedek László

Térfél Alapítvány


Tartalom

Tartalom

  • Civil szervezetek az EU joganyagában és hivatalos dokumentumaiban

  • Civil szervezetek képviselete az EU intézményeiben

  • Konzultáció és párbeszéd

  • A nyitott koordináció módszere

  • Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezetek számára


Ngo szektor az eu joganyag ban

NGO-szektor az EU joganyagában

  • Maastrichti Egyezmény 1992. – az EU legyen a polgárok Európája

    • 23. Sz. Nyilatkozat: „fontos az Európai Közösség, valamint a jótékony célú egyesületek és alapítványok - mint a szociális létesítményekért és szolgálatokért felelős szervek - közötti együttműködés.”

  • Amszterdami Szerződés 1997.

    • Környezetvédelmi konvenció – környezetvédelmi szervezetek

    • Közlemény az önkéntes szervezetekről és alapítványokról - A nonprofit szektor teljesítményét gazdasági, szociális és politikai szempontból jelentősnek és támogatásra méltónak tartja, kiemelia szociálpolitikát, a fejlesztési és humanitárius segélyeket (fejlődő országoknak), a környezetvédelmet és az emberi jogokat

    • Párbeszéd – szociális NGO-k, Európai Szegénység-elleni Háló

  • Aarhusi Megállapodás 1998. – EU környezetvédelmi politikája

  • Lisszaboni stratégia 2000. – A szociális dimenzió megszilárdítása


  • Ngo szektor az eu dokumentumokban

    NGO-szektor az EU dokumentumokban

    • „Együttműködés jótékony szervezetekkel mint gazdasági és szociálispartnerekkel a szociális jólét területén” 1997.

    • „A civil szervezetek szerepe és hozzájárulása Európa építéséhez” 1999.

    • BIZOTTSÁGI VITAANYAG „Az Európai Bizottság és a Nem-kormányzati szervezetek: Szorosabb partneri kapcsolatok” 2000.

    • „Európai Kormányzás – Fehér Könyv” 2001.

    • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A konzultáció és a párbeszéd megerősített kultúrája felé – A Bizottság általános elvei és minimális előírásai az érdekelt felek konzultációjához” 2002.

    • A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE „A Lisszaboni stratégia szociális dimenziójának megszilárdítása: a nyitott koordináció korszerűsítése a szociálpolitika területén” 2003.


    A bizotts g s az ngo szektor k z tti egy ttm k d s alapjai

    A Bizottság és az NGO-szektor közötti együttműködés alapjai

    • A részvételi demokrácia erősítése

    • Az állampolgárok meghatározott csoportjainak képviselete az európai intézményekben

    • Részvétel a politikai irányelvek kialakításában

    • Részvétel a programok végrehajtásában

    • Részvétel az európai integrációs folyamatban


    A civil t rsadalom szerepe

    A civil társadalom szerepe

    • Fehér Könyv: „A civil társadalom fontos szerepet játszik az állampolgárok ügyeinek felvállalásában, közvetítésében, illetve a polgárok érdekeinek megfelelő szolgáltatások biztosításában. A civil társadalom egyre inkább a politika-, és társadalomformálás terepeként tekint Európára. Reális lehetőség mutatkozik arra, hogy a polgárok aktívabban bekapcsolódhassanak az Unió ügyeibe, és arra is, hogy strukturált csatornákon keresztül jelezhessenek vissza, kritizálhassanak, tiltakozhassanak.


    A p rbesz d s konzult ci sor n k vetett f c lkit z sek

    A párbeszéd és konzultáció során követett fő célkitűzések

    • Átláthatóbb konzultációs folyamat kialakítása

    • Hasznos információkkal – alapelvek és standardok – szolgálni

    • Koherens és rugalmas hálózatok kialakítása a konzultációk elősegítésére

    • Kölcsönös tanulás és a legjobb gyakorlatok átvételének elősegítése


    A bizotts g s az ngo szektor k z tti p rbesz d folyamata

    A Bizottság és az NGO szektor közötti párbeszéd folyamata

    • Ad hoc megbeszélések – az EU fontos eseményeihez kötődő egyeztető fórumok

    • Strukturált dialógus – az NGO-kal folytatott párbeszéd rendszeres keretek között, többnyire szektorálisan

    • Hivatalos konzultációk – szakértő tanácsadó testületekben, az NGO-k megfigyelő és kontrollfunkciója érvényesül


    Aj nl sok a civil szervezetekkel val konzult ci hoz

    Ajánlások a civil szervezetekkel való konzultációhoz

    • Internetes adatbázis kialakítása az információkhoz való hozzáférés biztosítása és a konzultációs folyamat koordinálása céljából – CONNECS

      http://europa.eu.int/comm/civil_society/coneccs/index_en.htm

    • A Bizottság évenként tárgyalja meg a fontosabb eseményeket

    • Megfelelő eszközök kifejlesztése a konzultációkhoz

    • Nyilvánosság és átláthatóság biztosítása

    • Minimális szabványok megfogalmazása a konzultációhoz


    Coneccs

    CONECCS


    Coneccs ii

    CONECCS II.


    Az eur pai gazdas gi s szoci lis bizotts g

    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

    • Az Európai Bizottság az Európai Parlament és az Európai Tanács hivatalos véleményező intézménye

    • Az EGSZB hivatása, hogy híd szerepet töltsön be az EU intézményei és a tag-államok, Európa szervezett civil társadalma között


    Kikb l ll az egszb

    Kikből áll az EGSZB?

    • Római Szerződés, 1957.

      A gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből

    • Nizzai Szerződés, 2000.

      A szervezett civil társadalom különböző gazdasági és társadalmi alkotóelemeinek képviselőiből


    Mi a szervezett civil t rsadalom

    Mi a szervezett civil társadalom?

    • A mezőgazdasági és egyéb termelőket, a munkavállalókat, a szabad foglalkozásúakat, a fogyasztókat és a szociális gazdaságot képviselő szervezetek és egyéb civil szervezetek;

    • A szervezett civil társadalom a közigazgatási szervek és a polgárok közötti közvetítő szervezet szerepét tölti be.


    Kik alkotj k az egszb t

    Kik alkotják az EGSZB-t?

    • Az EGSZB egy Közgyűlés, melyet az Európai Unióból érkező 317 tag alkot;

    • A bizottsági tagokat 4 évre nevezik ki, mandátumuk megújítható;

    • A tagokat a nemzeti kormányok által összeállított listák alapján a Tanács nevezi ki;

    • Az EGSZB munkájában 12 magyar képviselő vesz részt, 3 csoportban: munkaadók, munkavállalók, egyéb szakmai civil szervezetek

    • 4 magyar képviseli a civileket (Herczog, Barabás, Garai, Tóth)


    Az egszb szervei

    DÖNTÉSHOZÓK

    Elnökség

    Vezető testület

    Közgyűlés

    MUNKAVÉGZŐ SZERVEK

    6 szakosított szekció

    Egységes piac, termelés és fogyasztás

    Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom

    Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem

    Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és szociális kohézió

    Foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és állampolgárság

    Külkapcsolatok

    + két új szervezet

    Egységes Piac Megfigyelő Központ

    Ipari Változások Tanácsadó Testülete

    Az EGSZB szervei


    Az egszb tev kenys ge

    Az EGSZB tevékenysége

    • Az EGSZB feladata az EU politikai dokumentumainak véleményezése (évente kb. 150)

    • Kötelező és választható konzultáció

    • Kezdeményezési jogkör

    • Feltáró véleményeket dolgozhat ki

    • Megkönnyíti és elősegíti a civil társadalommal folytatott párbeszédet


    Munkam dszerek temez s

    MUNKAMÓDSZEREK

    A vélemények kidolgozásához a szekciók többnyire „tanulmányozó csoportokat” hoznak létre, előadóval

    A „dinamikus kompromisszum” lehetőségénekfolyamatos keresése

    Szakértelemre alapozott konstruktív viták

    Szavazás a szekción belül, majd a plenáris ülésen

    ÜTEMEZÉS

    Évente 9 plenáris ülés

    6 szakosított szekció havonta ülésezik

    Tanulmányozó csoportok esetileg 1-3 alkalommal tanácskoznak

    Munkamódszerek, ütemezés


    Civil p rbesz d

    Civil párbeszéd

    • A párbeszéd a közhatalom és az NGO-k között folyik

    • Rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az országos gazdasági és szociális tanácsokkal valamint a civil szervezetekkel

      • európai uniós szinten

      • a tagállamokban és más európai országokban

      • Az Euromed-társulás országaiban

      • Az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokban

      • A Mercosur-államokban és más latin-amerikai országokban

      • Indiában, Kínában


    Miben rejlik az egszb ereje

    Miben rejlik az EGSZB ereje?

    • Nagy szakértői bázis

    • Konszenzuskeresés – dinamikus kompromisszum

    • Összekötő szerep a civil társadalom és az európai uniós intézmények között

    • Valódi befolyásoló tényező az Európai Unió jogalkotási folyamatában


    K z ss gi egy ttm k d s a nyitott koordin ci m dszer vel

    Közösségi együttműködés a nyitott koordináció módszerével

    • A módszer lényege: a tagállamok – konszenzus alapján – egy-egy területen közös célkitűzéseket határoznak meg és ezeket beépítik a nemzeti szakpolitikába

    • Évente nemzeti jelentések/akciótervek

    • EU szinten közös mutatók, összegző Bizottsági közös jelentés – közösségi akcióprogramok pl. a Társadalmi kirekesztődés elleni Közösségi Akcióprogram


    K z s c lkit z sek a t rsadalmi beilleszked s el seg t s re

    Közös célkitűzések a társadalmi beilleszkedés elősegítésére

    • Foglalkoztatottság lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára – aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések, munkahely és családi élet összeegyeztethetősége, gyermekek, rászorulók gondozása, szociális gazdaság fejlesztése, élethosszig tartó tanulás, szociális védelmi rendszerek, jó lakáskörülmények és egészségügyi ellátás

    • A társadalmi kirekesztődés kockázatának elkerülése - tudás alapú társadalom fejlesztése, társadalmi krízis helyzetek megelőzése

    • A legelesettebbek segítése – fogyatékkal élők, gyermekek, leszakadó régiók lakói

    • Minden érintett szerv mozgósítása – kormányzati és nem kormányzati szervek egyaránt


    T mogat si rendszerek p ly zati lehet s gek civil szervezeteknek

    Támogatási rendszerek – pályázati lehetőségek civil szervezeteknek

    • Közösségi Kezdeményezések

    • Közösségi Programok

    • Hazai támogatások civil szervezetek számára

    • Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjainak pályázatai


    K z ss gi kezdem nyez sek

    Közösségi Kezdeményezések

    • Equal – Küzdelem a társadalmi egyenlőtlenségek és diszkrimináció ellen

    • Interreg III – Határokon átnyúló együttműködés

    • Leader+ - a fenntartható helyi fejlesztés integrált stratégiája

    • Urban – fenntartható fejlődés a városi övezetekben


    K z ss gi programok

    Közösségi Programok

    • AltenerMegújuló energiák

    • CultureAz Európai nemzetek kultúrája

    • DaphneGyermekek, fiatalok és nők elleni erőszak elleni küzdelem

    • eContentAz európai digitális tartalom szolgáltatások elterjesztése

    • eEuropeModern online közszolgáltatások

    • eTenTelekommunikációs hálózatok Európában

    • Enterprise & SMENövekedés és versenyképesség növelése az üzleti szektorban

    • Intelligent Energy Europe Intellegins Energia Európa számára

    • Leonardo da Vinci II Szakképzés, átképzés

    • Life IIIKörnyezetvédelmi program

    • LinguaNyelvtanulás, nyelvtanítás, nyelvi sokszínűség

    • MediaEuropai audiovizuális szektor erősítése

    • SaveEnergiahiány kezelése nem technológiai akciókkal

    • Socrates IIINyelvtanulás, mobilitás, innováció az oktatásban

    • YouthMobilitás és oktatás az ifjúság körében

    • 6-os KeretprogramKutatás-fejlesztés, innováció


    Access programok

    ACCESS Programok

    • Az EU és a csatlakozó országok közös keretprogramja a csatlakozó országok civil társadalmának megerősítése és a csatlakozási felkészítés céljából

    • Access 1999, 2000, 2001, 2002, 2003

    • Prioritás területek

      • Környezetvédelem

      • Társadalmi-gazdasági fejlesztés és fogyasztóvédelem

      • Emberi jogok képviselete

      • Szociális szektor, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok

    • Makroprojektek, mikroprojektek, hálózatépítés


    Tag llami szint p ly zatok

    Tagállami szintű pályázatok

    • Nemzeti Fejlesztési Terv

    • 5 operatív programjának pályázatai

    • Civil szervezetek számára számos intézkedés nyitott


    K sz n m figyelm ket

    Köszönöm figyelmüket!


  • Login