1 / 26

Civil H álózatok

Civil H álózatok. Nizák Péter Kunbábony, 2008. július 26. Miért érdekes a téma számunkra?. Társadalmi tőke Civil szervezetek jellemzői Civil együttműködések sajátosságai Új típusú kérdésfeltevés, újszerű válaszok. Hálózatelemzés - Kitekintés.

ion
Download Presentation

Civil H álózatok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Civil Hálózatok Nizák Péter Kunbábony, 2008. július 26.

  2. Miért érdekes a téma számunkra? • Társadalmi tőke • Civil szervezetek jellemzői • Civil együttműködések sajátosságai • Új típusú kérdésfeltevés, újszerű válaszok

  3. Hálózatelemzés - Kitekintés • Szociológiai megközelítés, módszer a 30-es évektől (Moreno, Radcliffe, Brown, Lazarsfeld, Merton, Rogers, Molina, Castells, stb.) • A hálózati elemzés: speciális kutatási irányzat, a kapcsolatok elemzését helyezi középpontba • Új dimenziók: a közösség, mint kapcsolatok hálózata jelenik meg • Akit vizsgál: egyének, társadalmi csoportok és szervezetek, országok. • Amit vizsgál: hatalmi, kommunikációs, tranzakciós, gazdasági kapcsolatok. • →Cselekvők és kapcsolataik

  4. Magyarország – fő kutatási területek • Család, rokonsági, illetve baráti kapcsolatok, • Gazdasági szervezetek informális tranzakciói, viszonosságon alapuló munkacsere-viszonylatai, • Regionális, település szintű kapcsolatok elemzése • Rétegződés- és struktúrakutatás • /Angelusz R., Tardos R., Sík E., stb./

  5. Nonprofit kutatások • 90-es évek: összehasonlító kutatások (milyen?), funkcionalista kutatások (mit csinál?) /Salamon, Anheier, Sokolowski/ • Globalizáció → kapcsolathálózati elemzések /Anheier, Katz/ • A döntő: mi a kérdés? • A szektor fejlettségét, állapotát le lehet írni a szervezetek számával, funkcióikkal, szolgáltatásaikkal, de ez sokkal inkább hatékonyságuktól, szervezettségüktől, hálózataiktól, együttműködéseiktől függ • A hálózati elemzések megmutatják ki, miért, hogyan, kivel működik együtt.

  6. Miért izgalmas a civil hálózatok elemzése? • A civil szektor állapota és működése alapvető hatással van a egy adott térség jövőjére, lehetőségeire (célok meghatározása, kollektív problémamegoldó képesség, rugalmaság, adaptációs képesség, kapcsolatok konvertálása, stb.) • Közvetítő szervezetek: állam - piaci szektor - civil szektor-informális körök • Szervezetek sikeressége, társadalom állapota, együttműködések milyensége, stb.

  7. Globalizáció – globális civil társadalom Nem homogén államban létezik, hanem az államok szervezeteivel, tömbjeivel és a globális elittel áll egyszintenReakció a globalizációra, fellépés a globális értékekért, a negatív hatások elkerüléséértNemzetállami kereteken túlmutató identitás, Új globális témák a középpontban, de új színtérenHálózati működés, a modern kommunikációra alapulva

  8. Globális hálózatok kutatásaiKevés az erősen strukturált hálózatAz északi („fejlett”) országokban összetettebbek a hálózatokA szervezeti struktúra és a tagok közötti viszony nagyban meghatározza a hálózat sikerességet (versengő vagy együttműködő)

  9. Tipikus témák – globális szervezetekEmberi jogok (26.6%)Környezetvédelem (14.3%)Nők jogai (9.7%)Eszperantó (9.6%)Béke (9.4%) Világrend (7.6%)Harmadik világ (5.4%)

  10. Ismertebb magyarországi hálózati kutatások, tanulmányok • Bartal Anna Mária – HSZOSZ hálózatelemzése, egy eurorégiós kistérség civil szervezetei közötti kapcsolatok feltárása • Scsaurszki Tamás - ProHáló • Osváth László – Zalai teleházak • Kákai László – Civil szervezetek érdekképviselete, problémái • KÖRE Program – civil együttműködések • Nemoda István - Ernyőszervezetek

  11. Mi a haszna a hálózati kutatásoknak? • Konkrét szervezetfejlesztési irányok meghatározása (miért, hogyan működnek együtt a tagok, ki a domináns, kik vannak a periférián, stb.) • Alapvető kérdések vizsgálata: a civil szektor, vagy adott helyi közösségek • A szervezetek közötti együttműködések milyensége, formái; az érdekképviselet, érdekérvényesítés kérdései

  12. Érdekesebb megállapítások • Nehéz elválasztani a személyes (vezetők) és szervezeti kapcsolatokat (+ erősen kötődik a személyekhez, ha elmegy a szervezettől, viszi magával) • A kapcsolati viszonyok hamar változnak külső körülmények hatására (pl. pénz.) • Törékenyek a hálózatok (külső feltételek szigorodása veszélyezteti) • Kulcsszereplők közötti viszony kritikus a hálózat sikeressége szempontjából • Erős tagok meggyengülése, kiesése veszélyezteti a hálózatot

  13. Érdekesebb megállapítások • A szervezetek sikeressége, de problémái is nagyban függenek attól, kivel, milyen kapcsolataik vannak. A siker egyik eleme a széles kapcsolatrendszer. • Főleg az érdekérvényesítő hálózatoknál fontos a széles kapcsolatrendszer • Viszont: minél sűrűbb kapcsolati hálóval bír egy adott szervezet, annálnagyobb mértékben függ az állami/önkormányzati szektor támogatásától • a szervezetek kapcsolat hálójának növekedésenem csak a stabilitást, hanem a többirányú érzékenységetis növelheti (érzékenyebbek a külső környezetre)

  14. Érdekesebb megállapítások • Az együttműködések többsége alkalomszerű, szóbeli megállapodásokon alapuló • A társadalmi törésvonalak itt is érvényesülnek (Bp. – vidék, szegény – gazdag, stb.)

  15. Érdekesebb megállapítások A sikeres hálózati működés ismérvei: • Közös cél • Aktív részvétel • Közös értékek, munkamódszerek, identitás • Tagok közötti bizalom • Hatékony kommunikáció • Motiváció

  16. Érdekesebb megállapítások Nagyon sok szervezet szinte semmiféle kapcsolattal nem rendelkezik • Okok 1: Nincs rá szüksége (Speciális célra jött létre, befelé szolgáltat, stb.) • Okok 2: humán kapacitás hiánya, anyagiak hiánya • Okok 3: nem ismerte fel az együttműködés előnyeit

  17. Nemzetközi kitekintés – EU Szektor szintű érdekképviseleti szerveződések: • Kevés ilyen van: pl. National Council of Voluntary Organizations (UK) • Szerepük a szektor képviselete a kormányzat felé

  18. Nemzetközi kitekintés – EU További országos szintű szerveződések: • Szakmai vagy területi alapon szerveződő országos ernyőszervezetek (Pl. Németország, szociális területen) • Kifelé szolgáltató hálózatok (pl. svéd teleház hálózat, angol önkéntes hálózat) • Befelé szolgáltató hálózatok ernyőszervezetek (pl. Franciaországban a nemzetközi fejlesztő szervezetek)

  19. Nemzetközi kitekintés – EU Európai szintű szerveződések • Szervezettípus szerinti – pl. European Foundation Center, CEDAG • Szakmai hálózatok, ernyők – nők, fiatalok, szociális szervezetek, zöldek, stb. • „Ernyők ernyői” (ernyőszervezetek szövetségei) – pl. Civil Society Contact Group • Konkrét ügyekre létrejött hálózatok – pl. Act4Europe, ATTAC, BankWatch, TI, EAPN

  20. A magyarországi helyzet Kategorizálási lehetőségek: • Informális és formális együttműködések • Szakmai, területi, tematikus formációk • Érdekvédelmi, szolgáltató ernyőszervezetek • Adott ügyre szerveződő hálózatok

  21. A magyarországi helyzet • Kevés a hálózat jellegű együttműködés, inkább az együttműködés egyéb formái dominálnak • Az érdekképviseleti szerveződés problematikus kérdés maradt • Nagyok a régiók közötti egyenlőtlenségek

  22. A magyarországi helyzet • Szektorszintű, érdekképviseleti jellegű szövetség / ernyő / hálózat – nincs • Szakmai típusú: MTVSZ, HAND, KÖFE, HSZOSZ, CFM • Szolgáltatói hálózatok: ProHáló, CISZOK, Teleház Szövetség, Önkéntes Központok • Adott ügyre szerveződő: CNNy, Civil Lobbi Kerekasztal

  23. Mi terheli a civil együttműködés, hálózatok kérdését? Alapkérdésekben társadalmi szintű káosz; dezintegrált társadalom • Milyen a társadalomképünk? • Milyen államban gondolkodunk? • Mi közpolitikai, mi szakmai és mi pártpolitikai kérdés? • Összefogás vagy „csak” együttműködés? • Milyen értékek mentén működünk együtt? • Vannak az együttműködésnek szabályai? ↓ • Mi is a civil szervezetek szerepe? Miben, hogyan, miért működjenek együtt?

  24. Mi terheli a civil együttműködés, hálózatok erősödését? Kontinentális és angolszász minták keveredése Politikai polarizáció megjelenése a civil szektorban Anyagi függőség (Helyi) Tömegbázis hiánya

  25. Mi a kihívás a civil hálózatok előtt? Olyan érdekközösségeket kell találniuk, kialakítaniuk, melyek • nem terheltek a (párt)politikától • valós problémákra reflektálnak • széles tömegbázisuk van Olyan megoldásokra kell törekedniük, melyek • helyben (országos vagy településszinten) működőképesek • tartalmuktól függetlenül módszereikben is az együttműködés, kooperáció, tolerancia, stb. értékeit közvetítik

  26. Köszönöm a figyelmet! • Elérhetőség • Nizák Péter: pnizak@osi.hu

More Related