Hullad kkezel s kieg sz t anyagok
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 84

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok PowerPoint PPT Presentation


  • 56 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok. A megújuló energiaforrások Általános helyzet az EU-ban. Megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek.

Download Presentation

Hulladékkezelés kiegészítő anyagok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

Hulladékkezeléskiegészítő anyagok


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A megújuló energiaforrások

Általános helyzet az EU-ban


Meg jul energiahordoz ra vonatkoz eu ir nyelvek

Megújulóenergiahordozóravonatkozó EU irányelvek

  • 2001/77/EK irányelv:az EU-ban megújulóenergiahordozóvalelőállítottvillamosenergia 1997-es 12,9%-osrészarányát 2010-re 21%-ranövelni (erősendifferenciáltarányokszerint)

  • FehérKönyvajánlása: a megújulóenergiahordozóknál EU-beli 5,3%-osrészarányát 2010-re 12%-ranövelni

  • 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról


Meg jul energiaforr sok felhaszn l si ar nyai jelenleg magyarorsz gon

Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon

Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,6 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából

  • ennek: 85,0 % tűzifa és egyéb biomassza 10,0 % geotermia 3,2 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 %napenergia 1,1 %egyéb


Meg jul energiaforr sok n vel s nek hazai korl tai

Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai

  • BIOMASSZA: a mezőgazdasági adottságok jók, hátráltató tényező, hogy még nincs agrárenergetikai program és rendezetlenek a magánerdők tulajdonviszonyai (FAGOSZ probléma);

  • BIOGÁZ: sok a szennyvíziszap és az állattartás révén adódó lehetőség, a szeméttelepi lehetőségek szelektív hulladékgyüjtés bevezetésével csökkennek;


Meg jul energiaforr sok n vel s nek hazai korl tai1

Megújuló energiaforrások növelésének hazai korlátai

  • GEOTERMIA: só, visszasajtolás, helyi fogyasztó szükségessége;

  • SZÉL: tájvédelmi előirások, korlátozott a szél erőssége és időtartama, rendszerszabályozási kérdések;

  • VÍZ: Európa legkedvezőtlenebb országai között vagyunk;

  • NAP: alacsony a napsütéses óraszám, drága a berendezés áramtermeléshez, a napkollektor terjed;


Meg jul energiaforr sokb l el ll tott villamos energia

Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia

2001/77/EKIrányelv

  • Az Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-én fogadta el a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiának támogatásáról;

  • Cél:a belső villamos energia piacon ösztönözze a megújuló energiaforrásoknak az energiatermeléshez való nagyobb mértékű hozzájárulását;


Meg jul energiaforr sokb l el ll tott villamos energia1

Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia

2001/77/EKIrányelv

  • Megújuló villamos energia középtávú piaci részarányának országspecifikus növekedési rátáinak rögzítése,

  • Az 1997. évi közösségi 12,9% átlagot, 2010-re 21%-ra kell növelni,

  • Magyarország a megújuló villamos energia arányát a jelenlegi 0,8 %-ról 2010-re 3,6%-ra emeli;


T mogat si m dszerek

Támogatási módszerek

  • Kötelező átvétel

    • Minden megtermelt kWh átvételre kerül

    • Támogatott ár

    • Általánosan használt támogatási forma (Magyarország is)

  • Forgalmazható Zöld Bizonyítvány

    • Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, stb.


Meg jul b l megval sult beruh z sok

Megújulóbólmegvalósultberuházások

  • Szigetvár: 2 MW távfűtésbiomassza 2200 t/év23 TJ,

  • Mátészalka: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 62 TJ,

  • Körmend: 5 MW távfűtésbiomassza 6000 t/év 63 TJ,

  • Szombathely: 7 MW távfűtésbiomassza 8000 t/év 92 TJ,

  • Papkeszi: 5 MW iparihőbiomassza 10000 t/év120 TJ;


Meg jul b l megval sult beruh z sok1

Megújulóból megvalósult beruházások

  • Nyírbátor: 1,6 MW hő- és villamos energia termelés biogáz 7,5 GWh

  • Kulcs és Inota: az első 2 szélerőmű (600 és 250 kW )

  • Mosonszolnok: 2 db 600 kW szélturbina ~ 2,0 GWh

  • Mosonmagyaróvár: 2db 600 kW szélturbina ~ 2,0GWh


Tervezett s megval sult beruh z sok meg jul b l

Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból

Hő- és villamos energia termelés biomassza alapon:

  • Balassagyarmat: 2 M12e t/év 140 TJ 16 GWh,

  • Szentendre: 9 MW + 1,4 MW 20e t/év 220 TJ 8 GWh,

  • Erőművi áramtermelés*

  • Ajkai erőmű biomassza 30 MW 210 et/év 2,6 PJ 178 GWh


Tervezett s megval sult beruh z sok meg jul b l1

Tervezett és megvalósult beruházások megújulóból

  • AES Borsodi biomassza: 40 MW 280 et/év 3,4 PJ 270 GWh,

  • AES Tiszapalkonya: vegyes tüzelés 145 et/év 65 GWh,

  • Pécsi erőmű: biomassza 49,9 MW 380 et/év 4,6 PJ 360 GWh,

  • Szélturbina farmok 10-20 MW 18- 30 GWh/év,

    A környezetvédelmi hatóság eddig 300 torony építésére adott elvi létesítési engedélyt az ország területére.

    *: az erőművi beépített teljesítmény, éves biomassza felhasználás (Pécs kivételével), valamint a várható áramtermelés (szintén Pécs kivételével) MEH adatok


Meg jul b l termelt villamos energia teljes thet s ge

Megújulóból termelt villamos energia teljesíthetősége

  • A 2010. évi várható villamos energia felhasználás 3,6 %-a 1620 GWh, ami elérhető a következő forrásokból

    2003*2010

  • vízenergia 157 261 GWh

  • geotermia 0 130 GWh

  • szélenergia 3,7 130 GWh

  • biogáz termelés 0 77 GWh

  • (válogatott) hulladék égetés 67 150 GWh

  • szilárd biomassza 97 900 GWh

    A teljesíthetőséghez szükséges beruházási igény

    56 Mrd Ft

    *: Forrás: MEH


Energetikai n v nytermeszt s 1

Energetikai növénytermesztés 1.

Biomassza alapú energia felhasználás növelésével lehetséges a megújuló energiaforrások hasznosításának jelentős növelése és az EU megújulóból termelt villamos energia előírásának teljesítése.

Fajtái:

  • fás szárú, különböző vágásfordulójú ültetvények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.),

  • száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek),

  • olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése,

  • etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése


Energetikai n v nytermeszt s 2

Energetikai növénytermesztés 2.

Környezeti hatások:

  • csökkennek a felhasználáskori környezetszennyez-anyag kibocsátások

  • mérséklődnek az eróziós károk

  • rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2 megkötés

    Szociális hatások:

  • javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén

  • a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek hasznosulnak

  • munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság


A biomassza felhaszn l s b v t s vel kapcsolatos feladatok

A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok

El kellindítani a mezőgazdaságiterületekretelepíthetőfáséslágyszárúenergianövényektelepítésévelegyütt a kis- ésközépvállalkozási, és/vagyközmunkaalaponműködőerdő-, útmentiéselhagyott, gondozatlanterületektisztításimunkálatait,

valamintazúgynevezett „öregfa” begyűjtésiprogramot.


A biomassza felhaszn l s b v t s vel kapcsolatos feladatok1

A biomassza felhasználás bővítésével kapcsolatos feladatok

  • Jelentős előrelépési lehetőség lenne a hulladék gazdálkodás területén, a hulladék EU előírások szerinti válogatott kezelése és különböző technológiákkal (pirolízis, égetés, gázosítás) való hasznosítása,

  • valamint a szennyvízkezelés és hígtrágya biogáz-termelésen alapuló ártalmatlanítása.


Bio motorhajt anyag tervek magyarorsz gon a 2233 2004 ix 22 korm hat alapj n

Bio motorhajtóanyag tervek Magyarországon a 2233/2004(IX.22.) Korm hat. alapján

Bio-motorhajtóanyagok:

  • 2005-re a Magyarországon forgalmazott üzemanyagok energiatartalomra vetített részarányára vonatkoztatva el kell, hogyérje 0,4-0,6%-ot;

  • 2010. december 31-ig a jövedéki adóvisszatérítés érvénybenmarad;

  • 2010-re a forgalmazott üzemanyagokban a bio-üzemanyagok energiatartalomra vetített részaránya el kell, hogyérje a 2%-ot;

  • A MOL Rt kiírta az etanol vásárlási tenderét


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

LÁGYSZÁRÚ NÖVÉNYEK ENERGETIKAI CÉLÚ TERMESZTÉSE


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

Lágyszárú energianövények

Egynyári növények:

  • Olajnövények (káposztarepce, napraforgó),

  • Rostnövények (pl. kender),

  • Gabonafélék (pl. tritikálé);

    Évelő növények:

  • Fűfélék

    • „Szarvasi-1” energiafű /Magas tarackbúza/,

    • Zöld pántlikafű,

    • Kínai nád /Michantus ssp./


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A lágyszárú energianövények hasznosításának formái

Szilárd energiahordozó:

Természetes állapotban, illetve megfelelő előkészítést követően /aprítás, tömörítés, stb./;

Folyékony energiahordozó:

- Növényi olajok és származékaik,

- Alkoholok, etanol előállítása;

Gáz előállítása:

- Biogáz,

- Generátorgáz, szintézisgáz előállítása;


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők

  • Ökológiai kompatibilitás mértéke,

  • Az alapanyag termelésének, valamint a felhasználásával előállított egységnyi energia költsége,

  • A biomassza minősége,

  • Ipari hasznosításának formái, azok gazdasági hatásai,


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A biomassza megjelenési formák versenyképességét befolyásoló tényezők

  • Milyen alternatívákat nyújt a vidékfejlesztés problémakörének megoldásához,

  • Milyen exportpiaci lehetőségekkel rendelkezik,

  • Milyen hatással van a mezőgazdaság fenntartható fejlődésére,

  • Milyen hatással van a természet és a környezet védelmére.


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A „Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai

  • Szárazság-, só- és fagytűrése kiváló, jól tolerálja a szélsőséges termőhelyi adottságokat,

  • Hosszú élettartamú, egyhelyben 10-15 évig is termeszthető,

  • A telepítés költsége 20-25 %-a az energiaerdőének,

  • Újrahasznosítása évenként történik,


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A “Szarvasi-1” energiafű fontosabb agronómiai tulajdonságai

  • Termesztésével hazai előállítású energiaforrásokhoz jutunk,

  • Termesztésével új mezőgazdasági főtermék /energetikai - papíripari alapanyag, ipari rostanyag/ jelenhet meg.

  • Az iparilag elmaradott térségekben új iparágak létesülhetnek,

  • Előnyösen változhat a vidék kultúrértéke.


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A fűtési költség és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke különböző energiahordozók esetében


Sz lenergia

Szélenergia


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

Az energiafű hasznosításának területei

  • Energetikai felhasználás,

  • Papíripari felhasználás,

  • Ipari rostanyagként történő hasznosítás,

  • Építőipari felhasználás,

  • Takarmányozási célú hasznosítás,

  • Biológiai talajvédelem, talajjavítás;


Bevezet s aktualit s

Bevezetés - aktualitás

  • megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki,

    és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik;

  • használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel;


Bevezet s aktualit s1

Bevezetés - aktualitás

  • szélenergia kihasználás meteorológiai és műszaki probléma;

  • A gazdasági- és technológiai fejlődés egyre több energiát, erőforrást igényel.

  • A villamos energia folyamatos drágulása.

  • A szélerőmű nem csak környezetbarát technológia, de elősegíti a kisrégiók önellátását, energia szempontú függőségmentességét.

  • A szél megőrzi az értékes fosszilis tüzelőanyagokat olyan szektorokban, mint a szállítás és a petrolkémia;


Bevezet s aktualit s2

Bevezetés - aktualitás

  • szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban;

  • 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a;

  • szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá;

  • szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmokon;


Bevezet s gazdas goss g energia

Bevezetés - gazdaságosság/energia

  • utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram;

  • 2004 óta a szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik;

  • Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a alakul szélenergiává;

  • szélenergia jó része nagy magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén;


A sz lenergia aktualit sa i

A szélenergia aktualitása I.

  • Alkalmazásával csökkenne a károsanyag-kibocsátása, és az üvegházhatást kiváltó gázkiáramlás.

  • Hazánk függetlenebbé válhatna az energia egy részét biztosító környező országoktól.

  • Európai Unióhoz történő csatlakozással Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 0,8 %-os arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.


Eur pai uni s elv r sok a meg jul energiaforr sok tekintet ben a sz lenergia jelent s ge

Európai Uniós elvárások a megújuló energiaforrások tekintetében, a szélenergia jelentősége

  • Kyotóban a Klímaváltozási Keretegyezményben vállalt szén-dioxid egyenérték csökkentés szükségessé teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését.

  • Célul tűzte még ki az Európai Unió - és Magyarország is - az energiaimport csökkentését.

  • Magyarország vállalta, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia arányát 2010-ig 3,6%-ra emeli.

  • Jelenleg a megújuló energiaforrások az áramtermelés 4-5 százalékát adják, ezen belül a szélenergia a biomassza mögé a második helyre ugrott fel, a harmadik helyre szorítva a vízerőműveket.


A sz ler hasznos t s t rt nete hagyom nyai magyarorsz gon

A szélerő-hasznosítás története, hagyományai Magyarországon

  • Elterjedésük a 17. sz-ban vált általánossá;

  • Az 1890-es évekig sok ezer szélmalom épült és működött Európában is, ez időtájt 712 szélmalom volt Magyarországon. Legtöbb szélmalmot 1866-1885 között építették;

  • A 19. század második felében megjelentek a gőzmalmok, amelyek olcsóbban, nagyobb kapacitással és kiszámíthatóan vállalták a munkát. A szélmalmok legtöbbje ettől kezdődően pusztult el.

  • A 20. század második felében – az olajár ingadozásának függvényében – váltakozó intenzitással folytak kutatások és fejlesztések a szélenergia-hasznosítás területén.

  • a dán stílus vált uralkodóvá az egész világon.


Sz ler m vek telep t se magyarorsz gon i

Szélerőművek telepítése MagyarországonI.

  • Bármely szélerőmű telepítés első fázisa a hely kijelölése.

  • Energetikai szempontból azok a helyszínek ígéretesek, ahol a telepítés tervezett magasságában a várható évi átlagos szélsebesség 6 m/s.

  • 75 méter magasságban hazánk területének 43%-a eléri a gazdaságilag megfontolható 5,5 m/s éves átlagos szélsebességet.


Sz ler m kulcson

Szélerőmű Kulcson

  • 2001 tavaszán felépült Magyarország első áramszolgáltatói hálózatba integrált szélerőműve Budapesttől 59 km-re délre;

  • beruházást a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium támogatta;

  • 600 kW névleges elektromos teljesítményű szélerőművet Stelczer Balázs vezetésével az EMSZET Első Magyar Szélerőmű Kft valósította meg;

  • megtermelt villamos energiát a DÉDÁSZ középfeszültségű (20 kV-os) hálózata veszi át;


Sz ler m kulcson1

Szélerőmű Kulcson

  • helyszínanalízist és a szélből  kinyerhető energiaszámítást a Szent István Egyetemen működő Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület végezte;

  • zaj és kopás tekintetében a versenytársakat megelőzik. Ebből a típusú erőműből 3000 db-ot telepítettek már világszerte;

  • a konkurens generátorokat csendesebb,

    nagyobb széltartományban is működőképes rendszerrel előzi meg.

  • A villamos energiatermelés 2,5 m/s-nál indul és biztonsági okokból 25 m/s-nál áll le


Sz ler m kulcson2

Szélerőmű Kulcson

  • gépházat egy 65 magas kúpos acélszerkezetű toronyra szerelték, a gépház a szélirány változásának megfelelően egy fogaskoszorún automatikusan az optimális állásba fordul.

  • A termelt energiát földkábelen szállítják el;

  • madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozó madarak előszeretettel használják megfigyelőhelyül;

  • érkező szél megforgatja a 44 m átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os sokpólusú gyűrűs szinkrongenerátorral, amely váltakozó áramot állít elő;


Sz ler m kulcson3

Szélerőmű Kulcson

  • ENERCON E-40 típusú 600 kW névleges teljesítményű, nyomatékváltó nélküli szélerőmű.

  • A szélerőmű kúpos acéltornya 65 m magas, rotorja 3 tollú, változtatható lapátszög állású,

  • a lapátok anyaga epoxigyanta, beépített villámhárítóval és jégmentesítő fűtéssel, átmérője 44 m.

  • A lapátkerekek forgásának iránya az óra járásával megegyező, fordulatszáma 18-37 fordulat/perc;

  • szélerőmű egy éves működése során 1 250 000 kWh villamos energiát állított elő, amely kb.: 750 család éves energiaigényét fedezi


Sz ler m kulcson4

Szélerőmű Kulcson

  • villámcsapás védelem;

  • E-40 rotorlapát elülső és hátsó éle alumínium elemekkel van felszerelve;

  • torony lábába beépített villám számlálók

    összesen 628 becsapást regisztráltak;


Eur pa s magyarorsz g sz lenergia termel se

Európa és Magyarország szélenergia termelése

  • a világ - szélenergia-termelését Németország vezeti: tavaly 18 428 megawattot állított elő belőle, és itt már az összes áramfelhasználás öt százalékát a szél fedezi;

  • Spanyolország követte 10 027 megawattal. Európában mindenki más jelentősen le van maradva ezen a téren a két listavezető mögött.

  • (Dánia 3122 megawatt; Olaszország 1717; Nagy-Britannia 1353; Hollandia 1219; Portugália 1022; Ausztria 819 (2005);


Eur pa s magyarorsz g sz lenergia termel se1

Európa és Magyarország szélenergia termelése

  • Szlovéniában a 2006-os év végéig egyáltalán nem épültek szélerőművek.

  • Romániában 3 megawatt, Szlovákiában 5, Svájcban 11,6, Horvátországban 17,2, Bulgáriában 32, Csehországban 50, Törökországban 51, Litvániában pedig 55,5 megawatt,

  • Magyarországon 61 megawatt kapacitást tartottak számon;

  • régió országai közül azonban Ausztria 965 megawattal, Lengyelország 153-mal, Ukrajna 85,5 megawattal előzi meg Magyarországot;

  • a következő másfél évre a nagy áramszolgáltató vállalatok 1687 megawatt új kapacitás létesítését szeretnék, a legtöbbet az ÉDÁSZ, a folyamatot azonban szabályozási viták nehezítik;


Sszegz s

Összegzés

  • A szélenergia környezeti szempontból kiemelkedő fontosságú.

  • A szélenergia elterjedésének nem műszaki, hanem adminisztratív és politikai gátjai vannak.

  • Az elmúlt évben Magyarországon megháromszorozódott a szélerőművek teljesítménye, így 2006. év végére összesen 39 db szélerőmű üzemelt 60,875 MW teljesítménnyel.

  • Hazánkban a szélenergia felhasználás növelésének legfőbb korlátja, hogy kevesen vannak akik a megújuló energiák iránt elkötelezettek.


Term szetv delem

Természetvédelem

Hulladéktechnológus záróvizsgához


A term szetv delem fogalma c ljai alapelvei r vid t rt nete

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.

  • Természetvédelem fogalma:

    A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.


A term szetv delem fogalma c ljai alapelvei r vid t rt nete1

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.

  • Természetvédelem feladatai:

  • a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása

  • a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása

  • biodiverzitás fenntartása

  • társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása

  • felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása


A term szetv delem fogalma c ljai alapelvei r vid t rt nete2

A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei, rövid története.

  • a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják

  • olyan részterületei is vannak, amelynek nincs természetvédelmi megfelelője, ilyenek a csendvédelem és a levegő védelme

  • a természetvédelem kiterjed a természet egészére, az ember természeti környezetére, és csak ilyen értelemben része a környezetvédelemnek

  • a környezetvédelem és a természetvédelem két egymást kiegészítő, egymásnak alá nem rendelhető terület


Term szetv delmi alapfogalmak

Természetvédelmi alapfogalmak.

  • A természetvédelem két alapvető formája:jogi (de jure) és tényleges (de facto)

  • A tényleges természetvédelmen belül a természetvédelmi szemlélet és az ebből fakadó gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és passzív természetvédelmet

  • aktív természetvédelem a védelem alá vont terület, objektum megóvása és fenntartása érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a védelemről, őrzésről, és kezeléssel biztosítja annak fennmaradását


Term szetv delmi alapfogalmak1

Természetvédelmi alapfogalmak.

  • A természetvédelem tárgyai:

  • különböző földtani alakzatok és képződmények

  • a víz különböző megjelenési formái

  • ritka, vagy egy adott területen ritka és tudományos értékű növények és növénytársulások

  • ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon tenyésző állatfajok, kiveszőben lévő domesztikált állatfajok

  • műemlékek természeti környezete


Term szetv delmi alapfogalmak2

Természetvédelmi alapfogalmak.

  • A természetvédelem tárgyai:

  • jellegzetes, szép tájképi megjelenésű, kedvező tulajdonságokkal rendelkező tájak, tájrészletek

  • ősállat-, ősember-, ősrégészeti lelőhelyek természeti környezete

  • történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok természeti környezete

  • eltűnőben levő életformák és gazdálkodási módok fenntartására szolgáló területek

  • a génkészletek megőrzésére szolgáló területek


T jv delmi k rzetek

Tájvédelmi körzetek.

  • Tájvédelmi körzet: Olyan táj vagy tájrészlet, amelyet kedvező természeti adottságainak, tájképi jellegzetességeinek, valamint természeti és kultúrtörténeti értékeinek meg-óvása és fennmaradása érdekében a környezetvédelmi miniszter tájvédelmi körzetnek kijelöl és védetté nyilvánít.

  • fenntartása állami feladat, 2 övezete van


T jv delmi k rzetek1

Tájvédelmi körzetek.

  • Hazánkban tájvédelmi körzetként elsőként 1952-ben a Tihanyi-félszigetet nyilvánították védetté, mely most a Balaton-felvidéki NP része.

  • A legtöbb nemzeti parkunk is részben vagy egészben elsőként tájvédelmi körzetként lett védetté nyilvánítva.

  • Tájvédelmi körzetek egy részét a már kialakított nemzeti parkok törzsterületévé nyilvánították.


T jv delmi k rzetek v detts g oka

Többségüket elsősorban élővilág, élőhely és tájképi értékek megőrzésére nyilvánították védetté.

néhánynál más jelleg dominál:

a Sághegyi TK a vulkáni jelenségek tárházát mutatja be egy felhagyott kőbánya maradványain

a Hollókői TK elsősorban kulturális értékeket őriz

a Szentgyörgyvölgyi TK védetté nyilvánításában elsődleges szerepe volt az ún. hagyományos erdőművelés megőrzésére törekvésnek

a Lázbérci TK létrehozását főleg a Kazincbarcika térségének vízellátására mesterségesen kialakított víztározó vízbázisának védelme indokolta

Tájvédelmi körzetek.Védettség oka


A zaj hullad ktechnol gus z r vizsg hoz

A zajhulladéktechnológus záróvizsgához


Mi rt volt sz ks g az uni 2003 10 ek ir nyelv nek bevezet s re

Miért volt szükség az Unió 2003/10/EK irányelvének bevezetésére?

A WHO felmérése szerint a munkahelyi zaj hatására létrejött halláskárosodás a leggyakoribb munkahelyi egészségkárosodás.

Az európai munkavállalók egyharmada magas zajexpozíciónak van kitéve.

A már bekövetkezett halláskárosodás visszafordíthatatlan, ezért van óriási jelentősége a megelőzésnek.


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

66/2005. (XII. 22.) EüM rendeleta munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről

A rendelet előírásait szervezett munkavégzés keretében végzett minden olyan tevékenységre alkalmazni kell, amikor a munkavégzés során a munkavállalók zajból származó kockázatnak ténylegesen vagy vélhetően ki vannak téve.


Hat r rt kek

HATÁRÉRTÉKEK

  • zajexpozíciós határértékek 87 dB (A)

    illetve 140 dB (C)

  • felső beavatkozási határértékek

    85 dB (A)

    137 dB (C)

  • alsó beavatkozási határértékek

    80 dB (A)

    135 dB (C)

    A beavatkozási határértékek alkalmazása esetén az egyéni hallásvédő eszköz hatását nem kell figyelembe venni.


Mikor kell zajm r st v gezni

Mikor kell zajmérést végezni?

  • új munkahely létesítése, illetve új munkaeszköz beüzemelése esetén

  • munkahely, munkaeszköz átalakítása

  • munkakör kialakításakor

  • munkavállalót érő zajexpozíció meghatározásakor


Kock zat rt kel s sor n kiemelten figyelembe veend

Kockázatértékelés során kiemelten figyelembe veendő

  • zajterhelés szintje, jellege, időtartama, impulzív jellege

  • zajexpozíciós határértékek, beavatkozási határértékek

  • sérülékeny kockázati csoportok

  • ototoxikus anyagok, rezgés kölcsönhatásából eredő kockázatok

  • gyártói információk

  • zajcsökkentési lehetőségek

  • munkaidőn túli zajexpozíció

  • egészségügytől kapott információk

  • hallásvédő eszközzel történő ellátottság


Zajcs kkent si lehet s gek

Zajcsökkentési lehetőségek

  • kisebb zajterheléssel járó munkamódszerek bevezetése

  • munkaeszközök helyes kiválasztása

  • munkahely megtervezése

  • munkavállalók tájékoztatása, oktatása

  • műszaki zajcsökkentés

  • lég és szerkezeti zajok csökkentése

  • karbantartás

  • munkaszervezési intézkedések


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

A munkavállalót érő zajexpozíció nem haladhatja meg a zajexpozíciós határértékeket.

A zajexpozícióból származó kockázatokat elsődlegesen a zajforrásnál kell kiküszöbölni, illetve a lehető legkisebb szintre csökkenteni.

Amennyiben a zajexpozícióból eredő kockázatot más intézkedéssel nem lehet megelőzni, akkor a munkavállalót egyéni védőeszközzel kell ellátni.


Hullad kkezel s kieg sz t anyagok

Amennyiben a munka jellegéből adódóan az egyéni hallásvédő eszköz teljes mértékű és szakszerű alkalmazása nagyobb kockázatot jelentene az egészségre és a biztonságra, mint a hallásvédő eszköz mellőzése, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkavédelmi képviselő kezdeményezésére az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyezheti az egyéni hallásvédő eszköz használatától való eltérést.


Hullad ktechnol gus z r vizsga t tel kieg sz t sek

Hulladéktechnológus záróvizsga tétel kiegészítések


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

  • Mezőgazdasági- és élelmiszeripari hulladék:

    • 85% növényi maradványok, trágya (közel 100%-át visszaforgatják)

    • 15% élelmiszeripari hulladék


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se1

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

  • a talajba közvetlenül vissza nem forgatható hulladék kezelésére komposztáló, biogáz-előállító és felhasználó, illetve bioenergia hasznosító létesítményeket kell kialakítani.

  • E létesítményekben kell megoldani az élelmiszeripari hulladék kezelését is. Ezzel párhuzamosan be kell zárni és szükség esetén fel kell számolni a dögkutakat


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se2

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

  • A biogáz előállítására legáltalánosabbanhasznált nyersanyagok

         - trágya és hígtrágya        - tejsavó     - vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-, béltartalom, vér)     - konzervipari hulladékok     - növénytermesztési zöldhulladékok     - éttermi hulladékok (ételmaradék, használt zsiradékok)     - élelmiszeripari hulladékok     - szennyvíziszap           


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se3

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

  • Az élelmiszeripar feladata: emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállítása.

  • A fő termék mellett gyakran keletkezik emberi fogyasztásra alkalmatlan melléktermék. Ezek egy része hasznosítható.

  • Pl. alapanyagként más technológiában, vagy energiahordozóként felhasználható.

    Élelmiszer ipari hulladékok jellemzői:

  • magas szervesanyagtartalmú, amely miatt bomlékony.

  • nagy térfogatúak, ezért hasznosításukat a gyűjtés és szállítás költségei nagyon befolyásolják.

  • rövid ideig tárolhatok

  • magas a víztartalmuk.

  • egy része veszélyes hulladék amely különleges kezelést igényel. Pl. vér


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se4

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

Hasznosítási eljárásai:

  • A hulladékból átalakítással értékesíthető terméket készítenek .

    Mezőgazdasági hasznosítás, melyen belül 2 féle eljárás.

  • Takarmányozási célból: vagy átalakítás nélkül feletetik vagy átalakítással állítanak elő takarmányt.

  • Komposztálás: talajerő gazdálkodásban használják.

    Ipari nyersanyagként: A hulladék értékes alkotóit kinyerik és emberi táplálkozásra alkalmazzák.

    Energetikai célú hasznosítás:

  • biogáz előállítás

  • égetés


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se5

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

  • A mezőgazdasági hasznosítás a legelterjedtebb.

    Mezőgazdasági hasznosítás:

  • Takarmányozási célból: Baromfi és hús feldolgozás melléktermékeinek, hulladéknak hasznosítása történik. Ezeknek fehérje és zsírtartalma jelentős, ezért takarmányként való hasznosítás indokolt.

  • Az élelmiszeripari hulladék hasznosításával nyerik a következő takarmányokat. ( húsliszt, vérliszt )

  • Húspép előállítása: Csak helyben frissen lehet felhasználni.

  • Lényege: hogy a hús hulladékot aprítják és főzik, ezzel sterilizálják 135C’-on és utána etetik fel.

  • Vérhasznosítás: részben vérliszt, szárítják, porítják. Színező anyagként használják.


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se6

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

Növényolajgyártás hulladék hasznosítása:

  • Alapanyag: a repce, tök, kender, napraforgó, len és a szójabab.

  • A keletkezett hulladékot közvetlenül takarmányozási célra felhasználható, vagy

  • termikus hasznosítás;

    Tejipari hulladék:

  • A tej feldolgozásával jelentős mennyiségű savó és ívó keletkezik.

  • Ivó vaj gyártása köpüléssel.

  • Reggeli és védőitalt állítanak elő.


Lelmiszeripari hullad kok jellemz se7

Élelmiszeripari hulladékok jellemzése

Cukor ipari hulladék:

  • Legnagyobb mennyiségben a répa felhasználásából keletkezett, kifőzött, répaszeleteket használnak (felhasználásra) .

  • Közvetett: adalék hozzáadásával, takarmány koncentrátumot állítanak élő.

    Szeszipari hulladék:

  • Alapanyaga a magas keményítő és a cukortartamú hulladék, amelyet takarmányozásra használnak.

    Húsipar:

  • A csontból: csontenyvet készítenek ragasztó iparban hasznosítják.

  • Marhacsontból: marhaproteint készítenek töltelék áruknál használják.


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások

  • Adszorpciós eljárás: fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzióhoz hidrofób felületű szerves v. szervetlen abszorbenst adagolnak és a víz és olajos iszapfázis szétválasztását pelyhesítőszer adagolásával segítik elő, ezután az iszapot szűrik.

  • Aprítás: előkészítő hulladékkezelési eljárás során a szilárd hulladék szemcse-, ill. darabméretét csökkentik, előkészítik elválasztásra, a további kezelés hatékonyságának növelése céljából


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok1

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások

  • Ballisztikus osztályozás: komponens szétválasztási (fizikai) eljárás során az aprított, rostált hulladékot röpítőkészülékkel adagolják az osztályozótérbe, ahol a komponensek tömegük és alakjuk szerint elkülönülnek;

  • Beágyazás olyan fizikai hulladékkezelési eljárás, melynek során a folyékony v. iszap halmazállapotú veszélyes hulladékot vázképző anyagokkal keverik, így mechanikailag szilárd és kémiailag stabil anyag keletkezik


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok2

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások

  • Desztillálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzió vizét elpárologtatják és a magasabb forráspontú olaj visszamarad;

  • Fázisszétválasztás fizikai hulladékkezelési eljárások. Nem egyfázisú (határ-felülettel rendelkező) hulladékok (zagy, iszap, emulzió) komponenseinek szétválasztása, térfogatcsökkentés;

  • Ioncserélő eljárás a galvántechnika területén alkalmazott komponensszétválasztási (fizikai) eljárás. A szétválasztás kation- v. anioncserélő gyanták segítségével történik;


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok3

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások

  • Oldószeres extrakció szennyvizek fémtartalmának kinyerésére szolgáló komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás;

  • Flokkulálás fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) 2 eljárásból áll. 1. az emulziót savak v. sók hozzáadásával bontják és az olajat lefölözik

  • 2. a pH-érték beállításával és sóoldat hozzáadásával fém-hidroxid csapadékot képeznek, ez a maradék olajat megköti. A képződött csapadék szűrhető;


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok4

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások

  • Egyéb fizikai eljárások mechanikai, hidromechanikai eljárások során a hulladék kémiai, molekuláris szerkezete nem változik, csak alakja, tömege módosul;

  • Fordított ozmózis fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) a membránt 0,001 μm pórusátmérőjű, mechanikailag szilárd, félig áteresztő hártya alkotja.

  • Ha a töményebb oldalra az ozmózisnyomásnál nagyobb nyomást gyakorolunk, akkor a vízmolekulák a féligáteresztő membránon keresztül a hígabb oldatba áramolnak


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok5

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások

  • Flotáció: Fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulzión gázt buborékoltatunk át.

  • Az átbuborékoltatott gáz olajcseppeket ragad magával és ezek a folyadék felszínén külön fázist alkotnak. Minél finomabbak a buborékok, annál hatékonyabb az eljárás;

  • Légosztályozás komponensszétválasztási (fizikai) eljárás során szabályozott sebességű légárammal osztályozzák a hulladékot sűrűség, szemcseméret és szemcsealak szerint;


Fizikai hullad kkeletkez si elj r sok6

Fizikai hulladékkeletkezési eljárások

  • Komponensszétválasztás egyfázisú, több komponensű hulladék alkotórészeinek jellemzően fizikai módszerekkel történő szétválasztása;

  • Nehézközegű szétválasztás komponens-szétválasztási (fizikai) eljárás során nagy sűrűségű szuszpenziót alkalmaznak a hulladékkomponensek szétválasztására;

  • Ultraszűrés fizikai hulladékkezelési eljárás (fázisszétválasztás) során az emulziót 0,01 μm pórusméretű membránon 2-10 bar nyomással átpréselik,

    a kisebb vízmolekulák a membránon átjutnak, a nagyobb olajmolekulák visszamaradnak


K rnyezeti hat svizsg lat

Környezeti hatásvizsgálat

  • környezeti hatásvizsgálati módszertan egy olyan elemző eszköz, melynek segítségével értékelhetjük az egyes emberi beavatkozások lehetséges környezeti hatásait.

  • Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálatok alapvető részei valamennyi környezeti menedzsment eszköztárnak;

  • lehetővé teszi az emberi tevékenység következményeinek felmérését és elemzését.

  • Ezek a következmények lehetnek környezeti hatások, pl. szennyezés formájaként, valamely terület fizikai átalakításaként, vagy tartós környezeti hatás végleges környezeti eredményeként;


K rnyezeti hat svizsg lat1

Környezeti hatásvizsgálat

  • környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni:

  • hatótényezők meghatározása;

  • hatásfolyamatok feltárása;

  • hatásterület előzetes lehatárolása;

  • a környezetállapot leírása;

  • a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése;

  • az állapotváltozások értékelése.

  • Hatótényező: Szennyvíz kibocsátás; → keveredés a befogadóban (vízminőségi paraméterek változása) → Hatásfolyamat: Vízi élővilág életfeltételeinek romlása


K rnyezeti hat svizsg lat2

Környezeti hatásvizsgálat

  • A KHV kereteinek meghatározásához feltétlenül szükséges, hogy becsléssel behatároljuk azt a hatásterületet, amelyen belül a környezet állapotváltozásai értelmezhetők. A hatásvizsgálat kezdetén az indokolható legnagyobb hatásterületből indulunk ki;

  • Az állapotváltozások becslésének folyamatában lényeges a hatásterületen lévő környezeti elemek és rendszerek állapotának a leírása.

  • A legtöbb esetben elsősorban minőségi jellegű, valamint átfogó mennyiségi adatok szolgálnak a vizsgálat kezdeti szakaszában a környezet, a környezetállapot leírására.


K rnyezeti hat svizsg lat3

Környezeti hatásvizsgálat

  • hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni:

  • a hatás időbeliségét;

  • a hatás térbeli kiterjedését;

  • a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát;

  • a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét;

  • az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát;

  • az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.


  • Login