Jesse Hauk Shera

1. Jesse Hauk Shera (1903-1982)

2. Jesse Hauk Shera • Amerikai könyvtáros, • tanár, • információtudománnyal foglalkozó tudós és kutató

3. Pályafutása • Miami Egyetem – könyvtári munka, • Scripps Kutatási Alapítvány – tudományos munkatárs és bibliográfus, • Kongresszusi Könyvtár – népszámlálás könyvtári projekt vezetője, • Chicagoi Egyetemi Könyvtár társigazgatója, majd olvasószolgálat vezetője, • ALA Bibliográfiai Bizottság – elnök

4. Pályafutása • Amerikai Dokumentációs Intézet vezetője, • Alan Kenttel megalapították a Dokumentációs és Kommunikációs Kutatási Központot és könyvtáros iskolát, • Ohio Könyvtári Szövetség elnöke, • Amerikai Könyvtáros-iskolák Szövetségének elnöke, • ALA Információtudományi és Automatizálási Osztály vezetője

5. Publikációk • Folyamatosan publikált különböző vezető amerikai könyvtári lapokban, pl. Journal of Cataloging and Classification, Library Journal. • Tanulmányköteteket és tankönyveket is írt, pl. The age factor in employment, a classified bibliography, An epistemological foundation for library science.

6. Könyvtárosok oktatása • Chicagoi Egyetem könyvtáros iskolájának docense • Dokumentációs és Kommunikációs Kutatási Központ: kutatásokat végeztek és kidolgozták a könyvtáros iskolák oktatási módszereit

7. Kutatási területei A könyvtártudomány legkülönbözőbb elméleti és filozófiai kérdéseivel és ezek szociológiai vonatkozásaival foglalkozott. • Közkönyvtáraktól az egyetemi könyvtárakig, • Hagyományos könyvtári technikáktól az információs rendszerekig, • Bibliográfiai leírástól az osztályozásig.

8. Egyetemi könyvtárak Javasolta: • közös beszerzési és könyvtárközi kölcsönzési rendszerek létrehozását. • mikroformok használatát a közös katalogizálásban és a tájékoztatásban. Figyelmeztette a könyvtárosokat a politikai semlegesség fontosságára.

9. Nyilvános könyvtárak Foundations Of The Public Library (1949.) • New englandi nyilvános könyvtárak története. • A szociális tényező hogyan járult hozzá az adókkal támogatott nyilvános könyvtári rendszer kialakulásához. • Alapmű.

10. Nyilvános könyvtárak • Vizsgálta, hogy a modern társadalom milyen hatást gyakorolt a könyvtárakra, illetve a könyvtárak milyen hatást gyakoroltak a társadalomra.

11. Információs rendszerek • 50-es évek: könyvtári automatizálás fő támogatója – új technológiák segítik a hatékonyabb kommunikációt. • 80-as évek: arra a veszélyre figyelmeztet, hogy az információs rendszerek háttérbe szoríthatják a könyvtárosi munkát, emberi gondolkodást.

12. Osztályozási rendszerek, információkereső nyelvek • Modern osztályozásnak specializáltnak és nem egyetemesnek kell lennie, mert nincs univerzális felhasználó. • Újra értelmezi a nyelvet és a rendszerező, mesterséges nyelven alapuló osztályozási rendszert. • Közvetítő, átkapcsoló szerepet játszanak a különböző kultúrájú és nyelvű emberek között.

13. Társadalmi ismeretelmélet • Azokat a folyamatokat tanulmányozza, „amelyek révén a társadalom mint egész próbál kapcsolatot teremteni a teljes – fizikai pszichológiai és szellemi – környezettel, hogy felfogja és értelmezze azt”. • Publikált ismeretek és az egyéni felhasználók közötti kölcsönhatások. • Felhasználói igények vizsgálatai: egyes – néha gépesített – információs szolgáltatások és a felhasználók csoportjai közötti kölcsönhatásokkal foglalkoznak.

14. Társadalmi ismeretelmélet Eszközök: • osztályozási rendszerek, • tárgyszavak, • indexek, • bibliográfiai feltárás.

15. Az utókor tisztelgése • JESSE: könyvtár- és információtudományi oktatók elsődleges levelező listája. • ALA 2 díjat is alapított a tiszteletére.

16. Mottó • „A könyvtári-információs gyakorlatban még egyetlen jelenség sem váltott ki olyan széles közérdeklődést, mint a gépesített információkeresés, de egy sem volt improduktívabb nála, minthogy a figyelem homlokterébe a gépek kerültek, nem pedig az emberi, a logikai, a nyelvészeti stb. aspektusok.”

17. Köszönöm a figyelmet!