1 / 84

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban. Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek.

janine
Download Presentation

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Hulladékkezeléskiegészítő anyagok

  2. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban

  3. Megújulóenergiahordozóravonatkozó EU irányelvek • 2001/77/EK irányelv:az EU-ban megújulóenergiahordozóvalelőállítottvillamosenergia 1997-es 12,9%-osrészarányát 2010-re 21%-ranövelni (erősendifferenciáltarányokszerint) • FehérKönyvajánlása: a megújulóenergiahordozóknál EU-beli 5,3%-osrészarányát 2010-re 12%-ranövelni • 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról

  4. Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából • ennek: 85,0 % tűzifa és egyéb biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 1,1 % egyéb

  5. Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai • BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs agrárenergetikai program és rendezetlenek a magánerdők tulajdonviszonyai (FAGOSZ probléma); • BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek;

  6. Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai • GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége; • SZÉL: tájvédelmi előirások, korlátozott a szél erőssége és időtartama, rendszerszabályozási kérdések; • VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk; • NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed;

  7. Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 2001/77/EKIrányelv • Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának támogatásáról; • Cél:a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását;

  8. Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 2001/77/EKIrányelv • Megújuló villamos energia középtávú piaci részarányának országspecifikus növekedési rátáinak rögzítése, • Az 1997. évi közösségi 12,9% átlagot, 2010-re 21%-ra kell növelni, • Magyarország a megújuló villamos energia arányát a jelenlegi 0,8 %-ról 2010-re 3,6%-ra emeli;

  9. Támogatási módszerek • Kötelező átvétel • Minden megtermelt kWh átvételre kerül • Támogatott ár • Általánosan használt támogatási forma (Magyarország is) • Forgalmazható Zöld Bizonyítvány • Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, stb.

  10. Megújulóbólmegvalósultberuházások • Szigetvár: 2 MW távfűtésbiomassza 2200 t/év23 TJ, • Mátészalka: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 62 TJ, • Körmend: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 63 TJ, • Szombathely: 7 MW távfűtésbiomassza 8000 t/év 92 TJ, • Papkeszi: 5 MW iparihőbiomassza 10000 t/év120 TJ;

  11. Megújulóból megvalósult beruházások • Nyírbátor: 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh • Kulcs és Inota: az első 2 szélerőmű (600 és 250 kW ) • Mosonszolnok: 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh • Mosonmagyaróvár: 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0GWh

  12. Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon: • Balassagyarmat: 2 M12e t/év 140 TJ 16 GWh, • Szentendre: 9 MW + 1,4 MW 20e t/év 220 TJ 8 GWh, • Erőművi áramtermelés* • Ajkai erőmű biomassza 30 MW 210 et/év 2,6 PJ 178 GWh

  13. Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból • AES Borsodi biomassza: 40 MW 280 et/év 3,4 PJ 270 GWh, • AES Tiszapalkonya: vegyes tüzelés 145 et/év 65 GWh, • Pécsi erőmű: biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh, • Szélturbina farmok 10-20 MW 18- 30 GWh/év, A környezetvédelmi hatóság eddig 300 torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére. *: az erőművi beépített teljesítmény, éves biomassza felhasználás (Pécs kivételével), valamint a várható áramtermelés (szintén Pécs kivételével) MEH adatok

  14. Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége • A 2010. évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1620 GWh, ami elérhető a következő forrásokból 2003*2010 • vízenergia 157 261 GWh • geotermia 0 130 GWh • szélenergia 3,7 130 GWh • biogáz termelés 0 77 GWh • (válogatott) hulladék égetés 67 150 GWh • szilárd biomassza 97 900 GWh A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény 56 Mrd Ft *: Forrás: MEH

  15. Energetikai növénytermesztés 1. Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növelése és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése. Fajtái: • fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.), • száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek), • olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése, • etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése

  16. Energetikai növénytermesztés 2. Környezeti hatások: • csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások • mérséklődnek az eróziós károk • rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés Szociális hatások: • javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén • a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak • munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság

  17. A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok El kellindítani a mezőgazdaságiterületekretelepíthetőfáséslágyszárúenergianövényektelepítésévelegyütt a kis- ésközépvállalkozási, és/vagyközmunkaalaponműködőerdő-, útmentiéselhagyott, gondozatlanterületektisztításimunkálatait, valamintazúgynevezett „öregfa” begyűjtésiprogramot.

  18. A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok • Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása, • valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.

  19. Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon a 2233/2004(IX.22.) Korm hat. alapján Bio-motorhajtóanyagok: • 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogyérje 0,4-0,6%-ot; • 2010. december 31-ig a jövedéki adóvisszatérítés érvénybenmarad; • 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogyérje a 2%-ot; • A MOL Rt kiírta az etanol vásárlási tenderét

  20. LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEK ENERGETIKAI CÉLÚ TERMESZTÉSE

  21. Lágyszárú energianövények Egynyári növények: • Olajnövények (káposztarepce, napraforgó), • Rostnövények (pl. kender), • Gabonafélék (pl. tritikálé); Évelő növények: • Fűfélék • „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/, • Zöld pántlikafű, • Kínai nád /Michantus ssp./

  22. A lágyszárú energianövények hasznosításának formái Szilárd energiahordozó: Természetes állapotban, illetve megfelelő előkészítést követően /aprítás, tömörítés, stb./; Folyékony energiahordozó: - Növényi olajok és származékaik, - Alkoholok, etanol előállítása; Gáz előállítása: - Biogáz, - Generátorgáz, szintézisgáz előállítása;

  23. A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők • Ökológiai kompatibilitás mértéke, • Az alapanyag termelésének, valamint a felhasználásával előállított egységnyi energia költsége, • A biomassza minősége, • Ipari hasznosításának formái, azok gazdasági hatásai,

  24. A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők • Milyen alternatívákat nyújt a vidékfejlesztés problémakörének megoldásához, • Milyen exportpiaci lehetőségekkel rendelkezik, • Milyen hatással van a mezőgazdaság fenntartható fejlődésére, • Milyen hatással van a természet és a környezet védelmére.

  25. A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai • Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat, • Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető, • A telepítés költsége 20-25 %-a az energiaerdőének, • Újrahasznosítása évenként történik,

  26. A “Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai • Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz jutunk, • Termesztésével új mezőgazdasági főtermék /energetikai - papíripari alapanyag, ipari rostanyag/ jelenhet meg. • Az iparilag elmaradott térségekben új iparágak létesülhetnek, • Előnyösen változhat a vidék kultúrértéke.

  27. A fűtési költség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

  28. Szélenergia

  29. Az energiafű hasznosításának területei • Energetikai felhasználás, • Papíripari felhasználás, • Ipari rostanyagként történő hasznosítás, • Építőipari felhasználás, • Takarmányozási célú hasznosítás, • Biológiai talajvédelem, talajjavítás;

  30. Bevezetés - aktualitás • megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik; • használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel;

  31. Bevezetés - aktualitás • szélenergia kihasználás meteorológiai és műszaki probléma; • A gazdasági- és technológiai fejlődés egyre több energiát, erőforrást igényel. • A villamos energia folyamatos drágulása. • A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önellátását, energia szempontú függőségmentességét. • A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrolkémia;

  32. Bevezetés - aktualitás • szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban; • 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a; • szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá; • szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon;

  33. Bevezetés - gazdaságosság/energia • utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram; • 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik; • Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává; • szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén;

  34. A szélenergia aktualitása I. • Alkalmazásával csökkenne a károsanyag-kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás. • Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól. • Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.

  35. Európai Uniós elvárások a megújuló energiaforrások tekintetében, a szélenergia jelentősége • Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését. • Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését. • Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli. • Jelenleg a megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, ezen belül a szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket.

  36. A szélerő-hasznosítás története, hagyományai Magyarországon • Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá; • Az 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot 1866-1885 között építették; • A 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el. • A 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén. • a dán stílus vált uralkodóvá az egész világon.

  37. Szélerőművek telepítése MagyarországonI. • Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése. • Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s. • 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet.

  38. Szélerőmű Kulcson • 2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre; • beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta; • 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft valósította meg; • megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át;

  39. Szélerőmű Kulcson • helyszínanalízist és a szélből  kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte; • zaj és kopás tekintetében a versenytársakat megelőzik. Ebből a típusú erőműből 3000 db-ot telepítettek már világszerte; • a konkurens generátorokat csendesebb, nagyobb széltartományban is működőképes rendszerrel előzi meg. • A villamos energiatermelés 2,5 m/s-nál indul és biztonsági okokból 25 m/s-nál áll le

  40. Szélerőmű Kulcson • gépházat egy 65 magas kúpos acélszerkezetű toronyra szerelték, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális állásba fordul. • A termelt energiát földkábelen szállítják el; • madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozó madarak előszeretettel használják megfigyelőhelyül; • érkező szél megforgatja a 44 m átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os sokpólusú gyűrűs szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő;

  41. Szélerőmű Kulcson • ENERCON E-40 típusú 600 kW névleges teljesítményű, nyomatékváltó nélküli szélerőmű. • A szélerőmű kúpos acéltornya 65 m magas, rotorja 3 tollú, változtatható lapátszög állású, • a lapátok anyaga epoxigyanta, beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel, átmérője 44 m. • A lapátkerekek forgásának iránya az óra járásával megegyező, fordulatszáma 18-37 fordulat/perc; • szélerőmű egy éves működése során 1 250 000 kWh villamos energiát állított elő, amely kb.: 750 család éves energiaigényét fedezi

  42. Szélerőmű Kulcson • villámcsapás védelem; • E-40 rotorlapát elülső és hátsó éle alumínium elemekkel van felszerelve; • torony lábába beépített villám számlálók összesen 628 becsapást regisztráltak;

  43. Európa és Magyarország szélenergia termelése • a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi; • Spanyolország követte 10 027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött. • (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 (2005);

  44. Európa és Magyarország szélenergia termelése • Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek. • Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt, • Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon; • régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot; • a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik;

  45. Összegzés • A szélenergia környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú. • A szélenergia elterjedésének nem műszaki, hanem adminisztratív és politikai gátjai vannak. • Az elmúlt évben Magyarországon megháromszorozódott a szélerőművek teljesítménye, így 2006. év végére összesen 39 db szélerőmű üzemelt 60,875 MW teljesítménnyel. • Hazánkban a szélenergia felhasználás növelésének legfőbb korlátja, hogy kevesen vannak akik a megújuló energiák iránt elkötelezettek.

  46. Természetvédelem Hulladéktechnológus záróvizsgához

  47. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • Természetvédelem fogalma: A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.

  48. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • Természetvédelem feladatai: • a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása • a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása • biodiverzitás fenntartása • társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása • felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása

  49. A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története. • a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják • olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme • a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek • a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület

  50. Természetvédelmi alapfogalmak. • A természetvédelem két alapvető formája:jogi (de jure) és tényleges (de facto) • A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet • aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását

More Related