Hullad kkezel s kieg sz t anyagok
Download
1 / 84

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok - PowerPoint PPT Presentation


  • 82 Views
  • Uploaded on

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban. Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Hulladékkezelés kiegészítő anyagok' - janine


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

Hulladékkezeléskiegészítő anyagok


A megújuló energiaforrások

Általános helyzet az EU-ban


Meg jul energiahordoz ra vonatkoz eu ir nyelvek
Megújulóenergiahordozóravonatkozó EU irányelvek

  • 2001/77/EK irányelv:az EU-ban megújulóenergiahordozóvalelőállítottvillamosenergia 1997-es 12,9%-osrészarányát 2010-re 21%-ranövelni (erősendifferenciáltarányokszerint)

  • FehérKönyvajánlása: a megújulóenergiahordozóknál EU-beli 5,3%-osrészarányát 2010-re 12%-ranövelni

  • 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról


Meg jul energiaforr sok felhaszn l si ar nyai jelenleg magyarorsz gon
Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon

Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából

  • ennek: 85,0 % tűzifa és egyéb biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 1,1 % egyéb


Meg jul energiaforr sok n vel s nek hazai korl tai
Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai jelenleg

  • BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs agrárenergetikai program és rendezetlenek a magánerdők tulajdonviszonyai (FAGOSZ probléma);

  • BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek;


Meg jul energiaforr sok n vel s nek hazai korl tai1
Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai jelenleg

  • GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége;

  • SZÉL: tájvédelmi előirások, korlátozott a szél erőssége és időtartama, rendszerszabályozási kérdések;

  • VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk;

  • NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed;


Meg jul energiaforr sokb l el ll tott villamos energia
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia

2001/77/EKIrányelv

  • Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának támogatásáról;

  • Cél:a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását;


Meg jul energiaforr sokb l el ll tott villamos energia1
Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia

2001/77/EKIrányelv

  • Megújuló villamos energia középtávú piaci részarányának országspecifikus növekedési rátáinak rögzítése,

  • Az 1997. évi közösségi 12,9% átlagot, 2010-re 21%-ra kell növelni,

  • Magyarország a megújuló villamos energia arányát a jelenlegi 0,8 %-ról 2010-re 3,6%-ra emeli;


T mogat si m dszerek
Támogatási módszerek energia

  • Kötelező átvétel

    • Minden megtermelt kWh átvételre kerül

    • Támogatott ár

    • Általánosan használt támogatási forma (Magyarország is)

  • Forgalmazható Zöld Bizonyítvány

    • Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, stb.


Meg jul b l megval sult beruh z sok
Megújulóból energiamegvalósultberuházások

  • Szigetvár: 2 MW távfűtésbiomassza 2200 t/év23 TJ,

  • Mátészalka: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 62 TJ,

  • Körmend: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 63 TJ,

  • Szombathely: 7 MW távfűtésbiomassza 8000 t/év 92 TJ,

  • Papkeszi: 5 MW iparihőbiomassza 10000 t/év120 TJ;


Meg jul b l megval sult beruh z sok1
Megújulóból megvalósult beruházások energia

  • Nyírbátor: 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh

  • Kulcs és Inota: az első 2 szélerőmű (600 és 250 kW )

  • Mosonszolnok: 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh

  • Mosonmagyaróvár: 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0GWh


Tervezett s megval sult beruh z sok meg jul b l
Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból energia

Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon:

  • Balassagyarmat: 2 M12e t/év 140 TJ 16 GWh,

  • Szentendre: 9 MW + 1,4 MW 20e t/év 220 TJ 8 GWh,

  • Erőművi áramtermelés*

  • Ajkai erőmű biomassza 30 MW 210 et/év 2,6 PJ 178 GWh


Tervezett s megval sult beruh z sok meg jul b l1
Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból energia

  • AES Borsodi biomassza: 40 MW 280 et/év 3,4 PJ 270 GWh,

  • AES Tiszapalkonya: vegyes tüzelés 145 et/év 65 GWh,

  • Pécsi erőmű: biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh,

  • Szélturbina farmok 10-20 MW 18- 30 GWh/év,

    A környezetvédelmi hatóság eddig 300 torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére.

    *: az erőművi beépített teljesítmény, éves biomassza felhasználás (Pécs kivételével), valamint a várható áramtermelés (szintén Pécs kivételével) MEH adatok


Meg jul b l termelt villamos energia teljes thet s ge
Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége energia

  • A 2010. évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1620 GWh, ami elérhető a következő forrásokból

    2003*2010

  • vízenergia 157 261 GWh

  • geotermia 0 130 GWh

  • szélenergia 3,7 130 GWh

  • biogáz termelés 0 77 GWh

  • (válogatott) hulladék égetés 67 150 GWh

  • szilárd biomassza 97 900 GWh

    A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény

    56 Mrd Ft

    *: Forrás: MEH


Energetikai n v nytermeszt s 1
Energetikai növénytermesztés 1. energia

Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növelése és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése.

Fajtái:

  • fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.),

  • száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek),

  • olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése,

  • etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése


Energetikai n v nytermeszt s 2
Energetikai növénytermesztés 2. energia

Környezeti hatások:

  • csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások

  • mérséklődnek az eróziós károk

  • rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés

    Szociális hatások:

  • javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén

  • a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak

  • munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság


A biomassza felhaszn l s b v t s vel kapcsolatos feladatok
A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok

El kellindítani a mezőgazdaságiterületekretelepíthetőfáséslágyszárúenergianövényektelepítésévelegyütt a kis- ésközépvállalkozási, és/vagyközmunkaalaponműködőerdő-, útmentiéselhagyott, gondozatlanterületektisztításimunkálatait,

valamintazúgynevezett „öregfa” begyűjtésiprogramot.


A biomassza felhaszn l s b v t s vel kapcsolatos feladatok1
A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok

  • Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása,

  • valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.


Bio motorhajt anyag tervek magyarorsz gon a 2233 2004 ix 22 korm hat alapj n
Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon feladatok a 2233/2004(IX.22.) Korm hat. alapján

Bio-motorhajtóanyagok:

  • 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogyérje 0,4-0,6%-ot;

  • 2010. december 31-ig a jövedéki adóvisszatérítés érvénybenmarad;

  • 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogyérje a 2%-ot;

  • A MOL Rt kiírta az etanol vásárlási tenderét



Lágyszárú energianövények feladatok

Egynyári növények:

  • Olajnövények (káposztarepce, napraforgó),

  • Rostnövények (pl. kender),

  • Gabonafélék (pl. tritikálé);

    Évelő növények:

  • Fűfélék

    • „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/,

    • Zöld pántlikafű,

    • Kínai nád /Michantus ssp./


A lágyszárú energianövények hasznosításának formái feladatok

Szilárd energiahordozó:

Természetes állapotban, illetve megfelelő előkészítést követően /aprítás, tömörítés, stb./;

Folyékony energiahordozó:

- Növényi olajok és származékaik,

- Alkoholok, etanol előállítása;

Gáz előállítása:

- Biogáz,

- Generátorgáz, szintézisgáz előállítása;


A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők

  • Ökológiai kompatibilitás mértéke,

  • Az alapanyag termelésének, valamint a felhasználásával előállított egységnyi energia költsége,

  • A biomassza minősége,

  • Ipari hasznosításának formái, azok gazdasági hatásai,


A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők

  • Milyen alternatívákat nyújt a vidékfejlesztés problémakörének megoldásához,

  • Milyen exportpiaci lehetőségekkel rendelkezik,

  • Milyen hatással van a mezőgazdaság fenntartható fejlődésére,

  • Milyen hatással van a természet és a környezet védelmére.


A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai

  • Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat,

  • Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető,

  • A telepítés költsége 20-25 %-a az energiaerdőének,

  • Újrahasznosítása évenként történik,


A “Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai

  • Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz jutunk,

  • Termesztésével új mezőgazdasági főtermék /energetikai - papíripari alapanyag, ipari rostanyag/ jelenhet meg.

  • Az iparilag elmaradott térségekben új iparágak létesülhetnek,

  • Előnyösen változhat a vidék kultúrértéke.


A fűtési költség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében


Sz lenergia

Szélenergia kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében


Az energiafű hasznosításának területei kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

  • Energetikai felhasználás,

  • Papíripari felhasználás,

  • Ipari rostanyagként történő hasznosítás,

  • Építőipari felhasználás,

  • Takarmányozási célú hasznosítás,

  • Biológiai talajvédelem, talajjavítás;


Bevezet s aktualit s
Bevezetés - aktualitás kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

  • megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki,

    és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik;

  • használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel;


Bevezet s aktualit s1
Bevezetés - aktualitás kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

  • szélenergia kihasználás meteorológiai és műszaki probléma;

  • A gazdasági- és technológiai fejlődés egyre több energiát, erőforrást igényel.

  • A villamos energia folyamatos drágulása.

  • A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önellátását, energia szempontú függőségmentességét.

  • A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrolkémia;


Bevezet s aktualit s2
Bevezetés - aktualitás kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

  • szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban;

  • 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a;

  • szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá;

  • szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon;


Bevezet s gazdas goss g energia
Bevezetés - gazdaságosság/energia kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

  • utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram;

  • 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik;

  • Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává;

  • szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén;


A sz lenergia aktualit sa i
A szélenergia aktualitása I. kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében

  • Alkalmazásával csökkenne a károsanyag-kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás.

  • Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól.

  • Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.


Eur pai uni s elv r sok a meg jul energiaforr sok tekintet ben a sz lenergia jelent s ge
Európai Uniós elvárások a megújuló energiaforrások tekintetében, a szélenergia jelentősége

  • Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését.

  • Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését.

  • Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.

  • Jelenleg a megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, ezen belül a szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket.


A sz ler hasznos t s t rt nete hagyom nyai magyarorsz gon
A szélerő-hasznosítás története, hagyományai Magyarországon

  • Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá;

  • Az 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot 1866-1885 között építették;

  • A 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el.

  • A 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén.

  • a dán stílus vált uralkodóvá az egész világon.


Sz ler m vek telep t se magyarorsz gon i
Szélerőművek telepítése Magyarországon MagyarországonI.

  • Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése.

  • Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s.

  • 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet.


Sz ler m kulcson
Szélerőmű Kulcson Magyarországon

  • 2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre;

  • beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta;

  • 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft valósította meg;

  • megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át;


Sz ler m kulcson1
Szélerőmű Kulcson Magyarországon

  • helyszínanalízist és a szélből  kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte;

  • zaj és kopás tekintetében a versenytársakat megelőzik. Ebből a típusú erőműből 3000 db-ot telepítettek már világszerte;

  • a konkurens generátorokat csendesebb,

    nagyobb széltartományban is működőképes rendszerrel előzi meg.

  • A villamos energiatermelés 2,5 m/s-nál indul és biztonsági okokból 25 m/s-nál áll le


Sz ler m kulcson2
Szélerőmű Kulcson Magyarországon

  • gépházat egy 65 magas kúpos acélszerkezetű toronyra szerelték, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális állásba fordul.

  • A termelt energiát földkábelen szállítják el;

  • madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozó madarak előszeretettel használják megfigyelőhelyül;

  • érkező szél megforgatja a 44 m átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os sokpólusú gyűrűs szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő;


Sz ler m kulcson3
Szélerőmű Kulcson Magyarországon

  • ENERCON E-40 típusú 600 kW névleges teljesítményű, nyomatékváltó nélküli szélerőmű.

  • A szélerőmű kúpos acéltornya 65 m magas, rotorja 3 tollú, változtatható lapátszög állású,

  • a lapátok anyaga epoxigyanta, beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel, átmérője 44 m.

  • A lapátkerekek forgásának iránya az óra járásával megegyező, fordulatszáma 18-37 fordulat/perc;

  • szélerőmű egy éves működése során 1 250 000 kWh villamos energiát állított elő, amely kb.: 750 család éves energiaigényét fedezi


Sz ler m kulcson4
Szélerőmű Kulcson Magyarországon

  • villámcsapás védelem;

  • E-40 rotorlapát elülső és hátsó éle alumínium elemekkel van felszerelve;

  • torony lábába beépített villám számlálók

    összesen 628 becsapást regisztráltak;


Eur pa s magyarorsz g sz lenergia termel se
Európa és Magyarország szélenergia termelése Magyarországon

  • a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi;

  • Spanyolország követte 10 027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött.

  • (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 (2005);


Eur pa s magyarorsz g sz lenergia termel se1
Európa és Magyarország szélenergia termelése Magyarországon

  • Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek.

  • Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt,

  • Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon;

  • régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot;

  • a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik;


Sszegz s
Összegzés Magyarországon

  • A szélenergia környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú.

  • A szélenergia elterjedésének nem műszaki, hanem adminisztratív és politikai gátjai vannak.

  • Az elmúlt évben Magyarországon megháromszorozódott a szélerőművek teljesítménye, így 2006. év végére összesen 39 db szélerőmű üzemelt 60,875 MW teljesítménnyel.

  • Hazánkban a szélenergia felhasználás növelésének legfőbb korlátja, hogy kevesen vannak akik a megújuló energiák iránt elkötelezettek.


Term szetv delem

Természetvédelem Magyarországon

Hulladéktechnológus záróvizsgához


A term szetv delem fogalma c ljai alapelvei r vid t rt nete
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.

  • Természetvédelem fogalma:

    A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.


A term szetv delem fogalma c ljai alapelvei r vid t rt nete1
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.

  • Természetvédelem feladatai:

  • a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása

  • a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása

  • biodiverzitás fenntartása

  • társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása

  • felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása


A term szetv delem fogalma c ljai alapelvei r vid t rt nete2
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.

  • a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják

  • olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme

  • a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek

  • a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület


Term szetv delmi alapfogalmak
Természetvédelmi alapfogalmak. története.

  • A természetvédelem két alapvető formája:jogi (de jure) és tényleges (de facto)

  • A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet

  • aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását


Term szetv delmi alapfogalmak1
Természetvédelmi alapfogalmak. története.

  • A természetvédelem tárgyai:

  • különböző földtani alakzatok és képződmények

  • a víz különböző megjelenési formái

  • ritka, vagy egy adott területen ritka és tudományos értékű növények és növénytársulások

  • ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok

  • műemlékek természeti környezete


Term szetv delmi alapfogalmak2
Természetvédelmi alapfogalmak. története.

  • A természetvédelem tárgyai:

  • jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek

  • ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete

  • történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete

  • eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek

  • a génkészletek megőrzésére szolgáló területek


T jv delmi k rzetek
Tájvédelmi körzetek. története.

  • Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít.

  • fenntartása állami feladat, 2 övezete van


T jv delmi k rzetek1
Tájvédelmi körzetek. története.

  • Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része.

  • A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva.

  • Tájvédelmi körzetek egy részét a már kialakított nemzeti parkok törzsterületévé nyilvánították.


T jv delmi k rzetek v detts g oka

Többségüket elsősorban története.élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté.

néhánynál más jelleg dominál:

a Sághegyi TK a vulkáni jelenségek tárházát mutatja be egy felhagyott kőbánya maradványain

a Hollókői TK elsősorban kulturális értékeket őriz

a Szentgyörgyvölgyi TK védetté nyilvánításában elsődleges szerepe volt az ún. hagyományos erdőművelés megőrzésére törekvésnek

a Lázbérci TK létrehozását főleg a Kazincbarcika térségének vízellátására mesterségesen kialakított víztározó vízbázisának védelme indokolta

Tájvédelmi körzetek.Védettség oka


A zaj hullad ktechnol gus z r vizsg hoz

A zaj története.hulladéktechnológus záróvizsgához


Mi rt volt sz ks g az uni 2003 10 ek ir nyelv nek bevezet s re
Miért volt szükség az Unió 2003/10/EK irányelvének bevezetésére?

A WHO felmérése szerint a munkahelyi zaj hatására létrejött halláskárosodás a leggyakoribb munkahelyi egészségkárosodás.

Az európai munkavállalók egyharmada magas zajexpozíciónak van kitéve.

A már bekövetkezett halláskárosodás visszafordíthatatlan, ezért van óriási jelentősége a megelőzésnek.


66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet bevezetésére?a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

A rendelet előírásait szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.


Hat r rt kek
HATÁRÉRTÉKEK bevezetésére?

  • zajexpozíciós határértékek 87 dB (A)

    illetve 140 dB (C)

  • felső beavatkozási határértékek

    85 dB (A)

    137 dB (C)

  • alsó beavatkozási határértékek

    80 dB (A)

    135 dB (C)

    A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.


Mikor kell zajm r st v gezni
Mikor kell zajmérést végezni? bevezetésére?

  • új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén

  • munkahely, munkaeszköz átalakítása

  • munkakör kialakításakor

  • munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor


Kock zat rt kel s sor n kiemelten figyelembe veend
Kockázatértékelés során kiemelten figyelembe veendő bevezetésére?

  • zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege

  • zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek

  • sérülékeny kockázati csoportok

  • ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok

  • gyártói információk

  • zajcsökkentési lehetőségek

  • munkaidőn túli zajexpozíció

  • egészségügytől kapott információk

  • hallásvédő eszközzel történő ellátottság


Zajcs kkent si lehet s gek
Zajcsökkentési lehetőségek bevezetésére?

  • kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése

  • munkaeszközök helyes kiválasztása

  • munkahely megtervezése

  • munkavállalók tájékoztatása, oktatása

  • műszaki zajcsökkentés

  • lég és szerkezeti zajok csökkentése

  • karbantartás

  • munkaszervezési intézkedések


A munkavállalót érő zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket.

A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni.

Amennyiben a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót egyéni védőeszközzel kell ellátni.


Amennyiben a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezheti az egyéni hallásvédő eszköz használatától való eltérést.


Hullad ktechnol gus z r vizsga t tel kieg sz t sek

Hulladéktechnológus hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos záróvizsga tétel kiegészítések


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék:

    • 85% növényi maradványok, trágya (közel 100%-át visszaforgatják)

    • 15% élelmiszeripari hulladék


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se1
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani.

  • E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se2
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • A biogáz előállítására legáltalánosabbanhasznált nyersanyagok

         - trágya és hígtrágya        - tejsavó     - vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-, béltartalom, vér)     - konzervipari hulladékok     - növénytermesztési zöldhulladékok     - éttermi hulladékok (ételmaradék, használt zsiradékok)     - élelmiszeripari hulladékok     - szennyvíziszap           


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se3
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Az élelmiszeripar feladata: emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása.

  • A fő termék mellett gyakran keletkezik emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék. Ezek egy része hasznosítható.

  • Pl. alapanyagként más technológiában, vagy energiahordozóként felhasználható.

    Élelmiszer ipari hulladékok jellemzői:

  • magas szervesanyagtartalmú, amely miatt bomlékony.

  • nagy térfogatúak, ezért hasznosításukat a gyűjtés és szállítás költségei nagyon befolyásolják.

  • rövid ideig tárolhatok

  • magas a víztartalmuk.

  • egy része veszélyes hulladék amely különleges kezelést igényel. Pl. vér


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se4
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

Hasznosítási eljárásai:

  • A hulladékból átalakítással értékesíthető terméket készítenek .

    Mezőgazdasági hasznosítás, melyen belül 2 féle eljárás.

  • Takarmányozási célból: vagy átalakítás nélkül feletetik vagy átalakítással állítanak elő takarmányt.

  • Komposztálás: talajerő gazdálkodásban használják.

    Ipari nyersanyagként: A hulladék értékes alkotóit kinyerik és emberi táplálkozásra alkalmazzák.

    Energetikai célú hasznosítás:

  • biogáz előállítás

  • égetés


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se5
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • A mezőgazdasági hasznosítás a legelterjedtebb.

    Mezőgazdasági hasznosítás:

  • Takarmányozási célból: Baromfi és hús feldolgozás melléktermékeinek, hulladéknak hasznosítása történik. Ezeknek fehérje és zsírtartalma jelentős, ezért takarmányként való hasznosítás indokolt.

  • Az élelmiszeripari hulladék hasznosításával nyerik a következő takarmányokat. ( húsliszt, vérliszt )

  • Húspép előállítása: Csak helyben frissen lehet felhasználni.

  • Lényege: hogy a hús hulladékot aprítják és főzik, ezzel sterilizálják 135C’-on és utána etetik fel.

  • Vérhasznosítás: részben vérliszt, szárítják, porítják. Színező anyagként használják.


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se6
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

Növényolajgyártás hulladék hasznosítása:

  • Alapanyag: a repce, tök, kender, napraforgó, len és a szójabab.

  • A keletkezett hulladékot közvetlenül takarmányozási célra felhasználható, vagy

  • termikus hasznosítás;

    Tejipari hulladék:

  • A tej feldolgozásával jelentős mennyiségű savó és ívó keletkezik.

  • Ivó vaj gyártása köpüléssel.

  • Reggeli és védőitalt állítanak elő.


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se7
Élelmiszeripari hulladékok jellemzése hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

Cukor ipari hulladék:

  • Legnagyobb mennyiségben a répa felhasználásából keletkezett, kifőzött, répaszeleteket használnak (felhasználásra) .

  • Közvetett: adalék hozzáadásával, takarmány koncentrátumot állítanak élő.

    Szeszipari hulladék:

  • Alapanyaga a magas keményítő és a cukortartamú hulladék, amelyet takarmányozásra használnak.

    Húsipar:

  • A csontból: csontenyvet készítenek ragasztó iparban hasznosítják.

  • Marhacsontból: marhaproteint készítenek töltelék áruknál használják.


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok
Fizikai hulladékkeletkezési eljárások hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Adszorpciós eljárás: fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzióhoz hidrofób felületű szerves v. szervetlen abszorbenst adagolnak és a víz és olajos iszapfázis szétválasztását pelyhesítőszer adagolásával segítik elő, ezután az iszapot szűrik.

  • Aprítás: előkészítő hulladékkezelési eljárás során a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretét csökkentik, előkészítik elválasztásra, a további kezelés hatékonyságának növelése céljából


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok1
Fizikai hulladékkeletkezési eljárások hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Ballisztikus osztályozás: komponens szétválasztási (fizikai) eljárás során az aprított, rostált hulladékot röpítőkészülékkel adagolják az osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint elkülönülnek;

  • Beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony v. iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok2
Fizikai hulladékkeletkezési eljárások hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Desztillálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzió vizét elpárologtatják és a magasabb forráspontú olaj visszamarad;

  • Fázisszétválasztás fizikai hulladékkezelési eljárások. Nem egyfázisú (határ-felülettel rendelkező) hulladékok (zagy, iszap, emulzió) komponenseinek szétválasztása, térfogatcsökkentés;

  • Ioncserélő eljárás a galvántechnika területén alkalmazott komponensszétválasztási (fizikai) eljárás. A szétválasztás kation- v. anioncserélő gyanták segítségével történik;


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok3
Fizikai hulladékkeletkezési eljárások hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Oldószeres extrakció szennyvizek fémtartalmának kinyerésére szolgáló komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás;

  • Flokkulálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) 2 eljárásból áll. 1. az emulziót savak v. sók hozzáadásával bontják és az olajat lefölözik

  • 2. a pH-érték beállításával és sóoldat hozzáadásával fém-hidroxid csapadékot képeznek, ez a maradék olajat megköti. A képződött csapadék szűrhető;


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok4
Fizikai hulladékkeletkezési eljárások hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Egyéb fizikai eljárások mechanikai, hidromechanikai eljárások során a hulladék kémiai, molekuláris szerkezete nem változik, csak alakja, tömege módosul;

  • Fordított ozmózis fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) a membránt 0,001 μm pórusátmérőjű, mechanikailag szilárd, félig áteresztő hártya alkotja.

  • Ha a töményebb oldalra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, akkor a vízmolekulák a féligáteresztő membránon keresztül a hígabb oldatba áramolnak


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok5
Fizikai hulladékkeletkezési eljárások hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Flotáció: Fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzión gázt buborékoltatunk át.

  • Az átbuborékoltatott gáz olajcseppeket ragad magával és ezek a folyadék felszínén külön fázist alkotnak. Minél finomabbak a buborékok, annál hatékonyabb az eljárás;

  • Légosztályozás komponensszétválasztási (fizikai) eljárás során szabályozott sebességű légárammal osztályozzák a hulladékot sűrűség, szemcseméret és szemcsealak szerint;


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok6
Fizikai hulladékkeletkezési eljárások hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • Komponensszétválasztás egyfázisú, több komponensű hulladék alkotórészeinek jellemzően fizikai módszerekkel történő szétválasztása;

  • Nehézközegű szétválasztás komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás során nagy sűrűségű szuszpenziót alkalmaznak a hulladékkomponensek szétválasztására;

  • Ultraszűrés fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulziót 0,01 μm pórusméretű membránon 2-10 bar nyomással átpréselik,

    a kisebb vízmolekulák a membránon átjutnak, a nagyobb olajmolekulák visszamaradnak


K rnyezeti hat svizsg lat
Környezeti hatásvizsgálat hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • környezeti hatásvizsgálati módszertan egy olyan elemző eszköz, melynek segítségével értékelhetjük az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásait.

  • Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálatok alapvető részei valamennyi környezeti menedzsment eszköztárnak;

  • lehetővé teszi az emberi tevékenység következményeinek felmérését és elemzését.

  • Ezek a következmények lehetnek környezeti hatások, pl. szennyezés formájaként, valamely terület fizikai átalakításaként, vagy tartós környezeti hatás végleges környezeti eredményeként;


K rnyezeti hat svizsg lat1
Környezeti hatásvizsgálat hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni:

  • hatótényezők meghatározása;

  • hatásfolyamatok feltárása;

  • hatásterület előzetes lehatárolása;

  • a környezetállapot leírása;

  • a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése;

  • az állapotváltozások értékelése.

  • Hatótényező: Szennyvíz kibocsátás; → keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) → Hatásfolyamat: Vízi élővilág életfeltételeinek romlása


K rnyezeti hat svizsg lat2
Környezeti hatásvizsgálat hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki;

  • Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása.

  • A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.


K rnyezeti hat svizsg lat3
Környezeti hatásvizsgálat hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos

  • hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni:

  • a hatás időbeliségét;

  • a hatás térbeli kiterjedését;

  • a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát;

  • a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét;

  • az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát;

  • az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.


ad